A „Diósgyőrért” Közhasznú Alapítvány 2014-ben 12. alkalommal indítja útjára – az Északerdő Zrt-vel együttműködve – a Diósgyőri Mikulásvonatot. A 2006-ban Miskolc városa által Nívódíjjal elismert rendezvényen november 27. (csütörtök) és december 17. (szerda) között szállítják a gyerekeket a Lillafüredi Kisvasút Miskolc, Dorottya utcai végállomásáról a Mikulás „Lillafüredi Mesebirodalmába”.

A népszerű program aktualitásairól, a kuriózumokról és az idei újdonságokról csütörtökön számoltak be a szervezők. Boda Péter, a programot szervező alapítvány kuratóriumának elnöke ismertette: régi magyar népmesék kissé talán feledésbe merült szereplőivel is találkozhatnak majd a gyerekek a program során, így mások mellett Lúdas Matyival és Galibával, Döbrögivel, vagy éppen Gombóc Artúrral. Gondoltak azonban a mai, modern meséket kedvelő gyerekekre is, így a fiatalság – s igen gyakran a szülők – körében is nagy népszerűségnek örvendő mese, a Jégvarázs hercegnői, Anna és Elza is tiszteletét teszi a miskolci „Mesebirodalomban”, Olaffal, a hóemberrel egyetemben.

Boda Péter számadatokkal is igazolta a rendezvény népszerűségét. Ismertette: az elmúlt években összesen már több mint 150 ezren vettek részt a mikulásvonatozásban, s az utasok közel fele a megyén kívülről érkezett. A hagyományokhoz híven már november 1-jén megindult az online jegyértékesítés – a rendszerben alig 6 perc alatt több mint 500 (!) foglalást rögzítettek, s azóta is már több mint 9 ezren biztosították helyüket a Mikulásvonat járatain.

A kuratóriumi elnök rámutatott arra is, hogy az alapítvány és a város önkormányzati képviselőinek összefogásával már közel 50 ezer miskolci óvodás és kisiskolás, az alapítvány egyéb bevételeiből pedig több mint 8 ezer, valamilyen testi vagy szellemi fogyatékkal élő gyermek, felnőtt teljesen ingyenesen juthatott el a Mikulás varázslatos világába.

Boda Péter külön is kiemelte: a Mikulásvonat mind a 84 járatán ugyanazt a teljes minőségi programot nyújtják az utasok számára a három hét során, így nem kell aggódni, ha december 6-ára már nem jutott jegy valakinek.

Mátrai Imre, az Északerdő Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút üzemigazgatója elmondta, az ország más kisvasútjai is felfigyeltek a Mikulásvonat nagy sikerére, és ezért igyekeznek hasonló módon megszervezni a november végi, december eleji időszakot. „Ilyen komoly eredményt, látogatottságot azonban egyik sem tud felmutatni”, emelte ki az üzemigazgató. Mátrai Imre hozzátette: a miskolciak büszkék lehetnek a rendezvényre, ami megmutatta, hogy ha összefogunk, nagy dolgokat tudunk véghez vinni.

November 27-én tehát idén is elindul a kívül-belül feldíszített, este kivilágított Mikulásvonat, melynek minden kocsijában jelmezbe öltözött szereplők várják a gyermekeket, akik az utazás alatt – játékos formában – felkészítik a résztvevőket a lillafüredi feladatokra. Lillafüreden, a „Mesebirodalomban” pedig maga a Mikulás várja majd a kicsiket, majd további, jelmezbe öltözött szereplők bekapcsolódásával egy interaktív mesejátékba vonják be őket, meseszép díszletek között, a miskolci óvodások és általános iskolások által feldíszített parkban.

A nagyközönség számára november 1-jétől online, november 3-ától pedig a Dorottya utcai jegyirodában kezdték el a jegyeket értékesíteni. Foglalás és bővebb információ a www.mikulasvonat.hu oldalon található.

Roósz András, az akadémia Miskolci Területi Bizottságának nemrégiben megválasztott új elnöke a Magyar Tudomány Ünnepéről szólva köszöntőjében kiemelte: ma már egész novemberben megemlékezünk arról, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudós Társaság megalapítására – ezzel lehetővé téve az MTA megalapítását. Az elnök ismertette: idén közel 20 tudományos konferenciát rendeznek a területi bizottsághoz tartozó három megyében.

Roósz András hangsúlyozta: ilyenkor nemcsak a tudományt, hanem annak művelőit is ünnepeljük, s kiemelkedő eredményeiket díjjal ismerik el. A tudományt meghatározva és a tudós feladatát kijelölve az elnök kiemelte: az újjáalakult területi bizottság feladatának tekinti az áltudományos nézetekkel szembeni fellépést is. Az idei ünnep alcímeként meghatározott „messze látó tudomány” pedig arra mutat rá – fűzte hozzá Roósz András –, hogy a tudomány amellett, hogy választ ad a jelen problémáira, a jövőnek is szól, hiszen számos eredménye, felismerése csak a jövőben hasznosul majd.

Pfliegler Péter alpolgármester Kriza Ákos polgármester és a maga nevében is gratulált az új elnökségi tagoknak megválasztásukhoz. Az alpolgármester a Magyar Tudomány Ünnepéről megemlékezve úgy fogalmazott, „a magyar tudósok tehetségét és szerteágazó érdemeit mi sem bizonyítja jobban, mint azok az elismerések, melyekben részesítik őket”. Fontos kiemelni – fűzte hozzá –, hogy a tudomány velünk élő, és értünk tevékenykedő, folyton változó, alakuló, fejlődő ismeretek összessége.

– Miskolc számára fontos és megbecsülendő minden, a tudomány területén dolgozó polgárának sikeres munkája, elismerése – hangsúlyozta az alpolgármester, hozzátéve: több tudományos díjat alapított a város az arra érdemesnek talált tudósok, kutatók elismerésére. Pfliegler Péter kiemelte azt is, hogy a mai Miskolc központi tudományos bázisa a Miskolci Egyetem, mely csaknem minden tudományágban képezi a jövő nemzedékét, sikerei országosan és nemzetközi szinten is elismertek.

Az ünneplő tudósokat és kutatókat köszöntötte Pajtókné Tari Ilona, az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatási és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettese, valamint Szegedi László, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola oktatási rektorhelyettese is. Kékesi Tamás, a Miskolci Egyetem tudományos és nemzetközi rektorhelyettese örömmel konstatálta, hogy több, a Miskolci Egyetemhez köthető kutatót és tudóst lát a résztvevők között. Egyúttal bizalmát fejezte ki, hogy ez a kör még tovább bővül majd, s ezért a felsőoktatási intézmény Kékesi Tamás elmondása szerint mindent meg is tesz: biztosítja a kutatási hátteret, tudományra neveli a fiatalokat, akiknek az oktatók kutatás iránti affinitásukat, elkötelezettségüket is átadják.

A köszöntőket követően átadták a MAB díjait. Kiemelkedő, az MTA-MAB érdekében hosszú időn át kifejtett munkássága és eredményes tudományos tevékenysége elismeréseként MAB Emlékérmet vehetett át Lakatos István egyetemi tanár, akadémikus, az MTA-MAB volt elnöke.

Tudományos eredményei és a MAB keretében végzett munkája elismeréseként Kitüntető Tudományos Díjban részesült Bíró György egyetemi tanár, Földessy János egyetemi tanár, a MAB Föld- és Környezettudományi Szakbizottságának elnöke, valamint Dulai Sándor főiskolai tanár, a MAB Biológiai Szakbizottságának elnöke.

Eddigi kiemelkedő kutatómunkájuk elismeréseként 17 fiatal kutató – köztük idén először két ifjú művész – részesült tudományos díjban (neveiket a cikk végén olvashatják).

Új eredmények az élő természettudományban címmel tudományos ülést is tartott az MTA Miskolci Területi Bizottsága kedden. Berkő Péter nyugalmazott szülész-nőgyógyász főorvos előadásában az „ÉFT-módszerről” szólt, mely segítségükre lehet a retardáció miatti halálozás mérséklésében. Érdeklődésünkre a területi bizottság alelnöke elmondta, az új módszert több év alatt dolgozta ki, s egyre népszerűbbé válik nemcsak hazánkban, hanem a világ más részein is. Mint ismertette, a módszer arra szolgál, hogy az újszülöttek testi fejlettségét az eddiginél sokkal pontosabban lehessen minősíteni, és felismerni a leginkább veszélyeztetetteket.

Galéria! Fotó: F. Kaderják Cs.

Tudományos díjban részesült:

Jakab Nóra jogász, Miskolci Egyetem
Molnár Dániel okleveles kohómérnök, Miskolci Egyetem
Somogyiné Molnár Judit, okleveles környezetmérnök, Miskolci Egyetem
Szarvas József biológiatanár
Lukács Zsolt okleveles gépészmérnök, Miskolci Egyetem
Sebestyénné Szép Tekla okleveles közgazdász, Miskolci Egyetem
Makó Judit matematikus, Miskolci Egyetem
Tégla Zsolt kertészmérnök, Károly Róbert Főiskola
Virág Irén történelem-német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, Eszterházy Károly Főiskola
Bednanics Gábor magyar nyelv- és irodalomtanár, Eszterházy Károly Főiskola
Petrás Miklós általános orvos
Havasi Virág szociológus, jogász, közgazdász, Miskolci Egyetem
Lipp Mónika Mária művészettörténész és középiskolai tanár
Fejes Zsolt okleveles vegyész, Miskolci Egyetem
Lenkey Tóth Péter képzőművész, Debreceni Egyetem
Réti Balázs zongoraművész-tanár, Miskolci Egyetem
Petres Csizmadia Gabriella, Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem

A megyei levéltár igazgatója jellemzően eseménytörténeti előadásában elsősorban a cárok és a cári udvar szemszögéből mutatta be, hogyan jutott el a XIX. század közepére „megkerülhetetlenné” vált Oroszország – külpolitikai kudarcokat és belső zavarokat követően – oda, hogy 1917-ben, több mint 300 éves uralom után megdőlt a cári hatalom.

Somorjai Lehel részletes jellemrajzokkal igyekezett rávilágítani a cári rendszer döntési mechanizmusára, vezetői képességeik mellett nem ritkán rámutatva a Romanov-dinasztia sarjainak jellembeli hibáira is. Míg például III. Sándor (uralkodott: 1881-1894.) vasmarokkal irányította az országot, addig a trónon őt követő fia, II. Miklós (1896-1917.) már jóval határozatlanabb személyiség volt. A mélyülő társadalmi feszültségekre, romló gazdasági helyzetre egyre kevésbé tudott választ találni a cári rendszer, a bizonytalankodó II. Miklós pedig nehezen tudott ellenállni a több oldalról ránehezedő politikai nyomásra – mutatott rá előadásában Somorjai Lelel.

Ráadásul – feleségének, Alekszandra Fjodorovna hesseni hercegnőnek „köszönhetően” – a cári udvarban egyre többször tűnt fel egy-egy „sztarec”, „szent ember”. Ilyen volt Grigorij Raszputyin is, aki egyre nagyobb hatalmat gyakorolt a cárné, s így II. Miklós és az orosz politika fölött.

Raszputyin 1916-os meggyilkolásakor már javában tartott az I. világháború. 1917 februárjában aztán Szentpéterváron zavargások törtek ki, a tarthatatlan helyzet miatt II. Miklós úgy döntött, hogy lemond a trónról öccse, Mihail Alekszandrovics nagyherceg javára, aki azonban az ellenséges közvélemény hatására alig hat órán belül szintén lemondott. Ő volt az utolsó cár Oroszország történelmében.

A Romanovok története itt azonban természetesen nem ért véget. Miklós és családja a lemondását követően még öt hónapot töltött Carszkoje Szelóban az ideiglenes kormány foglyaként. A családot „biztonságuk érdekében” 1917 nyarán a nyugat-szibériai Tobolszkba, majd innen az uráli Jekatyerinburgba, az Ipatyev-házba költöztették. 1918. július 16-áról július 17-ére virradóra a bolsevik őrzőosztag itt végezte ki az egész családot. A hullákat becsavarták a saját ágyneműjükbe, és teherautóval kivitték a közeli erdőbe. Itt savval leöntötték, majd elásták őket.

Somorjai Lehel előadása már a második volt az új elnökséggel felálló MTA Miskolci Területi Bizottság szervezésében megvalósuló Akadémiai esték programsorozaton belül. Mint Szabó-Tóth Kinga Klubtanács-elnök is ismertette, első alkalommal, még október közepén Helik Ferenc, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága vezetője beszélt többek között az élelmiszer-bűnözésről és –terrorizmusról. Céljuk azonban – fűzte hozzá –, hogy a helyi tudományos élet szereplőinek is lehetőséget biztosítsanak legújabb kutatásaik bemutatására.

Az Akadémiai esték természetesen folytatódik, még idén további három előadást hallgathatnak meg az érdeklődők (a részletekről a cikk végén olvashatnak), de a szervezők már készülnek a következő félévre is. Roósz András MAB-elnök a csütörtöki előadáson arra kért minden résztvevőt, hogy jelezzék feléjük, mely előadót, illetve milyen témáról szólva látnának szívesen az Akadémiai esték programsorozaton belül. A javaslatokat a mab@tab.mta.hu e-mailcímre is várják.

A sorozat további programjai:

November 13.
Czibere Tibor, MTA r. tag
Pódiumbeszélgetés

November 27.
Glatz Ferenc, MTA r. tag
Vidékfejlesztés

December 11.
Szathmáry Sándor
A halál utáni élet a keresztény teológia mérlegén

December 18.
Koncert

Jolánka néni október 26-án, vasárnap családja – lánya, két unokája és 5 dédunokája – körében ünnepelte 90. születésnapját. A szerdai köszöntés alkalmával a dédunokák szintén jelen voltak, hiszen éppen őszi szünetet tartanak az oktatási intézményekben. A fiatalokra nagyon büszke dédnagymama érdeklődésünkre nagy lendülettel kezdte el mesélni élete történetét, sorsa nagy fordulópontjait.

Megtudtuk, hogy egy Szatmárnémeti melletti kis faluban született, itt is ment férjhez 1944 júniusában. Mint mesélte, 7 hónapos terhes volt, amikor átlépték a román-magyar határt, ’45 októberében pedig már Miskolcon telepedtek le, Jolánka néni itt él azóta is.

A régi történeteket a dédunokák is szívesen hallgatták, így hallhattak például az oroszok bejöveteléről, a lagzi nagy pillanatairól. Nagyon elevenek még most is az emlékek, több eseményre még ma is napra pontosan emlékszik. „Annyi izgalmon kellett átmennem a háború alatt…”, mondja Jolánka néni.

Ma már ideje nagy részét olvasással és különböző televíziós műsorok nézésével tölti a férjét több mint 20 évvel ezelőtt elvesztő szépkorú, aki mosolyogva elmeséli azt is, hogy fiú dédunokája miatt „90 éves fejjel” kezdett el sportújságokat is olvasni. A DVTK egyik utánpótláscsapatának tagja ugyanis a dédunoka, így a labdarúgást is sikerült megkedvelnie Jolánka néninek.

Családja mellett a város vezetése is fontosnak érezte, hogy megbecsülése jeléül felköszöntse a 90 évet megélt nénit. Óvári Zsuzsanna Kriza Ákos polgármester és munkatársai nevében is köszöntötte az ünnepeltet, jó egészséget és sok boldogságot, jókedvet kívánva neki nyújtott át egy csokor virágot és csokoládét a Humán főosztály vezetője. Ahogy az már megszokott, egy Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával ellátott emléklapot is átvehetett az ünnepelt, akit Szécsényi Marianna önkormányzati képviselő is meglátogatott és felköszöntött a jeles nap alkalmából.

„Az 1956. októberi magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, áldozatainak, a megtorlás mártírjainak emlékére. Az október 26-i ÁVH-s sortűz e helyen kaszált” – olvasható a Zsolcai kapui emléktáblán, mely felsorolja a sortűzben életüket vesztett hősöket, köztük diákokat, munkásokat, értelmiségieket.

Képgaléria

Az ’56-os megemlékezések idén is ezen a helyszínen kezdődtek. Az ünneplők a Classik Brass Quintett előadásában hallgathatták meg a Himnuszt, majd az 58 évvel ezelőtt történt eseményekre emlékezve Miskolc önkormányzata képviseletében Pfliegler Péter alpolgármester, Papp Ferenc, a kulturális osztály vezetője és Rostás László főépítész helyezett el koszorút az emléktáblánál. A Miskolci Egyetem és a politikai pártok képviselői mellett több civil szervezet és egyesület is az emlékezés virágaival tisztelgett a hősök előtt.

Ezt követően a Szentpéteri kapui Romek emlékoszlopnál folytatódott a megemlékezés. Itt a Miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola tanulóinak műsora színesítette a programot, majd az emlékoszlopnál is elhelyezték a megemlékezés virágait. A miskolci önkormányzat képviseletében Papp Ferenc és Rostás László, a Miskolci Lengyel Önkormányzat nevében pedig Fekete Gábor és Feledy Péter koszorúzott. Mellettük oktatási intézmények, politikai pártok és egyesületek képviselői tisztelegtek főhajtással az ’56-os hősök előtt.

Misley Emese emléktáblájánál, a Széchenyi utcában a Bársony János Általános Iskola tanulóinak műsorát tekinthették meg az ünneplők, majd a miskolci önkormányzat, oktatási intézmények, politikai pártok és civil szervezetek képviselői emlékeztek meg koszorú elhelyezésével és főhajtással Misley Emeséről és az ’56-os hősökről.

Az ünnepi megemlékezések sora ezzel nem ért véget: a Nagy Imre emléktáblánál dél előtt néma koszorúzást tartottak Kiss Gábor alpolgármester, valamint a miskolci önkormányzat, az egyetem, politikai pártok és civil szervezetek képviselői részvételével.

Galéria! Fotó: F. Kaderják Cs.

A Nagy Imre utcáról a Földes Ferenc Gimnázium falán található Széchenyi emléktáblához vonultak az ünneplők, ahol Márai Sándor Halotti beszéd című versét Pásztor Laura, a gimnázium 13. osztályos tanulója szavalta el.

A tábla előtt arról emlékeztek meg az ünneplők, hogy a forradalom nemzeti egységet teremtő napjaiban a gimnázium tanárai és diákjai demokratikus szavazással és egyhangú határozattal Széchenyi István Gimnáziumnak nevezték el az iskolát. 

A Miskolci Nemzeti Színház színészbejárója előtti téren található Nagy Attila szoborhoz már dél után értek az ünneplők. Mint ismert, Nagy Attila színművész az ’56-os forradalom és szabadságharc miskolci eseményeinek egyik kiemelkedő alakja volt.

A miskolci nemzeti után a Kossuth utca következett, az itt található Szabó Lőrinc emléktáblát koszorúzták meg az ünneplők. Az ’56-os hősök előtt műsorral tisztelegtek a Szabó Lőrinc Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskola tanulói.

A Megyeháza főbejáratánál található Megyei Munkástanácsok emléktáblájánál szintén főt hajtott az ünneplő tömeg, s koszorúikat is elhelyezték az ’56 hőseiről megemlékezők.

Délután 2 órakor a Kerpely Antal utcában koszorúztak. A Digép munkásgyűlés emléktáblájánál a Komlóstetői Általános Iskola diákjai is megemlékeztek az 58 évvel ezelőtti forradalomról.

A koszorúzások sora a Hősök terén ér véget délután 4 órakor, a központi megemlékezést pedig 5 órakor a Művészetek Házában tartják, ahol az 1956-os forradalomról Kriza Ákos, Miskolc polgármestere emlékezik meg beszédében. Itt tartják az „1956 emléke” című városi versmondó verseny díjátadóját is, majd az ünneplők Dévai Nagy Kamilla Liszt-, Bartók- és Kazinczy-díjas előadóművész, valamint a Krónikás Zenede diákjainak ünnepi hangversenyét hallgathatják meg. Ezzel zárul az idei ’56-os városi megemlékezések sora.

Egy miskolci középiskolásnak manapság mi jut eszébe először, ha Máltáról kérdezik? Naná, hogy a DVTK Európa-ligában aratott győzelmei a máltai Birkirkara FC fölött! Mikor ugyanis a Berzeviczy egyik tizedikes osztálya a szigetországot választotta, hogy bemutatja azt az iskola diákjainak, egyikük azonnal hozta is az idegenbeli mérkőzésre szóló belépőjét – ezzel is bővítve az egyébként sem szegényes bemutatásra váró anyagot.

Képgaléria, kattintson! Fotó: F. Kaderják Csilla

Mint a keddi verseny alkalmával Tóth Claudia érdeklődésünkre elmondta, nagyon aprólékosan készültek Málta bemutatására. Még egy utazási irodában is jártak, hogy minél több információt gyűjtsenek a szigetről, majd az osztály közösen hozzáfogott a terem „feldíszítéséhez”.

Előkerült egy máltai kézilabda-mez, papírból hajókat hajtogattak, utalva a sziget tengeri kereskedelmére, illetve a halászat az ország gazdaságában betöltött fontos szerepére. Természetesen a középkori máltai lovagok sem maradhattak ki az ismeretterjesztésből, rájuk legófigurákkal hívták fel a figyelmet a kreatív diákok.

A programon az egész iskola megmozdult. A diákok teremről teremre, s így országról országra járták végig az egész épületet, s ismerkedtek a tagállamok sajátosságaival. A fiatalok mindenhol kitettek magukért, többségében jól ragadták meg az országok jellegzetességeit, s igyekeztek minél informatívabbak lenni, amellett, hogy játékos formában is rengeteg új információval gazdagodhattak a diákok.

Szalay Zita, a rendezvény szervezője ismertette, az intézményben közel 20 állomást alakítottak ki a versenyre, ebből több helyszínen ügyességi versenyszámban kellett helyt állniuk a fiataloknak, de többségében inkább az ismeretbővítés volt a cél. Kvízek, vaktérképek, gazdasági és nyelvismereti kérdések várták a diákokat a termekben, volt, ahol a tagországok zászlóit kellett felismerni, máshol a helyi ételspecialitásokat.

A szervező elmondta: a „Mi vagyunk Európa 2” rendezvénysorozatára országosan 90 iskola nevezett. Az iskolák egy kommunikációs ügynökség lebonyolításában vesznek részt a projektben a Külügyminisztérium, az Európai Bizottság és az Európai Parlament Tájékoztatási Iroda támogatásával.

A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakiskola a megyéből egyedüliként nyerte el a programsorozat megtartásának lehetőségét. Az osztályoknak is érdemes volt a maximumot kihozni magukból, hisz értékes nyereményekhez juthattak hozzá. Az első helyezett 60, a második 40, a harmadik helyezett osztály pedig 30 ezer forint díjazásban részesült. Ezen kívül a győztes osztály egy budapesti osztálykirándulást is kap az Európai Bizottságtól, illetve részt vehet egy európai uniós tanórán is. Azzal, hogy az iskola sikeresen pályázott a rendezvényre – amellett, hogy színes pillanatokat szereztek a diákoknak – egyben nyertek egy 100 ezer forintos utalványt is.

A tabella negyedik helyén álló Diósgyőr csapata az ötödik Ferencvárost fogadja a szombaton délután 2 órakor kezdődő rangadón. A Videoton elleni, múlt heti mérkőzés után tehát újabb nagy feladat vár a piros-fehérekre, hiszen az FTC-nél is nagy tervekkel vágtak neki a 2014/15-os bajnokságnak. 

Csütörtökön sajtótájékoztatón vezették fel a derbit a diósgyőri stadionban, ahol Tomiszlav Szivics néhány szó erejéig visszatekintett a Videoton ellen pechesen, egy öngóllal elvesztett mérkőzésre is. A vezetőedző kiemelte: minőségi játékot mutató, igazi rangadó volt a székesfehérvári összecsapás, melyen csak nüanszokon múlott, hogy nem gazdagodott minimum 1 ponttal a diósgyőri csapat. „Jelenleg a Videoton a legjobb csapat a bajnokságban, azonban megérdemeltük volna a döntetlent. Előre kell azonban nézni, hiszen jön a következő rangadó!”, mondta Tomiszlav Szivics.

A múlt heti mérkőzés kimenetelét illetően Kádár Tamás is osztotta a vezetőedző véleményét. A piros-fehérek hátvédje ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy amit a székesfehérvári csapatt elleni meccsen elvett tőlük a sors, azt valamikor visszaadja – talán éppen a Fradi ellen is… Bognár István is amondó volt, hogy apróságok döntöttek a Vidi ellen, és véleménye szerint az egyenlítés után megvolt a lehetőségük a győzelem megszerzésére is. 

A Ferencváros elleni mérkőzésre rátérve Tomiszlav Szivics kiemelte: hétről hétre rangadókat játszanak, ami mutatja, hogy a DVTK komoly csapattá vált, a dobogóért küzd, és így készülnek ellenük a riválisok is. A vezetőedző hozzátette, ünnep lesz a derbi Miskolcon, több ezer szurkolóval, kitűnő hangulattal, a cél azonban ugyanaz, mit eddig a bajnokságban: itthon tartani a 3 pontot.

– Eljött az ideje, minden adott, hogy a Diósgyőr topcsapat legyen. Vállalni kell, hogy esélyesek vagyunk – szögezte le Tomiszlav Szivics, aki nem tart attól sem, hogy a rangadó terhét esetleg néhány játékosa ne tudná elviselni. „Nagy meccs szüli a nagy játékost”, fogalmazta meg véleményét a vezetőedző. 

Kádár Tamás annak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen nagy derbik viszik előre a magyar futballt. A hátvéd nehéz mérkőzésre számít, de szeretnék megmutatni, hogy nagy csapattá vált a DVTK. Bognár István kiemelte, minden pillanatát élvezni kell egy ilyen mérkőzésnek, ennyi néző előtt és ilyen hangulatban szerinte sem lehet rossz meccset játszani. „Hazai pályán vagyunk olyan erősek, hogy bárki ellen nyerhetünk. Itthon fogjuk tartani a 3 pontot”, jelentette ki magabiztosan a diósgyőri támadó.

A szombati mérkőzésen már Gosztonyi András is Tomiszlav Szivics rendelkezésére áll, és a Videoton elleni mérkőzésen nagy ütést kapó Elek Ákosra is számíthat a vezetőedző. A mérkőzés szombaton délután 2 órakor kezdődik a diósgyőri stadionban.

***

A rendőrség is fokozottan készül a rangadóra, a mérkőzés helyszínét és az oda vezető közlekedési útvonalakat is biztosítják – tájékoztatott a megyei rendőr-főkapitányság. Mint közleményükben írták, a mérkőzést a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvénnyé minősítette. A rendőrség Borsod-Abaúj-Zemplén megye közútjain a gépjárműforgalom jelentős megnövekedése, illetve a szurkolók utazásának biztosítása érdekében a mérkőzés előtt és után fokozott ellenőrzéseket hajt majd végre.

A borsodi megyeszékhelyre érkező FTC-szurkolókat a rendőrség az M30-as autópálya Miskolc Déli lehajtója melletti áruház parkolójában gyülekezteti, ahonnan a drukkerek szervezett formában, rendőri felvezetés és kíséret mellett utazhatnak tovább a stadionhoz.

A beléptetőrendszer és az ehhez kapcsolódó előzetes regisztráció alapján a rendezők a szurkolók stadionba való belépési jogosultságát ellenőrzik. A fiktív, vagy más nevére szóló jeggyel bejutni szándékozók beléptetését a rendezők megtagadják.

Ehhez kapcsolódóan a rendőrség felhívja a mérkőzésre látogatók figyelmét, hogy a fiktív adatokat tartalmazó jeggyel belépni kívánó szurkoló bűncselekményt követ el. Az ilyen eset rendőri intézkedést és büntetőeljárást von maga után.

– A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja a szurkolók figyelmét a kulturált, egymás tiszteletén alapuló magatartásra. A rendőrség ugyanis minden, a törvények által biztosított lehetőséget igénybe vesz a közrend és a közbiztonság fenntartása érdekében. Ha valaki mégis rendbontásra készülne, akkor jogszerű, ugyanakkor határozott, a törvény szigorával fellépő rendőri intézkedésre számíthat – zárul a közlemény.

Bíró Tibor fesztiváligazgató értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy a fesztivál töretlenül fejlődik, és ezt a fejlődést természetesen szeretnék tovább vinni a jövőben is. „Annak ellenére, hogy a miskolci ma már Magyarország egyik legismertebb filmfesztiválja, és nemzetközi szinten is ismert, mindig van hova tovább fejlődnünk”, fűzte hozzá. 

Bíró Tibor rámutatott: míg tavaly csaknem 140 filmet vetítettek, idén már több mint 200-at. Az idei vetítéseknél ugyanakkor azt tapasztalták, hogy a termek kapacitását már néha feszegette a nézők nagy száma, így aztán már most kijelenthető: rekordszámú látogató tekintette meg idén a filmfesztivál kínálatát. Örömének adott hangot a fesztiváligazgató amiatt is, hogy a kapcsolódó programok is szépen fejlődnek, itt külön is kiemelte a Miskolci Nemzetközi Filmvásár sikerét. Bíró Tibor köszöntője végén köszönetet mondott a zsűrinek, a támogatóknak és mindenkinek, aki részt vett a szervezésben és a fesztivál lebonyolításában.

Miskolc – ahol szeretik a filmeket

Kriza Ákos a zárónap alkalmával elmondta, immár a 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál zárul, és a díjosztó után „ez a kapu is becsukódik, de ígérem, jövőre nyílik egy másik”, fogalmazott a városvezető, aki megköszönte Bíró Tibornak azt az áldozatos munkát, amivel „a magból fát növesztett”. 

– Most már lassan kinőjük ezt a teret, s keresgélnünk kell, ahol nagyobb térben, több teremmel meg tudjuk rendezni a 12. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált – mondta Miskolc polgármestere. Kriza Ákos hozzátette, idén „minden rekordot megdöntöttünk”, több mint 200 filmet vetítettek, és 600 akkreditáció érkezett. „Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy Sára Sándor és Zsigmond Vilmos is itt volt a fesztiválon. Nagyon köszönjük nekik a jelenlétüket, amivel emelték a fesztivál és a város hírnevét”, mondta a polgármester, aki örömét fejezte ki amiatt is, hogy széles médianyilvánosságot kapott a filmfesztivál.

– Nagyon fontos számunkra, hogy az ország, illetve az európai kultúraszeretők lássák, hogy Északkelet-Magyarországon is van egy olyan város, ahol szeretik a filmkultúrát, áldoz és tesz érte. Úgy gondolom, ezt jövőre még inkább használnunk kell – fogalmazott Kriza Ákos, aki kért mindenkit, hogy jöjjenek el jövőre is, és mondják el mindenkinek, hogy ez egy filmeket és filmeseket szerető város. „Várjuk önöket jövőre is”, zárta ünnepi köszöntőjét Miskolc polgármestere.

Zsigmond Vilmos: befogadtak a miskolciak

Mosonyi Csaba, a fesztivál névadó szponzorának magyarországi képviselője kiemelte: a város, a filmfesztivál és a Jameson neve egyre jobban összeforrt az évek során, és mára már több mint egy filmfesztivál számukra a miskolci. „Nagyon megszerettük”, fogalmazott a képviselő, hozzátéve: Miskolcra már szinte haza járnak, a városban otthonra lelt a márka.  

Zsigmond Vilmos szombaton átvette a 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál Életmű-díját. Fotó: Mocsári L.

Az ünnepi köszöntőket követően átadták a fesztivál életműdíját, amit idén a világhírű operatőr, Zsigmond Vilmos vehetett át. Óriási, szűnni nem akaró vastaps köszöntötte a színpadon a Sugarlandi hajtóvadászat és a Harmadik típusú találkozások operatőrét, aki meghatódottan mondott köszönetet az elismerésért. Zsigmond Vilmos megígérte végül, hogy visszajön még Miskolcra, abba a városba, amit rövid itt tartózkodása alatt is megszeretett, hiszen itt „befogadtak”, kedvesek az emberek és jól érezte magát Miskolcon és a filmfesztiválon. 

A filmfesztivál legjobb animációja a Tehén a tejesbögrémben lett, amit a japán Yantong Zhu jegyez. Halász Glória Dr. Lala című dokumentumfilmje mellett díjat kapott még Guy Lichtenstein alkotása, a Születésnapi ajándék, Xavier Dolan filmje, a Mommy, valamint Céline Sciamma Csajkor című alkotása. 

Az első alkalommal átadott közönségdíjat a Parador Húngaro című magyar-kolumbiai produkció nyerte, míg a zsűri nagydíját Reisz Gábor első nagyjátékfilmje, a mai harmincas generáció elveszettségét abszurd humorral bemutató VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan nyerte el. A kissé elveszett és szerelmi bánattal küzdő, harmincas Áront bemutató film – mint elhangzott – eredetisége mellett azért kapta meg az Adolph Zukor-díjat, hogy „ezzel is biztassák a fiatal rendezőket arra: használják a mozi varázserejét, és változtassák a fiatalok életében tapasztalható nehézségeket komédiává, anélkül, hogy gúnyt űznének belőle”. Az elsőfilmes rendező a Miskolc közelében született producerről, a Paramount Pictures alapítójáról elnevezett díj átvételekor meghatottan köszönte meg az elismerést, valamint a szerelemre utalva így szólt a közönséghez: „ne adjátok fel!”

A 11. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Pressburger Imre-díjat a szlovén Osztályellenség, Rok Bicek alkotása kapta. A film, amely egy középiskolai osztály és új tanáruk konfliktusát ábrázolja, a nemzetközi zsűri indoklásában úgy méltatta: az a szülő-gyermek-tanár hármas hétköznapi viszonyában jelentkező fontos kortárs problémára irányítja rá a néző figyelmét, emellett rámutat arra, hogy bár „egy világban élünk és a nyelvünk is azonos, sokszor mégis nehezen értjük meg egymást”. 

A miskolci születésű, Oscar-díjas rendező-íróról elnevezett fődíj mellett az Osztályellenség a Nemzetközi Filmklubszövetség (FICC) Don Quijote-díját is elnyerte. Rok Bicek rendező vette át a két elismerést, megköszönve a szervezőknek, hogy lehetőséget adtak egy szlovén alkotásnak, egyúttal a két ország filmeseinek szorosabb együttműködését szorgalmazta.

A fesztiválon, amely vasárnap zárul, Cannes, Berlin és az amerikai függetlenfilmes Sundance fesztivál legjobbjait láthatták az érdeklődők Miskolcon. A versenyprogramban a 20 nagyjátékfilm mellett 13 dokumentumfilmet, 33 kisjátékfilmet és 19 animációs filmet láthatott a közönség; a versenyprogram és a Kitekintő szekció minden filmje magyarországi premier volt. Mindezek mellett számos kísérőprogramot, így dokumentumfilmes műhelybeszélgetést, operatőri és vágói mesterkurzusokat, filmtörténeti vetítéseket és koncerteket is kínáltak az érdeklődőknek.

A KSH adatai alapján elmondható, hogy csak júliusban több mint 75 millió forinttal költöttek többet az ide érkezők, ami 37 százalékos növekedést jelent a tavaly júliusi adatokhoz képest.

A vendégéjszakák száma szintén tovább nőtt a városban, a növekedés mértéke 27,5 százalék volt az év első hét hónapjában – ez azt jelenti, hogy összesen több mint 37 ezer vendégéjszakával töltöttek többet Miskolcon, mint tavaly. Ha csak a júliusi adatokat vesszük alapul, akkor is jelentős növekedésről számolhatunk be, hiszen az e havi vendégéjszakaszám-növekedés 37,1 százalékos volt.

A belföldi vendégéjszaka-növekedés 37,9, a külföldi 33,1 százalékos volt júliusban a tavalyi hasonló időszakhoz képest – miközben az országos statisztikák szerint 2014 júliusában a külföldi vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal csökkent, míg a belföldi vendégéjszakáké 5,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest.

Júliusban a külföldi vendégek száma 42,8, a belföldieké pedig 30,3 százalékkal nőtt a 2013-as adatokhoz képest. A jelenlegi adatok szerint a külföldi vendégek száma az év első hét hónapjában 24,4 százalékkal, a belföldieké pedig 21,8 százalékkal nőt.

A szobakapacitás-kihasználtság terén, az elmúlt hét hónapban 21,8 százalékos volt a növekedés 2014-ben, a férőhely-kapacitás kihasználtsága pedig 23,3 százalékkal nőtt a 2013-as adatokhoz képest. Csak júliusban a férőhely-kapacitáskihasználtság 33,4 százalékkal nőtt. 

A miskolci TDM szervezet a teljes nyári forgalmat részleteiben a Turizmus Világnapjához kapcsolódó, a TDM által szervezett nemzetközi konferencián értékeli ki szeptember 25–26-án, ahol bemutatja a nyári, több mint ezerfős személyes kérdőíves kutatás eredményeit is, illetve nemzetközi kontextusba helyezi a miskolci szolgáltatói közösség és a TDM szervezet márkaépítő és turizmusfejlesztési munkáját.

Alig 11 hónap alatt jelentős eredményt ért el a városvezetés a „fészekrakó” lakások kiürítése ügyében, az avasi városrészben. A tervezett 173 ingatlanból csütörtökön már a 100. ilyen lakás került a város birtokába – ismertette Kriza Ákos helyszíni sajtótájékoztatóján. Mint a városvezető kiemelte, most már teljesen „fészekrakó-mentessé” vált a Felsőruzsin 4. alatti lépcsőház.

A város polgármestere emlékeztetett: a „fészekrakós” családok eltávolítását, a lakások kiürítésének folyamatát idén pörgették fel igazán, és megkezdték a lelakott lakások felújítását is. Elmondta, 19-et már felújítottak, 12 lakás helyreállítása pedig folyamatban van.

Kriza Ákos hangsúlyozta: annak kivédésére, hogy újra antiszociális elemek jelenjenek meg a lépcsőházakban, és beköltözzenek a lakásokba, megállapodást kötöttek a Miskolci Egyetemmel is. Az intézménynek is van bérlőkijelölési joga, így öt, volt „fészekrakós”, immár felújított lakásba egyetemi dolgozók költözhetnek be. Két másik lakást a Máltai Szeretetszolgálatnak, két lakást pedig az „Otthonunk, Miskolc” program keretében adtak át, amivel szintén az a cél, hogy Miskolcon tartsák azokat a fiatal, képzett szakembereket, akik a város értékteremtő folyamataihoz hozzá tudnak járulni.

Kriza Ákos emlékeztetett: a lépcsőházak megújulásának támogatására létrehozták az Otthonvédelmi Alapot, melyre társasházak, lépcsőházak pályázhatnak. Mint ismert, a pályázaton azok a társasházak (vagy lakásszövetkezetek) nyerhetnek el a legfontosabb felújításokra támogatást, amelyekben található az önkormányzat által megvásárolt „fészekrakós” lakás. Az egykori „fészekrakós tulajdonosok” után ugyanis nemcsak milliós nagyságrendű adósság maradt hátra, hanem áldatlan körülmények – a lépcsőházakban is.

A felújítást a legtöbb társasház képtelen finanszírozni, hiszen a „fészekrakók” nekik sem fizettek, óriási közösköltség-elmaradás terheli a költségvetésüket. Nekik kíván segíteni az önkormányzat az Otthonvédelmi Alap létrehozásával.

– Döntően azt szeretnénk, hogy a lerobbant lépcsőházak, a működésképtelenné tett liftek felújítására költenék el az alapot. Nagy az érdeklődés, ezért úgy döntöttem, kérni fogom a közgyűlést, hogy az eddigi 50 millió forintos alapot emeljük meg 115 millióra, az önkormányzati költségvetés általános tartalékának terhére, hogy a legszükségesebb javításokat – festéseket, liftek karbantartását – el tudják végezni a lakóközösségek a korábbi „fészekrakós” lépcsőházakban – jelentette be Kriza Ákos.

A városvezető hozzátette, segíteni fogják ugyanakkor azt is, hogy újra összekovácsolódjanak a közösségek az Avason is, hogy „még véletlenül se fordulhasson elő olyan, mint amilyen 2005-2009-ben fordult elő” Miskolcon, az Avason és Diósgyőrben.

Beköltözők és várakozók – sokan érdeklődnek az egyetemről a lakások iránt

Óváriné Balajti Zsuzsanna, a Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese kiemelte: a felsőoktatási intézmény hallgatói, doktoranduszai, kutatói és munkatársai számára kiváló lehetőséget jelent a pályázás arra, hogy felújított lakásokba költözzenek. Hozzátette, öten már átvettek ilyen lakást, és ők is nagyon jó szívvel ajánlják munkatársaiknak a lehetőséget. A rektorhelyettes elmondta, közel tízen várnak éppen felújítás alatt álló lakásra, és tízes nagyságrendű az érdeklődők száma. Óváriné Balajti Zsuzsanna méltatta ugyanakkor a város és a felsőoktatási intézmény más területeken is érvényesülő kitűnő együttműködését.

A sajtótájékoztatón jelen voltak azoknak az egyetemi dolgozóknak és doktorandusz hallgatóknak a képviselői is, akik a Miskolci Egyetemmel kötött megállapodás értelmében sikeresen pályáztak a kedvezményesen bérelhető, felújított „fészekrakós” lakásokra. A Miskolci Egyetem angol lektora, Engel Dennis köztük volt. Érdeklődésünkre elmondta, előzőleg az egyik egyetemi kollégiumban lakott. Mikor értesült a lehetőségről, jó ötletnek tartotta, hogy az egyetemhez közel található avasi felújított lakásba költözzön.

Makó Judit az augusztusban átvett lakásában elmondta, még a nyár elején értesült arról, hogy kedvezményes bérleti díjjal lehet lakásra pályázni. A Matematikai Intézet adjunktusa hozzátette, több lakást is megtekintettek, végül e mellett döntöttek. Akkor még felújítás alatt állt, most a héten viszont már maga is szembesült azzal, milyen szépen sikerült felújítani. Hozzátette, már csak azért is örül a lakásnak, mert eddig 50 kilométerre lakott Miskolctól, és naponta kellett ingáznia a munkahelyére.