Elszántság, naprakész tudás, és csinálni, csinálni a dolgunkat! – Varga Fanni üzent a kortársainak: így lehet egy országos versenyen eredményt elérni! A Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskola diákja ápoló szakképesítésben szerezte meg az idei Szakma Sztár Fesztivál 4. helyét. Mint mondja, alig 1,5-2 hónapot tudott készülni a megmérettetésre, de ezt a rövid időszakot igyekezett maximálisan kihasználni, és ebben minden tanára teljes mértékben támogatta: bővítette angol nyelvtudását, teszteket oldott meg, de az elméleti felkészülés mellett a gyakorlat is nagy hangsúlyt kapott. Kórházi osztályokat keresett fel, és rengeteg szituációs feladatot oldott meg.

– A felkészülést, de a hivatásunkat sem lehet csak úgy ímmel-ámmal csinálni! – hangsúlyozza a fiatal lány, aki szerint az ápolói szakmához nagyon jó kommunikációs képességre, rengeteg empátiára van szükség, és soha nem szabad feladni!

Negyven szakmában több mint kétszáz diák versenyzett idén a budapesti fesztiválon. Pető Mátyás és Vass Attila – mindketten a Miskolci Szakképzési Centrum Fazola Henrik Szakképző Iskola diákjai – szintén kitűnő helyen végzett, előbbi 4., utóbbi dobogós, 3. lett. Mindketten központifűtés- és gázhálózat-rendszerszerelő szakmában neveztek.

– A magyar gazdaságnak jól képzett szakemberekre van szüksége – szögezte le a BOKIK elnöke. Bihall Tamás hozzátette, a társadalom részéről is egyre elfogadottabbá válik, hogy egy szakma elsajátítása biztonságot jelent, és utána a tanulás lehetősége is adott.

– Ahhoz, hogy a fiatalok megfelelő felkészültséggel vághassanak neki az életnek, a kamara minden tőle telhető segítséget meg fog adni – hangsúlyozta Bihall Tamás.

Az elnök emlékeztetett: az idei fesztivál nyitónapján Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár kiemelte, a duális képzésben bevezetett új intézkedésekkel a remények szerint 2018-ra a jelenlegi 55 ezerről 70 ezerre emelkedik a képzésben résztvevők száma. Ezzel összhangban a gyakorlati képzésnek helyt adó gazdálkodó szervezeteké pedig 8 ezerről 20 ezerre bővül.

Két év múlta Budapesten rendezik meg egyébként a Szakma Sztár európai versenyét, ezernél is több versenyzővel. A cél, hogy a megyéből is minél többen vegyenek részt ezen. Erre már most készülni kell, hívta fel a figyelmet a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója. Kovács János úgy fogalmazott: minden kimagasló teljesítmény mögött ott vannak a felkészítő tanárok és intézmények, de az igazgató köszönetet mondott a PM-Energo Kft.-nek és igazgatójának, Petercsák Máténak is, hogy gyakorló helyet biztosít a fiatal szakmunkások számára.

Éneklésért, színezésért, de akár egy bukfencért is járt egy fagyijegy. A Könyvtári Majális családi vetélkedőjén akár öt ilyet is össze lehetett gyűjteni, amiért természetesen járt a jól megérdemelt fagylalt.

„Vannak színes pillangók meg virágok, és azokat lehet ráragasztani”– Ardó Napsugár meséli, ő hogyan készítette el kis, színes könyvét. A könyvtár előtti területen a könyvkötés rejtelmeivel ismerkedhettek a gyerekek. De akár mesehősök neveit is felidézhették az óriás betűkirakón.

Második alkalommal rendezte meg családi programját a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár. A program célja, hogy a résztvevők még közelebb kerüljenek a könyvtárhoz, a könyvekhez és az irodalomhoz. Egyúttal az olvasást is népszerűsíteni kívánták a szervezők.

 „Hol van a helye az életünkben az irodalomnak vagy a versnek?” – többek között erre a kérdésre kereste a választ Lackfi János. A József Attila-díjas költő, író, műfordító a kreatív írás alapjairól tartott interaktív előadást középiskolás diákoknak. Köztük volt Lőcsei Veronika, aki blogot is vezetett, amiben elmondása szerint szerelmes történeteket osztott meg olvasóival.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

– Tehetség kérdése is, de ha valaki szeretné, akkor meg is tudja tanulni – vallotta az íráskészségről a Szemere Bertalan Szakközépiskola kilencedik osztályos tanulója.

– A legolcsóbb utazási iroda maga az irodalom – mondta Lackfi János. – Bemegyek egy könyvtárba, leveszek egy könyvet a polcról, és máris több ezer kilométerrel vagy több ezer évvel odébb vagyok. Aztán leveszek egy másik kötetet, és akkor megint valaki másnak a fejében vagyok, ahová el sem juthatnék soha életemben. Ez a fajta robbanékonyság, vagy a kor dinamikája előhív a könyvtárakból magamutogató, exhibicionista dolgokat, de ez nagyon is jól van így!

Mint a József Attila-díjas költő is fogalmazott, ahol a klasszikus könyvtárosi attitűddel, az idők szelét megérezve szakítanak, ott általában kitalálnak valamit az intézmények, amivel be tudják csalogatni az embereket.

– Az igazi, mai értelemben vett könyvtár mindenféleképpen átjáróház, tehát valahogy gócpontja az emberek életének, és ebben egy ilyen nap, mint a mai mindenképpen jó szerepet játszhat – fűzte hozzá.

Az író leszögezte, nagyon fontos lenne, hogy egy kicsit másképpen tekintsünk az irodalomra, mint eddig, hiszen – magyarázza – az irodalom egészen másról szól: rólunk, mindannyiunkról, a mai világunkról.

– Sajnos nincs írásművészeti egyetem és nincs írásművészeti szakközépiskola, ez nagyon szomorú. Mi, írók is ludasak vagyunk ebben, sokszor azt mondjuk, hogy ehhez zsenialitás kell. Azt hiszem, túl kellene ezen lendülnünk, pontosan annyira tanítható ugyanis, mint bármely más emberi tevékenység – mondta Lackfi János.

A jó hangulatú, sok száz embert vonzó Könyvtári Majálissal a szervezők ismét megmutatták: a miskolci könyvtárak mindig is többek voltak könyv-tárnál, folyamatosan kínálnak programokat a baba-mama klubtól a koncerteken és kézműves foglalkozásokon át az író-olvasó találkozókig és az ingyenes tanfolyamokig. És most már a Könyvtári Majálisra is készülhetünk minden tavasszal.

        A direktor a pénteki tájékoztatón elmondta, nagy várakozással telve hirdetik meg a 2016/2017-es évadot. Nos, talán nem túlzás azt állítani, hogy a közönség legalább ekkora izgalommal várta már a bemutatásra váró darabokról szóló híreket.

Az évad kiemelten fontos nagyszínházi bemutatója Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeménye lesz, amit Keszég László állít színpadra.

– Egy nemzeti színháznak alapvető feladata az, hogy a magyar irodalom jelentős műveit bemutassa és repertoárjában tartsa – hangsúlyozta Béres Attila. – Apropót ad az is, hogy 1956-ban ebben a színházban ezt a darabot próbálták, de az akkori hatalom nem engedte bemutatni Az ember tragédiáját. Mi most, 60 év elmúltával azt gondoltuk, hogy így tudunk méltón megemlékezni a forradalom körüli időkről.

Az évadot azonban nem ez a darab, hanem a Béres Attila rendezte operett, a Viktória nyitja, amit a budapesti Operettszínházzal való hosszú távú együttműködés részeként tűz műsorára a teátrum. Szőcs Artur állítja színpadra Feydeau A hülyéje című bohózatát, szintén a Nagyszínházban, melynek további bemutatói között találjuk Szabó Máté rendezésében A bolygó hollandit is. A darab a 2016-os Szegedi Szabadtéri Játékokkal való közös munka révén jön létre. Musical-bemutatókkal is készül a színház: a La Mancha lovagját Keszég László rendezi, míg egy musicalslágerekből álló Téli Musical Gála is lesz jövőre Szőcs Artur rendezésében.

A Kamaraszínházban mutatja be a színház Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című színművét Béres Attila rendezésében, Rusznyák Gábor pedig Móricz Zsigmond Kivilágos kivirradtig című művét állítja színpadra. Mohácsi János is dolgozik Miskolcon jövőre: ő Molnár Ferenc Játék a kastélyban című komédiáját rendezi majd.

Természetesen gyermekelőadást is bemutat jövőre a színház: ezúttal Fodor Sándor Csipike az óriástörpe című meséje kerül színpadra Szabó Máté rendezésében. A fiataloknak pedig egy kortárs angol szerző, Mark Haddon izgalmas A kutya különös esete az éjszakában című színművét hozza el Lukáts Andor, aki újra rendezőként tér vissza Miskolcra.

A miskolci Játékszínben is különleges bemutatókra készülnek jövőre, így például Szőcs Artur fiatalosan újjáértelmezett módon, zenés bacchanáliaként állítja színpadra Euripidész Bakkhánsnők című antik tragédiáját. Jövőre Miskolcon vendégeskedik emellett Harangi Mária rendező, aki Parti Nagy Lajos A Bandy-lányok című zenés komédiáját jegyzi majd, de a színház fiataloknak is ad lehetőséget jövőre: a k2 Színházból ismert Benkó Bence és Fábián Péter rendeznek egy új, általuk megírt drámát A ma esti előadás címmel.

Idén négyéves a Miskolci Balett, amely a következő évadban új arcokkal, új koreográfusokkal, új stílusokkal és gondolatisággal folytatja munkáját. Velekei László, a Győri Balett művészeti vezetője izgalmas Anna Kareninát koreografál a Kamaraszínházban, egy olyan produkció keretében, amely közös vállalkozás az egri Gárdonyi Géza Színház táncegyüttesével. A nemzetközi hírű Gergye Krisztián is eljön Miskolcra: kísérleti táncdarabbal is jelentkezik jövőre a Játékszínben Harlequinade címmel!

– Ez Magyarország első kőszínháza és egyben nemzeti színház is. A műsor ennek jegyében készült el: a közös osztó a minőség, az, hogy jelentős színpadi szerzők műveiből válogattunk, és az, hogy igyekeztünk olyan sokszínű műsortervet összeállítani, amely minden miskolci színházat szerető számára vonzó lehet – fogalmazott az intézmény igazgatója.

Az új évadban is megrendezik a hagyományos fesztiválokat, ám új időpontokban: februárban tartják a jövő évi Határtalan Napok Fesztivált, áprilisban pedig az ötödik SZEM-et.

Az iskolák és a színház közötti, évek óta működő kapcsolatot jövőre is tovább erősítik. Népszerű tantermi színházi előadásainkat, így a Szociopolyt, A pirézeket, a Csendes óceánt és a Klamm háborúját igyekszik a színház még több intézménybe eljuttatni.

Kiss Gábor alpolgármester a sajtótájékoztatón azt mondta: a Miskolci Nemzeti Színház mindig is különleges volt, minőséget képviselt, a miskolci közönség pedig legalább ennyire különleges, minőségi, kevés olyan hely van, ahol a közönség ennyire szereti színházát.

Szabó Máté művészeti vezető felhívta a figyelmet: ahogy az előző években már megszokhatták a miskolciak, idén is látványos, mozgalmas szabadtéri programokkal hirdeti jövő évi bemutatóit a Miskolci Nemzeti Színház. Ezúttal május 7-én várják majd a Déryné-kertbe az érdeklődőket, ahol elkészítik az Évad tortáját. Erről bővebben ITT olvashat.

      Amint arról közgyűlési tudósításunkban is olvashattak, fontos intézkedéseket hozott a miskolci grémium áprilisi ülése annak érdekében, hogy a gyalogosok még inkább magukénak érezzék a főutcát, a biztonságos belvárosi közterekkel egyetemben.

A Fidesz-KDNP frakcióelnöke, Kovács László a városvezetés további szándékaival kapcsolatban az ülésen kijelentette: „az intézkedéseinkkel nem állhatunk meg félúton! Hiszen a turisták és a miskolciak is leginkább a belvárosban végbemenő változások alapján alkotnak véleményt Miskolcról.”

– A Fidesz-KDNP-s városvezetés szerint nincs alternatívája a miskolci főutca és a hozzá kapcsolódó terek folyamatos fejlődésének, megújulásának – ezt már Szécsényi Marianna, a képviselőcsoport szóvivője mondta szerdai sajtótájékoztatóján.

A hét elején ezért a belvárosi üzletek tulajdonosaival, bérlőivel, a Belvárosi klaszter és a BOKIK képviselőivel ültek tárgyalóasztalhoz a városvezetők (részletek ITT).

– Mi ugyanis velük együtt, folyamatos párbeszédet folytatva szeretnénk elérni, hogy még tisztább, kulturáltabb legyen a Széchenyi utca, ahol élmény a szórakozás – hangsúlyozta a szóvivő.

A képviselőcsoport mindezen konzultációk mellett, közben teljes erőbedobással készíti elő a főutcai vendéglátóhelyek nyitvatartását és a kulturált szórakozás egyéb feltételeit szabályozó következő intézkedéssorozatát is. Szécsényi Marianna ismertette, a legutóbbi közgyűlés után arra kérték az önkormányzati rendészeket és a seriffeket, hogy a gyalogosok és a főutcai lakosok érdekében hozott intézkedések betartását fokozott módon ellenőrizzék.

– Frakciónk arról is döntött, hogy párbeszédet kezdeményezünk a kerékpáros civilszervezetekkel azért, hogy a főutcán a gyalogosok és a kerékpárosok is biztonságban érezhessék magukat – tudatta a szóvivő, aki azt is elmondta, hogy a következő közgyűlésnek, vagy közgyűléseknek a főutcát érintő tervezett intézkedéseiről, az ezeket megelőző tárgyalásokról folyamatosan tájékoztatni fogják a közvéleményt.

      Tavaly augusztus 20-án egy olyan többfunkciós közösségi teret adtak át Diósgyőrben, ami több szempontból is hiánypótló volt Miskolc kulturális, sport- és turisztikai életében. Egy olyan rendezvénytérrel lett gazdagabb a város – és mondhatjuk: a régió és az ország –, ahol akár 4 ezer főt is vendégül tudnak látni egy-egy rendezvény alkalmával.

– A pálya Közép-Európában is szinte egyedülálló, speciális adottságokkal rendelkezik, ezt bizonyította már az áprilisi regionális díjugrató verseny – szögezte le Tallósné Novák Irén a programokat beharangozó sajtótájékoztatón. A Miskolci Kulturális Központ ügyvezetője a lovas rendezvényekről szólva ismertette, idén 2 szakágban több alkalommal is rendeznek díjugrató és díjlovagló magyar bajnokságot gyermek és felnőtt korcsoportokban a Lovagi Tornák Terén. Hozzátette, reményeik szerint néhány éven belül akár már nemzetközi versenyeknek is otthont adhat Miskolcon.

Képgaléria a beharangozó sajtótájékoztatóról! Fotó: Mocsári László

A nagy hagyományokkal rendelkező fesztiváloknál is láthatjuk majd, hogy a Diósgyőri vár és a Lovagi Tornák Tere mennyire jól kiegészíti egymást. Az idén huszadik jubileumát ünneplő Borsodi Fonón a téren lesznek a nagykoncertek: olyan fellépőket köszönthetünk majd június 3-5. között Miskolcon, mint a Quimby, a Csík zenekar, a Halott pénz, Szabó Balázs és bandája, vagy éppen Petruska. Érdemes lesz persze a várba is felmenni, hiszen ott is programok sokasága várja majd az érdeklődőket.

A hazai zenei élet legnagyobb kiválóságai közül – a már felsoroltak mellett – itt lesz Ákos is, akinek a koncertjére már jól fogynak a jegyek, a szervezők szerint minden bizonnyal teltházas lesz a koncert. Augusztus 19-én Cseh Tamás emlékkoncertet is tartanak, de ne szaladjunk ennyire előre, hiszen többek között két lovas színházi produkciót is láthat majd a közönség: május 14-én a Honfoglalás című darabot, augusztus 14-én pedig a János vitézt.

Mindkét produkciót a Nemzeti Lovas Színház mutatja be Diósgyőrben. Pintér Tibor színész kiemelte, a szórakoztatás mellett küldetésüknek tekintik, hogy a fiatalabb korosztály tagjai számára is megmutassák: mi valóban lovasnemzet vagyunk!

– A színházművészet, a zeneművészet és a cirkuszművészet között egy nagyon érdekes hidat építve alkottuk meg az új színházi formát, a lovas színházat – mondta a Honfoglalást és a János vitézt is rendező Pintér Tibor. – Biztos vagyok abban, hogy a helyi lovasok bevonásával egy pazar látványvilágú, a magyar szíveket megdobogtató produkciót láthat majd a közönség.

Mindkét előadás bővelkedik majd lovas jelenetekben, a hatalmas játéktérben lovasok tucatjai vágtáznak, üldözik egymást, csapnak össze ütközetekben – mindez fergeteges látványelemekkel és különleges zenei virtuozitással megspékelve.

„A programfejlesztésben is a világszínvonalat szeretnénk megcélozni!” – hangsúlyozta Kiss János. Az alpolgármester kiemelte, a városvezetés folytatja a tudatos építkezést a turizmus területén is. Mint mondta, Miskolcnak nagy versenyelőnye van a magyar turisztikai piacon, ezt az előnyt a páratlan természeti és műemléki örökség adja.

– Ezt nekünk gondoznunk és fejlesztenünk kell, és a kultúra és a turisztika szolgálatába kell állítanunk – fűzte hozzá az alpolgármester.

Programok a Lovagi Tornák Terén:

Május 14., 19 óra:

Nemzeti Lovas Színház: Honfoglalás

Május 15., június 24-26.:

Regionális díjugrató verseny

Június 30-július 3.:

Magyar nagydíj és Országos díjugrató verseny

Július 16., 21 óra:

Ákos – Még egyszer turné

Július 30-31.:

Középkori forgatag – Bajnokok viadala

Augusztus 14., 19 óra:

Nemzeti Lovas Színház: János vitéz

Augusztus 19., 19 óra:

Cseh Tamás emlékkoncert

Augusztus 26-28:

Korosztályos championatus döntő

Szeptember 7-11.:

Díjlovagló verseny

Szeptember 24-25.:

Észak- és Kelet-magyarországi Regionális díjugrató verseny.

      Dobos Sára több évtizede Miskolcon alkotó tájépítész, a többi között a Petőfi tér, a Hősök tere, a Városház téren a virágóra környezete, Miskolctapolcán pedig a Barlangfürdő zöldterülete dicséri munkáját.

Az utóbbi években a Lillafüredi Függőkert és a füzérradványi kastélypark megújítása két olyan volumenű munkája volt, amelyekre nem lehet nem odafigyelni. Ezek mellett a szakmán belül pozitív kritikákat kaptak kazincbarcikai munkái (dísztér, főtér, köztemető), amelyek városligetnyi nagyságrendű zöldfelületekkel bővítették a város zöld infrastruktúráját – írja az epiteszforum.hu.

Szavazni a közönségdíjasra ITT és ITT tudunk, egészen április 26-áig, a díjátadó napjáig (egészen a cikkek aljáig kell görgetni!).

Dobos Sára a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen szerezte meg a diplomáját táj- és kertépítész szakon. Fiatal mérnökként Szegeden kezdett el dolgozni, ezután Debrecen következett, majd családjával 1984 nyarán került Miskolcra.

A legkisebb balkonládától kezdve családi házak, közparkok és intézmények kertjeinek kialakításán egyaránt dolgozik, de részt vesz települések zöldterület-rendezési terveinek kidolgozásában is, tehát nagyon komplex munkát végez.

Dobos Sára kertépítészeti tervezői tevékenysége meghatározó Miskolc városképi arculatában, amivel 2013-ban kiérdemelte Miskolc Építészeti Alkotói Díját. Ezt a város ünnepén vehette át.

A miskolci tájépítész vallja: szépséggel és renddel érzelmileg gazdagítható az emberi lélek. Forma, színek és illat – mindezzel még vonzóbbá lehet tenni a környezetünket. Dobos Sára szerint mindennél többet ér a virágokkal, cserjékkel, fákkal díszített nagy, városi zöldterület, hiszen nemcsak a jó levegőt segíti elő, hanem felüdülést is jelent a városlakók számára.

– A szakmámmal az embereket szolgálom, és ez a szolgálat tanított meg engem az alázatra. Meggyőződésem, hogy alázattal kell dolgoznunk a növényekkel, a Földdel, de ugyanilyen alázattal kell lennünk az emberek irányában is, hiszen őket szolgáljuk. Ha a szépséget, a rendet munkáimban meg tudom tervezni, és a terveket jó kivitelezéssel élőben is át tudjuk adni egy-egy városnak, településnek, ennél nagyobb boldogság nincs egy tájépítész életében – fogalmazott a városi kitüntetés kapcsán.

      Kiss János leszögezte, a várospolitika két kiemelt területe a gazdaságfejlesztés és a közbiztonság növelése. Utóbbit erősíti majd a miskolci belváros közlekedési rendjének újraszabályozása, amit a csütörtöki közgyűlés is tárgyal (korábban ITT írtunk róla). A városvezetés sokat fordít ugyanakkor az önkormányzati rendészet fejlesztésére is – úgy a személyi állomány növelésére, mint az infrastruktúra és az eszközpark folyamatos korszerűsítésére, fejlesztésére.

Az alpolgármester hozzátette, a nyomortelepek felszámolása is folyamatos. Emlékeztetett arra, hogy erre 35 ezer támogató aláírást sikerült szerezni.

– Ez is azt mutatja, hogy nemcsak érvényes jogi, hanem érvényes társadalmi döntés is van Miskolcon ennek a kérdésnek a rendezésére – mondta.

Kiss János rámutatott, alig néhány napja a Martin-kertvárosban, a Dráva utcán számoltak fel egy kisebb nyomortelepet. Eközben tovább folytatódik a „fészekrakók” elleni küzdelem is, ebben a Szilvás utca 2. szám alatt történt előrelépés: a „sokat szenvedett társasházból” hét „fészekrakós” családot költöztettek ki.

– A Számozott utcákban már a lakások több mint felét kiürítettük. A városvezetés miskolciaknak tett ígéretét továbbra is tartja, bármilyen nyomás is nehezedjen ránk, folytatjuk a nyomortelepek felszámolását – szögezte le az alpolgármester.

Kiss János újságírói kérdésre elmondta azt is, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezésére és költségére 4 lakást ideiglenesen lakhatóvá tesznek a Számozott utcákban. 

– Mindezek mellett tudjuk, hogy a városnak van felelőssége minden olyan polgáráért, aki nem képes megoldani saját maga lakhatását. Amíg más megoldás nem születik, az a néhány család ideiglenesen használni tudja ezeket a lakásokat – mondta.

       Megjelenés és illat, íz és testesség, valamint összbenyomás – több szempontból is kitűnően kellett vizsgáznia annak a sörnek, aminek készítője el akarta nyerni a szakmai zsűri díjait a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének XI. Nemzetközi Sörversenyén, Miskolcon.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

A söröket, sörkorcsolyákat a berzeviczy-s szakmai gyakorlatukat végző diákjai szolgálták fel a zsűrinek. A 27 tagból álló bíráló bizottság a finomabbnál finomabb sörök széles palettáját kóstolhatta végig a rendezvénynek helyt adó Miskolci Galériában: 5 országból (Magyarország mellett Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából és Csehországból) 173 sör nevezett be a Közép-európai régió egyik legjelentősebb sörversenyére.

– Biztos vagyok benne, hogy a szakma is felfigyel a nemzetközi megmérettetésre és így Miskolcra. A neves zsűri pedig reményeink szerint jó hírét viszi a világban a városnak és a magyar söröknek – szögezte le Pfliegler Péter megnyitó beszédében. Az alpolgármester hozzátette, Miskolc nyitott az ilyen rendezvények iránt, és lehetőségeihez mérten igyekszik is támogatni ezeket.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete húsz éve minden második évben megrendezi nemzetközi sörversenyét, hagyományosan Miskolcon. Külön érdekesség, hogy az idén hazai nagy sörgyár is beszállt a versenybe. A legtöbb nevezés az utóbbi évek kedvenc típusából, a tradicionális angol sörökből érkezett, de búzasörök, porterek és pilsenik is vetélkedtek.

Maximálisan húsz pontot lehetett elérni a versenyen, a legalább 17 pontot elérő sörök arany-, a 14-et ezüst-, a 11-et elérők pedig bronzérmet kapnak. Könnyen előfordulhat, hogy ugyanabban a kategóriában több sör is aranyérmes lesz. Gyémántdiplomát a kategória három legmagasabb pontszámot elérő aranyérmes söre kap.