Odútakarítás a Miskolci Állatkert és Kultúrparkban
A Miskolci Állatkertben 15 éve működik a mesterséges költő- és odútelep, amely idén is megérett a nagy felújításra. Ehhez minden évben várjuk azokat, akik szeretnek barkácsolni, és érdeklődnek az odúlakó énekesmadarak élete iránt. Ugyanis a „segítő munka” közben a Miskolci Állatkert és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai legjobb tudásuk szerint idén is válaszolnak a feltett kérdésekre. Az odúellenőrzés legfontosabb célja az elöregedett, hiányos, törött odúk cseréje, az elmozdult odúk megigazítása. Ezek ugyanis, ha nincsenek rendben, akkor fokozott veszélyt jelenthetnek a madarakra, mert akár teljes fészekaljak pusztulását is okozhatják.
A takarítás is nagyon fontos, még a költési idő előtt, mivel az előző évi fészekanyagot, és az odúkat télen menedékként használó madarak által összegyűjtött hulladékokat is el kell távolítani, ahogy a megtelepedett parazitákat is ilyenkor „rakjuk ki” a madárotthonokból.
Közös ima a betegek világnapján a megyei központi kórház kápolnájában
1993-tól tartják február 11-én a Betegek Világnapját, II. János Pál pápa kezdeményezésére. A mai, miskolci szertartáson Révész János kórházi főigazgató kiemelte: az esemény alapgondolata az összefogásról szól. Arról, hogy a betegek irányába kellő empátiát gyakoroljunk, s hogy megfelelően tudjon velük együttműködni az egészségügyi személyzet, az őket támogató papság, a lelkészi, pszichológiai szolgálat. - Ezt a napot annak szenteljük tehát, hogy a betegeket támogató szervezetek, egységek összefogjanak. Összeadjuk az erőinket annak érdekében, hogy a betegek a lehető legjobb ellátást kapják, és a legerőteljesebben tudjuk őket támogatni ne csak a testi, hanem a lelki megújulásban is - hangoztatta a főigazgató.
A görögkatolikus szertartás szerinti imaórát Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye megyéspüspöke tartotta, aki arról szólt, hogy Ferenc pápa kezdeményezésére idén Kalkuttai Szent Terézre emlékezünk. A 27. világnap alkalmából tehát Indiában kezdődött el az ünneplés. Szent Teréz nem válogatott a betegek között, önként szentelte nekik az életét. - Ajándékozás és odaadás között van különbség, hiszen az ajándékozás csak egyetlen napot érint az évben, míg az odaadás állandóan jelen van az ember életében. Ebben a világban az élet sava-borsa az, ha valaki ingyen és bérmentve tud adni magából. Az önkénteseknek a kórházban elég egy-egy gesztust tenniük ahhoz, hogy elinduljanak ezen az úton. Egy mosoly, egy pohár víz vagy egy simogatás jelzi a betegnek, hogy érdemes meggyógyulnia és tovább élnie, hiszen értékes valaki számára – hangsúlyozta Orosz Atanáz.
A jelenlévők ezúttal is imádkoztak a világ összes betegeiért, valamint azokért, akik segítik őket a gyógyuláshoz vezető úton.
Sáfrány Péter bronzot hozott az Ek-ról
Bartha Ákos és Kukicha Junna tanítványai közül Sáfrány Péter bronzérmes lett a 81 kg-os súlycsoportban, míg Turánszki Zalán hetedikként zárt a 90 kg-osok mezőnyében.
Pókhálósra tört a villamos ablaküvege
A Budapesti Rendőr-főkapitányság garázdaság miatt rendelt el nyomozást február 9-én, mert Budapesten két férfi közül az egyik, miután felszálltak a villamosra, megütött egy utast, míg társa egy sörösüveggel betörte a villamos ablakát. A rendőrök a beszerzett kamerafelvételek alapján az elkövetőkről felhívást tettek közzé, melynek hatására az egyik férfi – aki a villamos egyik utasát bántalmazta – másnap önként jelentkezett a rendőrségen.
A nyomozók a negyvenéves budapesti T. Sándort gyanúsítottként hallgatták ki és őrizetbe vették. A másik férfit, aki betörte a villamos ablakát, még keresik a rendőrök.
Simán verték a Debrecent a miskolci vízilabdások
A miskolci vízilabdások szombat este, az ötgólos Sasa Misics vezéretével magabiztosan, 12-8-ra győzték le a Debrecent a Kemény Dénes uszodában.
E.ON Férfibajnokság, Alapszakasz, 12. forduló
B-csoport
PannErgy-Miskolc–Debrecen 12-8 (4-3, 4-2, 3-2, 1-1)
Gólszerzők: Misics 5, Bedő 2, Milicics 2, Lőrincz, Nagy Á., Bowen, ill. Dőry 2, Durik 2, Vidovics 2, Kovács G., Fekete
Sztankovics Anna ezüsttel kezdett Nizzában
Sztankovics Anna: - A 6 órai kelés után 8:30-kor az 50 méter mell előfutamában ugrottam vízbe, ahol sikerült egy 32 mp alatti időt úszni az év első versenyén. Meglepetésre a pénteki második versenyszámomban, azaz 50 gyorson is döntőbe kerültem. A délutáni döntőket az 50 mellel kezdtem. Nagyon örülök, hogy saját időmön javítva végül 2. lettem egy nagyon szoros versenyben, majd 3 perccel később 8. helyen zártam az 50 m gyors fináléját.
Jótékonysági bált rendezett a BOKIK és a Lions Klub (Képgalériával!)
A kamarai bált idén tizenkilencedik alkalommal rendezték meg, és ez volt a hatodik alkalom, hogy a Lions Klubbal közösen. Ahogy Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke fogalmazott, az együttműködés legfőbb oka, hogy az estet egybekötik a jótékonysággal. A tombolabevétel teljes összegét a Lions Klub által meghatározott célra ajánlják fel, ennek a mértéke megközelítőleg fél millió forint.
Az elmúlt öt évben olyan szervezeteknek tudtak segíteni – a jótékonysági bál tombolabevétele révén –, mint például a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, a Mellrákinfo Egyesület Borsodi Csoportja, a Miskolci Autista Alapítvány, idén pedig a Magyar Vöröskereszt „Enni adok – Enni kapok” programját támogatják.
A meglepetés műsort idén a Szinvavölgyi Néptáncműhely tehetségei adták.
Disznótoros farsangi ünnepvárót rendeztek a Győri kapuban (Képgalériával!)
A nap során látvány kolbásztöltés, tepertőkészítés, hurka, szűzpecsenye, oldalas és egyéb disznóságok frissen sütése garantálta a a látogatók kulináris élvezetét. A kézműves vásár termelői mézzel, kerámiákkal, levendula illatzsákokkal, chilis termékekkel és egyéb kézműves portékákkal várták az érdeklődőket, közben Csanya Róbert muzsikált. Azok pedig, akik a disznótoros helyett valami másra vágytak, friss lángost vagy finom farsangi fánkokat falatozhattak.
- Úgy gondoltuk, a Győri kapu lakossága is megérdemel egy ilyen tradicionális rendezvényt, s örömmel vesznek majd részt a hagyományok felelevenítésében - mondta el Hollósy András önkormányzati képviselő, az esemény egyik támogatója az esemény szerdai sajtótájékoztatóján.
Nagy Ákos önkormányzati képviselő örömmel fogadta a Győri kapui Kapuzörgetők, valamint az Esély és részvétel közhasznú egyesület ötletét, mert fontosnak tartja az olyan események szervezését amely összefogja a városrészben élő közösséget.
- A tavalyi évben elhatároztuk Hollósy András képviselőtársammal, hogy minden olyan rendezvényt felkarolunk, amely lehetővé teszi, hogy a Győri kapu lakossága valódi csapattá kovácsolódjon, és szinte családként élje meg az ünnepeket és a hétköznapokat egyaránt – hangsúlyozta Nagy Ákos.
Melyik királyt koronázták háromszor? – történelemverseny a városházán
Az idei történelemverseny témája Károly Róbert volt. Kováts Ágoston, a Fidelitas észak-magyarországi regionális igazgatója elmondta, az elmúlt években már foglalkoztak egyebek mellett Szent Istvánnal, Mátyás királlyal, Nagy Lajossal és a Rákóczi-szabadságharccal. – A Fidelitas számára különösen fontos, hogy nemzetünk történelmi múltját a fiatal generációk megismerjék, illetve nemzeti értékeinket, hagyományainkat ápoljuk. A verseny célja, hogy a középiskolás diákok számára lehetőség nyíljon a magyar történelem egyes korszakaiban való elmélyülésre, a képességek újszerű fejlesztésére. Ezek közül is kiemelt szerepet szánunk a kreativitásnak, a történelmi források elemzésének, a térben és időben való tájékozódásnak, a kommunikációs képességek fejlesztésének, valamint a problémamegoldó képességek kialakításának. A verseny különösen fontos feladatának tekinti a magyar történelem sikeres időszakainak hangsúlyozását, azokban a korokban való elmélyedést, melyekre mindannyian büszkék lehetünk – hangsúlyozta az igazgató.
A versenyre a miskolci középiskolák, 9-10-11., illetve 12. évfolyamos tanulói jelentkezhettek háromfős csapatokban. Képviseltette magát – a teljesség igénye nélkül – a Fráter, a Földes, a Bláthy, a Fényi, a Herman, a Baross és a Lévay. A szakértő zsűri, Tózsa-Rigó Attila egyetemi docens elnökletével első feladatként a hozott csapatcímereket bírálta el. Az első helyezettek könyveket és színházjegyeket nyertek.
A dzsungel könyve megnyílt a Határtalan Napokon (Képgalériával!)
Február 7-9. között ismét a határon túli kultúráé a főszerep a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át a színház, a zene, a képzőművészet és az irodalom van a középpontban Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton, ahol idén Szatmárnémeti a vendég.
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata változatos műfajokban mutatkozik be a háromnapos fesztiválon. A dzsungel könyve című musical felhőtlen szórakozást ígért minden korosztálynak. Második előadásukat este 7 órától tartják.
Lehet-e egy ember legjobb barátja és tanítója egy medve, szerető nevelői pedig a farkasok, oktatója egy fekete párduc, bűnbe csábítója egy óriáskígyó, legnagyobb ellensége pedig az erdő által rettegett tigris? A történet Maugliról szól, akit embergyermek létére a farkasok nevelnek fel a dzsungelben. Szemünk előtt zajlik barátságainak szövődése, ellenségeivel való küzdelme, férfivá válása és találkozása a szerelemmel. Barátság és álnokság, befogadás és kiközösítés, öröm és fájdalom, őszinteség és becsapás, szerelem és vérszomj – ki hinné, hogy mindez nemcsak az embereket jellemzi?
A Szatmárnémeti Északi Színház történetében szerepet játszott az első „Komédia Játék”, amit a három tagot számláló Móricz János társulata mutatott be 1790-ben Szatmáron. Ettől kezdve a város rendszeresen befogadta a vendégszereplő társulatokat. Első színházépületüket 1848. március 20-án díszelőadással nyitják meg. A színi igazgatók sorában 1865-ben Szigligeti Ede nevével találkozunk, aki később a Nemzeti Színház igazgatója lesz és a magyar drámairodalom megteremtésének úttörőjeként nevezetes.
1892-ben új színházépületet avattak. Heves Béla színi igazgató működése (1908-1914) áldásos volt a színházra nézve, mert rendkívüli igényességgel szervezte az előadásokat: Pesten csináltatta a díszleteket, Bécsben a ruhákat, s így nem keveset kockáztatott a siker érdekében.
A nehézségek ellenére a két világháború között a színház folyamatosan működött. Továbbra is játszhatták a magyar szerzők műveit: Gárdonyi, Móricz, Molnár, Hunyadi darabjai gyakran szerepelnek a műsorban, a kor divatos operettjeivel: Zerkovitz, Kálmán, Lehár műveivel egyetemben. A második világháború alatt a színház épületét is találat érte, a színházterem hosszú időre használhatatlanná vált.