„Lehetetlen Nincs” – Miskolcra érkezett a nevelőszülői hivatást népszerűsítő kampány
Nem minden kisgyereknek adatik meg, hogy vérszerinti szülei neveljék. Ma Magyarországon 23 ezer gyerekről gondoskodik a gyermekvédelmi szolgálat. Ők azok a picik, és kicsit nagyobbacskák, akik otthonokban élnek, vagy átmenetileg, nevelőszülőknél, igazi családban. Sok kicsi vár még arra, hogy valaki hazavigye őket, s végre érezhessék, tudhassák: milyen szerető légkörben élni.
A „Lehetetlen Nincs” – a nevelőszülői hivatást népszerűsítő – országos kampányt azért is indították el, hogy be lehessen mutatni „a másért való élet” hivatását, azokat az embereket, akik minden nap próbálják jobbá tenni a gyerekek életét.
– A nevelőszülők segítő kezet nyújtanak a rászoruló gyerekeknek, tehát a nevelőszülőség is azt mutatja, hogy a gyermek a legfontosabb – hangsúlyozta Fülöp Attila a kampányt indító Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Miskolcon, hozzátéve: a Befogadlak nevelőszülői programnak két célja van.
Kifejtette: az egyik a példamutatás, hiszen mindazok számára, akik a gyermekvédelemben dolgoznak, a napi ügymeneten kívül a példamutatásról és példaadásról is szól a munkájuk. – Példát mutatnak abban, hogy közös felelősségvállalással, közös segítségnyújtással egy társadalomban, egy nemzetben vagyunk, és ha valakinek problémája van, akkor van kire számítani – emelte ki. A másik cél természetesen – folytatta –, hogy a program minél inkább megtalálja azokat az embereket, akik a nevelőszülői hivatást még nem ismerték: azért, hogy a gyermekvédelemben lévő gyerekek minél nagyobb része tudjon, lehetőség szerint, családi környezetben nevelkedni.
Az államtitkár továbbá arról is szólt, a gyermekvédelem rendszerébe azok a gyerekek kerülnek be, akiket valamilyen oknál fogva a családjukból kiemelnek. Ekkor a gyermek vagy gyermekotthonba, vagy nevelőszülőhöz kerül. – A nevelőszülő azt a terhet vállalja – minden szépségével és nehézségével együtt –, hogy a gyermeket átmenetileg fogja nevelni – fogalmazott, hozzátéve: a nevelőszülő már az elején tudja, hogy ez a gyermek azért van nála, hogy visszagondozza őt a családjába.
– Cél, hogy minél több gyermek kerülhessen nevelőszülőhöz, családhoz, amelynek az egyik fontos eszköze az anyagi támogatás: ezért vezettük be 2014-ben a speciális foglalkoztatási jogviszonyt, a nevelőszülők részére, és ezért indítjuk el jövő év január 1-jétől a nevelőszülői GYED-et, ami azt fogja jelenteni, hogy a 2 éves kor alatti otthon nevelt gyermekek esetén is igénybe fogják tudni venni ezt a nevelőszülők – hangsúlyozta ki az államtitkár.
Földessy Judit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat intézményvezetője a Miskolc Televízió érdeklődésére elmondta, megyénkben az állami gondozásban lévő gyermekek mintegy 70 százaléka nevelőszülőknél él. – Évről évre enyhe növekedést mutat az állami gondozásba kerülő gyermekek száma, 2018-as adatok szerint csaknem 2600 gyermek nevelkedik a rendszerben – fogalmazott. Kifejtette: amellett, hogy ez egy gyönyörű hivatás, amellett nagyon nehéz és embert próbáló, hiszen sokszor saját gyermekük mellé fogadnak be nehézsorsú gyermekeket. Mint elmondta, igyekeznek mentális feltöltődést is biztosítani a nevelőszülők számára: elindítottak olyan közösségi programokat, amelyek a ventillációs lehetőséget és a csoportkohéziót erősítik. – Borsod megyében az állami rendszer mellett civil és egyházi szolgáltatók is működnek; a mi intézményünk hálózatában 300 nevelőszülő van, a civil és egyházi szolgáltatóknál is közel ennyi, tehát összességében mintegy 600 nevelőszülő biztosít ma ellátást Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekeknek – húzta alá.
– Nem mindegyik országban működik olyan szociális ellátás, mint Magyarországon – ezt már Csöbör Katalin országgyűlési képviselő mondta, hozzátéve: ezt nem is lehet pénzzel megfizetni, itt érzésekről, érzelmekről van szó. Mint mondta, a Befogadlak nevelőszülői program szorosan illeszkedik a kormány családpolitikai célkitűzéseihez, mondhatnánk azt is, hogy a gyermekvédelem egyik „zászlóshajója”. A kormány szeretné minél nagyobb becsben tartani a nevelőszülőket, hiszen a nevelőszülői hálózat a mi ügyünk, mert a mi gyerekeinkről van szó – hangoztatta a politikus.
Világbajnok a miskolci Jégvirág Korcsolya Klub!
Miskolcon több évtizede működik sikerrel a Jégvirág Korcsolya Klub, a magyar szinkronkorcsolya egyik fellegvárává téve Miskolcot. A kis csapatot Huszár Diána edzi. Az a Huszár Diána, aki szinkronkorcsolyázóként tízszeres magyar bajnok volt. Most a jövő reménységeinek segít egy olyan sportágban, ahol nagyon komoly kritériumoknak kell megfelelni.
– Folyamatosan figyelni kell, hiszen kétévente változnak a szabályok ebben a sportágban – fogalmazott Huszár Diána, a Jégvirág Korcsolya Klub vezetőedzője. Mint mondta, a produkciójuk – mellyel megnyerték a világbajnokságot – rendkívül összetett: vannak benne malmok, kör, sor, és megannyi látványos elem. – Ez ugyebár szinkronkorcsolya, tehát csapatban dolgoznak a gyerekek, összekapaszkodva, így együtt készülünk erre a nagyon komoly versenyre is, amely a szezon első versenye lesz – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Huszár Diána, még a verseny előtt.
A Mozart Kupa Európa egyik legjelentősebb szinkronkorcsolya-versenye, amit az esemény honlapján, az interneten élőben is követhettek az érdeklődők – és ezt a kupát hozta haza a miskolci csapat!
Amerika-napot tartottak az Avasi Gimnáziumban
Az Amerikai-napon cupcake-versenyt is hirdettek, a diákok egy tipikus amerikai süteményt készítehettek el. A legfinomabb egy csokis-meggyes alkotás lett, egy kilencedikes lány konyhájából. De nem csak sütis verseny volt az Avason: az ifjú művészek is összemérték tudásukat.
Schuller Veronika, az Avasi Gimnázium diákja elmondta, amikor Európa- vagy, Amerika-nap van az intézményben, minden alkalommal csinál valamit. Most például a muffin versenyre jelentkezett. Évek óta süt anyukájával, és bármikor bármilyen rendezvény van a suliban, mindig készít valami finomságot.
Gyulainé Szendi Éva, az Avasi Gimnázium megbízott igazgatója kiemelte: véleménye szerint a tanórai kereteken kívül minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, ami a gyerek számára motivációs erőt jelent, és előre viszi a tudásukat. A nyelvtanulás magas szintű oktatása mellett az Amerika-nap és a hozzá hasonló nemzetiségi rendezvények segítik a diákok nyelvi felkészültségét, és azt is, hogy ne csak egy kipipálandó tantárgyként tekintsenek a nyelvtanulásra. – Nyilván az a cél, és a feladat, hogy minél több diákunknak legyen nyelvvizsgája, középfokú, emelt szintű tudása – tette hozzá az igazgatónő, aki arról is szólt: egyre többen jelentkeznek emelt szintű érettségire.
Az Avasi Gimnázium egy nyertes pályázatnak köszönhetően szervezhette meg az Amerika-napot. A szórakoztató programok mellett a diákok előadásokat hallgathatak és azt is megtudhatták, milyen tanulmányi lehetőségek vannak az Egyesült Államokban. Az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja arról is mesélt nekik, milyen egy amerikai diplomata élete.
Nagy Emma, az Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja a Miskolc Televíziónak nyilatkozva elmondta, nagyon sokat kérdezték a gyerekek a nyelvekről.
Ő "magyar amerikai", az angol és magyar mellett azonban beszél spanyolul, hindiül, és olaszul is tanult. Így sokat tudott mesélni a diákoknak arról, hogyan lehet gyakorolni hatékonyan a nyelvtanulást.
"A biztos szakmai tudás jelenti a biztos jövőt" – Miskolci diák az Euroskillsen
A fiatal szakemberek olimpiáját először rendezik meg a közép-európai régióban. Erre az alkalomra csak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara (BOKIK) 1400 diákot utaztatott fel a fővárosba. Három nap alatt 100 ezer látogatót várnak a budapesti Hungexpóra, nagy részük pályaválasztás előtt álló tanuló.
Zsúdel Antónia Orsolya, a Miskolci SZC Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakgimnázium tagintézmény-vezetője elmondta, Varholik Dávid Budapesten készült fel a versenyre, de rendszeresen visszajárt Miskolcra konzultálni, így figyelemmel kísérhették a felkészülésének minden percét.
Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: a pályát választó fiataloknak, a családoknak, és az iskoláknak is fel kell ismerniük, hogy a biztos szakmai tudás biztos jövőt és biztos megélhetést jelent. Ez a biztos tudás ugyanakkor Magyarország sikere is, a vállalatok versenyképessége mindannyiunk érdeke és jövője.
A Kézműves Remek Díjakat 16 éve adják át a szakmák kimagasló hazai művelőinek. A miskolci cipőkészítő, Kovács Attila, a Remekek Remeke díjat és az elnöki aranyat hozta el. – Számomra a folyamat – a tervezéstől a kész alkotásig –, egy olyan motiváció, amely miatt minden nap érdemes felkelni, bemenni a műhelybe és dolgozni – hangoztatta a cipészmester, hozzátéve: ez az elismerés komoly visszaigazolást jelent számára.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ahhoz, hogy jövőnk legyen, vissza kell nyúlni a gyökerekhez. Mint mondta, itt a vásáron azt mutatják be, hogy a kétkezi munkának mekkora alkotó és önbecsülést erősítő ereje van. – Ha valaki valamit létrehoz, összerak, megcsinál, akkor jólesően érezheti, hogy valamit alkotott – hangsúlyozta az elnök, aki szerint az utóbbi időkben ez hiányzik Európából. - Mi azt szeretnénk, ha mindez újra visszatérne – emelte ki.
Ez a szándék az új magyar gazdaságpolitikában is megvan. György László államtitkár a Herendi Porcelánmanufaktúrát említette egy jó példaként, amely hatalmassá nőtt az évek során. – A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával vállvetve dolgozunk azon, hogy a magyar kézműves remekekből, kreatív ötletekből innovatív vállalkozások sarjadjanak. Erről szól a gazella, és az ipar 4.0 programunk – fogalmazott hozzátéve: azon lesznek az elkövetkezendő hónapokban, hogy megtalálják és felkarolják azokat a magyar kézműves remekeket, amelyek a Herendihez hasonlóan, az egyedi igények kielégítésétől el tudnak jutni a világpiacokig.
A hatodik Euroskills verseny péntekig tart. Addig 37 szakmában további megmérettetések várhatóak Európa legnagyobb szakmai bajnokságán.
„Erősebb vagy, mint a problémád!” – Lélekhangoló Böjte Csabával Miskolcon
Rápoti-Fekete Mónika, a Borsodi Magyar Közösségek Szövetsége Mente Egyesület vezetője Arany János szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „Élni fog a nemzet, amely összetart.” A szövetség elnöke megköszönte az adományozóiknak és barátaiknak, hogy eljöttek ma este. Ezt követően pedig Sebestyén Márta, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes nyitotta meg ezt a jótékonysági estet tavaszhívogató dallamaival.
Böjte Csaba 25 éve hozta létre a Dévay Szent Ferenc Alapítványt és azóta törődik a gyerekekkel, és azóta nyitotta ki a szívüket. Magyar gyerekeket nevel, és magyar gyermekeket ment meg. – Jót tenni jó – mondta mosolyogva Böjte Csaba. – Egy gyermeket megtalálni, és segíteni, hogy ötről a hatra jusson, az valóban nagyon szép dolog. Az emberi lélek halhatatlan. Böjte atya a mai napig emlékszik a legelső gyermekre, akin segített. – Zolinak hívták. Tisztán emlékszem, hogy ’92-ben jött oda hozzám, hogy ő szeretne dolgozni. Én meg mondtam neki, hogy inkább iskolába kellene ennyi idősen járnia, mire elmondta, hogy édesapja meghalt, édesanyja pedig beteg, és neki kellene eltartania három kisebb testvérét. Akkor kimentem a családhoz és a saját szememmel láttam, hogy abból élnek, amit ez a nagy fiú napszámban keres. Úgyhogy befogadtuk őt is és a testvéreit is. Egy idő után több ilyen gyermek is összekerült: először egyhetes táborokat szerveztünk a nyárra, utána egyre hosszabbakat, majd kitalálták, hogy legyen egyéves a tábor – most pedig már 25 éve táborozunk együtt – hangsúlyozta.
Huszonöt év alatt közel 6000 gyereket fogadtak be, jelenleg 2100 gyermek várja őt otthon, mi több már több száz unokával is büszkélkedhet. Az atya arról is szólt, milyen sokat kibír az ember. Elmondása szerint lehet, hogy kapunk néha egy-egy gólt, de a kérdés leginkább az, a következőt ki rúgja: neked rúgják, vagy ezúttal te rúgod be? – A létért küzdeni kell, nem adják ingyen. Ne sajnáld magad, hanem küzdjél, hisz’ erősebb vagy, mint a problémád, te le tudod győzni azt – tanítja a gyerekeknek. A testvér egyebek mellett arról is szólt, a Kárpát-medencében nem a pénzből, a ruhából, az élelemből, vagy a demokráciából van kevés, hanem gyermekből, pedig ő a legjobb orvosság mindenre.
– Olyan, mintha az érzelmekből, a szeretetből, a szerelemből lenne kevesebb a mai ember tarisznyájában – folytatta gondolatmenetét, majd arra bíztatta a közönséget vegyék számba érzelmeiket: hisz’ mindannyiunkban ott van a végtelen szeretet iránti vágyakozás. Böjte Csaba továbbá hangsúlyozta, a család évében nem csupán a családi kapcsolatainkra, hanem az Istennel való kapcsolatunkra is gondolnunk kell, s számba vennünk az emberi viszonyainkat. – Meg kéne tanítanunk mindenkit a szeretet parancsára!
Az est fővédnöke, Kriza Ákos polgármester adta át Böjte Csaba testvérnek az összegyűlt 1.300.000 forint összeget, amellyel az atya gyermekeit támogatja a rendezvény. A polgármester megköszönte Böjte Csabának az eltelt huszonöt évet, azt hogy megragadja azokat, akik kinyújtják felé a kezüket.
Szombat este érkeztek gyermekek is Nagyszalontáról Böjte Csabával, akik néhány Petőfi verssel készültek a család éve alkalmából, erre a miskolci programra.
Miskolc az Európai Mobilitási Hét legjobb szervezői között!
Az elismerést 182 résztvevő önkormányzat közül öten kapták meg. A díjakat - egy elismerő oklevelet és egy kerékpárt - Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár adta át. Elmondta, a fejlesztési tárca eredetileg 40 millió forintos keretösszeget különített el az eseménysorozat kapcsán benyújtott egyedi támogatásokhoz. A fokozott érdeklődés miatt azonban végül több mint 54 millió forint támogatást ítéltek oda összesen 160 önkormányzat számára.
A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát és fenntartható közlekedés üzenetét a kontinensen, és azon túl is. A kampányhoz tavaly minden korábbinál több, 182 hazai település csatlakozott. Ezzel Magyarország több mint negyven ország versenyében ismét az előkelő harmadik helyen végzett.
A mobilitási hét miskolci eseményei az önkormányzat költségvetési forrásból finanszírozta, az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig pályázati forrással támogatta. Az egyhetes programsorozat lebonyolítását a Komlóstetői Kerékpáros Sport Klub, valamint a Factory stábja szervezte és koordinálta.
A programsorozat megszervezésében és lebonyolításában közel 30 cég, intézmény és társadalmi szervezet vett részt. Mindenkinek köszönik a segítséget! Mellettük még 20 oktatási intézmény, iskola, óvoda kapcsolódott be a rendezvényekbe, a programokon összesen mintegy 2600-an mozdultak meg.
- Miskolcon már évek óta egy nagyon kemény szervezőmunka folyik a mobilitás héten. Nagyon sok rendezvényünk van, színvonalas rendezvényeink vannak, nagyon jó stáb szervezi ezeket a rendezvényeket és úgy tűnik, hogy most már a minisztériumban is elismerték a tevékenységet – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Nagy Dezső a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense.
Romák a városházán - közmeghallgatást tartott a nemzetiségi önkormányzat
Az Újgyőri főtéri ingyenes ételosztásról és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat idei eseményeiről is beszámolt a szervezet elnöke a közmeghallgatáson. Váradi Gábor beszélt a telepfelszámolásról.
- Azon imádkoztunk, hogy eljöjjön a december elseje, a kilakoltatási moratórium kezdete, hogy mindenki levegőt tudjon venni annak érdekében, hogy legalább 3-4 hónapig érezze a nyugodt lakhatás körülményeit - mondta Váradi Gábor.
Váradi Gábor hozzátette, hogy ők soha nem voltak Miskolc fejlődésének gátjai, de az emberi méltóságot is figyelembe kellene venni a kilakoltatásoknál. A közmeghallgatásra a legtöbben a Számozott utcákból érkeztek.
- Nem tartom helyesnek, hogy meg kellett ahhoz várni a moratóriumot, hogy ne legyen kipakolás, de még ebben sem vagyok biztos, mert egyik így mondja, a másik úgy mondja, hogy lesz kipakolás, eddig is volt kipakolás és valahogy ez nincsen rendjén - mondta a közmeghallgatáson Serki Istvánné.
- Nem tudtam odafigyelni a dolgokra, kifizetni az adósságomat és végleges bérleti szerződést vettek el tőlem. És azt se tudom, hogy hová menjek mit csináljak - mondta az özvegy Horváth Pálné.
Schweickhardt Gyula polgármesteri biztos a felvetésekre a közmeghallgatáson azonnal válaszolt, többek között Horváth Pálné felvetésére is.
- Megértettem amit elmondott, csak amit elmondott, az nem valós. Pontosan Ön az egyik, akivel kapcsolatban a Máltai Szeretetszolgálattal, a Családsegítővel létrejött az a megállapodás, hogy nem lesz kilakoltatva. És ez a megállapodás több mint 2 hete létrejött - fogalmazott a polgármesteri biztos.
Schweickhardt Gyula elmondta, hogy az összes bérlakásra, így a szociális bérlakásokra is, azonos szabályok vonatkoznak. Hozzátette, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata nem jogerős, mert a város önkormányzata ezt a bíróságon megtámadta. A Fővárosi Bíróság pedig semmi olyan döntést nem hozott, amely a kilakoltatást felfüggesztette volna. A kilakoltatások ezért tovább folytatódnak a városban.
Szűcs Erika (DK): a miskolciak nem tudják, hogy a baloldalon ki melyik pártban politizál
Szűcs Erika, a DK megyei képviselője demográfiai kérdésekről tartott ma tájékoztatót, de elmondta véleményét a baloldal szétszakadásáról is. A politikus azt mondta: a választók eddig sem tudták, hogy a baloldalon ki melyik pártnak a tagja, ezután sem lesz ez szerinte lényeges.
Én azt gondolom, hogy miután közös listán indult mindenki, nem hiszem, hogy van olyan Miskolcon kevésbé tájékozott választópolgár, aki meg tudja mondani, hogy a baloldali összefogás képviselői közül ki melyik küldőszervezetet képviselte - mondta Szűcs Erika.
Szűcs Erika hozzátette: hiába szakad a baloldal, attól még 2018-ban le akarják váltani az Orbán-kormányt, majd 2019-ben Kriza Ákost. Ha együtt nem megy, akkor külön-külön.
Rosszul lett az ácsi polgármester Miskolcon
Kerekasztal-beszélgetést tartott kedden a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat, annak apropóján, hogy a városba látogatott Ács település polgármestere, Lakatos Béla. A beszélgetésen a miskolci telepfelszámolásokról is szó volt. A Komárom-Esztergom megyei város vezetője azt mondta, ez helyi probléma, amit a helyi politikusoknak kell megoldania – ő maga kapcsolatrendszerét ajánlotta fel a helyzet megoldására.
A kerekasztal-beszélgetés után sajtótájékoztatót és telepbejárást tartottak volna, de ezek az ácsi polgármester rosszulléte miatt elmaradtak.
Lakatos Béla a sajtótájékoztató elején már jelezte, hogy rosszul érzi magát. Kis szünetet is kért, hogy pár percet a friss levegőn tölthessen, állapota azonban továbbra sem javult, ezért mentőt hívtak az ácsi polgármesterhez, majd a megyei kórház sürgősségi osztályára szállították.
Lakatos Béla neve akkor vált ismertté országosan is, amikor egy január végi rendőri igazoltatás kapcsán azt állította, cigány származása miatt igazoltatták. A Komárom-Esztergom megyei település vezetője szerint az egyik rendőr, miközben az ő Audija felé ment, azt mondta társának, „kisebbségi vezeti az autót”, eközben pedig a rendőrautó kihangosított rádióján egy női hang is bemondta, „kisebbségi igazoltatása van folyamatban” – írta meg a Magyar Nemzet online.
Ezután a rendőrök kérték az iratait, ám ő ehelyett „hangosan kérdőre vonta” őket, amiért így kezdik az ellenőrzést, és felháborítónak nevezte a munkájukat. A két rendőr arra hivatkozva, hogy a férfi nem hajlandó együttműködni, erősítést hívott. Lakatos Béla csak ezután adta át az iratait, majd a rendőrök közölték vele, minden rendben, semmilyen szabálytalanságot nem követett el. A polgármester viszont elkérte az azonosítójukat, hogy feljelentse őket. Lakatos Béla szerint mindezek után érthető, miért kapnak Ácson éppen a legszegényebbek – a helyi romák – annyi büntetést, amiket csak úgy tudnak befizetni, hogy ő segélyeket ad nekik. A rendőrség közleménye szerint Ács polgármesterének állításait rendőri intézkedés elleni panasznak minősítették, és azt közigazgatási eljárásban vizsgálják.
Kriza Ákos: Miskolc ismeri és fejleszti értékeit
Telt ház előtt lépett fel a hivatalos városi ünnepségen az Állami Népi Együttes a Mühában. A nagyszabású előadás előtt beszélt Kriza Ákos a megjelentekhez. A polgármester azt mondta: a kultúra szabadsága érték, amit védeni kell. A magyar kultúra védelme az is, hogy például a Vereckei-hágón felállított honfoglalási emlékművét időről időre lerombolják, majd a magyarok helyreállítják.
– A kultúráról Miskolcon nem lehet elfogultság nélkül beszélni – fogalmazott a polgármester. A város erejét jelzi, hogy megújult a lillafüredi függőkert és a diósgyőri vár. Kriza Ákos elmondta, hogy ebben az évben folytatódnak a kulturális beruházások: rendbe hozzák a belvárost és a történelmi Avast, de jelentős összegeket költenek a szabadidős helyszínekre: például a tapolcai strandra.
– Miskolc felismerte értékeit, a kulturális javakban rejlő lehetőségeket és igyekszik azokat a városban élők javára kihasználni – zárta ünnepi beszédét Kriza Ákos.
A megnyitó után az Állami Népi Együttes szórakoztatta az ünneplőket. A női lélekről és női ösztönökről szóló előadást a folklór nyelvezete inspirálta. A Kárpát-medence néphagyományait feldolgozó világhírű táncegyüttes a Hajnali holdhoz hasonló monumentális produkcióval érkezett Miskolcra.
Elhangzott: a magyar színpadi néptáncművészet történetében ez az első előadás, ami antológiaként a nézők elé tárja a Keleti-Kárpátokban és a Kárpátalján élő népek – magyarok, ukránok, ruszinok, huculok, románok, cigányok, zsidók – sokszínű tradicionális kultúráját. Az összeállítás nagyszerűsége, hogy egyszerre képes felmutatni a nemzeti sajátosságokat, illetve a közös gyökereket és törvényszerű hasonlóságokat.
A bevezetőt követően felsírt a tárogató, majd bekapcsolódott a cimbalom és kezdetét vette a műsor, amelyet a miskolci közönség vastapssal jutalmazott. A Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara mellett közreműködött Bősze Tamás és Pál Lajos, szólót énekelt Herczku Ágnes és Hetényi Milán.
