Megkezdődött a fittness-, egészség-, és divatfesztivál Miskolcon
Ez a Family Perfect Day egy olyan különleges közösségfejlesztési akció, amely a tánc és a sport jegyében kíván hasznos időtöltést, és mozgást is nyújtani a gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Fontos, hogy életünkbenmég nagyobb szerepe legyen az egészséges életmódnak, a mozgásnak, a sportnak. Ezt hangsúlyozta a rendezvény megnyitóján Csöbör Katalin országgyűlési képviselő és Török Dezső a megyei közgyűlés elnöke is. Két egykori sportoló, Varga Tamás kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó és Deák-Bárdos Mihály birkózó, önkormányzati képviselő is köszöntötte a fiatalokat, akik számos különleges program közül választhatnak a nap folyamán.
Nemzetközi táncverseny kezdődött, emellett számos tánc és divat show, gálaműsor, egészségmegőrző előadás színesíti a programot. A rendezvény két színpadán a nap folyamán különböző sportegyesületek, csapatok is bemutatkoznak, lesz többekközött jóga, aerobic, karate bemutató, de az érdeklődők találkozhatnak a DVTK labdarúgóival, kosárlabdázóival is. A programok egészen 19 óráig tartanak a Jégcsarnokban.
Elkészült az Arnót települést védő körgát
Az itt megvalósuló árvízvédelmi rendszer három részből áll. Egyrészt egy 3,3 kilométer hosszú körtöltésből, amely a 2013-ban megépült transzformátor teleptől a Felsőzsolca – Edelény közötti összekötő útig tart. Körbeveszi Arnót községet, és megvédi az esetleges árvíztől. A gáton 2 zsilip épült, amelyen a belvizet lehet leereszteni a Kis-Sajóba. A rendszer másik eleme egy 4,5 kilométer hosszú, 120-160 méter széles vízelvezető árok, melybe árvíz esetén szivattyú emeli át a vizet a védett területről. A rendszer harmadik része a Felsőzsolca mellett átépített 3-as főút valamint bekötőút, ezek két új hídja szélesebb támaszközökkel épült meg, ez is a víz elvezetését szolgálja.
– Másfél éve folyik itt a munka, ennek keretében utat építettek, ami gátként is funkcionál, megépült egy vízelvezető árok, valamint a települést védő körgát. Ez már meg tudja védeni Arnót települést az esetleges árvíztől – mondta Csöbör Katalin országgyűlési képviselő.
Üveges István, Arnót polgármestere abban bízik, hogy a gát az elkövetkező évtizedekben, vagy akár évszázadokban is védi majd a települést.
– Az itt élők számára legfontosabb a biztonság és a félelem nélküli élet. Ez most az árvíz vonatkozásában teljes mértékben megvalósult, hiszen az utóbbi évek legfontosabb beruházása került ma átadásra – mondta Üveges István. – Külön öröm számunkra, hogy ez a körgát Arnótnak egyetlen forintjába sem került.
Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt kommunikációs vezetője beszélt a rendszer harmadik eleméről, az 5,8 kilométer hosszú elkerülő útról, amely gátként is funkcionál.
– A fejlesztés 2013 szeptemberében indult, és két fő célja volt – mondta Loppert Dániel. – Egyrészt az árvízvédelem, másrészt pedig a Miskolcon átmenő gépjárműforgalom elvezetése egy új elkerülő útszakaszon Sajószentpéter, Kazincbarcika és Edelény irányába. Ez az út is elkészült, a jövő héten kedden megkezdődik a műszaki átadás-átvétel. Előreláthatóan júniusban már át is lehet adni a forgalomnak ezt az útszakaszt.
A miskolci elkerülő megépítésével a térség komplex árvízvédelme megoldottá válik, Miskolc belvárosa pedig mentesül majd a 26-os főút forgalmának egy jelentős részétől. A nettó 13,9 milliárd forint értékű beruházás 85 százalékban európai uniós, 15 százalékban pedig magyar állami forrásból valósult meg.
Mészáros János lett a Magyar Olimpiai Bizottság új alelnöke
Mészáros János 1978-79-ben került kapcsolatba a karate sportággal Miskolcon, a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskolában a Matilde de Jesus Pitty Hernandez által tartott edzéseken. Az 1993-ig tartó versenyzői pályafutása során három szakágnak is válogatott sportolója volt, és négy viadalt kivéve valamennyi versenyén érmet szerzett. Aktív versenyzői pályafutását befejezve alelnöke lett a Magyar Karate Szövetségnek, ekkor kezdődött sportvezetői pályafutása. Éveken át nagy sikerrel rendezték meg Miskolcon a Gyermek és Ifjúsági Karate Világkupákat, melynek legnagyobb rendezvényén 42 ország 2500 sportolója versenyzett a borsodi megyeszékhelyen. Mészáros János 1999-ben lett a Magyar Karate Szakszövetség elnöke. A sportban ma is aktív, hetente tart edzéseket tanítványainak, rendszeresen vezet edzőtáborokat is. Mészáros Jánossal beszélgettünk új feladatáról.
– Kedden választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság alelnökének. Milyen út vezetett idáig?
– A negyvenöt sportágat összefogó, nem olimpiai tagozatnak joga van jelölni tíz delegáltat a MOB közgyűlésébe. Így én már a MOB tagja voltam a beolvadástól kezdődően, vagyis 2012-től. Azok között voltam tehát, akik választhatók voltak a tagozat vezetőjének. A negyvenöt sportág képviselői ebből a tízből jelölhettek valakit a MOB alelnöki tisztségre. Ez korábban, az év elején már megtörtént a MOB tagozat ülésén, ahol egyhangúan engem jelöltek erre a tisztségre. Most ezt szentesítette kedden a MOB közgyűlése.
– Milyen változásokat hozhat ez az új funkció?
– Ez életemben csupán annyi változást jelent, hogy immár első számú vezetőként irányítom a nem olimpiai sportágak tagozatát a vezetőséggel együtt. Ez igen aktív munkát jelent, hiszen egyrészt erős, jól szervezett sportágakról van szó, másrészt pedig vannak újak is, amelyeknek az indulásban, megerősödésben kell segíteni. Felmérjük a sportágak helyzetét különböző területeken, ilyen lehet a sportorvoslás, a dopping, az edzőképzés, a kommunikáció, a rendezvényszervezés vagy a bajnoki rendszer működtetése. Ezek ismeretében az év végére kialakíthatjuk a nem olimpiai sportágak stratégiáját.
– A Magyar Karate Szakszövetségen belül érezhető-e majd változás?
– Annyi mindenképpen, hogy hatásköröket nem, de több feladatot át fogok adni munkatársaimnak. Az a szerencsés helyzet, hogy sok tehetséges fiatal van körülöttem. Az is fontos, hogy ez a MOB alelnöki tisztség ráirányította a figyelmet a karate szövetségre és sportra is. Őszintén remélem, hogy azok a törekvések, amelyben együttműködünk a nemzetközi szövetséggel, és Antonio Espinos elnökkel, sikeresek lesznek. Ők a karate olimpiai sportággá válásán dolgoznak, és saját eszközeimmel, nemzetközi kapcsolataimmal én is támogatom ezt a folyamatot.
Hamarosan kezdődik az új EU-s pályázati ciklus
Májusban kiírhatják a 2014-és 2020 közötti uniós ciklus pályázatait. Célszerű tehát felkészülten várni ezt az időpontot. A felkészülést segítendő konferenciát rendezett szerdán a Borsod Megyei Gazdaságfejlesztő Kft az önkormányzatok és vállalkozások számára a Városháza dísztermében.
– Az első körben a gazdaság fejlesztését célzó források nyílnak majd meg, összesen 80 milliárd forintos kerettel, amihez további 20 milliárdos kombinált hitelkeret is kapcsolódik majd – mondta Tóth Anett, a szervező cég tanácsadója. – A vállalkozásoknak mihamarabb célszerű pályázati tanácsadó igénybevételére gondolni, hiszen a pályázatoknak speciális feltételei vannak, konzultálniuk szükséges minden pályázatot érintő kérdésben, hogy az ágazati fókusz mikor jogosult pályázatot benyújtani, milyen esetekben van esélye reálisan a nyerésre, milyen pénzügyi feltételeket von ez maga után, hogyan lesz hatással a vállalkozására.
A támogatások intenzitását meghatározza, hogy jövedelemtermelő beruházásról van-e szó, illetve a regionális térképen hol szerepel az adott település. Borsod-Abaúj-Zemplén megye pedig a hátrányosabb területek közé tartozik.
– A 34 milliárd eurós kohéziós források közel 60 százalékát a kormány gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre szeretné fordítani – mondta Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. – A kis- és középvállalkozások fejlesztése, a termelési kapacitások bővítése, telephelyfejlesztés, és egyéb munkahelyteremtési lehetőségek lesznek azok, amikkel el fog indulni a következő programozási ciklus, ezek a pályázati felhívások pedig a hetekben várhatón meg fognak jelenni.
A konferencián részt vett Csöbör Katalin országgyűlés képviselő is. Szerinte új lendületet adhat a fejlesztéseknek ez a most induló ciklus.
– Az Uniós csatlakozás óta nem szól másról az élet, mint a pályázatokról – mondta Csöbör Katalin. – Nem mindegy azonban, hogy milyen forrásra és hogyan pályázunk. Most már vannak tapasztalatok pályázóknak és pályázatíróknak egyaránt. Az új ciklus nagy versenyt jelent majd. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét az unió a hátrányosabb területek közé sorolta, így várhatóan ide több pénz érkezik majd. Ezért fontos, hogy szakmailag felkészülten, és mint a sportban is, edzetten álljunk neki ennek a feladatnak.
A MIVIKÖ Kft. bemutatta a csatornatisztítás „Ferrariját”
„Annyiba került, mint egy Ferrari, de többet tud annál” – hangzott el viccesen a Szent István téren; itt mutatták be ezt a nagyteljesítményű kombi mosójárművet, amellyel a 600 kilométeres miskolci szennyvízhálózatot, és a majdnem ugyanilyen hosszú csapadékvíz-hálózatot fogjak tisztítani, karbantartani.
– A MIVIKÖ Miskolc Kft. ezt a közel 50 millió forint értékű fejlesztést eredményes gazdálkodásának köszönhetően, önerőből valósította meg. A cég 2012. óta 100 százalékos tulajdona a Miskolc Holding Zrt.-nek, a társaság a vételárat azóta már megtermelte a tulajdonosnak. Emellett tudtunk fejlesztéseket is indítani. Ezt a járművet is saját forrásból vásároljuk, támogatás nem kapcsolódik hozzá – mondta Schweickhardt Gyula. A MIVIKÖ Miskolc Kft. ügyvezetője kiemelte, a kapacitásnöveléssel biztosíthatják a csatornahálózat biztonságos működését, és a további piacbővítést.
A bemutatón Kiszela Gergő, a cég szolgáltatási vezetője hozzátette, hogy a csatornatisztító célgép a város helyi adottságaihoz igazodva, egyedi felépítménnyel készült.
A kiemelt Scania alváz, és a rövidebb tengelytávolság a szűk utcákban jelent könnyebb, hatékonyabb munkavégzést. A felépítmény tartály a tartályban, hiszen a külső 5 köbméteres részben tárolják az ivóvíz tisztaságú mosófolyadékot, míg a belső, ugyancsak 5 köbméteres rekeszbe a vákuumszivattyú szívja fel a szennyvizet. A járművet a ma elérhető legnagyobb teljesítményű berendezésekkel szereltek fel, és további speciális eszközöket, mosófejeket is vásároltak hozzá.
A MIVIKÖ Miskolc Kft. 2014-ben működésének legmagasabb árbevételét érte el. A 10 százalékos árbevétel-növekedés új munkahelyeket és új telephelyet is jelentett. A Kft. emellett bővítette működési körzetét, több éve sikeresen folytatja tevékenységét Nyíregyházán, és jelen vannak a régióban történő mélyépítési kivitelezéseknél is. Az eredményes működés mellett alapvető elvárás, hogy a lakosság is elégedett legyen a munkájukkal. Ezt a lakossági hibabejelentések csökkenő száma igazolja.
Elismerések Miskolc város napján
Az ünnepet 1993 óta rendezik meg, s hagyománnyá vált, hogy május 11-én, a Miskolci Nemzeti Színházban tartott ünnepi közgyűlés keretében évente elismeréseket adnak át azoknak, akik jeles eredményeket értek el a tudomány, a kultúra, az oktatás, a művészet, a sport, illetve a közélet más területein, tevékenységükkel öregbítették Miskolc jó hírnevét.
A Miskolci Nemzeti Színházban hétfőn délelőtt tíz órától kezdődött el az ünnepi közgyűlés. A kitüntetetteket Kriza Ákos, Miskolc polgármestere köszöntötte. Ünnepi beszédében elmondta: büszke arra, hogy egy nagy múltú, erős és hatalmas potenciálokkal rendelkező város polgármestere lehet. Utalt az elmúlt években történt pozitív változásokra, amellyel vonzóbbá, érdekesebbé, különlegessebbé vált a város.
– Roppant szerencsés korban élünk, hiszen elérkezett az idő, amikor az itt élők szorgos munkájának, kreativitásának köszönhetően Miskolcnak nem kell engedélyt kérnie, hogy eldöntse, merre akar menni. A város felnőtt az elmúlt évek történelmi változásaihoz, élt és él a lehetőségekkel, tudja, hogyan akar fejlődni közösségként. – mondta Kriza Ákos.
Az egész város életét hosszú évtizedekre meghatározó fejlődési programok kezdődtek, így Miskolc túllép sorsán, leveti az igénytelen ipari nagyváros jellegét.
– Egyre többen gondolják úgy, hogy Miskolc, a mi városunk elindult egy olyan felfelé vezető úton, amelyen át modern, fejlett, jómódú európai nagyvárossá válik, ahol elégedett, igényes polgárok élnek – fogalmazott a polgármester.
A fejlődést mutatja a város szinte minden statisztikája a turisztikától, az adóbevételeken át, a foglalkoztatási adatokig úgy, hogy közben nem vezettek be új adónemeket, nem történt adóemelés, sőt voltak olyan területek, ahol könnyítéseket is tettek.
A város napján ünneplik Miskolc kiemelkedő polgárait, akik odaadó munkájukkal példaként állhatnak mindenki előtt. A most kitüntetett sportolók, tanárok, kutatók, művészek, közhivatalt betöltő vezetők mind példaképek.
– Egy város elismerésének kivívásához nem elég csupán a lelkes lokálpatriotizmus és a magas szakmai teljesítmény. A közösség az önzetlenséget jutalmazza. Az olyan tetteket, amelyektől szebb, jobb, élhetőbb lesz az otthonnak vallott település – mondta Kriza Ákos.
Ma nehezebb maradandót alkotni, hiszen felgyorsult a világ, eltolódtak a hangsúlyok, kevesebb a mindennapi sikerélmény.
– Éppen ezért van még nagyobb szükség olyan példamutató helytállásokra, amelyek megmutatják, hogy a kitartás, a céltudatosság igenis elvezet a vágyott célig, s általa még a közösség megbecsülése is kivívható – mondta a polgármester, és további sikereket, jó egészséget kívánt a kitüntetetteknek.
Ezután kezdetét vette az elismerések átadása. Alakszainé Oláh Annamária kiemelkedő szakmai és a közéleti szerepéért, Nagy Kálmán pedig országos és nemzetközi hírű gyemekgyógyászati munkájáért közéleti tevékenységéért vehette át a Miskolc város Díszpolgára címet.
Alakszainé Oláh Annamária Miskolcon született 1960-ban. A Weidlich udvarban nőtt fel, ahol családjának négy generációja élt. Édesapja közismert matematika-fizika szakos tanár volt Miskolcon. Édesanyja gazdasági szakember.
A budapesti közgazdaságtudományi egyetem elvégzése után az Állami Fejlesztési Banknál elemző közgazdászként dolgozott. Majd tanított a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában és a Miskolci Egyetemen.
1990-1992 között részt vett az Osztrák Gazdasági Kamara Továbbképző Intézete Hernsteinben működő központjának trénerképzésén, majd 1992-ben megszerezte a doktori címet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. Ekkorra már regisztrált adószakértő is lett. 1992-1998 között ügyvezető igazgatója és vezető tanácsadója volt a miskolci Praxis Partner Pénzügyi Számviteli Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nek. A Miskolci Ingatlankezelő Rt. első igazgatóságának négy évig volt tagja.
1998-tól Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatában alpolgármesteri tisztséget kapott.
2001-2002-ben a MÁV Zrt. Felügyelőbizottságának elnöke volt. 2003-ban sikeres pályázattal az osztrák tulajdonú IB Grant Thornton Consulting Kft. egyik szakmai igazgatója lett. 2007-ben a Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet tagjai elnökükké választották. Szakmai munkáját tavaly rangos országos kitüntetéssel ismerték el. 2010-től Miskolc Város Közgyűlésének megbízásából a Miskolc Holding Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.
A Magyarok Világszövetségének rendszerváltás utáni újjáalakulásakor tagja lett. A 2004-től 2010-ig a szervezet Kárpát-medencei Régiójának elnöki tisztét töltötte be. E minőségében részt vett a magyar nemzeti minimum kidolgozásában, amelyben a társadalmi és gazdasági kérdésekre kerestek válaszokat a nemzeti egységre való törekvés jegyében.
2012-től a Keresztény Értelmiségi Szövetség miskolci csoportjának elnöke. Férjével együtt tagja és mecénása a Cardinal Mindszenty Kórusnak.
– Miskolc a mindenem – vallotta beszélgetésünk végén. – Már gyerekkoromban is a világ közepének gondoltam. Számomra természetes volt, hogy visszajövök ide. Azt hiszem, ez mond el a legtöbbet a városhoz való kötődésemről.
Nagy Kálmán 1946-ban született Nagydoboson. Mélyen katolikus családból származik. Eredetileg esztergályosnak tanult. Végül azonban summa cum laude minősítéssel diplomázott1971-ben. 1987-ben az orvostudományok kandidátusa lett. Hematológus, immunológus és gyermekgyógyász szakorvos. Franciaországban és Németországban is dolgozott. Ösztöndíjakkal tudományos képzéseken vett részt az USA-ban található Houston Cancer Centerben és az olaszországi Milánói Egyetemen. A Temesvári Egyetem díszdoktorává fogadta. Az ottani rektor felkérésére Romániában az ő vezetésével végezték el az első csontvelő-átültetést.
1992-2000 között az Orvos-továbbképző Intézet, majd a Semmelweis Egyetem II. Gyermekgyógyászati Tanszékének tanszékvezetője volt. A Magyar Gyermekcsontvelő-transzplantációs Bizottság elnöki tisztjét is betöltötte. Ő álmodta meg és hozta létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház Csontvelőtranszplantációs Osztályát. Ennek osztályvezető főorvosa volt 2014. szeptember 15-éig.
A 2006. évi országgyűlési választásokon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi listán szerzett mandátumot. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának és 2006. május 30-tól az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagja. 2010-2014-ig Borsod-Abaúj-Zemplén megye 3. választókerületének országgyűlési képviselője.
Tudományos munkásságáról számos alkalommal adott elő legmagasabb minősítésű orvoskongresszusokon, például Oxfordban, Rio de Janeiróban és Párizsban. Publikált is.
Több szakmai és állami kitüntetés birtokosa. Ezek közé tartozik a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Az év kiemelkedő orvosi teljesítménye, vagyis a Honthy Hanna által alapított díj, az Alkotói díj, az Egészségügyi Minisztérium Nagy Margit-díja és a Magyar Gyermekorvosok Társaságának a legnagyobb díja, a Schoepf-Merei emlékérem.
Munkásságáról 2010-ben B. Tóth Erika, a Magyar Rádió szerkesztője könyvben számolt be. Szakmai sikerei Miskolcnak is elismerést hoztak. 1975 óta él városunkban, mint mondja, minden ide köti. – Miskolc olyan hely, amely csodálatos önmegújításokra képes - emelte ki nyilatkozata végén.
Pro Urbe címet kapott Lehóczki László több éves önzetlen, lelkiismeretes munkájáért, melyet önkéntes és karitatív módon végzett mentési és felderítési területen.
Pro Urbe címet kapott Mándy András Pál a közösségért, a bányászatért és a bányászhagyományok ápolásáért végzett munkájáért.
Pro Urbe címet kapott a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Miskolci Csoportja a hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek felkarolása, támogatása, segítése terén végzett sokoldalú és fáradhatatlan tevékenységéért.
Pro Urbe címet kapott a Miskolci Múzsa Díj Alapítvány a mozgássérült emberek rehabilitációját elősegítő tevékenysége, valamint a város kulturális életében meghatározó szerepet betöltő alkotók, közösségek elismerésére alapított díja kapcsán.
Gálffy Ignác életmű díjat kapott Farkas József, a Miskolci Egyetem nyugállományú professzora tudományos és közéleti tevékenysége elismeréseként.
Herman Ottó-díjat kapott Kékesi Tamás kiemelkedő szakmai, tudományos és oktatói tevékenysége elismeréséül.
Szemere Bertalan közéleti díjat kapott Joósz Gábor egész életét végigkísérő közéleti tevékenységéért.
Szabó Lőrinc-díjat kapott Györgyei Géza több évtizedes, színvonalas irodalmi tevékenységéért.
Kondor Béla képzőművészeti díjat kapott Jurecskó László, aki több évtizede meghatározó szereplője és formálója Miskolc képzőművészeti életének.
Reményi Ede zenei díjat kapott Hrabovszki Sándorné magas szintű zenészi, zeneoktatói tevékenységéért.
Déryné színházi díjat kapott Füsti Molnár Ágota, aki művészeti tevékenységével és több évtizedes szakmai munkájával hozzájárult a Miskolci Nemzeti Színház sikereihez.
Város Építészeti Alkotói díjat kapott a Diósgyőri vár rekonstrukcióját végző építész és belső építész kollektíva, közöttük Cséfalvay Gyula, Szekér György, Ferencz István, Hidasnémeti János és Botos Judit, kultúrtörténeti jelentőségű munkájáért.
Bizony Ákos kitüntető jogi díjat kapott Görömbey István midig az embereket szolgáló, a jót és az igazságot, a polgári tisztességet érvényre juttató tevékenységéért.
Benkő Sámuel-díjat kapott Lakatos Zoltán a foglalkozás-egészségügy, a prevenció, a szenvedélybetegek gyógyítása, az egészségnevelő tevékenység területén végzett munkájáért.
Benkő Sámuel-díjat kapott Offenbecker Józsefné a szociális és az idősügy terén végzett magas szintű szakmai és vezető tevékenységéért.
Pedagógiai díjat kapott Hoskó Bertalanné több évtizedes pedagógusi, oktatásvezetői, oktatásszakértői tevékenységéért.
Pedagógiai díjat kapott Schmidtné Törő Ágnes iskolája ügyei iránt tanúsított végtelen odaadása, időt nem kímélő törődése, kisugárzó nevelő tevékenysége kapcsán.
Pedagógiai díjat kapott Kegyes Jenő több évtizedes pedagógusi, oktatásvezetői tevékenysége elismeréseként.
„Miskolc Város Turizmusáért” díjat kapott Mészáros László a színvonalas szolgáltatás, a vendéglátás és a turizmus terén végzett tevékenységéért, a gazdasági, kereskedelmi és turisztikai fejlődés elkötelezett támogatásáért.
Az „Év sportolója” díjat kapta Dubei Debóra a női kosárlabda sport terén elért eredményeiért.
Az „Év sportolója” díjat kapta Kiss Attila a hosszútávúszás terén elért sporteredményei elismeréseként.
Az „Év sportolója” díjat kapta a Miskolci Jegesmedvék Sportegyesület fergeteges győzelmi sorozatáért, a magyar bajnoki cím megszerzéséért és azért, mert megnyerték a Mol Ligát és a Magyar Kupát.
„Miskolc város sportjáért” díjat kapta Veréb György magyar labdarúgó, kapusedző sportpályafutásáért, Miskolchoz való ragaszkodásáért, hűségéért.
A „Civilek támogatásáért” díjat kapta a Mento Környezetkultúra Kft. a civilek tevékenységét segítő munkássága elismeréseként.
„Az év civil szervezete” díjat kapta az Észak-Keleti Átjáró Egyesület a városi identitás vizsgálata, a helytörténeti kutatások, és az ezek eredményeit bemutató kiállítások, kiadványok, rendezvények szervezése terén végzett tevékenységéért.
Pro Minoritate díjat kapott a RUKISÖSZ Közhasznú Egyesület, mely példaértékű tevékenységet végez a ruszin nyelv és kultúra ápolásában, a város más nemzetiségi szervezeteivel való jó együttműködés építésében és a kuruc hagyományok ápolásában.
Nívódíjat kapott Kiss Anita és Maródi Attila, a Szinvavölgyi Alapfokú Művészeti Iskola néptánc-pedagógusai és a Szinvavölgyi Néptáncműhely szakmai vezetői, akiknek munkájához mindkét területen jelentős, országos eredmények kapcsolódnak.
Nívódíjat kapott a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ, melynek szakmai kollektívája, egy súlyos égési sérüléseket szenvedett kislány megmentése érdekében kimagasló, összehangolt gyógyító munkát végzett.
Nívódíjat kapott Buri Jenő az igényes cigányzene tolmácsolásáért.
Nívódíjat kapott a Reflex Zenekar 40 éves zenei pályafutásáért.
Nívódíjat kapott a Búza téri görög katolikus templom rekonstrukciós terveit elkészítő kollektíva, Eperjesi Szabolcs, Kiss Attila és Seres Tamás, kreatív munkájuk minőségéért.
Nívódíjat kapott Tomiszláv Szivics, a Diósgyőri FC Kft. vezető edzője kiemelkedő, sikeres sportedzői munkájáért.
(Más irányú elfoglaltsága miatt a díjat később veszi át.)
Nívódíjat kapott a Rádió M Kft. friss, érdekes és naprakész munkájáért.
Nívódíjat kapott a Zip's Kft. nívós vendéglátói tevékenységéért és Miskolc pozitív képének formálásában betöltött szerepéért.
A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szentpáli István Kamarai Díját kapta Bódi László, a Halbo mce Zrt. vezérigazgatója teljesítményéért.
Geofil Díjat kapott Wanek Ferenc erdélyi magyar geológus, egyetemi adjunktus, tudománytörténész munkásságáért.
Nem veszélyeztetnek idén a fagyosszentek
Pongrác, Szervác, Bonifác napjának közeledtével a mezőgazdásági termelők általában aggódva figyelik az időjárási előrejelzéseket, hiszen a májusi fagyok komoly károkat tudnak okozni a gyümölcsösökben, kertészetekben. Ez a veszély most nem fenyeget.
– Szombatról vasárnapra egy hidegfront vonul át felettünk, így kissé lehűl az idő – válaszolta érdeklődésünkre Erdődiné Molnár Zsófia meteorológus. – Hétfőn is még hűvösebb időre számíthatunk, ám utána melegedési időszak indul. fagyra pedig semmi esetre sem kell számítanunk, még hajnalban sem.
A tavaszi fagyok elsősorban a gyümölcsösökben tudnak kárt okozni.
– A fák már túl vannak a virágzáson, de a kis gyümölcskezdemények bizony hideg időben bizony lefagyhatnának – mondta Berta Béla, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője. – Most szerencsére ilyen veszély nem fenyeget, mert a felhők nem engedik kisugározni, távozni a hőt a napközben felmelegedett talajból.
Az igazgató szerint a tavaszi vetéseknek jól jött az eső, mert a talaj az aszály jeleit mutatja. Emiatt alacsony az őszi árpa, nem igazán fejlődött ki. A búza még nem szökkent kalászba, így nem tudni, mennyire sínylette meg a szárazságot. Mindenesetre most több csapadékra lenne szüksége a mezőgazdaságnak.
A 40 éves Edda köszönti a 650 éves Miskolcot
A város közgyűlése 1992-ben döntött úgy, hogy május 11-e legyen Miskolc ünnepe, annak tiszteletére, hogy 1909-ben ezen a napon adott Ferenc József a településnek címeres kiváltságlevelet. A város hagyományaihoz 1993. óta hozzátartozik a városnapi programsorozat, ami minden évben formálódik. Kiss Gábor alpolgármester külön szólt a vasárnapi programokról, amelyek a családok különböző tagjait szólítják meg, és helyszíne a Szent István tér. Itt könnyed, színvonalas, szórakoztató műsorok váltják majd egymást. Lesz operett, nóta, koncertek, a gyerekek szórakoztatására pedig bábelőadás és bohócműsor.
– A rendezvénysorozat központi eleme a hétfő délelőtti ünnepi közgyűlés – mondta Kiss Gábor. – Ekkor adják át a Miskolc Város Díszpolgára, a Pro Urbe valamint a különböző szakterületek kitüntető díjait. Ezen a napon délután nagyszabású rendezvénysorozat keretében lép színpadra a Bronson együttes, illetve a Sky Fanatic, az est csúcspontja a 40 éves Edda Művek koncertje lesz.
Az egyhetes programsorozat már ma elkezdődik. Papp Ferenc, a Kulturális és Idegenforgalmi Osztály vezetője elmondta, hogy nagyszabású városi összefogással mutatják be a város kulturális értékeit. A Városháza aulájában kedden nyitják meg Váradi Levente fotókiállítását, amely a Fölszállott a Páva versenyen elindult Szinvavölgyi Néptáncműhely táncosainak döntőig tartó útját mutatja be. A képzőművészet területén nagyon gazdag lesz a kínálat: szerdán a száz éve született Csabai Kálmán festőművész emlékkiállítása nyílik a Rákóczi-házban, csütörtökön pedig Máger Ágnes jubileumi kiállítását nyitja meg ugyanitt Jókai Anna. Az ungvári fotóklub kiállítása az Ifjúsági Házban mutatja be a kárpátaljai valóságot.
– A 650. évfordulóra tekintettel egy különleges kiadvány is megjelenik Miskolc régi térképeken címmel – mondta Papp Ferenc. – Az albumban olyan térképeket sikerült összegyűjteni a levéltár, a múzeum, valamint a könyvtár segítségével, amelyek kevésbé ismertek, nem hozzáférhetőek, és ezen keresztül mutatják be a város fejlődését az első térképek megjelenésétől egészen 1964-ig.
Az egyhetes programsorozat jelentősebb elemeiről Tánczos Tamás intézményvezető adott tájékoztatást. Kiemelte, hogy a város különböző intézményei is sok programmal kapcsolódtak az ünnephez. Így lesz többek között Nemzetközi Kamarakórus Fesztivál, Avasi Borangolás és Könyvtári fesztivál. Különleges városnéző túrákat szerveznek a Tourinform Irodától, melyek során az érdeklődők megismerkedhetnek a vendéglátás helyi történetével. Vasárnap a Szent István téren kézműves és gasztronómiai vásár, mazsorettfelvonulás és egészségnap színesíti a kínálatot. Hétfőn pedig 14 órától benépesülhet a Szent István tér, hiszen a színpadon egymást váltják majd a zenekarok. A városünnep csúcspontja este 8 órakor az Edda Művek koncertje lesz.
Autósok vigyázat! Egyre több a vadgázolás
A 37-es számú főút 26-os kilométer szelvényében éjjel 22 óra körül történt vadbaleset. Ugyanekkor Kazincbarcikán, a Jószerencsét úton ütött el egy őzet egy arra haladó autó. Hétfőn hajnalban pedig a Harsányi úton ütközött őzzel egy személygépkocsi. Ezek most nem okoztak személyi sérülést, mégis jelentős az anyagi kár.
Megszaporodtak tehát az ilyen jellegű balesetek. Ennek az lehet az oka, hogy tavasszal, az ellési időszak közeledtével jelentős vadmozgás indul meg, illetve a bakok ilyenkor jelölik ki területüket. Ősszel viszont a párzás, a szarvasbőgés okoz veszélyeket. Érdemes óvatosan és figyelmesen közlekedni, hiszen ütközéskor jelentős lehet a vadkár, és jelentős anyagi kár keletkezhet a gépjárműben is.
A vadásztársaságok táblákkal jelzik azokat a veszélyes helyeket, ahol vadak felbukkanására lehet számítani. Itt, és erdei utakon érdemes kellő körültekintéssel közlekedni, hiszen baleset során nem mindig egyértelmű, hogy kit terhel a kártérítési felelősség. A vadászat és a járművezetés is veszélyes üzem, mindkét esetben az elvárható gondossággal kell eljárni. Ha mégis baleset történik célszerű rendőrt hívni, még akkor is, ha nem történt személyi sérülés.
Vitás esetekben ugyanis fontos szerepet játszhat a rendőri szakvélemény. Amennyiben a sofőr nem bizonyult eléggé körültekintőnek, elképzelhető, hogy saját zsebből kell megtérítenie a vadkárt, ami több százezer forint is lehet.
„Kincsek egy romos házban” – képek az öreg múzeumi épületen
A Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítási épülete a város középkori magjának kiemelkedő emléke, amely ma Miskolc legrégibb középülete. Az egykori schola épülete magán viseli a középkor, a későbbi századok, a barokk, valamint a 19. és 20. századi átépítéseket. Az öreg ház egyre több érdeklődőt vonz ódon falai közé, hiszen új állandó és időszaki kiállítások nyíltak itt, amelyekhez ismeretterjesztő előadások, múzeumpedagógiai és egyéb programok is kapcsolódnak.
Az épület műszaki állapota azonban elmarad a mai követelményektől, felújítása pedig messze meghaladja a Herman Ottó Múzeum lehetőségeit.
A múzeum munkatársai sok olyan látogatóval találkoznak, akik a kiállítások megtekintése után elmondják: nem is gondolták volna, hogy ebben az ódon, romos épületben ilyen csodálatos kincseket, festményeket, tárgyakat találnak. A Szemere szalonban most egy rangos 19. századi arcképcsarnok látogatható egyrészt saját, másrészt partnermúzeumból kölcsön kapott eredeti gyűjteményből. Hasonlóan népszerű a honfoglaló kiállítás is, a látogatók vendégkönyvi bejegyzései szerint ilyet még a fővárosban sem lehet látni.
– Innen jött az ötlet, hogy felhívjuk a figyelmet az épületben látható műkincsekre – mondta Pusztai Tamás múzeumigazgató. – Ezeket 2x3 méteres molinókon kihelyezzük a múzeum ablakaiba. Ez három ütemben történik. Ma a Szinva felőli oldalt, majd a város napja alkalmából a bejárathoz vezető árkádos ablakokat, három hét múlva pedig az Avasra néző oldalt fogjuk ezekkel a képekkel feldíszíteni.
Ezzel is szeretnék felhívni a figyelmet a Papszer épületében megbújó kincsekre, és a nekik teret adó épületre. Ennek romló állapota ellenére is küldetésüknek tartják, hogy bemutassák a város és vonzáskörzetének sok évszázados, gazdag, sokszínű értékeit.
A molinón bemutatott képekhez, tárgyakhoz kapcsolódva egy játékot is indítanak, amely az idei könyvheti rendezvényekkel összehangoltan zárul majd.
Az alábbi tárgyak megtalálhatók a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében:
A Palóczy portré Miskolc reformkori politikai életének kiemelkedő alakját eleveníti fel. Díszegyenruhás reprezentatív portré. A Herman Ottó Múzeum tulajdona. A portré Szemere Bertalan és pályatársai című állandó kiállításunk darabjaként látható.
Ez a szablya a Herman Ottó Múzeum új állandó régészeti kiállításának, Az elit alakulat címet viselő tárlatnak egyik legszebb darabja. A karosi honfoglalás kori temetőben előkerült ezüst markolatos fegyver az egyik legmagasabb szintű ötvösművészeti emléke a korszaknak.
A Herman Ottó Múzeum egyik legújabb darabja ez a karosi tarsolylemez, ami a Kárpát-medence legszebb honfoglalás kori emlékeit bemutató tárlat kiemelkedő darabja. A palmetta motívumokkal díszített aranyozott ezüst tarsolylemez nagy valószínűséggel vezéri rangú személy sírjából származik.
