Visszatér a jó szerencse Diósgyőrbe
A miniacélmű projektjének egyik elindítója, motorja Sziklavári István. Nagy szerepe volt abban, hogy a befektetők az összeomlás után nem felejtették el Diósgyőrt. Ma is tanácsadóként dolgozik a kohászat újraindításán.
– Erre a kérdésre nagyon nehéz elérzékenyültség nélkül válaszolni – mondta Sziklavári István. – Az egyetem után az egykori Lenin Kohászati Művekben kezdtem a szakmát 1976-ban, mint acélgyártó gyakornok és innen rúgtak ki 1992-ben, mint műszaki vezérigazgató-helyettes. Ez az első privatizáció a diósgyőri kohászat haláltusájának első állomása volt. A tusa 2008 decemberében ért véget a DAM 2004 bezárásával. Azóta kerestem a megfelelő befektetőt a DAM újraindítására, vagy annak ellehetetlenülése után egy új Mini Mill építésére. Az erőfeszítéseket siker koronázta, hiszen az új üzem alapkövét tettük le április 23-án. Édesapámtól számítva több mint tíz rokonom és hozzátartozom dolgozott a kohászatban. Idén végez a fiam, talán mondanom sem kell, hogy kohász, illetve anyagmérnök lesz. A kohászat az ars poétikámat testesíti meg ami: élni, élni hagyni, és megélhetést biztosítani. Ehhez kell a kohászok visszatérő jó szerencséje, ami most a Mini Mill megépülésével adott lesz.
Az időkapszula elhelyezési rendezvényén jelen volt Kékesi Tamás professzor, a Miskolci Egyetem tudományos és nemzetközi rektor-helyettese, a Metallurgiai Intézet igazgatója. Személy szerint is örül annak, hogy új lehetőségek nyílnak. Az egyetemi végzés után vörösdiplomával a zsebében két évet dolgozott olvasztárként a Lenin Kohászati Művekben, négy műszakban. Így testközelből érezheti meg ismét ezt az élményt
– A Metallurgiai Intézet egyik profilja éppen az acélgyártás – mondta Kékesi Tamás. – Sok érdekes folyamat játszódik le a gyártás során, amely vonzó lehet. Nem mindennapi különleges fény és hanghatások kísérik ezt, és sokaknak vonzó lehet. Nemcsak a kívülállóknak, hanem ez új hallgatók is jelentkezhetnek az egyetemre, amire nagy szükség van az oktatók és kutatók mellett.
Így az acélműnek utánpótlást jelenthet a képzett, fiatal mérnökök és az így kialakuló tudásbázis alapján előtérbe kerül a további fejlesztés. hiszen a fejlődés nem áll meg, Ebben is egymásra találhat az acélmű és az egyetem, és ez a sikerességet is biztosíthatja.
Nyitray Dániel első és egyetlen munkahelye volt az LKM, 40 évet dolgozott itt. Végigjárta a ranglétrát, volt a cég főtechnológusa, műszaki igazgatója is. Ma már nyugdíjas, de figyelemmel kíséri a jövő terveit.
– Az 1980-90-es években Diósgyőr Magyarország minőségi acélgyártó bázisa volt, közel 20 ezer ember dolgozott a kohászatban – emlékezett vissza Nyitray Dániel. – Még ma is felemelő érzés találkozni az akkor gyártott diósgyőri termékekkel. Hatalmas eredmény lenne, ha megmaradna ez a szakmakultúra, ami életteret biztosított az itt élőknek. Eddig nagyon szomorú voltam, de most örülök, és bizakodom, hogy újraindulhat a minőségi acélgyártás. Annak idején 1100 fajta minőséget gyártottunk a vevők igényei alapján. Most az időkapszula elhelyezésekor több olyan kereskedőház képviselőjével is találkoztam, akik korábban német cégeknek szállították a diósgyőri alapanyagot. Ők ismét vásárlóként jelentkeznének.
Sokan várják tehát a miniacélmű indulását. A mini jelző itt a technológiára vonatkozik, és nem méretet jelent. Az üzemben 300 ezer tonna acélt gyártanak majd itt, és közvetlenül több mint 300 dolgozónak az majd munkát az üzem. Jelentőségét tekintve azonban sokkal nagyobb a tét. Megmarad és ismét életteret nyújt egy régi, több mint 240 éves hagyományra visszatekintő mesterség Diósgyőrben.
Tovább bővülhet a miskolci kerékpáros úthálózat
Az előttünk álló európai uniós támogatási ciklusban jelentős források állnak majd rendelkezésre a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. Ezeket a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, ehhez pedig szemléletformálás és a szakterületi információk minél szélesebb ismerete szükséges. Ezért rendezett a Kerékpáros Miskolc Egyesület egy egész napos programot, melynek előadásain szó esett az élhető városról, a fenntartható mobilitásról valamint a kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséről. A résztvevők megismerkedhettek fővárosi, kaposvári példákkal, és egy dán vándorkiállítás is bemutatta az ottani jó gyakorlatot.
Miskolcon jelenleg 18 kilométer hosszú a kerékpárút-hálózat. Kunhalmi Zoltán, a Kerékpáros Miskolc Egyesület elnöke szerint további fejlesztésekre van szükség, ezeknél pedig arra kell törekedni, hogy minimálisra szorítsák a gyalogos – kerékpáros, valamint az autós – kerékpáros konfliktusokat. Ehhez különálló kerékpárutakra és szemléletformálásra is szükség van.
A rendezvény megnyitóján Pfliegler Péter alpolgármester utalt arra, hogy Miskolcon az elmúlt években új kerékpárutakat adtak át, bővültek a kiszolgáló egységek, új kerékpártámaszokat helyeztek ki, és immár 32 egyirányú utcába szemből is behajthatnak a kerékpárosok. Miután Miskolc zöld város akar lenni, ezért különösen figyelnek az ezt elősegítő új lehetőségekre. Tovább fejlesztik majd a kerékpárút-hálózatot, úgy, hogy a környező települések – Mályi, Nyékládháza, Kistokaj, Szirmabesenyő vagy éppen Felsőzsolca – könnyen megközelíthetők legyenek kerékpárral is.
A korábbi években megvalósult fejlesztések hatására Miskolcon megháromszorozódott a kerekpárt rendszeresen használók száma – mondta Pfliegler Péter alpolgármester. – Az új fejlesztési ciklus ősszel megnyíló lehetőségei további kerékpárutak építésére adnak majd lehetőséget, és terveikben szerepel a közbringa-program miskolci beindítása is.
Kizárt egy újabb a 2006-oshoz hasonló vízszennyezés
A város lakosságának több mint felét a Bükk-hegység karszt vízbázisára települt miskolctapolcai vízmű látja el ivóvízzel. A Bükkből érkező általában kiváló minőségű karsztvíz kezelést nem, csak fertőtlenítést igényel.
– Egy olyan zöld város számára, mint Miskolc, nagyon fontos, hogy egészséges, jó minőségű és finom ivóvizet szolgáltasson a fogyasztóknak. Ez meg is történik, hiszen a tapolcai karsztvíz a világon az egyik legjobb ivóvíz – mondta Pfliegler Péter alpolgármester. – Mindenkinek az emlékezetében még él a 2006-ban történt szennyeződés, ezért volt szükség az Olasz-kút biztonságosabbá tételére. Ezt célozza ez a projekt, ami az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósul meg teljes mértékben támogatott módon és összköltsége 2,8 milliárd forint.
Ez a fejlesztés azért fontos, hogy a korábbi ivóvízszennyezés soha ne ismétlődhessen meg, ha mégis extrém körülmények alakulnának ki, akkor a most beépített ultraszűrő technológia teljes mértékben útját tudja állni a szennyeződésnek.
– A fejlesztés konkrét célja az óránként 1500 köbméter kapacitású világszínvonalú víztisztítási technológia kiépítése volt ultraszűrő alkalmazásával. Megépítettek két 500 köbméteres szűrt víztárolót, így az év minden pillanatában biztosítható a kifogástalan minőségű ivóvíz – mondta el a fejlesztésről Üszögh Lajos, a MIVÍZ Kft. ügyvezető igazgatója.
A 70-80 ezer embert ellátó vízbázis nagyobbik része érzékeny, nyitott, fedetlen karszt. Emiatt, rendkívüli időjárás esetén még a teljes körűen kiépített vízbázis-védelem esetén is kell számítani mikrobiológiai szennyeződés bemosódására. Az ultraszűrés azonban a nyersvíz minőségének változásától függetlenül egyforma, kiváló tisztított vízminőséget képes biztosítani vegyszermentes ivóvízkezeléssel. Jelenleg próbaüzem keretében történik a rendszerek beállítása és tesztelése, várhatóan nyár végére befejeződhet ez a mindenki számára nagyon fontos projekt.
Vita és szóváltás jellemezte a cementgyári közmeghallgatást
Zsúfolásig megtelt a polgármesteri hivatal közgyűlési terme, nagyon sokan eljöttek megismerni a hejőcsabai terveket. Az egységes környezethasználati engedély megszerzésének folyamata előírja, hogy az érintetteket ilyen formában is tájékoztatni kell a részletekről.
Először a cementgyár igazgatója, Repei Ernő ismertette a gyár történetét és a tervezett újraindítás részleteit. Mint mondta, 1890-től volt mész és cementgyártás ezen a területen. A gyárat 1974-ben világszínvonalú technológiával modernizálták. Most is ugyanazt a tevékenységet szeretnék folytatni a két termelő vonal korszerűsítésével, felújításával. A zárt rendszerű technológia, a zsákos porleválasztó, a folyamatos emisszió mérés a környezet védelmét szolgálja. Az igazgató szerint - ha megkapják az engedélyeket – az év végére indulhat a gyár, de miután télen nem termel, így jövő tavasszal indulhatna a termelés. Több mint 300 dolgozónak tudna munkát biztosítani az üzem, és már most 700 önéletrajzot küldtek a reménybeli kollégák.
Ezt követően hozzászólások következtek. Kerek István szerint az Európiai Unióban nem építenek gyárat lakott területen és kifogásolta a szállítószalag esetleges meghibásodása esetén történő közúti mészkő szállítást. Ádám István szerint a cementgyárral egy hulladékégetőt építenek, amely jelentős mennyiségű szennyezést bocsájt ki. Koncsol Imre a tapolcai turizmus ellehetetlenülését vetette fel, és az egészségügyi gondokról is beszélt. Hajas Sándor főorvos a tervezett gumiabroncs égetést kifogásolta, valamint a nem kellően megoldott monitorozást. Emellett szólt a szállítószalag erős zajhatásáról és a gyár egészségügyi kockázatairól. Jakab Endre gépészmérnök szerint nem tudják majd biztosítani az üdülő övezetben előírt nappali 40 és az éjszakai 30 decibelt meg nem haladó zajkibocsátást. Németh Péter arra várt választ, hogy fognak-e égetni gyógyszeripari termékeket, gyomirtó szereket vagy veszélyes hulladékot? Ambrus Gyöngyi Kistokaj polgármestere írásban nyújtotta be kifogásait, de elmondta, hogy településüket öko-faluként kívánják fejleszteni, ám ezt megnehezíti a tervezett gyár szennyezése. F. Nagy Zsuzsa, a Zöld Kapcsolat Egyesület alelnöke a levegőszennyezést érintő több problémára, így többek között a bázisév választásra és a terjedési modellezés hiányosságára hívta fel a figyelmet.
A felvetett kérdésekre az Envicare Kft. szakértői, Pintér István és Koppány György valamint Repei Ernő igazgató válaszolt. A Zöld Kapcsolat Egyesület által idézett véleményben három nagyságrendű tévedés történt és nem a miskolci, hanem fővárosi meteorológiai adatokkal számoltak. A gyár technológiája zárt és automatizált, emellett a legjobb elérhető technológia (BAT) alapján újítják fel. A kibocsátási határértékeket az EU előírásai határozzák meg és ezeknek megfelelnek. Zsákos porleválasztót alkalmaznak, és folyamatos a monitorozás. Márkusz Dezső, aki 75 éve él a gyár szomszédságában támogatja az újraindítást, de olyan gyárat kell építeni, ami minden előírásnak megfelel. A támogatás mellett felszólalók elmondták, hogy Európában üdülőövezetekben is működnek korszerű cementgyárak. A gyár igazgatója felajánlást tett, mely szerint a gyár nyitott lesz, be lehet majd menni és megismerni az ottani folyamatokat.
Miután több hozzászólás is foglalkozott a tapolcai mészkőbányával, a környezetvédelmi hatóság szakemberei felhívták a figyelmet, hogy jelenleg csak a cementgyár engedélyezéséről van szó. Az egészségkárosítással kapcsolatos kérdésekre válaszul elmondták, hogy a közegészségügyi hatóság állásfoglalásában már megadta a hozzájárulást a gyár működéséhez.
A résztvevők közül többen felvetették, hogy a gyár újraindítása nem fér össze Miskolc hangsúlyozott stratégiájával, a Green City koncepcióval valamint a turizmus fejlesztésével. Szerintük a város levegője a cementgyár nélkül is szennyezett, semmiféle újabb szennyezés kibocsátása már nem megengedhető. Több felszólalásban elhangzott, hogy népszavazással kell megakadályozni a tapolcai mészkőbánya termelését, a nyersanyagszállítást és a cementgyár újraindulását.
Diósgyőri Miniacélmű: csütörtökön alapkőletétel
Korábban beszámoltuk arról, hogy január végén hatályba lépett az Exim bankkal kötött szerződés, amely a beruházás forrását fogja biztosítani. Az elmúlt időszakban a beruházók tovább pontosították a megrendeléseket, hiszen az acélmű berendezéseit az olasz Danieli, míg a hozzá kapcsolódó hengermű technológiát a török Germaksan szállítja majd. Rendelkezésre áll a bontási és építési, valamint az egységes környezethasználati engedély.
Információink szerint csütörtökön megtörténik az ünnepélyes alapkőletétel, mellyel újabb szakaszába lép a projekt. Elkezdődhetnek a bontási munkák és ezek befejeztével elindulhat az új üzemcsarnok felépítése.
Két év alatt épül fel az évente 300 ezer tonna acélt gyártó miniacélmű a hozzá kapcsolódó hengerművel. A Miskolc Steel Mills Kft. a termelés beindulása után több mint 300 dolgozónak adhat majd munkát.
Javában tart a Speedmarathon
A rendőrség valamennyi traffipax készüléke gyorshajtókra vadászik, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében összesen 96 helyszínen.
– A cél megelőzni, visszaszorítani a gyorshajtást a közutakon – mondta Andrik Szilárd alezredes, a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának helyettes vezetője.
Érdekességként említette, hogy közvetlenül az állampolgárok is tehettek javaslatot a helyszínekre, közel 50 ilyen kérelem érkezett hozzájuk. Ezek között volt olyan, amikor valaki a saját utcájában szeretett volna ellenőrzést. Mások oktatási vagy közintézmények előtti útszakaszokat jelöltek meg, megint mások pedig a települések ki és bevezető szakaszait tartják veszélyesnek. Ezeket elemezve választották ki a helyszíneket.
Miskolcon a Csabavezér utcai ellenőrzésre ketten is javaslatot tettek. Miután a 3-as főút forgalma meghatározó jelentőségű, ezért ez a szakasz is bekerült a helyszínek közé. Itt jól láthatóan, állványról ellenőrzik a sebességet csütörtök délelőtt. Villognak is egymásnak a járművezetők, figyelmeztetve egymást a pénztárcaapasztó veszélyre. Ennek ellenére többen jócskán túllépik a megengedett óránkénti 50 kilométeres sebességet: 67, 70, 71 sőt 81- et is mutatott a műszer kijelzője. A vétkeseket távolabb leállították, és megkapták a büntetésről szóló helyszíni bírságot.
Persze a rendőrök emellett ellenőrizték az okmányokat, a biztonsági övek használatát, és az alkohol fogyasztást is. Majoros László motorkerékpárjával közlekedett erre, amikor leállították. Nála mindent rendben találtak.
– Gépkocsivezetőként dolgozom, és általában betartom a sebességhatárokat. Most a motort viszem a szervizbe, tavaszi felkészítésre – mondta Majoros László, aki egyet ért az ilyen akciókkal.
A tapasztalat persze az, hogy azokat nem zavarja a közlekedési ellenőrzés, akik betartják a szabályokat. A gyorshajtókat, agresszív vezetőket pedig ilyen akciókkal próbálják rávezetni a szabályok betartására. A büntetés lehet visszatartó erő, hiszen a helyszíni bírság 5 ezertől 50 ezer forintig, a közigazgatási bírság pedig 30 ezertől 300 ezer forintig terjedhet.
Ezernyolcszáz diák gyakorlati képzését segíti a Földes új laborja
Az Öveges pályázat keretében hozták létre ezt a korszerű laboratóriumot, amely a biológia, fizika, kémia és földrajz tantárgy oktatását segíti a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban. A célja az volt, hogy segítse a középiskola, valamint a miskolci kistérségben működő 15 általános iskola diákjainak természettudományos oktatását.
A projekt 2013-ban indult. Azóta megépült két, egyenként 18 diák befogadására alkalmas, korszerű kísérleti eszközökkel felszerelt laboratórium, és megtörtént a pedagógusok képzése is. Új, korszerű tananyagok készültek a hozzá kapcsolódó segédanyagokkal együtt. A projekt teljes költsége közel 332 millió forint volt.
– Vállaltuk, hogy megtartunk 350 kontakt órát, elkészítünk 360 digitalizált kísérletet, illetve tananyagokat állítunk össze – mondta Veres Pál, A Földes Gimnázium igazgatója. – A labor nagyon népszerű, szeretik a fiatalok, hiszen ez már 21. századi színvonalú.
Miskolc városa nagyon sokat tett azért, hogy ez a természettudományos laboratórium létrejöjjön. Ezt már Óvári Zsuzsanna főosztályvezető mondta, aki utalt arra, hogy a városban összesen négy ilyen korszerű laboratórium működik a Társadalmi Megújulás Operatív programnak köszönhetően.
Elsőként a Herman Ottó Gimnáziumban készült el, amit a Lévay József Református Gimnázium, a Földes Ferenc Gimnázium, illetve az Avasi Gimnázium hasonló jellegű fejlesztései követtek. Ezek összesen több mint egy milliárd forint értéket hoztak Miskolcra. A megyeszékhelyen 20 ezer diák tanul, és nem mindegy, hogy milyen feltételek között – mondta Óvári Zsuzsanna.
A laboratóriumi projekt mostani lezárása után a fenntartás időszaka következik. Ez egy legalább ötéves időtartamot jelent.
– Mi hetedik és nyolcadik osztályos diákjainkat hozzuk az itteni foglalkozásokra – mondta Csellerné Németh Judit, a szirmabesenyői Szinyei Merse Pál Általános Iskola tanára. – Ez nagy segítséget jelent, mert ezek a tantárgyak igen kísérletigényesek. A mi iskolánkban például csak egyetlen mikroszkóp van, itt azonban tizennyolc.
A Földes Ferenc Gimnázium laboratóriumainak szabad kapacitására további iskolák is jelentkezhetnek partnerintézménynek. A gimnáziummal kötött megállapodás után az iskolát felveszik a partnerek közé, és a majd itt dolgozó szaktanár is akkreditált képzést kap tőlük. A laborok felszereltsége lehetővé teszi, hogy a tananyagot a diákok számára érdekesebbé, könnyebben tanulhatóvá tegyék, továbbá a tehetséges, érdeklődő tanítványoknak a tananyagon túlmutató ismereteket nyújtsanak.
Látványos, szórakoztató fizikakísérletek szombaton a Szinva teraszon
A fizika napja rendezvényhez csatlakozik és tart nagyszabású szabadtéri kísérleti bemutatót a négy miskolci természettudományos labor (Avasi Labor, Földes Labor, Lévay Labor és a Herman Labor), a Miskolci Egyetem Fizikai Intézete valamint a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola.
A fizika mindenkié honlapja szerint olyan rendezvény nincs a programok között, amely azt mutatná meg, hogy városi intézmények – laborok, kutatóintézetek, iskolák – összefogva, együtt lépnének színre. Miskolcon viszont ez történik majd április 18-án délután 16 és 20 óra között a Szinva teraszon. A kezdeményező Herman labor vezetője, Tepliczky István elmondta, várnak mindenki érdeklődőt a látványos színpadi kísérletekre. A plakátok kikerültek az általános és középiskolákba, valamint az egyetemre. Várják azokat a nézőket, akiket érdekelnek a különleges történetek. A tanárok jelentős része véleménye szerint Öveges József professzor kísérletein nőtt fel. A rendezvény szervezői arra vállalkoznak, hogy felelevenítsék az övegesi hagyományokat. Hisznek abban, hogy a kísérletekkel nemcsak tanulni, hanem szórakoztatni, szórakozni is lehet – és ezen keresztül is meg lehet szeretni ezt a tudományt.
Az érdeklődők szombaton érdekes, különleges, látványos és szórakoztató fizikakísérleteket láthatnak majd folyamatosan, némi kémiával is fűszerezve. Bagány Máté, a Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola fizikusa néhány érdekességre is felhívta a figyelmet. A kísérletek között bemutatják a Tesla-transzformátort, autót emelnek szárazjéggel és PET-palackokkal, láthatóvá teszik a hangokat, bemutatják a világító uborkát, és sok érdekességet elárulnak a lézerekről. Este csillagászati távcsöves bemutatók is várják a látogatókat.
Építőipari képzési lehetőségekkel ismerkedtek a Kós szakmai napján
Sokan éltek is ezzel a lehetőséggel, a város gimnáziumaiból, de még Putnokról is érkeztek érdeklődők megismerni az érettségi után elsajátítható képzési kínálatot. Várták azokat, akik idén érettségiznek és ezt követően OKJ-s szakmát szeretnének tanulni, vagy bizonytalanok a pályaválasztást illetően, illetve felsőfokú szakmai továbbtanulásukat kívánták előkészíteni.
„Ez a 48 éves iskola nagyon sok építőipari szakmát képvisel, ezeket szeretnénk bemutatni most az érdeklődőknek.” – mondta Kocsis István. A szakközépiskola igazgatója felhívta a diákok figyelmét arra, hogy az oktatási rendszer tervezett átalakítása során a kialakítandó szakgimnáziumok új lehetőséget jelenthetnek előbb szakmaszerzésére, majd felsőfokú tanulmányok folytatására.
A rendezvényen bemutatták a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola szeptemberi kezdésű oktatási lehetőségeit. A technikusképzés keretében indul magasépítő, mélyépítő, vasútépítő, útépítő, épületgépész, környezetvédelmi technikus és informatikai rendszergazda szak.
Az iskola ismert szakembereket is megnyert e rendezvényhez, hiszen például Bodonyi Csaba építészmérnök, vagy Sallai Ferenc vízügyi, környezetvédelmi szakember, illetve a többi előadó is ráirányította szakterületének szépségeire a diákok figyelmét.
A pályaorientációs nap után pedig többen átgondolhatják, hogy merre tovább. Egy jó szakma megszerzése után is van lehetőség ugyanis továbbtanulni, sőt szakirányú továbbtanulás során ez plusz pontokat jelent a felvételinél.
Szépíró verseny iskolásoknak – az alkotások időseknek szereznek majd örömet
Egyre népszerűbb az általános iskolások körében ez a verseny, melyet általában a nagyobb ünnepek előtt hirdetnek meg, elsősorban karácsony vagy húsvét előtt. Több gyerek pályázik. Itt a leírt szöveg szépségét, külalakját értékeli a zsűri, aminek nem volt könnyű dolga. Az idei húsvéti versenyre 586 pályázat érkezett. Az alkotókat hívták meg a Művészetek Házában rendezett díjátadóra. Három kategóriában, az 1. és 2. osztályosok, a 3. és 4. osztályosok valamint a felsősök között hirdettek eredményt.
„Mai számítógépes világunkban nagyon fontos, hogy a gyerekek szépen írjanak. Amikor írunk, akkor gondolkodunk is, és könnyebben tanulunk. Nagyon fontos, hogy a gyerekek megtanuljanak írni.” – mondta Csöbör Katalin országgyűlési képviselő, majd segítőivel átadta a legjobbaknak járó oklevelet és ajándékot.
Az 1-2. osztályosok között a győztes Géczy Dóra (Herman Ottó Általános Iskola, Alsózsolca) lett, megelőzve Körmöczi Márkot (Avastetői Általános Iskola, Miskolc) és Hankó Iván Jenőt (Szent István Katolikus Általános Iskola, Felsőzsolca).
A 3-4. osztályosok között Mihálykó Bíbor (Rónai Ferenc tagiskola, Miskolc) győzött Gyarmati Zsófia (Szabó Lőrinc Általános Iskola, Miskolc) és Köcski Nikolett (Görögkatolikus Általános Iskola, Miskolc) előtt.
A felső tagozatosok versenyében Takács Marcell (Petőfi Sándor Általános Iskola, Miskolc) végzett az élen Izsó Laura (Kazinczy Ferenc Általános Iskola, Miskolc) és Bumbera Lili (Szilágyi Dezső Általános Iskola, Miskolc) előtt.
Az alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola diákja, Győr Emma különdíjat vehetett át.
Ezek az alkotások – a húsvéti népköltés illetve vers – egyedül élő, idős embereknek fognak örömöt szerezni, hiszen a korábbi hagyományoknak megfelelően elküldik majd nekik.
A díjátadást követően, a pályázaton résztvevő diákok közösen egy mozifilmet tekintettek meg.
