– A pedagógus nap alkalom arra, hogy átgondoljuk a köznevelés helyzetét. Ebbe beletartozik az óvodai rendszer - ahol a város továbbra is fenntartó maradt, – de beletartoznak az iskolák is. A tanároknak az elmúlt héten rendeztek ünnepséget az Avasi Gimnáziumban.  Most az óvodapedagógusokat ünnepeljük, azokat, akik gyermekeinket nevelik. . A pedagógusok feladata most is nagyon sokszínű, és komoly szakmai kihívást jelent. A hátrányos helyzetű gyerekek nevelése speciális kihívás, de szerencsére több tehetségpont is van, ahol a különböző művészeti területeken a gyerekek speciális fejlesztése is megtörténhet. Miskolcon eddig is számtalan kiváló pedagógus példamutatóan dolgozta végig pályáját. Ez azért fontos, mert a minőség alapvetően rajtuk múlik. – mondta köszöntőjében Kiss Gábor, Miskolc alpolgármestere.

Miskolcon 9 főóvodában és 23 tagintézményében, összesen 32 óvodában nevelik a gyermekeket. A város sokat tett azért, hogy megújuljon az óvodai ellátás, mind színvonalában, mind pedig infrastruktúrájában. Az elmúlt időszakban két óvodát teljesen felújítottak, öt másikban pedig komoly munkák folytak, így hőszigetelés és nyílászárócsere történt. A jövőben további források állnak majd rendelkezésre a felújítás folytatására.

Óvodapedagógusokat köszöntöttek a városházán, Képgaléria!

A óvodások verses műsora, valamint Vihula Mihajlo gitárművész és tanítványainak előadása után, idén 15 pedagógus vehette át a Pedagógus Szolgálati Emlékérem miniszteri kitüntetést több évtizedes tevékenységük, kiemelkedő szakmai munkájuk elismeréseként.   

A kitüntetettek:

Antal Gáborné, Constantinescu Lászlóné, Czelláthné Bognár Zsuzsanna, Hajnalné Szurmai Erika, Honos Attiláné, Mantlik Józsefné, Mészáros Endréné, Mogyoróssy Lászlóné, Molnár Zsoltné, Mongyik Béláné, Sneider Csabáné, Szente Józsefné, Szilniczky Zoltánné, Tóth Zoltánné, Urhegyi Lászlóné 

A kassai vendégelőadó mellett a Miskolci Egyetem hallgatói, oktatói tartottak előadásokat, amelyek hozzájárulnak a régió történetének kutatásához. 

– Ez egy valódi világháború volt, amely az egész világot felforgatta. Hatalmas változásokat eredményezett, új politikai berendezkedések jöttek létre. Sok tízmillió ember az életét is áldozta azért, hogy a nácizmust és a fasizmust legyőzve egy új, több helyen jobb világ jöhessen létre – mondta Gyulai Éva történész-muzeológus, egyetemi docens, a rendezvény egyik szervezője.

Balassa Zoltán kassai közíró az 1941. június 26-án történt kassai bombázás máig sem tisztázott eseményeit idézte fel. Sok légből kapott feltételezés látott napvilágot a támadókról, de a legvalószínűbb, hogy a szovjetek követték el. A 30 bomba közül 28 robban fel, a 29 halott és sok sebesült mellett közel 3 millió pengő kárt okozva.   

Somorjai Lehel a B.-A.-Z. Megyei Levéltár igazgatója Miskolcot mutatta be, milyen volt a II. világháború időszakában.

– Miskolcot a magyarországi városok között a legsúlyosabban érintette a II. világháború, hiszen ipari, sőt hadiipari központ volt. Emiatt két nagy bombatámadást is el kellett szenvedniük az itt élőknek - mondta.

1944. június 2-án olaszországi támaszpontról indulva 100 szövetséges repülőgép dobott 200 tonna bombát a Tiszai pályaudvartól a Piac térig húzódó sávban. 160 lakóház dőlt össze, és több mint kétszázan életüket vesztették. A másik támadás 1944. november 13-án történt, ekkor döntően a diósgyőri üzemekre hullottak a bombák.

A város november elejétől lett hadműveleti terület, megkezdődött az evakuálás, a gyárak leszerelése. A dolgozók azonban megvédték az üzemeket. A közigazgatásban megjelentek a nyilasok. A zsidóság sorsa is megpecsételődött. Tömeges kivégzések történtek a város különböző területein. A németek december 2-án éjszaka a Szentpéteri kapu felé vonulva hagyták el a várost, utánuk vonultak be a szovjet csapatok.

A tudományos emlékülés további előadásai érintették mindezeket az eseményeket, valamint a MOKAN-Komité szerepét és működését is.

Országosan is egyedülállónak ítélte azt a fórumsorozatot, a melynek első állomását szervezte meg a 13-as választókerület önkormányzati képviselője, Kovácsné Budai Mária. A rendezvényen részt vett Kriza Ákos polgármester, Kiss János alpolgármester, Bogyay Ferenc ezredes, miskolci rendőrkapitány, Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője és Lénárt Péter közösségi rendőr.

Bevezetőjében Kriza Ákos utalt arra, hogy 2010-ben fájó pont volt a közbiztonság helyzete, ezért szenteltek különös figyelmet ennek javítására. Megtöbbszörözték a rendészek és mezőőrök számát, sokkal több rendőrjárőr van az utcákon, létrehozták a város közbiztonsági cégét, növelték a térfigyelő kamerák számát, és GPS alapú digitális kommunikációs rendszert alakítottak ki. További terv, hogy a város belterületére kiterjedő kamerarendszert építsenek ki, és riasztókkal szeretnék ellátni a leginkább veszélyeztetett időseket.

- A Salkaházi Program keretében valamennyi nyugdíjas megkapja a személyi riasztót, az ajtóék-riasztót azonban igényelniük kell a körzet önkormányzati képviselőjénél – mondta a polgármester.

Bogyay Ferenc rendőrkapitány hozzászólásában röviden ismertette az elmúlt 10 év rendőri tevékenységét.

- Az adatok jelzik, hogy jó irányban haladunk – mondta. – csökkent az összbűncselekmények száma, csakúgy, mint a közterületen elkövetett rablás, lopás, garázdaság és testi sértés. Demonstratívabbá vált a rendőri jelenlét.

Sajnos nem lesznek azonban munka nélkül, mert ennek ellenére is van feladatuk bőven. Eredményesek azonban csak összefogva az önkormányzattal, a társszervekkel és a lakossággal lehetnek.

Kovács László Csaba, a MIÖR vezetője a közösségi rendészek szerepéről beszélt. Ők körzetenként teljesítenek szolgálatot különböző időbeosztás alapján, személyesebb kapcsolatot kialakítva az ott élőkkel. Vizsgázott köztisztviselőként látják el feladatukat.

A fórumon ezután bemutatták a riasztóberendezések használatáról készített kisfilmet.

Ezt követően hozzászólások következtek többek között a Közdomb, a Feszty Árpád utca vagy a Bábonyibérc területről. A rendezvény résztvevői személyes problémáikat is megosztották a jelenlévőkkel. Kiderült, hogy a területen sokan nem érzik magukat biztonságban, a külterületen sok a lopás, a betörés. Olyanok is élnek a környéken, például szétbontott házak pincéiben, akik nem tartják be az együttélés normáit és fenyegetést jelentenek a szomszédokra. Érkezett jelzés uzsorások tevékenykedéséről, kutyák csapatos kóborlásáról is. Volt olyan hozzászóló, aki szerint a közeljövőben kiosztandó riasztó eszközök nem oldják meg a problémát, csak pénzkidobást jelentenek, mások viszont jó ötletnek tartották.

Abban nagyon sokan egyetértettek, hogy összefogásra, és nagyobb figyelemre van szükség. A gyorsabb intézkedést teszi lehetővé az ingyenesen hívható zöldszám, a 06-80-46-00-46, amely az önkormányzati rendészet ügyeletén csörög, de észrevételeket lehet bejelenteni az ugyfelszolgalat@mior.hu email címen is.

Az önkormányzat jelenlévő munkatársa az fórum után névvel és címmel rögzítette a résztvevők bejelentéseit, problémáit, a megvalósult intézkedésekről pedig rövid idő elteltével tájékoztatni fogják őket. Lehetőség nyílt az ajtóék-riasztó igénylések leadására is.

A beszélgetésben érintett első témakör a közbiztonság volt, melynek javulására büszkék lehetnek a városban.

- Nagyon sok teendőnk volt 2010 után, amíg eljutottunk idáig - mondta Kriza Ákos. - Megtöbbszöröztük a közterületfelügyelők számát, bővítettük a kamerarendszert, elkezdtük a fészekrakók kiköltöztetését az Avasról, valamint a nyomortelepek felszámolását. Ezek nyomán a statisztikák is javuló eredményeket mutattak.

Sokan azonban ennek ellenére sem érezték magukat biztonságban, különösen az idősek. Ezért indították azt az új közbiztonsági akciót, amely során személyi riasztókat és ajtóékeket  osztanak szét a nyugdíjasoknak. Ezt eddig már több mint 11 ezren igényelték képviselőjüknél.

A beszélgetésben szó esett a Patec cég új gyárépítéséről is, és az első lépésben ehhez kapcsolódó 200 új munkahelyről.

- A Patec már régebben itt van Miskolcon, csak most bérelt csarnokban dolgozik - mondta a polgármester. - A javuló befektetési környezet miatt döntöttek úgy, hogy kínai gyárukat Miskolcra telepítik át.

Szó esett Orbán Viktor miniszterelnök korábbi látogatásáról, a modern városok programjáról. Kriza Ákos felidézte, hogy több pontot érint az akkor aláírt megállapodás. Így megvalósul egy ezer hektáros új ipari park,  komoly segítséget kap a város a duális képzés kialakításához, innovációs és kutatási, fejlesztési projektek indulhatnak, ötszázzal bővítik a kamerarendszert, folytatódik a smart city, azaz az okos város program, és további turisztikai fejlesztések kezdődhetnek Diósgyőrben valamint Miskolctapolcán. Ehhez kapcsolódva a polgármester beszélt a strandfürdő hétvégi megnyitásáról.

- Nagyon fontos lépés volt, hogy a 2005-ben bezárt strandot 10 év után  ismét vissza tudtuk adni a miskolciaknak. Szeretjük betartani az ígéreteinket és erre alapozzuk a politikánkat - zárta a beszélgetést Kriza Ákos.

Az elismerés célja, hogy a legjobb szervezeteket országosan példaként állítsák mások számára is. Minderről a díjat meghirdető Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársa beszélt. 

– Több mint kétszáz, referenciával rendelkező civil szervezetet hívtunk meg erre a pályázatra, melyek közül először a regionális, majd az országos megmérettetést is az 1998-ban alapított miskolci RECIK Alapítvány nyerte meg – mondta Szenttamási István Tamás. – Ezzel a díjjal anyagi elismerés nem jár, mégis óriási értéke és jelentősége van szakmai körben.

A Regionális Civil Központ Alapítvány ügyvezetője, Szendrák Dóra kiemelte, hogy céljuk a társadalmi integráció és kohézió erősítése. Tevékenységük három területre terjed ki, így a munkaerő-piaci, a felnőttképzési, valamint a civil és közösségi szolgáltatásokra. Két-három éves projekteket valósítanak meg, zömében Európai Uniós forrásból. Az elmúlt 18 év alatt 30 nagy, és számos kisebb program köthető hozzájuk.

– 2000 óta végzünk munkaerő-piaci szolgáltatásokat, a célpontban elsősorban az álláskeresők foglalkoztathatóságának javítása áll – mondta Szendrák Dóra. – Segítünk a hozzánk fordulóknak, hogy jó célokat tűzzenek ki maguk elé, megismerjenek olyan módszereket, amikkel hatékonyan tudnak megjelenni a munkaerőpiacon, és megtalálják a számukra megfelelő munkahelyet. A segítségnyújtás történhet információszolgáltatással, pályaorientációs, illetve álláskeresési tanácsadással. Sikeresen működik az álláskereső klub, ahol egymást tudják támogatni a hasonló gondokkal küzdő emberek. Itt előtérbe kerül az önismeret-fejlesztés, az önéletrajzírás és az állásinterjúra történő felkészülés.

Tavaly 19 ezer ügyfelüknek nyújtottak munkaerő-piaci szolgáltatást, 32 képzést szerveztek 500 résztvevővel, 47 rendezvényükön több mint 7 ezren vettek részt. A megyében 20 helyen vannak jelen szolgáltatásaikkal, így minden járási székhelyen is, ahol munkaügyi központ működik. Az alapítványnak 38 főállású munkatársa van, és tevékenységüket 39 önkéntes is segíti. 

– Miskolc szempontjából az idős korosztály kiemelt stratégiai célcsoport – mondta Kiss Gábor alpolgármester. – A város kétszer nyerte el az idősbarát önkormányzat címet. Az elindult Salkaházi Sára Program anyagi támogatással kezdődött, de mára már olyan kulturális és egyéb programok színesítik, amelyek közösséget próbálnak teremteni.

A jövőben az idős emberek biztonságával kapcsolatban szeretnének további lépéseket tenni, térítésmentesen adnak olyan személy és vagyonvédelmi eszközöket, amelyekkel csökkenthetőek azok a kockázatok, hogy áldozattá váljanak.

A Belügyminisztérium megbízásából készült egy felmérés erről a korosztályról, amelynek bizonyos tapasztalatai megdöbbentették a kutatás vezetőjét, Asztalosné Zupcsán Erikát.

– Kiderült, hogy a megkérdezett idősek 37 százaléka elsősorban a saját hozzátartozójától fél a legjobban. Ezt tapasztalva elvégeztünk egy kiegészítő kutatást is. Egy kisváros időseit megkérdezve ez az arány még rosszabb, 50 százalékos lett. Különösen azok jelezték családtagjaiktól való elsődleges félelmüket, akik hozzátartozóikkal éltek. Ez nagyon nehezen magyarázható, de mégis választ kell találni erre a problémára – mondta Asztalosné Zupcsán Erika.

A szakmai tanácskozás másik előadója Dudás Péter, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság alezredese volt, aki az időskorúakat érintő veszélyekről beszélt. Szólt a termékbemutatókon előforduló legális trükkökről, amelyek még nem bűncselekmények, de tudni kell kezelni ezeket. Felhívta a figyelmet a trükkös lopásokra, amikor kapcsolatokra vagy szolgáltatóra hivatkozva próbálnak bejutni a lakásba és pénzt szerezni. A harmadik fő terület pedig az éjszakai bűncselekmények, rablások.

– Olyan egyszerű eszközök segítségével, mint személyi riasztó, ajtóék vagy szomszédban jelző csengő, el lehet kerülni, hogy áldozattá váljanak. Ezekkel megzavarhatják a támadót, a behatolót és ezalatt segítséget hívhatnak – mondta Dudás Péter.   

A szociális területen dolgozók szakmai tanácskozását az együttgondolkodás jegyében rendezték, így a résztvevők az előadások után megoszthatták saját tapasztalataikat.

A bírósági ítélkezés területén biztosítottak a személyi feltételek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében: 167 bíró ítélkezik, munkájukat 47 bírósági titkár segíti. A fogalmazók 21-en vannak, emellett 34 bírósági ügyintéző tudja mentesíteni a bírókat egyes kisebb ügyek átvételével. Az intézményi létszám 700 dolgozó, és 4 milliárd forintot meghaladó költségvetésből gazdálkodnak.

Sisák Péter, a Miskolci Törvényszék elnöke időszerű, magas szintű és kiegyensúlyozott ítélkezésről tudott beszámolni. 25 ezer peres ügy érkezett a bíróságokhoz a megyében, ez enyhe csökkenést jelent a korábbiakhoz képest. Ennél valamivel több ügyet fejeztek be a bíróságok, tehát az érkezést feldolgozták. 

– A bíróság által hozott határozatok törvényesek, a bírák szakszerűen ítélkeznek, így az elmúlt évi működés kiegyensúlyozott, és szakszerű volt – fogalmazott a Törvényszék elnöke. –  Idén a bíróságok előtt új kihívások jelennek majd meg, egyrészt a devizaperek, de új jogintézmények is belépnek, mint például a magáncsőd intézménye, mely még az Országgyűlés előtt van. Úgy látom, hogy a személyi és tárgyi feltételek adottak ahhoz, hogy a bíróság a feladatait tudja teljesíteni.

Sisák Péter utalt arra is, hogy elkötelezettek a bíróságok szolgáltató jellegének erősítésében. Működik a mediáció, a tanúgondozásra szervezetet is kialakítottak, erősítették kommunikációjukat, és meghirdették a „Nyitott bíróság” programot, amelynek keretében a fiatalok betekinthetnek az igazságszolgáltatás munkájába, és bővülhetnek a diákok alapvető jogi ismeretei.  

Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke megerősítette, hogy jó és kiegyensúlyozott az ítélkezés a Miskolci Törvényszéken. Bár jelentős ügymennyiséget kellett feldolgozni a törvényszéknek, ez mégsem látszott meg a minőségen. Az egységes jogértelmezést jelzi, hogy minimális a hatályon kívül helyezés, és magas a helybenhagyási arány.

Nyakó Zsuzsanna, az Országos Bírói Tanács tagja szólt arról a munkáról, mellyel a központi igazgatás felügyeletét látják el, és bemutatta a széles körű egyeztetés után megalkotott etikai kódexet, amely a norma- és elvárásrendszert fogalmazza meg.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elmondta: mindenki időszerű és minőségi ítélkezést vár el a bíróságoktól. Az adatok azt mutatják, hogy ebben javulás történt, hiszen egyre több ügyet fejeznek be a bíróságok annak ellenére, hogy folyamatosan érkeznek olyan speciális ügyek is, mint például a devizahitel. Már érzik a civil szervezetekkel kapcsolatos peres és nem peres ügyek bővülését, és megjelenhetnek majd a magáncsődök is. Bővülnek a börtönök, újfajta eljárásokat vezettek be, ilyen a reintegrációs őrizet, ami megtöbbszörözi majd az általuk kezelt ügyeket.

Kérdésre válaszolva az Országos Bírósági Hivatal elnöke elmondta, hogy elismerésre méltó a törvényszéki bírák munkája, az időszerű és a minőségi ítélkezés jellemzi tevékenységüket. Példaként említette a járásbíróságok polgári ügyszakban hozott döntéseit, ezek 94 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. A helybenhagyási arány 67 százalékos, ami országos rekord, és az ítélőtábla is visszaigazolja a bírók felkészültségét.

Handó Tünde beszélt a Miskolci Törvényszék épületének tervezett felújításáról is. Évtizedekkel ezelőtt volt utoljára felújítva az épület, mely komolyabb rekonstrukcióra szorul. A tervekben szerepel, hogy 2016-ban elindítják a tervezést, és 2017-ben megkezdődhetnek a kivitelezési munkák.

A rendezvényen „Az Év Bírája” díjat Ficsór József kapta.