VIP termek, családi szoba és babaöböl a MISEK-ben
„Otthonra is elfogadnék egy ilyet, mert nagyon praktikus” – mondja a speciális kiságyról, vagyis az úgynevezett babaöbölről az alig kétnapos Marcell anyukája. Dobos Orsolyának ő már a második babája. A kisfiú 3700 grammal született, azóta édesanyjával az egyágyas szobában fekszenek.
– Az első pár nap annyira intim, annyira különleges viszony a babával, nagy öröm, hogy ezt kettesben töltjük, nem pedig egy olyan kórteremben, ahol több kismama és baba van. Így jobban egymásra tudunk hangolódni – mondta.
A városi kórházban évente több mint 2200 gyerek születik, a statisztikák szerint minden harmadik császármetszéssel. A műtéten átesett anyukáknak talán még nagyobb segítség, ha nem kel felülniük a babájukhoz, a babaöbölben a kicsi ugyanis csak egy kéznyújtásnyira van.
Az új családi szobában a szülés után az apuka is ott aludhat. Lőkös Béla, a MISEK Szülészet-Nőgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa szerint ez jó a munkatársaknak is, hiszen a babák sokkal közelebb kerülnek az édesanyjukhoz, sokkal több időt tudnak velük tölteni. Így valamelyest megkönnyítik a dolgozók munkáját, másrészt az első napok is remek élményekkel telnek.
A családi szoba és a babaöblök mellett a MISEK szülészetén a már meglévő – egyágyas – VIP szobák sora is két újabbal bővült. Az ágy, a zuhanyzó és a szekrény mellett tévé, mikrosütő és hűtő is van. A kórház igazgatója szerint a különszobákra óriási igény van.
– A betegek megkeresik azt a helyet, ahol kiszolgálják az igényeiket – mondta Tiba Sándor. – Bárhonnan tudunk fogadni szülőnőket. Megvan ennek a megfelelő jogi lehetősége. Nem olyan bonyolult: be kell jelentkezni vizsgálatra, vagy valaki jelzi, hogy itt szeretne szülni, és amennyiben az intézmény kapacitása ezt lehetővé teszi, örömmel fogadunk bárkit.
Bár a kórház állami fenntartású, ezért a szolgáltatástért fizetni kell, naponta 6000 forintba kerül. A pénzt az osztály alapítványa kapja, és újabb fejlesztésekre fordítja.
Mentőszolgálat – van fejlődés, de sok még az égető kérdés
A mentőszolgálat uniós támogatásból tavaly, több mint 11 milliárd forint értékben fejlesztett és újított fel épületeket, köztük a miskolcit is. Az állomás bejárásán Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő a bérek kapcsán azt mondta: az ügy napirenden van, és bízik benne, hogy a mentősök fizetése javul majd.
Új eszközök a gyakorló laborban, új öltözők, új járművek és felújított garázs, de az irányító központot is új számítógépes rendszerrel szerelték fel – a miskolci mentőállomásra tavaly 58 ezer riasztás érkezett, a kocsik pedig 3 millió kilométert tettek meg. A regionális igazgató szerint van fejlődés, de még mindig sok az égető kérdés.
– A mentőautóink 13 évesek. Nagyon szeretjük az újakat, tényleg jók, szépek, de bizony nem elég a számuk. Jó lenne sok új autót szerezni – mondta Breitenbach Géza.
Az igazgató szerint a másik nagy probléma a fizetés, mert a mentősök bére még mindig nagyon alacsony. Az állomás bejárásán Csöbör Katalin azt mondta: az egészségügy fejlesztésével a kormány komolyan foglalkozik, és valószínű, hogy egyre több forrás fog megnyílni.
– Az igazgatónak és a mentősöknek jó hírem van: a költségvetés foglalkozik az egészségügyi helyzettel és a bérekkel is, bízunk benne, hogy a béremelés meg fog történni – tette hozzá.
2014-ben egy kezdő mentőorvos nettó 134 ezer forintot keresett havonta, a mentőápolók 128, a gépkocsivezetők pedig 125 ezer forintot vittek haza.
Újabb kocsonyaper: ilyen a gazdasági verseny, bárki kínálhat kocsonyát
Rózsa Edit és az Eurocom Kft. azért perelte be a miskolci önkormányzatot és a kocsonyafarsangot rendező Cine-Mis Kft.-t, mert szerintük ugyanazt a fesztivált rendezték meg az elmúlt években csak más néven, ezzel jellegbitorlást követtek el.
A felpereseknek nem ez az első vesztes kocsonyapere, a Kúria januári döntése szerint ugyanis a miskolci önkormányzat nem sértette meg a felperesek védjegyekhez fűződő jogait.
Az alpereseket most tisztességtelen piaci magatartással vádolták, a bíróság szerint viszont a felperesek igényei részben elévültek, részben pedig megalapozatlanok voltak.
- A versenytörvény a gazdasági versenyt hivatott védeni, gazdasági verseny lényege az, hogy azonos szolgáltatásokkal többen is jelen lehetnek a piacon. A kocsonya köré épülő szolgáltatást, nevezetesen ezt a fesztivált nem lehet megtiltani senkinek a versenytörvény alapján, hogy ezt szervezze – mondta Molnár Tibor Tamás, a bírói tanács elnöke.
Ápolók napja – „Miskolcon az országos átlagnál jobb a helyzet”
Angéla 2 éve dolgozik a városi kórház légzőszervi rehabilitációs osztályán, az egészségügyben pedig már ez a 16. éve. Azt mondja: ő már nővér marad. Ha újrakezdhetné, valószínűleg ismét az emberek gyógyítását választaná, de lehet, hogy nem nővérnek, hanem röntgenesnek vagy ultrahangosnak tanulna. A mostani munkája szerinte sokszor nem könnyű, de meg van a szépsége.
– A nehézsége annyi, hogy azért mégiscsak műszakba kell járni, tehát éjszakát, hétvégét kell vinni vagy éppen ünnepnapokat – mondja Sárkány Gáborné Angéla osztályos nővér. – És látunk olyan betegeket, akik megérintenek minket. A szépsége a szakmánknak, ha látjuk a javulást a betegeknél, hogy jobb állapotban térnek haza családjukhoz.
Másfélmillió járó beteget és 34 ezer fekvőbeteget látnak el évente a MISEK-ben. A főigazgató szerint van elég ápoló és szakdolgozó, sőt az új jelentkezők között még válogathatnak is. Tiba Sándor szerint ez a kiváló képzésnek köszönhető.
– Képzőhely is vagyunk, és jó szellemű és jól képzett az ápolói gárdánk. Az ápolói hivatást, bár sok negatív és igazságtalan kritika éri, még mindig sokan választják – tette hozzá.
Az ápolási egyesület vezetője szerint a miskolci helyzet – hasonlóan a nagyobb vidéki városokhoz – jobb, mint például a fővárosi, ahol nincs elég ember az egészségügyben. Bugarszki Miklós viszont arról is beszélt, hogy a hazai egészségügyből több mint 15 ezer ápoló és szakdolgozó hiányzik.
– A szomorú ebben az, hogy ha előkerülne 15-25 ezer ápoló, akkor a rendszer nem tudná őket alkalmazni. Egész egyszerűen azért, mert nincs annyi pénz a rendszerben, hogy ezeket a dolgozókat most hirtelen felvegyék. Az, hogy honnan hiányzik több dolgozó, nehéz megmondani. Miskolc valóban jobb helyzetben van, hiszen kiváló egészségügyi szakképző múlttal rendelkezik – hangsúlyozta.
Az ápolási egyesület elnöke szerint az európai uniós beruházásoknak köszönhetően a kórházi épületek állapota és a felszereltség javult, de a bérek továbbra is rendezésre várnak. A magyar ápolók és egészségügyi szakdolgozók átlagosan bruttó 160 ezer forintot keresnek.
25 éve várja a vendégeket a Régiposta Kisvendéglő
Novák József ügyvezető az ünnepségen úgy emlékezett, egy általuk üzemeltetett Miskolc-vasgyári presszóban 1991-ben született az ötlet, hogy Miskolcon egy éttermet nyitnak.
Az álomból valóság lett, a vendéglő 25 éve működik. A rendezvényen Pfliegler Péter azt mondta: a Régiposta azon kevés éttermek közé tartozik, ami a kezdetek óta megmaradt és működik. Az alpolgármester szerint ez a jó kiszolgálásnak, a finom ételeknek és a becsületes munkának köszönhető. Hozzátette, sok száz fiatal itt tanulta meg a szakmát.
– Egy biztos: a becsületességet és a szakma szeretetét azt magukba kellett, hogy szívják – fűzte hozzá.
Az étterem a várossal egy napon, május 11-én ünnepli a születés napját.
Minden évben megemlékeznek majd Ferjáncz Attila bükkszentkereszti táblájánál
Már egy órával az emléktábla avatása előtt gyertyák égtek a rally-legenda emlékére. Mécsesekkel és egy-egy szál virággal érkeztek barátok, sporttársak és rajongók az emlékhelyhez, amit a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség állított a Bükkszentlászló és Bükkszentkereszt közötti gyorsasági szakasznál.
Oláh Gyárfás, a szövetség elnöke úgy emlékezett, „a magyar autósport egy olyan embert veszített el, aki nemcsak jó pilóta volt, de olyan ember is, aki sosem adta fel.”
– 1964-ben indult először autóversenyen, a rakparton volt egy szlalom verseny, ahol Wartburgjával állt rajthoz. Váltóhiba miatt tolatva teljesítette a táv egy részét. Talán ez jellemezte egész életpályáját, hozzáállását és szövetségi munkáját is – mutatott rá.
A rallysport volt a mindene. Ferjáncz Attila hosszú, 35 éves versenyzői pályafutása alatt ellenfelek több nemzedéke nőt fel, akik példaképként tisztelték. Emlékét őrzi mostantól a tábla is a bükki gyorsasági szakasztól pár méterre. Attól a szakasztól, amin ő is számtalanszor versenyezett.
– Az, hogy itt vagyunk, a végét jelenti egy nemes kezdeményezésnek – mondta Ferjáncz András, Ferjáncz Attila fia. – Hálás vagyok a szövetségnek, hogy meglépték ezt, büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen legendás helyen lehet egy legendás versenyzőnek egy ilyen emlékműve. Azt gondolom, sokunk szemébe csalt ma este könnyeket, biztos vagyok benne, hogy akik erre látogatnak, büszkén és mosolyogva fognak visszagondolni egy-egy pillanatra, amit apuval kapcsolatban megéltek.
Az Autósport Örökös Magyar Bajnoka 12-szer volt az év autóversenyzője és Európa-bajnoki bronzérmet is szerzett. Ferjáncz Attila, júliusban ünnepelte volna hetvenedik születésnapját.
Hasznos fogások időseknek támadás esetére
Gázzal működő riasztópisztolyt bárki vásárolhat, de engedély nélkül csak otthon tarthatja, az utcára inkább a különböző spray-ket javasolnak a támadások elhárítására – többek között ezekről hallhattak csütörtökön az idősek.
A betörőt a riasztó ajtóék is elijesztheti. Kocsis Lászlóné is nagyon hasznosnak tartja, ha tudja, hogyan védheti meg magát egy időskorú.
Az önvédelemi képzést a Bűnmegelőzési Tanács pályázatán nyert pénzből finanszírozták. De szerveztek előadásokat is. A bűnmegelőzés jogi útvesztőiben ugyanis nem árt tisztában lenni a szabályokkal. Például azért, mert ha valaki késsel védekezik egy támadás ellen, és súlyos sebet ejt támadóján, könnyen elkövetővé válhat. A programra 35 időskorú jelentkezett, ők azért jöttek, hogy mentorok lehessenek.
Dudás Péter, a megyei rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési osztályának vezetője kiemelte, a megszerzett ismereteket a szépkorúak reményeik szerint átadják a társaiknak, beszélnek róla a lakókörnyezetükben, a nyugdíjasklubokban. Ettől azért növekszik a biztonság az idősek között.
A képzést ősszel folytatják. Akkor egy újabb csoportot indítanak majd.
Átadták a megyei kórház új sebészeti épületét
Az első betegeket ünnepélyesen fogadták a megyei kórház sebészetén tavaly októberben, amikor a városi kórház sebészete beköltözött a megyeibe. Az összevonás óta a megyében már csak itt, a Csillagpontban végeznek sebészeti beavatkozásokat. Az átszervezés miatt átmenetileg zsúfoltak voltak a kórtermek, ezért a megyeiben több kórházi ágyra volt szükség.
A sebészeti épületet felújították, modern szakrendelőket, 80 új kórtermet és orvosi szobákat alakítottak ki. Bezsilla János, az általános sebészeti osztály osztályvezető főorvosa ismertette, a kórtermekbe olyan betegek kerülhetnek, akik ápolást igényelnek, de egyébként jó állapotnak örvendenek; lábadozásuk is gyors lesz, alig pár napot töltenek csak benn. Ők kényelmes körülmények között, egy szellős, tiszta szárnyban fogadhatják a látogatókat.
Gazdaságosabb lett és a betegeknek is jobb – ezt mondta az új épület és az összevonások kapcsán Csiba Gábor. A megyei kórház főigazgató-főorvosa elmondta, egy helyre koncentrálják a tudást és hozzáértést igénylő szakmák szakembereit.
– Ezért aztán kifésültük a két miskolci kórház szakmai struktúrájából a párhuzamosságokat. Ennek ez volt az utolsó lépése, a szemészet, urológia, mellkassebészet és a rehabilitációs szakmák átmentek másik kórházba – fűzte hozzá.
A magyarok egészségügyi állapota rosszabb, a várható életkor pedig alacsonyabb, mint azt a körülmények indokolnák – erről Demeter Ervin beszélt. A megye kormánymegbízottja szerint még hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ez megváltozzon, az elmúlt évek fejlesztései viszont jó irányba mutatnak.
– Közel 20 milliárd forint érkezett, ennyit költöttünk épületek felújítására, műszerek beszerzésére. Lépésről lépésre haladunk – szögezte le.
Az új sebészeti tömb májusban már betegeket is fogadhat a tervek szerint.
123 millió forint értékű hamis dollárt gyártottak Miskolcon
A hamis 20 dollárosok már majdnem elkészültek, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda rátalált a miskolci nyomdára. Több mint 430 ezer dollárt nyomtattak, átszámítva ez több mint 120 millió forint, és 200-as címletű ukrán hrivnyát is hamisítottak, több mint 36 millió forint értékben.
Ebben az épületben nyomtatták a bankjegyeket. A pénzhamisítással egy 54 éves edelényi és egy 59 éves nyékládházi férfit gyanúsítanak. A miskolci nyomda egyébként azé az Sz. Istváné, aki korábban a Jobbik nyékládházi alelnöke volt.
Amikor lebukott már nem volt a párt tagja. A Jobbik miskolci képviselője korábban azt mondta: az életvitelével volt baj. Etikai vizsgálatot indítottak ellene. A vizsgálat végét nem várta meg és tavalyelőtt kilépett a Jobbikból.
Hogy ki volt a megrendelő és mennyi pénz került forgalomba azt nem tudni. Az viszont biztos, hogy a közepes minőségű hamisítványt számítógéppel tervezték és profi nyomdában gyártották. A különösen nagy értékű pénzhamisítás akár 15 év szabadságvesztéssel is büntethető.
Fegyházbüntetés első fokon az emberkereskedőknek
Bilincsben hozták a rendőrök az első rendű vádlottat a pénteki ítélethirdetésre. B. Csabát azért kellett elővezetni, mert nem jött el az előző, hétfői tárgyalásra. Azt mondta, azért, mert elfelejtette, az emlékeztető a mobiljában volt, amit a fiúknak adott, akik viszont edzőtáborban voltak.
A miskolci férfi bűntársával a Búza téren leszólított egy ismeretlen, 23 éves nőt, akit megragadtak, kocsiba ültették, többször megütötték, majd a férfi a Sajó-parton megerőszakolta. Az áldozatot később Kassára vitték futtatni, a nő viszont egy kuncsaft segítségével elmenekült.
B. Csaba az utolsó szó jogán azt mondta: ő nem kényszerítette a nőt.
– Ártatlan vagyok, és semmilyen bűncselekményt nem követtem el, sem az emberkereskedelemben, sem a nemi erőszakban – mondta.
A férfit egykori élettársa segítette. A nő prostituáltként dolgozott, élettársával, B. Csabával pedig több közös gyermeke is van. A vádakat ő is tagadta.
– Nem hiszem, hogy fogva tartottuk volna, több lehetősége is lett volna, hogy elszökjön – fogalmazott.
Hullámzó tartalmú – így jellemezte a vallomásokat a bíró. A nő először terhelő vallomást tett a férfira, később viszont visszavonta azt. A bíróság mindkettőjüket bűnösnek találta társtettesként elkövetett emberkereskedelemben és szexuális kényszerítés bűntettében.
– Ezért őt a törvényszék halmazati büntetésül 6 év 4 hónap szabadságvesztés büntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítéli, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház – ismertette Dósa Ágnes, a Miskolci Törvényszék bírói tanácsának elnöke.
A nő 4 év 8 hónap fegyházbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak pedig felmentésért és enyhítésért fellebbeztek. Az ügy a Debreceni Ítélőtáblán folytatódhat.
