Több nagy mérföldkő volt a Debreczeni Szakképző életében, ezek közé sorolta a mostani költözést is Tóth Lászlóné. Az iskolaigazgató a keddi avatóünnepségen ismertette, évről évre csökkent a tanulólétszám, így egyre sürgetőbbé vált, hogy a belvároshoz közelebb, könnyebben megközelíthető helyre költözzenek. 

Miután 2013 augusztusában az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába került az intézmény, közösen keresték tovább a várossal és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal a lehetőségeket. S bár a Bolyai Farkas utcai épület – mely korábban a Gábor Áron Művészeti Szakközépiskolának adott otthont – felújításra szorul, a mostani tanévben már beköltözhettek a Debreczeni diákjai és oktatói. A minisztérium támogatásának köszönhetően nagyrészt már végeztek a belső tisztasági festéssel, de további fejlesztések – köztük egy tanpékség kialakítása – szerepelnek a tervek között. 

A szakképző intézmény távlati terveiről beszélt Román István. A Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára elmondta, azon vannak, hogy újabb és újabb fejlesztéseket hajtsanak végre az iskolában. Megemlítette, hogy megkezdték egy energiahatékonysági program előkészítését, ami azt a célt szolgálná, hogy az agrár szakképző intézményekben olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek olcsóbbá, fenntarthatóbbá teszik a működtetést. Emellett komoly szakmai fejlesztéseket terveznek az intézményekben. 

A helyettes államtitkár a magyar mezőgazdaság helyzetéről szólva hangsúlyozta: az elmúlt évek gazdasági növekedése nagymértékben támaszkodott az agráriumban végbement fejlődésre. Ismertette, nőtt a foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban: míg 2010-ben 178 ezer volt a foglalkoztatottak száma ezeken a területeken, addig 2014-ben sikerült elérni a 200 ezres létszámot. Fontos – fűzte hozzá Román István –, mert a látható fejlődés több fiatalt meggyőzhet, hogy ezeket a szakmákat, ezt az élethivatást válassza. 

Jó hír az ágazat számára – folytatta a helyettes államtitkár –, hogy a kormány a rendelkezésre álló európai uniós források egy jelentős részét az élelmiszeriparban kívánja felhasználni. Mint ismertette, mintegy 300 milliárd forintos keret szolgálja az élelmiszeripar fejlesztését – így új technológiák bevezetését és újabb munkahelyek megteremtését. 

– Miskolc számára fontos, hogy jól működő gazdasággal rendelkezzen, s így mindenkinek legyen jövője a városban – ezt már Kiss Gábor emelte ki köszöntőjében. Az alpolgármester hozzátette, mikor befektetők jelennek meg letelepedési szándékkal a városban, mindig fontos kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e a városban megfelelően képzett szakemberek. A gazdaság fejlődése érdekében tehát jól működő, kiegyensúlyozott szakmai képzési rendszerre van szükség minden területen. A városnak az a feladata – hangsúlyozta Miskolc alpolgármestere –, hogy támogassa ezt a rendszert, lehetőséget biztosítva a legmagasabban képzett értelmiség és a piacképes tudással rendelkező szakmunkások számára egyaránt. 

Az intézmény költözésére rátérve Kiss Gábor hangsúlyozta: az, hogy végül megszületett a megoldás, véleménye szerint jól példázza, hogy a közös akarat meghozza az eredményt.