Az orvostudomány ma már képes vérplazmával nagyon sok olyan gyógyszert előállítani, amiknek köszönhetően korábban gyógyíthatatlannak tűnő betegségekkel is együtt lehet élni. Ezért is van szükség minél több vérplazmára – és hazánkban, Miskolcon szerencsére erre figyelnek is az emberek, sokan jelentkeznek donornak a véradás ezen speciális formájára.

Az olyan állomásokon, mint a hivatalosan most megnyitott Király utcai központban is, olyan gyógyszerek előállításához vesznek le vért, amelyek plazmából készülnek. Egy speciális eljárásban, a vérvétel után elválasztják a plazmát a vér többi összetevőjétől. Plazmát ugyanis nem lehet mesterségesen előállítani – ahhoz egyedül egészséges emberek nagylelkű adományozása útján lehet hozzájutni, és az végül majd az arra rászorulókhoz jut el.

A plazma tehát életminőséget javító gyógyszerré alakítható, ezzel pedig számos, ritka és súlyos betegség és állapot kezelhető, mint például az újszülöttek hemolitikus betegsége, az immundeficiencia vagy a hemofília.

– Az erős, jól működő immunrendszer megvéd minket a kórokozókkal, vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal szemben. De az öröklötten immunhiánnyal élők ezekkel a fertőzésekkel szemben védtelenek, gyakoriak náluk az alsó- és felső légúti betegségek, a bőrfertőzések, súlyosabb esetekben az agyhártyagyulladás – sorolta Tóthné Apáti Nagy Mónika, a Magyarországi Immunhiányos Betegekért Egyesület elnöke a csütörtöki megnyitó alkalmával.

Zeher Margit belgyógyász immunológus, tanszékvezető egyetemi tanár ehhez hozzátette, ha egészséges az ember, az immunrendszerrel nem sokat törődik.

– Sokféle immunhiány van, veleszületett és szerzett, és vannak másodlagos betegségekhez kapcsolódó immunhiányok. Minden százezredik gyermek olyan súlyos immunhiánnyal születik, ami az élettel szinte összeegyezhetetlen – ismertette a szakember.

Az új miskolci központot – melynek fővédnöke Kriza Ákos polgármester – hivatalosan Miskolc jegyzője adta át. Alakszai Zoltán méltatta a Kedplasma Magyarország tevékenységét, és egy olyan cégnek nevezte azt, ami igazi hozzáadott értékkel bír.

Komlódi Gabriella üzletág-igazgató elmondta, a vállalat 12 éve foglalkozik plazmagyűjtéssel Magyarországon. A miskolci a hatodik központjuk hazánkban.

– Több mint fél millió plazma gyűjtésének tapasztalatával elmondhatom, hogy hazánkban ezen a területen nekünk van a legnagyobb gyakorlatunk. Fontos, hogy az általunk gyűjtött plazma a gödöllői feldolgozóba kerül, és elsősorban a hazai betegellátást szolgálja – hangsúlyozta.

Ismertette azt is, hogy minden donáció előtt vírusszűrő vizsgálatokat végeznek el, azért, hogy a lehető legbiztonságosabb plazmát adhassák át feldolgozásra.

– Csak Magyarországon körülbelül 4 ezer krónikus beteg van, akiket rendszeresen, akár nap mint nap plazmakészítménnyel kezelnek. Illetve ennél is többen vannak azok, akiknél valamilyen betegség, baleset miatt átmenetileg plazmakészítménnyel gyógyulnak – fűzte hozzá Komlódi Gabriella.

Egy vérzékeny beteg egy éves ellátásához ezerkettőszáz, egy immunhiányos beteg egyéves ellátásához pedig legalább háromszáz donációra van szükség.

– Szerencsére ma már egyre többen felismerik ennek az adományozásnak a lehetőségét. A központjainkban jelenleg több mint félezer olyan donor van, aki már több mint százszoros plazmaadó – ismertette az üzletág-igazgató.

– Régi adósságok, eddig beváltatlan ígéretek teljesülnek az elkövetkezendő néhány hónapban városunkban – mutatott rá a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának vezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján. Soós Attila hozzátette, például a Kuruc utcaiak, az Ifjúság útján élők, az Avasról munkába igyekvők, vagy éppen a Mikes Kelemen utcában lakók egy, de akár másfél évtizede egyre fogyó türelemmel vártak útjaik felújítására.

– A jó utak alapfeltételei a megfelelő színvonalú közösségi közlekedésnek, a jó színvonalú közlekedés pedig alapfeltétele a minőségi városi létnek – húzta alá a politikus. – Ez a mostani útfelújítási sorozat ráadásul állami támogatásból valósul meg: egy milliárd forintot költhetünk Miskolc különböző részein a sűrűn lakott, vagy az olyan ipari, gazdasági szempontból fontos útszakaszok, mint amilyen a Lórántffy Zsuzsanna utca, vagy a Besenyői út rehabilitációjára.

– Azt gondoljuk, hogy a néhány hétig tartó munka, és az esetleg ezzel járó kényelmetlenség mindenképpen megéri az energiát és a fáradtságot. Ezúton is türelmet szeretnénk kérni erre az időre a miskolciaktól – zárta tájékoztatóját Soós Attila.

xx xx xx

Július 17-én.kilenc út, illetve útszakasz és egy híd felújítása, valamint két új út építése kezdődött el Miskolcon.

A munkálatok időszakában jellemzően egy-két napos félpályás, 300-500 méteres útlezárásokra kell számítani. A szegélyépítések idején útszűkület lassítja majd a forgalmat. Az autóbusz-közlekedés, ideiglenes megállóhelyek kijelölésével, egyetlen utcán sem szünetel. A Szabó Károly utcában háromszor várható egynapos, teljes útlezárás, ez azonban a környező utcákon megkerülhető lesz. A Pozsonyi utcában a teljes szakaszon tilos lesz a parkolás, a gépjárműveket a lakótelep északi részén, a házak között található nagy parkolóban lehet majd elhelyezni. A Kuruc utcán is parkolási tilalom lesz, az ideiglenesen kijelölt parkolókat táblák jelzik majd. A Babits és a Kassák utcán rövid időszakokra egyes ingatlanokat nem lehet majd autóval megközelíteni. A kivitelező a lakosságot folyamatosan tájékoztatja a várható forgalomkorlátozásokról. A Mikes Kelemen utcán, félpályás útlezárások mellett, augusztus 15-től kezdődik az építkezés. A forgalom a Görgey utca felé haladhat egy irányban, a beruházás idején célforgalmi behajtás és parkolási tilalom lesz érvényben. Az aszfaltszőnyegezés ideje alatt jelzőőrös irányítás mellett időszakosan korlátozzák a behajtást. Parkolni a környező utcákban lehet.

Az önkormányzat 999 435 818 forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, amelyből 2017. december végéig az alábbi utak újulnak meg:

Lorántffy Zsuzsanna utca (teljes hosszában)

Muhi utca (Mexikó völgy utca – Lorántffy utca között)

Szinva-híd a Lorántffy Zsuzsanna utcában

Ifjúság útja (Szabadságharc utca – Csabai kapu között)

Szabó Károly utca (teljes hosszában)

Fonoda utca (Szinva-híd – Ferroglóbusz-telep – vasúti átkelő között)

Besenyői utca (Vágóhíd utca – József A. utca között)

Pozsonyi utca (teljes hosszban)

Kuruc utca (teljes hosszban)

Kassák Lajos utca (teljes hosszban)

Babits Mihály utca 1. ütem (Kassák Lajos utca – Miskolci utca közötti szakasz/)

Mikes Kelemen utca (Görgey utca – Dessewffy utca közötti szakasz)

Szerda délutáni interjúnk előtt nem sokkal ért végett egy újabb hatósági ellenőrzés. A Gizella utcába és annak környékére is rendszeresen járnak az egyenruhások; most azért érkeztek, mert a bejelentések és a körzeti rendész tapasztalata szerint több illegális szemétlerakás is történt itt. Kovács László Csabától megtudtuk, ezúttal tizenegy esetben intézkedtek a rendészek: egy-egy esetben hiányzott a lakcímbejelentés és a szemétszállítási szerződés.

– A 2011-es állapotokhoz képest előreléptünk, lényegesen kevesebb ilyen esettel találkozunk – húzza alá a rendészeti igazgató, aki emlékeztet: az ország nagyvárosai közül elsőként Miskolcon alapítottak önkormányzati rendészetet 2013 áprilisában, azóta több település – többek között Kecskemét, Veszprém, Nyíregyháza, Mezőkövesd és Tatabánya, valamint Budapest VIII. kerületének vezetői, szakemberei – érdeklődtek már a miskolci modell, az önkormányzati rendészet és a körzetirendész-rendszer iránt.

A MIÖR az eltelt négy év alatt nagy változáson ment át: a kezdeti 90 fős állomány mára 160 fölé duzzadt. A térfigyelő kamerák számának 2014-ben történt jelentős emelése a térfelügyeleti kollégák számában hozott változást. Az igazgató hangsúlyozza, az önkormányzat költségvetési támogatása nélkül nem növelhették volna ilyen mértékben az állomány létszámát, de a gépjármű-beszerzésekre – négy terepjáró, egy kilencszemélyes mikrobusz és két személyautó – is kevesebb jutott volna.

A gyorsabb reagálást, a problémák közvetlenebb megismerését, végső soron az állampolgárokhoz való közelebb kerülést segíti a körzeti rendész szolgálat 2015-ös bevezetése. Mint ismert, a választókerületekben egy-egy „seriff” lát el szolgálatot; szoros kapcsolatot tart fenn a miskolciakkal, az önkormányzati képviselővel, az ottani kereskedelmi egységekkel, szolgáltatókkal, egyházakkal, a Városgazda választókörzeti munkavezetőivel.

– Körzeti rendészeink gondos gazda módjára működnek a területükön. Sikerült aktív, nagyos szoros kapcsolatokat kialakítaniuk, elérhetőségeiket szórólapokon terjesztjük. Felkészülten várják az észrevételeket, kérdéseket, panaszokat. Büszkén mondhatom, egyszerűen nem tudok tőlük olyat kérdezni, hogy ne jönne azonnal válasz! Ezzel arra szeretnék rámutatni, hogy óriási mennyiségű információval rendelkeznek a területükről. A lakosok szívesen fogadták őket, megkeresik, megállítják őket az utcán, e-mailt írnak nekik, vagy a nyilvános telefonszámukon hívják őket – mondja az igazgató, hozzátéve, a náluk alkalmazott képzési tematikát ültetik át a rendészek képzésébe is.

Kovács László Csaba elmesél egy esetet: szolgálaton kívül volt az a körzeti rendész, akit szilveszter éjjelén keresett meg egy kétségbeesett nő, aki arról számolt be, hogy férje már jó ideje levitte sétálni a kutyát, de még nem tért haza. Személyi okmányok nem voltak nála. A feleség a körzeti rendészt hívta, aki a rendőrség segítségével kiderítette, hogy a férfi rosszul lett és kórházba szállították. – Országos hírű a körzeti rendészek feladatellátása, sőt Svájcból, Romániából és Ukrajnából is érkeztek már vendégek Miskolcra, hogy az egész rendészeti munkáról, a MIÖR és a körzeti rendészek tevékenységéről tájékozódjanak – ismerteti az önkormányzati rendészet igazgatója.

Egy újabb lépést jelentett a szolgáltató jellegű önkormányzati rendészet felé, amikor bővítve a feladatellátást, elkezdték kiépíteni a rendészeti alközpontok rendszerét. Négy irodát már meg is nyitottak, egyet-egyet a Nagyváthy utcában, a Bagolyvárban, Perecesen, valamint a Lyukói Közösségi Ház mellett.

A bővülés mellett természetesen folytatódnak a nagyobb létszámú hatósági ellenőrzések is. Ezeknél továbbra is a fő cél az – húzza alá Kovács László Csaba –, hogy megelőzzék, vagy segítő jelleggel megoldják a problémákat. – Ez alatt azt értem, hogy minden ellenőrzésen, ahol nem egy éppen zajló szabálysértést tapasztalnak a kollégák, felvilágosítást adnak arról, hogyan tudják például megkötni a szemétszállítási szerződést. Van tehát lehetősége az ügyfélnek a rendezésre. Mi elindítunk a megfelelő hatóságok felé egy ügyet, de az ügyfél még bizonyíthatja, hogy idő közben megkötötte például a szemétszállítási szerződését. Megállapíthatjuk, hogy a tájékoztatás nagyon sok esetben hasznos volt, mert egyre kevesebb problémával – például szemétszállítási szerződés hiánya – találkozunk – mondja.

Az igazgató úgy összegez, hogy szükség van a visszatérő jellegű ellenőrzésekre azokon a helyeken, ahol a lakosság, az önkormányzati rendész vagy képviselő bejelentése azt indokolttá teszi.

– Fejlődni mindenképpen fogunk! A térfelügyeleti rendszerünk az ország egyik legnagyobbjává növi ki magát hamarosan: a mostani 300-as kameraszám megtöbbszöröződik. Ehhez persze növelni kell a létszámot is, most is keresünk munkatársat járőr, mezőőri és térfelügyeleti szolgálatra. Technikailag tehát előre lépünk, a sok kamera pedig egy új operatív irányítási központ kialakítását igényli. De szeretnénk lecserélni a már több százezer kilométert futott szolgálati autóinkat is. Már idén elindítunk egy robogós szolgálatot is, a képzés már zajlik, négy járművet vásároltunk, hamarosan láthatóak lesznek a közterületeken – ismerteti Kovács László Csaba.

Képgaléria: Végh Csaba

A több mint 1 ezer négyzetméteres küzdőtér a kosárlabda, kispályás labdarúgás, kézi-, röp- és tollaslabda sportági igényeit egyaránt kiszolgálja, de például itt edzenek a miskolci szablyavívó iskola „növendékei” is. Az épületet még 1983-ban húzták fel, azóta jelentősen elhasználódott. Mint a hétfői ünnepségen is elhangzott, a Miskolci Egyetem vagyonkezelésében és üzemeltetésében lévő körcsarnok az elmúlt években már teljes befogadóképességgel működött. A létesítmény ugyanis az egyetemi testnevelésórák mellett a nemrégiben 60. születésnapját ünneplő Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club (MEAFC) otthona is volt. De rendeztek itt nagyszabású országos és nemzetközi sportversenyeket, sőt: koncerteket és kiállításokat is.

– A közel 300 millió forintos beruházás során lecseréltük az összes nyílászárót és a teljes gépészetet, megújult a fűtési és légtechnikai rendszer, de újak a lelátó székei és az öltözők bútorai is – sorolta az átadón a létesítmény vezetője. Boda Péter elmondta azt is, hogy a felújítás a MEAFC kosárlabda sportágban benyújtott 2016/17-es sportfejlesztési programjában szerepelt, amit a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége támogatólag jóváhagyott.

Az összeg mintegy 30 százalékos önerejét a Miskolci Egyetem biztosította, tudtuk meg a felsőoktatási intézmény kancellárjától. Deák Csaba példaértékűnek nevezte a kivitelezést, a rövid határidők ellenére is példás minőséget. Emlékeztetett egyúttal mindenkit arra, hogy 2014. óta minden évre jut valami sportfejlesztés vagy jelentős sportesemény: előbb átadták az atlétikai centrumot, 2015-ben a kerékpárosoknak kedveztek fejlesztésekkel, tavaly aztán tájfutó világversenynek adott otthont a campus, idén pedig itt a felújított Ufó – és már hétvégén fogadják is a 14. Egyetemi Kosárlabda Európa-bajnokság mezőnyét.

– Az egyetemi sport látványos fejlődésnek indult – ezt már a MEAFC ügyvezető elnöke mondta. Rakaczki Zoltán kifejtette, 2011-ben módosult a sporttörvény, valamint új nemzeti felsőoktatási törvényt fogadtak el; ezeknél a döntéseknél kiemelten figyeltek az egyetemi sportra, így számos pozitív folyamat indulhatott el.

– 2012-ben, Magyarországon egyedülálló módon elindítottunk kosárlabdában egy nemzeti egyetemi ligát. Ennek köszönhető, hogy az egyetemi sportegyesületek be tudtak kapcsolódni a látvány-csapatsportágak TAO támogatási rendszerébe, így pályázni tudtak például létesítményfejlesztésekre – ismertette az ügyvezető elnök, hangsúlyozva, mindezzel párhuzamosan bővült a sportszolgáltatások és a sportoló hallgatók száma is a Miskolci Egyetemen is.

„Miskolcon a sport a városi kultúra része” – húzta alá köszöntőjében a város polgármestere. Kriza Ákos kifejtette, városszerte biztosítani kell a kulturált sportolási lehetőséget, ezen célkitűzés megvalósítása érdekében társadalmi összefogás alakult ki az elmúlt években; klubok, egyesületek, a magánszféra, az önkormányzat és az állam több helyen fejlesztette már a városban a sportinfrastruktúrát.

– Az egész várost behálózzák ezek a fejlesztések, Diósgyőrtől az egyetemi sportcampusig. Itt van a talán legmodernebb hazai atlétikai centrum, most átadjuk a felújított körcsarnokot, és szeretnénk a közeljövőben a Kemény Dénes Uszodát a vizes sportok központjává tenni. Nagyon sokan éppen ezért választják a Miskolci Egyetemet, mert kiváló sportolási lehetőségeket biztosít számukra, egy helyen – emelte ki a városvezető.

Az átadó ünnepséget – melyen az NBA közönségét is lenyűgöző Face Team, Magyarország első akrobatikus kosárlabdacsapata tartott bemutatót – követően július 16-23. között rendezik meg a 14. Egyetemi Kosárlabda Európa-bajnokságot, melynek egyik helyszíne a megújult Ufó.

Az eseményen intézményi csapatok, többségében hazájuk országos bajnokai versenyeznek egymással: 16 férfi és 12 női csapat indul, köztük a Miskolci Egyetem férficsapata. A résztvevők várható létszáma 450-500 fő.

A várossal közösen megrendezett világverseny jelentőségében, látványosságában, a mérkőzések színvonalában az elmúlt évek egyik kiemelkedő városi sporteseménye lesz.

Az Európai Uniós támogatások elszámolása, beadása, az egységes kérelmek elbírálása nyár elején történik. Ez közvetlenül a mezőgazdasághoz, általában területi alapon kapcsolódik, és 32 jogcíme van.

– Országos szinten tavaly az egységes kérelmekben igényelt és kifizetett támogatás több mint 150 milliárd forint volt. A kifizetések 99 százalékával elkészültünk – jelentette ki Demeter Ervin.

A kormánymegbízott ismertette a megyei adatokat is: több mint 8200 kérelem érkezett be tavaly, és 25 milliárd jutott Borsod-Abaúj-Zemplénre, ahol több mint 294 ezer hektárra kaptak támogatást a gazdák.

2017-ben nőtt a beadott kérelmek száma: 8466 kérelem érkezett be a szintén közel 300 ezer hektárra. Az előzetes ellenőrzések száma 1500-nál tart.

Utóbbi adat jóval alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél, akkor 2600 fölött volt azon ügyfelek száma, akik végzést kaptak az előzetes ellenőrzésről. A csökkenés annak tudható be, hogy tavaly bevezették az előzetes ellenőrzések rendszerét, ami a hibák kiszűrését szolgálja. Így most már csak a jól kitöltött, egységes kérelmek jutnak el az Eu-hoz.

Gyerekkora óta a Győri kapuban él Krasznai Norbert, aki elmondása szerint örül minden olyan beruházásnak, ami például megkönnyíti a közlekedést. Ugyanakkor – emelte ki – a fejlesztések által nő a lakóházak értéke is.

– Az idősebbeknek nyilván fontos, hogy biztonságosan tudjanak közlekedni a környéken, de sok a gyerek is errefelé, és a szülők biztosan nyugodtabban engedik le őket a házak közé, ha rendezettek a közlekedési viszonyok – ecsetelte a Győri kapu 37. alatt élő lakó.

A Herman Ottó Lakásszövetség több mint 170 lakóját képviselő nyugdíjas korú férfi, Szedlák János azon véleményét fejezte ki, hogy „már nagyon meg kellett csinálni a járdát”, és örömét fejezte ki, hogy gyors és precíz munkával, jó minőségű aszfalt került a közel 200 méteres szakaszra. Elhangzott az is, a 40 éves épületnél a ház tövébe folyt az esővíz, ami folyamatosan áztatta az alapot. A lakók kérése volt, hogy aszfaltozzák újra a járdát és a lépcsőlejárót a Győri kapu 35-45. előtt.

Nem ez az egyedüli fejlesztés a környéken, Hubay György önkormányzati képviselő (Fidesz-KDNP) több beruházásról is beszámolt. A politikus aláhúzta, a környéken élők, és kivált az idősebb korosztály tagjainak kéréseit is figyelembe véve kezdett munkába: így újulnak meg a járdák, de a már korábban kihelyezett padokat is felújították.

– Választókörzetemben, a Győri kapuban az elmúlt bő fél évben egy jelentős beruházás-csomag valósult meg. A munkákat a Thököly utcában kezdtük, vadonatúj parkolót alakítottunk ott ki. Sikerült elérnem, hogy erre külön keretet alakítsanak ki a városi költségvetésben. A többi beruházást a képviselői alapomból fizettem – mondta.

A Vászonfehérítő utca 2-42. szám között nyolc járdaszakasz, mintegy 450 méter hosszan kapott új aszfaltot. Két játszóteret is rendbe tettek – jövőre új játszóeszközök is kikerülnek ezekre –, egy harmadik pedig hamarosan megújul.

A Gálffy Ignác utcában parkolót alakítottak ki, amit le is aszfaltoztak és szegélykővel látták el. De szalonnasütőket is kihelyeztek, és padokat újítottak fel a Győri kapuban.

– Összességében egy 30 millió forintos beruházás-csomagról van szó – ismertette Hubay György, hozzátéve, a körzetében található Bársony János Óvodában homokozót alakítanak ki, padokat újítottak fel. A Tündérkert Óvoda pedig teljes egészében megújul a nyáron, a 200 millió forintos rekonstrukciónak hála egy teljesen megújult környezetben kezdhetik meg az ovis éveket a kicsik.

Az önkormányzati képviselő elmondta, körzetében a fejlesztések tovább folytatódnak: további szalonnasütőket és padokat fognak kihelyezni, és játszótereket is felújítanak.

A fiatal, Barcelona-mezes Túró Patrik a barátaival rendszeresen sportol, elsősorban a foci a kedvence, ezért is örült annyira, hogy a programnak köszönhetően most más városrészek csapataival is összemérhetik tudásukat csapatával. Elmondta azt is érdeklődésünkre, hogy ha épp nincs kivel passzolgatni, akkor is képzi magát, egyedül is tud mit kezdeni a labdával.

Kortársa, Horváth Martin Dominik azonban még csak most ismerkedik az alapokkal – neki pedig ezért jött jól a focibajnokság, ő itt szerette meg a focit.

Szerdán az Avasi Sportcentrumban fociztak a roma fiatalok. A Focizzunk közösen a hátrányok ellen című programot a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat indította el. A nyári focibajnokságra a város több településrészéről érkeznek hátrányos helyzetű gyerekek. És a lényeg nemcsak az, hogy a fiatalok megszeressék a sportot, a focit, hanem az is, hogy minél távolabb kerüljenek a drogoktól.

Váradi Gábor, a nemzetiségi önkormányzat elnöke is rámutatott, a tizenévesek a nyári szünetben „sokat vannak szabadon, akár ellenőrizetlen módon is”.

– Mi azonban most azt látjuk, hogy a gyerekek már alig várják a következő bajnokságot; szabadidejükben igyekeznek minél jobban felkészülni a tornára, edzenek, gyakorolnak – tette hozzá.

Elhangzott az is, hogy a legveszélyeztetettebb korosztály a 15-20 évesek, de a tapasztalatok szerint már a fiatalabbaknál is megjelenhet problémaként a drog. A fiatalabbak bevonása a programba éppen azt szolgálja, hogy inkább például a sportot válasszák, mint a káros szereket.

Váradi Gábor azt mondta, még körülbelül nyolc alkalommal szerveznek focitornát a gyerekeknek a város több pontján.

– Felemelő érzés volt ma itt állni, az egész évfolyam megszolgálta ezt a becses napot – fogalmazott az évfolyamelső Hanufer Viktor. A próbaidős rendőrőrmester elárulta, a háta mögött hagyott hónapokban végig arra törekedett, hogy a lehető legtöbbet hozza ki magából. Ebben számíthatott a családjára és a barátnőjére, céljai elérésében sokat támogatták. Hogy évfolyamelső lett, abban pedig Rácz József próbaidős rendőr őrmesternek köszönhet sokat.

Juhász Ákos képgalériája!

– Húztuk egymást, amikor a motivációm megfogyatkozott, ő tartotta bennem a lelket – mondta a próbaidős rendőrőrmester, aki a Szolnoki Városi Rendőrkapitányságon teljesít közrendvédelmi járőr szolgálatot. Nem szeretne azonban itt megállni: idén sikeresen letette az államvizsgát az egyik hazai főiskolán, tervei szerint vagy átképzéssel, vagy a közszolgálati egyetemre való felvétellel megpróbálja ismét a legjobbat kihozni magából.

A 2015-17-es évfolyam tanulói állománya 2016 augusztusában tett ünnepélyes esküt – azóta próbaidős rendőrként tettek eleget iskolai tanulmányaiknak és végezték területi gyakorlataikat. Lövei László rendőr ezredes, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium igazgatójának oktatási helyettese ismertette, idén 333-an kezdték meg a komplex szakmai vizsgát, és mindannyian eredményesen is teljesítették azt.

Ők július 1-jétől teljes jogú rendőr tiszthelyettesként látnak el szolgálatot a rendőrség állományában – mostantól tehát már nemcsak felügyelet mellett hajthatják végre a rendőri feladataikat, hanem önálló intézkedésre is jogosultak. Megtudtuk azt is, hogy a most végzettek mintegy fele a fővárosban és Budapest környékén helyezkedik el, a többiek az ország egész területén.

– A rendőrségnek állandó utánpótlásra van szüksége, főleg azokban az időszakokban, amikor vannak olyan célfeladatok, amik lekötik a rendőri erő nagy részét. Ilyen jelenleg a déli országhatár mentén kialakult migrációs helyzet, ami miatt nagyon sok fiatalt csoportosítottak oda – őket kell pótolni országszerte – mutatott rá.

A most végzetteket Kovács István rendőr vezérőrnagy, gazdasági országos rendőrfőkapitány-helyettes is köszöntötte. Úgy fogalmazott: „büszkeséggel tölt el, ahogy önökre nézek; fegyelmezettek, kitartóak, magabiztosak és tettre készek.”

– Hazánknak szüksége van a szolgálatukra, és számítunk a munkájukra – húzta alá. – A rendőrség azt várja önöktől, hogy a választott hivatásukhoz méltóan viselkedjenek, mutassanak példát a munkavégzés terén, legyenek határozottak a jogsértőkkel szemben, ugyanakkor nyújtsanak támogatást a rászorulóknak!

Mihalik Péter, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium ellátási és fenntartási osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, tavaly sikeresen pályáztak négy szállásépületük energetikai felújítására.

Az intézmény két telephelyén dolgoztak az elmúlt hónapokban: a Petőfi laktanya területén található ötös és hatos, valamint a Szentpéteri kapui 20. és 21. szám alatti szállásépületeket érintették a munkák.

– Muszáj volt az épületeket felújítani, hiszen még az 1930-as években húzták fel őket, az akkori technológia pedig már érthetően eléggé elavult. A felújítással jelentős energia-megtakarítást szeretnénk elérni az üzemeltetés során – fogalmazott.