Márai édesapjának emlékét már tábla is őrzi Miskolcon
Grosschmid Géza felvidéki kisebbségi politikus, a Kassai Ügyvédi Kamara elnöke, jogi szakíró, Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező édesapja. Munkásságának vezérfonala a magyar nyelvhez való hűség volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében aláhúzta, a magyar királyi közjegyző Trianon után nemcsak vállalta a sorsközösséget a jogfosztott létre kényszerített felvidéki magyarsággal, hanem egyik vezetőjévé is vált.
– Polgár, tudós, jogász, igazi magyar hazafi volt egy személyben. Úgy érezte, hogy egy polgárnak nemcsak családjával, városával, hanem nemzetével szemben is kötelezettségei vannak – szögezte le Török Dezső, hozzátéve, oly’ sok felvidéki menekülthöz hasonlóan őt is befogadta Miskolc városa és Borsod vármegye.
Grosschmid Géza életének utolsó éveiben települt át Miskolcra, előtte évtizedekig Kassán élt. Emléktábláját most annak a Városház téri épületnek a falán helyezték el, illetve leplezték le, ahol életének utolsó éveit töltötte, és ahol dolgozott.
Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszédében úgy fogalmazott, Grosshmid Gézában magunkat, az átlagembert láthatjuk meg. Méltatta városvédő, kisebbséget óvó tetteit, testvére „ragyogó magánjogi elméjét”, valamint fiai a magyar irodalomban és filmművészetben betöltött kiemelkedő szerepét.
– Grosschmid Gáza egy polgár volt a szó legtisztább, legeredetibb értelmében. Kötelességének érezte, hogy tegyen környezetéért, tegyen a városért, ami befogadta – hangsúlyozta. – 1932-ben települt Miskolcra, előtte pedig Prágában képviselte a magyarságot. Élete egyértelmű üzenet a mai kor emberének: az „átlagembernek” is megvan a lehetősége, hogy tegyen a közösségéért, legyen az szakmai közeg, egy város, vagy egy kisebbség, aminek ki kell állni a jogaiért – emelte ki a kamarai elnök.
Az ünnepség végén a táblaavatás résztvevői virágokat, koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Az avatási ünnepségen jelen volt Grosschmid dédunokája is. Az esemény fővédnökségét Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja vállalta el.
Új életre kelt a polgár könyve
Az emléktábla-avatást követően, délután már a Géniusz Könyváruházba várták az érdeklődőket, itt mutatták be a Grosschmid Géza emlékezete című könyvet. A kötet főszereplőjének Kisebbségi sors című könyvéből válogatott írásokat Rokolya Gábor, ő szerkesztette az új kiadványt.
A bevezető tanulmányt jegyző Szarka László méltatásában arról szólt, hogy az emléktábla felavatása is jelzi: az a kassai férfi, aki életének utolsó 3 évére itt, Miskolcon talált menedéket a zavaros csehszlovákiai kisebbségi viszonyok elől, az otthonra talált szellemi értelemben is.
Őrizetbe vették a Miskolc melletti halálos balesetet okozó kamionsofőrt
Janasóczki Attila alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője portálunk érdeklődésére elmondta, halálos közúti baleset gondatlan okozása gyanújával hallgatták ki és vették őrizetbe a gyanúsítottat.
A kamiont lefoglalta a rendőrség, hogy a műszaki vizsgálatokat el tudják rajta végezni. Egyelőre nem világos ugyanis, hogy valamilyen műszaki probléma, vagy emberi mulasztás miatt „szabadult el” a vontatmány.
A személyautóban utazókról annyit lehet tudni, hogy hozzátartozók voltak.
A baleset kedd délután 5 óra körül történt a Miskolcot elkerülő 306-os számú út 3. kilométerszelvényében. Eddig ismeretlen okból egy kamion hátsó pótkocsija vált le, ebbe rohant bele frontálisan egy szemből szabályosan közlekedő személyautó. Az összeroncsolódott kocsiból még este nyolc óra után sem sikerült kiszabadítani a holttesteket. A rendőrség a rendszám alapján kezdte meg az autó tulajdonosának azonosítását.
Léleksimogató programok az idősek havában
„Megérett, megérett a fekete szőlő…” – ezzel a címmel rendezték meg az intézmény szüreti mulatságát, ami egyben záró eseménye is volt az Idősek hónapja rendezvénysorozatnak. A nap során fellépett az Őszi Napsugár Otthon színjátszó köre, a Napsugár kórus pedig hamisítatlan szüreti hangulatot varázsolt az intézmény falai közé.
A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon Kösöntyű táncegyüttesét már nagyon várták a szépkorúak, a fiatalok táncukkal és énekükkel mosolyt varázsoltak a nagytermet megtöltő idősek arcára.
– Ebben a hónapban még fokozottabban figyelünk az idősekre – mondta el érdeklődésünkre Blachné Papp Eleonóra intézményvezető. – Október, az idősek hónapja róluk szól, hagyományainkhoz híven ilyenkor igyekszünk léleksimogató rendezvényekkel, programokkal kedveskedni szépkorúinknak. A programok összeállításánál messzemenőkig odafigyeltünk az igényeikre.
A programsorozat tehát most zárult, és lassan itt a november. Mindenszentekhez közeledve az intézmény nagy gondot fordít arra, hogy segítsék az időseket abban, hogy az emlékezés virágait el tudják helyezni szeretteik sírjánál. Aztán kezdődik az adventi időszak, amikor ismét számtalan program segíti majd a szépkorúakat az Őszi Napsugár Otthonban a szeretet ünnepére való felkészülésben, a lelki ráhangolódásban.
A jövő már elkezdődött: Miskolcon alapelv a „smartság”
Az „okos város” gondolat mindazt tartalmazza, hogy egy település működését hogyan lehet fenntarthatóbbá, hatékonyabbá és nem utolsó sorban: olcsóbbá tenni – de fontos kritérium az is, hogy a város polgárai minél élményszerűbben éljék meg ezen szolgáltatások felhasználását. Az okos város koncepció ugyanúgy jelen van a közlekedésben, mint az önkormányzati működésben vagy a gazdaságfejlesztésben.
Miskolc jövőképét mindezek szellemiségében tervezi meg; a „smartság” ma már alapelv nálunk. Egyik eleme, hogy nemzetközi projektekben vesznek részt szakembereink – ilyen az a SmartImpact URBACT projekt is, amelyben tíz európai város, köztük hazánkból egyedüliként Miskolc nyert támogatást az Európai Uniótól, s melynek legutóbbi partnertalálkozóját Spanyolországban tartották nemrégiben.
Ezen a kétnapos rendezvényen Smart City tanácsadóként részt vett Jeney Ákos is. Az MGL Creative Kft. ügyvezetője portálunk érdeklődésére elmondta, a partnertalálkozóknak mindig egy specifikus téma áll a középpontjában: ezúttal az adatintegrációs megoldások kerültek terítékre.
– A Miskolc Holding IT szakemberei mutatták be az itteni megoldásokat, előadásukban szót ejtettek többek között a miskolci adatforrásokról, adattárolási rendszerekről, adatintegrációs módszerekről. De külön kitértek a hamarosan megvalósuló intelligens forgalomirányítási rendszerre is – tudtuk meg.
A partnertalálkozókon tehát értékes tapasztalatokat tudnak cserélni a tíz európai városból – Miskolc mellett Manchesterből, Dublinból, Eindhovenből, Portoból, Stockholmból, Zágrából, Smolyanból, Suceavaból, valamint a mostani találkozónak otthont adó spanyol Guadalajaraból – érkező szakemberek.
S hogy milyen smart megoldásokkal találkozhattak a miskolciak Spanyolországban? Megismerkedhettek egy olyan városfenntartási applikációval, amellyel a városlakók okos telefonjukon bejelenthetik az általuk tapasztalt problémákat, legyenek azok várostisztasággal, rongálással, útfenntartással, közvilágítással stb. kapcsolatosak. Aztán: az okos közvilágítási rendszer lényege, hogy a közterületen valamilyen vészhelyzet alakul ki, s ezt az ott elhelyezett kamerák vagy a lakosság részéről jelzik, akkor az ott működő utcai lámpa pirosra vált addig, amíg a vészhelyzet meg nem szűnik. Az intelligens szemétgyűjtési és szállítási rendszerben minden konténert, kukát olyan érzékelőkkel szerelnek fel, ami érzékeli a telítettséget; de a szemétgyűjtők útvonalát is tudják optimalizálni. Az intelligens parkoló menedzsment pedig a kihelyezett kamerák segítségével jelezni tudja az érkező autós okos telefonján – már a parkoló bejáratánál –, hogy hány szabad hely van.
Az okos megoldások tárháza szinte kimeríthetetlen, fantázia és kreativitás kérdése, mivel lehetne bővíteni egy-egy város okos megoldásait. Mint Jeney Ákos is fogalmaz: a smart gondolkodás egy szemlélet, ahol a fenntarthatóság érdekében saját adottságainkat és a technikai lehetőségeket tudatosan használjuk.
Együtt a pénzügyi tudatosságért
Egy országos roadshow második helyszíne volt a Miskolci Egyetem: kedden szakemberek előadásait hallgathatták meg a témában. Nem is titkolt a szándék, hogy a pénzügyi kultúrát általuk is terjesszék. A felsőoktatási intézmény Gazdaságtudományi Kara (GTK) mindenesetre mindent megtesz ennek elősegítésében. Mint a kar dékánjától megtudtuk, ebben a tanévben Pénzügyi kultúra címen indítottak kurzust hallgatóik számára, de a jövőben más karok, sőt – igaz, korlátozott számban, de – miskolci jelentkezők számára is szeretnék lehetővé tenni az előadás látogatását.
– Az immár 30 éves miskolci gazdászképzés egyik stratégiai szövetségese a roadshow-t szervező Magyar Nemzeti Bank – mondta el Veresné Somosi Mariann. – Egyebek mellett ösztöndíjas támogatást nyújt közel félszáz hallgatónknak. De kiemelt területe az együttműködésünknek a pénzügyi kultúra fejlesztése és a pénzügyi tudatosság növelése is. A szakemberek a mai rendezvényen komplex módon beszéltek erről, és bővítették a szép számban megjelent hallgatók látókörét.
A Szemere utca 2. szám alatt található pénzügyi tanácsadó iroda és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja a pénzügyi döntésekhez szükséges ismeretek nyújtásában, a kockázatok megismertetésében, fogyasztói panaszok kezelésében nyújt támogatást banki, biztosítási, tőkepiaci vagy pénztári ügyfeleinek.
– Jó látni, hogy a fogyasztói kultúra terjesztése egy ilyen modern városban is otthonra talál – fogalmazott az előadásokat követő sajtótájékoztatón a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) elnöke. Hajnal Zsolt kifejtette: folyamatosan áramolnak a pénzügyi szolgáltató ajánlatok a fogyasztók felé az újságokból, a tévéből. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy ezeket az ügyben érintett, profitorientált cégektől kapjuk, saját termékeikkel kapcsolatban.
– Honnan kaphatunk hiteles, szakszerű és független információkat? Ezt a hiányt tölti be a Pénzügyi Tanácsadó Irodahálózat, melynek miskolci irodáját a FOME működteti. Alapvető feladata, hogy a fogyasztóknak pénzügyi panaszaik kapcsán segítséget nyújtson – ismertette.
A miskolci iroda az elmúlt években több ezer üggyel foglalkozott, előfordul, hogy egy hónap alatt mintegy 150 fő keresi fel őket. Olyan kérdések is felmerülhetnek itt, amelyeket egy-egy banknál az ügyintézéskor nem mer, vagy nem tud feltenni az ügyfél. Az itteni tanácsadók az esetleges kockázatokra is felhívják a figyelmet.
A Pénzügyi Békéltető Testületet 2011-ben alapították, elnöke elmondása szerint azóta több mint 26 ezer ügyben jártak el. Kovács Erika ismertette, az MNB által működtetett, bíróságon kívüli alternatív vitarendezési fórum a fogyasztók és a jegybank által felügyelt pénzügyi szolgáltatók közötti fogyasztói jogviták békés rendezésére ad módot. Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési szolgáltatók, pénztárak és pénzügyi közvetítők, illetve követeléskezelőkkel szembeni anyagi, elszámolási jogvitákban illetékes.
Szabó József, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ igazgatója elmondta, a kutatások is alátámasztják, a lexikális tudás megvan a magyar embereknél, a gond ezek alkalmazásában van a pénzügyi tudatosság terén.
– A cél az, hogy előrelátóan, tudatosan kezeljék pénzügyeiket a magyar polgárok – húzta alá.
A Magyar Nemzeti Bank és a Miskolci Egyetem mellett szerepelt vállalt az előadássorozat megszervezésében a miskolci önkormányzat is, amely örömmel csatlakozott a kezdeményezéshez, és minden rendelkezésére álló eszközzel segíti az MNB pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló törekvéseit. A város a bank rendezvényeinek támogatása mellett folyamatosan szerepet vállal a jegybank pénzügyi kultúra fejlesztésére irányuló szolgáltatásainak népszerűsítésében, terjesztésében.
Miskolc alpolgármesterének meglátása szerint is nemcsak magyar probléma, globális kihívást jelent a pénzügyi tudatosság fejlesztése. Kiss János úgy fogalmazott, a dinamikusan változó világban a tudáskultúrának át kell alakulnia.
– Az olyan, korábban segédtudománynak tartott tudományterületek is felértékelődtek és előtérbe kerültek, mint amilyen például a pénzügyi ismeretek világa. Ezeknek az ismereteknek a fontossága folyamatosan nő. Ott fogunk tudni sikeres embereket képezni Miskolcon, ahol a mindennapi élethez szükséges ismereteket, illetve ezek képzését komolyan veszik – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve: a város pártolja azt a folyamatot, hogy a pénzügyi ismeretekhez kapcsolódó tudásanyagot minél szélesebb körben elsajátítsák.
– Ha sikeres városi vállalkozói szférát akarunk, ahhoz minél fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező fiatalokra, fiatal vállalkozókra van szükség – hangoztatta Kiss János.
Az egyetemi rendezvény egyébként egy hónapon belül már a második olyan program, amelynek központi témája a pénzügyi tudatosság. Az események több száz fiatal számára kínáltak lehetőséget arra, hogy érhető, hétköznapi nyelven, sőt akár játékos formában alapvető pénzügyi ismereteket szerezhessenek. A szeptemberben megtartott pénzügyi hét célcsoportja az általános és a középiskolások voltak. Öt miskolci általános iskolában és két gimnáziumban zajlottak az interaktív foglalkozások. A Magyar Nemzeti Bank, a Pénziránytű Alapítvány és a miskolci önkormányzat közös rendezvénye egyedülálló Magyarországon: eddig még egyetlen önkormányzat sem nyújtott ilyen nagyszámú résztvevőnek egy egész héten át pénzügyi ismereteket.
Hamispénz-verőket lepleztek le a Diósgyőri várnál
A Herman Ottó Múzeum régészei a Diósgyőri vár fejlesztéséhez kapcsolódó látogatóközpont nyomvonalát vizsgálják jelenleg. Az egykori Huszárvárból érdekes leletek kerülnek elő, már mi is bemutattunk néhányat korábban. Most azonban egy kovácsműhelyre bukkantak a szakemberek...
– Egy újkori épület falait tártuk fel, de az igazán izgalmas és érdekes leletek ez alatt lapultak! – meséli izgatottan az ásatás vezetője. Miskolczi Melinda hozzáteszi, bár a fő tevékenység itt nem a pénzhamisítás lehetett, de hogy azt is végeztek, arra több jel is utal.
A Herman Ottó Múzeum régésze sorolja is ezeket: réz és bronz öntéséhez használt tégelyek, olvadékok, vastárgy töredékek is előkerültek a Huszárvár területéről. A régészek több kemence helyét is megtalálták, ezek azonban nem voltak jól megépítve, vélhetően ideiglenesen használták őket. Van közöttük olyan is, amit kifejezetten a már ősidők óta államilag büntetett tiltott pénzveréshez használhattak.
Ugyancsak elméletüket támasztja alá, hogy egy olyan gazdasági épületben, mint amilyen a Huszárvár volt, ilyen sok – közel félszáz – hamis pénzérmét találtak. A ma forgalomban lévő 5 forintosnál is apróbb „lapocskáknak” egyik oldalán sem mutatkozik semmilyen kép. Az igaziaknak mindkét oldalán látszik a veret; ilyeneket korábban már Lovász Emese régész is talált egy szintén Mátyás-kori épületben.
– Ezeket a kerek lapokat kikalapált bronz- vagy rézlapból vágták ki, és később hamis verőtűvel verték volna rá a mintát, majd a beezüstözés után „forgalomba” is hozták volna – avat be minket a középkori pénzhamisítás fortélyaiba a szakember, mutatva is az apró „pénzeket”.
– A régi időkben a legkisebb címleteket hamisították – szögezi le gyorsan Miskolczi Melinda. – Ezek a pénzérmék voltak a legapróbbak, és ha figyelmetlen volt, aki kapta, vagy túl sok aprót kellett számolnia, észre sem vette a csalást.
Megtudjuk azt is, hogy a 16. század második felére keltezhetők a hamis érmék. Mohács után, a meglehetősen zűrzavaros időkben rengetegen próbálták kihasználni a helyzetet, köztük az itt zálogbirtokos Balassa Zsigmond is. (Egyébként a környéken még Szuhogyon, a 20. század elején tártak fel pénzhamisító műhelyet, de ott valamivel nagyobb ipart űztek: onnan több mint 1300 ilyen kerek fémlapocska került elő.)
Az ásatási területre továbbra is betekinthetnek a látogatók – előzetes regisztrációt követően –, a szakavatott vezető körülbelül fél óra alatt végigkíséri őket a területen, és megnézhetik az itt előkerült tárgyakat is – ismerteti Almási Beatrix, a Diósgyőri vár kommunikációs menedzsere.
– Többek között azt az aranyozott ezüst gyűrűt is, amely a 14-15. századra keltezhető, eredeti tulajdonosát vélhetően a királyi kíséret tagjai között kell keresnünk. A szép kivitelű tárgyra gótikus minuszkulákkal egy szöveget is véstek, melyből egyelőre a deus szó és egy egyenlő szárú kereszt alakja vehető ki biztosan – mondja.
Az érdeklődők megismerkedhetnek a régészek munkájával is és azzal, milyen útja van egy tárgynak az előkerüléstől a kiállításig. A programot a szervezők tízéves kor felett ajánlják. Jelentkezni az info@diosgyorivar.hu e-mailcímen lehet, hétköznapokon 9-15 között tudják fogadni a látogatókat.
72 óra kompromisszumok nélkül – Miskolcon is önkénteskedtek
– Mi is csatlakoztunk az országos programhoz, a miskolci önkénteseink a Miskolci Állatsegítő Alapítványnak (ismert nevén a MÁSA) számára gyűjtöttek adományt, de nagy örömmel vették ki a részüket a kutyák sétáltatásából, simogatásából is – mondta el a minap.hu érdeklődésére Horváth Judit, az Új Nemzedék Miskolci Közösségi Tér vezetője.
Megtudtuk azt is, hogy programjukra előzetesen mintegy 30-an regisztráltak, de volt, aki a telepen csatlakozott hozzájuk.
Az idén 10 éves önkéntes akció Magyarország fiatalságát hívja közös összefogásra, hogy együtt tegyenek másokért, környezetünkért. A dolog minden év október második hétvégéjén három napon át, országszerte zajlik. A katolikus, a református és az evangélikus egyház által szervezett országos önkéntes ifjúsági programban évről évre olyan közhasznú feladatokban vesznek részt a fiatalok, mint intézmények és játszóterek felújítása, erdőtakarítás, szociális segítségnyújtás, valamint kulturális műsorok szervezése különböző közösségeknek.
A kezdeményezés Németországból indult, és 2002 óta számos sikeres projekt valósult meg a környező országokban is. 2010-ben Ausztria, Svájc, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina Szlovénia és Magyarország összefogva valósította meg a projektet. Nemzetközi akció kétévente van – 2011-ben csak Magyarországon volt 72 óra –, 2012-ben Magyarország mellett Ausztria, Szlovákia, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Csehország is megvalósítja a programot az őszi hétvégék valamelyikén.
Idén a rendezvény fővédnöke a Margaret Island zenekar, valamint Horváth Boldi, a Kelemen Kabátban együttes énekese. Mindannyian fontosnak tartják az önkéntes munkát, így szívből álltak az akció mellé.
A szervezők közlése szerint várhatóan több mint hétezren csatlakoznak majd országszerte mintegy 300 projekthez.
Mindenszentekhez közeledve rendbe tették a Vasgyári temető környékét
– Az elmúlt időszakban a Vasgyár területén több munkát is elvégeztettem – tájékoztatta szerkesztőségünket Gazdusné Pankucsi Katalin, a térség önkormányzati képviselője. – A kórház stroke épülete előtt kivágattam és legallyaztattam a fákat, így már nem fogják el a fényt a lámpák elől. A Vasgyári temető kis- és nagykapuját is kicseréltük, illetve a temető kerítését több száz méter hosszan lefestettem képviselői keretemből. Valamint szintén a Vasgyári temető mellett kicseréltük a lámpákat LED-es világításra, szintén a képviselői keretemből.
A fejlesztések három millió forintba kerültek. Gazdusné Pankucsi Katalin elmondta azt is, hogy jövő héten egy játszótér fejlesztésével is végeznek.
Az LMP egy "új erőtér" létrehozásán dolgozik - Szél Bernadett Miskolcon
Az LMP miniszterelnök-jelöltje pénteken borsodi kistelepüléseket látogatott meg, majd késő délután Miskolcon tartott tájékoztatót. Az egészségügyről szólva Szél Bernadett úgy fogalmazott, Magyarországon a közegészségügyi ellátás megtartása és megfelelő minőségű működtetése az egyetlen lehetséges megoldás. A magánegészségügy nem fogja ezt kiváltani, ezt az emberek csak kényszerből választják.
Az egészségügy átalakításához az LMP álláspontja szerint két dologra van szükség: bátorságra és pénzre. Előbbi a miniszterelnök-jelölt szerint megvan a pártjánál, a finanszírozást pedig egy antikorrupciós intézkedéscsomag életbe léptetésével oldanák meg.
– Mi alapvetően abban gondolkodunk, hogy minden magyar embert ugyanaz a szolgáltatás illet meg, függetlenül a lakhelyétől és az anyagi lehetőségeitől. El kell érni, hogy minden körzetben legyen háziorvos - hangoztatta Szél Bernadett.
Csoma László, az ellenzéki párt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöke a párt gazdasági programjából egyebek mellett azt emelte ki, hogy a nagyvállalatok helyett a helyi kis- és középvállalkozásokat kell támogatni, azok munkahely-teremtését segíteni.
Az LMP miniszterelnök-jelöltje portálunk kérdésére annak a véleményének adott hangot, az ellenzéki összefogás országos és helyi ügyekben is működhet. Ami azonban az országgyűlési választásokon történő politikai összefogást illeti, az Szél Bernadett szerint mindig arról szól, hogyan lehet egy kormányképes alternatívát létrehozni.
– Mi egy olyan együttműködésben gondolkodunk Gémesi György Új kezdet nevű pártjával, amely organikus, értékalapú és elvek mentén építkezik. Egy új erőtér létrehozásán fáradozunk, amiben fontos szempont számunkra, hogy ne „vigyük át” a következő korszakra azt, amit az elmúlt 27 évben le kellett volna zárni – fogalmazott Szél Bernadett.
Felvetésünkre, miszerint a politikai elemzők úgy látják, hogy az MSZP szétforgácsolódásából az LMP is profitálhat, a társelnök aláhúzta: nem azt nézik, hogy ki kire szavazott korábban, hanem arra az ajánlatra koncentrálnak, amit a Lehet Más a Politika letett az asztalra, illetve azokra a politikusokra, akik ezt képviselik és magukénak érzik. – Az a lényeges, hogy bennük megbíznak-e az emberek, hogy ránk bíznák-e ügyeik képviselését, vagy sem – tette hozzá.
Mint megtudtuk, várhatóan november elején mutatják be azokat a jelölteket, akiket az LMP a 2018-as országgyűlési választásokon a megye 1-es és 2-es választókerületében indít.
Rétvári Bence: „Oda visszük a segítséget, ahol szükséget szenvednek"
Váraljai Zoltán, az IKSZ miskolci szervezetének elnöke, országos alelnök köszöntőjében úgy fogalmazott, „minket, józan gondolkodású magyar embereket” jelenleg a migráció kérdése foglalkoztatja a leginkább.
– Szeretnénk azt, hogy a dolgok ne menjenek rossz irányba és ragaszkodunk keresztény értékeinkhez – húzta alá. – Európának és Magyarországnak példátlan migrációs nyomással kell szembenéznie, de bátran mondhatom: a nyugat-európai országokkal szemben hazánkban sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár – aki egyébként az IKSZ országos elnöke volt 2002 és 2010 között – előadásában kifejtette, történelmünk során számtalanszor kellett már megvédeni az országot, de amíg a mongol vagy a török invázió katonai támadás volt, addig most egy csöndes beszivárgással nézünk szembe. Különbség az is, hogy az Oszmán Birodalom elleni küzdelemben a teljes európai keresztény világ ott állt Magyarország mögött, a mai európai vezetők azonban nem tűnnek olyannak a parlamenti államtitkár véleménye szerint, akik hinnének az öreg kontinens jövőjében, a keresztény gyökerekben.
A parlamenti államtitkár úgy fogalmazott, a bevándorlás kérdésében hazánk kulcsszerepet játszott, hiszen elsőként védte meg Európa külső határait.
– Olyan mértékű nemzetközi figyelem hárul hazánkra, ami a rendszerváltás óta egyszer sem. Egy történelmi, sorsfordító pillanatban hozott olyan döntést a Fidesz-KDNP kormány, ami ugyan kiváltotta a nyugat-európai liberális politikusok és a mainstream média rosszallását, de egyezett a magyar lakosság elsöprő többségének véleményével. Ma a magyarok több mint 80 százaléka támogatja, hogy Magyarország határait meg kell védeni – húzta alá.
Rétvári Bence kiemelte: hazánknak mindamellett, hogy helyén van az esze, és megvédi saját külső határait, e mellett helyén van a szíve is, és igyekszik segítséget nyújtani mindazoknak, akik szükséget szenvednek.
– Oda visszük a segítséget, ahol szükséget szenvedők élnek: Libanonba, Szíriába, Jordániába, Irakba, afrikai és ázsiai országokba. A keresztények azonban duplán vannak üldöztetésnek kitéve, hiszen sújtja őket a polgárháború, de emellett folyamatos hátrányt, sokszor üldöztetést szenvednek kereszténységük miatt. Magyar adófizetők pénzéből például 800 iraki család tudott visszaköltözni abba a házába, amit az Iszlám Állam hódítása nyomán leromboltak. A települést magyar pénzből építettük újjá. Ezek az emberek a magyaroknak köszönhetik azt, hogy a szülőföldjükön élhetnek, a reményt tudtuk visszaadni nekik – emelte ki a parlamenti államtitkár.
