Tablók, dokumentumok és relikviák az egykori városvezetők képei alatt – így emlékezik a város arra az útra, amit végigjárva a város 1909-ben végre megszerezte a törvényhatósági jogot. Mint arra Kriza Ákos polgármester is rámutatott megnyitó beszédében, a város több mint 100 évig küzdött azért, hogy szabad királyi várossá nyilvánítsák, ám azt a kitartó munka ellenére sem sikerült elérnie az akkori városvezetőknek. Aztán az 1870-es években végrehajtott közjogi reform sem hozott sikert Miskolc számára. Végül Andrássy Gyula belügyminisztersége idején, 1909-ben szakadhatott el a város a vármegyétől, és nyert el törvényhatósági jogot.

A Herman Ottó Múzeum (HOM) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár közös időszaki kiállításán pontos képet kaphatunk arról, hogyan sikerült ezt elérnie a városnak, mit jelent pontosan az elnyert jog, de például a városcímer heraldikai leírásáról is olvashatunk a tablókon. Sőt, a Miskolc Törvényhatósági Jogú Város királyi kiváltságlevele másolatának szövegét is elolvashatjuk.

– Végignézve ezeken a tablókon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a városunk jövőjét csak úgy építhetjük, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit örököltünk és mi magunk mit tettünk Miskolcért eddig – fogalmazott Kriza Ákos.

Tóth Arnold, a HOM megbízott igazgatója rámutatott, a múzeum több helyszínen, több rendezvénnyel csatlakozik idén a város napjához. A Grafikai Triennálé mellett szerdán természetfotó-kiállítást nyitnak meg. Méltatta ugyanakkor a megyei levéltárral fennálló együttműködésüket is.

Somorjai Lehel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója, főlevéltáros arról szólt, hogy a tablók, relikviák a bennünk élő múlt részei. A város napjáról szólva elmondta, az az itt élőkről, a miskolciságról szól. Végül invitált mindenkit, hogy tekintse meg az időszaki kiállítást, tekintsünk a múltunk egy darabjára, azzal a reménnyel, hogy „a jövő is hasonlóan magasztos és szép lesz”.

Pénteken jogi- és eredetvédelmi konferenciával indul majd az idei Borangolás, amit a Földművelésügyi Minisztérium kezdeményezésére, a Megyeházán tartanak. De a „szakma” mellett a kulturális programok iránt érdeklődők számára is tartogat csemegét a péntek délután: az Avasi református templomban Sebestyén Márta és a Gryllus-testvérek közös koncertjét hallgathatja meg a közönség – ismertette Gyurcsik András, a Miskolczi Borbarátok Társasága Egyesület elnökségének tagja.

A pénteki ráhangolódást követően szombaton aztán déltől indul a borangolás, több kiindulóponton is megvásárolhatjuk a fesztiválpoharunkat, hogy aztán a térképet is tartalmazó kiadvánnyal a kezünkben sorra felkeressük azt a 45 pincét, amely csatlakozott a programhoz.

– Nagyon pozitív látni azt, hogy egyre több pincetulajdonos kíván csatlakozni a programhoz, egyre többen csinosítják ki a pincéjüket és nyitják meg az ajtót a látogatók előtt – fűzte hozzá Gyurcsik András.

– A történelmi Avas vonzza az embereket, egyre többen és egyre messzebbről érkeznek az Avasi Borangolásokra – mutatott rá Kriza Ákos, Miskolc polgármestere. Az első rendezvényre körülbelül ezren érkeztek, tavaly 1500-nál is többen lehettek a barangolós, pincelátogatós programon.

– Jó volt látni, ahogy a kis avasi utcák, pincék megtelnek emberekkel és jó hangulattal – fogalmazott a városvezető.

Látva az egyre fokozódó érdeklődést, idén még inkább igyekeztek bővíteni a programkínálaton. Ennek eredményeként kétnaposra bővítették a rendezvényt, hogy mindenki megtalálhassa a maga számára legkedvezőbb időpontot, amikor meglátogatja a történelmi Avas pincéit. De a szervezők kihasználják az avasi Kilátó környékét is: itt családi programok és koncertek várják majd a borangolókat. Többek között fellép a P. Mobil is, az ő koncertjükkel zárul a kétnapos fesztivál.

– Az esemény sikere és a nagy érdeklődés még inkább arra ösztönöz minket, valamint a civil szervezeteket, a borral foglalkozó egyesületeket, hogy az Avas fejlesztését minél hamarabb elkezdjük! Rengeteg egyeztetésen és tervezésen vagyunk túl, a város főterével együtt az itteni fejlesztések tervezése is folyik. Reményeink szerint még idén megkezdődhet a munka – ismertette Miskolc polgármestere, hozzátéve: körülbelül 1,5 milliárdos forrást szánnak erre.

Kifejtette, már körvonalazódtak azok a területek is, ahol elindulhatnak az első fejlesztések. Nagyon fontos – folytatta a városvezető –, hogy a csapadékvíz elvezetését megoldják, de az utak rendbetétele legalább ilyen fontos feladat, ez is része a fejlesztésnek. Csakúgy, mint utcabútorok kihelyezése.

– A főtér-történelmi Avas fejlesztése egységes terv alapján történik meg. Meg kell teremtenünk hosszú távon is a lehetőséget, hogy a pincék fejlesztése is napirendre kerülhessen. Éppen ezért, jó példával elől járva, az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat is felújítjuk – fogalmazott Kriza Ákos polgármester, aki szerint azért is lehet ilyen sikeres az Avasi Borangolás, mert minden érdekelt fél véleményét meghallgatták, így csiszolódott a program a hat év alatt.

– Úgy gondolom, hogy a város egyik legelismertebb programja az Avasi Borangolás! – húzta alá a városvezető.

A Miskolc város napját, május 11-ét övező programsornak vált lényeges elemévé a Könyvtári Majális, ami most harmadszor várja igazi programmal, szórakoztató, irodalmi kötődésű játékokkal a Népkert mellett található II. Rákóczi Ferenc könyvtár előtti térre az érdeklődőket. Miskolc város napjához kapcsolódik a könyvtár programja.

– Tapasztalataink szerint nagy érdeklődés mutatkozik családi programjaink iránt – mutatott rá Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. – Igényes és színvonalas programokkal várjuk a legkisebbektől a szépkorúakig, minden generáció képviselőjét.

Az intézmény igazgatója úgy fogalmazott, a könyvtár a kultúra közvetítése mellett sokat tehet és tesz is az életminőség javítása érdekében. Hiszen nem „csak” tanulni és ismereteket szerezni lehet a könyvtárakban, hanem a kulturált szórakozásra is igyekeznek minél több lehetőséget nyújtani.

– Fontos tudni, hogy a könyvtárak állami támogatással kulturális alapellátást végeznek, nyitva állnak mindenki előtt, alapszolgáltatásaik ingyenesek. És ehhez kapcsolódnak azok a plusz szolgáltatások – mint például a Könyvtári Majális –, amik az életminőség javítását szolgálják – húzta alá Prokai Margit.

Nos, a majális egy napba sűrítve villantja fel azt a sokszínű kínálatot, ami Miskolc könyvtárait a hétköznapokban is jellemzi – és játékos, szórakoztató formában mutatja meg, hogy az olvasás közben szerzett élmény és tudás egész életünket gazdagabbá, sikeresebbé teszi.

A programok részleteiről Miklós Katalin, a Gyermekkönyvtár vezetője szólt, kiemelve, hogy a majálison délelőtt 10 és délután 5 óra között lehet játszani, vagy éppen versenyezni másokkal. Lesz zene és próza is a színpadon. A nyitó program igazi mulatságot ígér: a magyar népzene hagyományait zászlajára tűző Kolompos együttes koncertjével kezdenek, de a folyamatos kavalkád része lesz mások mellett egy mesés családi akadályverseny is. Még a délelőtt folyamán Bosnyák Viktória és Finy Petra gyermekíró „elképesztő úszósulit” mutat be, délután pedig Grecsó Krisztián József Attila-díjas költő, író Megyek utánad című irodalmi délutánján vehetünk részt.

A sajtótájékoztatón is megjelent csokijaival egy nagy, kék, gombóchasú madár – a híres-neves Gombóc Artúrt a majálison is érdemes lesz követni, hiszen a jól teljesítők nyerhetnek egy-egy falatot abból a kerek vagy szögletes, de mindenképp finom csokiból!

A bőrművességgel és a fazekassággal ismerkedhetünk meg a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagjainak jóvoltából, de akár saját könyvet is készíthetünk majd. Egész nap lehet játszani a Borka játszóparkban vagy az óriási betűkockákkal. Ebéd előtt Irodalmi ki mit tud?-on nyerhetjük meg a desszertet.

A megújuló energiákról tart majd előadást Berényi László egyetemi docens, természeti ismereteinket pedig a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak jóvoltából bővíthetjük. Az Aranykapu Társulat egy igazi komédiával, Paprika Jancsi kalandjaival zárja a könyvtár és a közönség közös mulatságát.

– Örömteli és megnyugtató, hogy a könyvtár a város kulturális életében betöltött helyét, szerepét nemcsak, hogy őrzi, de időről időre igyekszik még inkább nyitni a lakosság felé – fogalmazott Papp Ferenc városi kulturális főreferens. – Ugyan ma már digitális társadalmat is építünk, de mindig szükség van a Gutenberg-galaxisra, szükség van a könyvekre. Kell tehát egy biztos „bázis”, kellenek a könyvtárak, hogy mindig lehessen hová visszamenni, visszanyúlni. De a könyvtár kiveszi a részét a közösségek erősítéséből is.

Folyamatosan dolgoznak a diósgyőri stadionnál: jelenleg a szerkezetépítés zajlik, az előre gyártott vasbetonszerkezeteket állítják össze az azokhoz kapcsolódó monolit szerkezetekkel. A lelátóelemeket is elkezdték már elhelyezni. A szerkezetépítéssel várhatóan jövő februárra végeznek – tájékoztatta a sajtó munkatársait Pintér Lajos, az építkezés felelős műszaki vezetője, főépítésze a pénteki bejárás alkalmával.

Tavaly november 2-án vették át a munkaterületet, az erős tél miatt van egy pici csúszás, de tudják tartani az ütemtervet. Hozzátette, hogy erre szigorúan odafigyelnek, hiszen az ütemterv tartására szerződés kötelezi őket és folyamatosan ellenőrzik is mind az ütemezést, mind a minőséget. Az új diósgyőri aréna a tervek szerint 2018 tavaszára készül el.

– Az építkezési folyamat megkezdése előtt folyamatos egyeztetés folyt, elképzeltünk egy stadiont, de két évvel ezelőtt talán sokan nem is hittek abban, hogy ma itt, az épülő stadion mellett állhatunk – ezt már Kriza Ákos polgármester mondta.

Képgaléria: Juhász Ákos

A városvezető leszögezte, sok munka van a hátuk mögött, melyben mindvégig ragaszkodtak az elképzeléseikhez, az igényekhez, többek között a befogadóképesség kapcsán is. Mindehhez szükség volt aztán a megfelelő forrásokhoz, többször emelték is a beruházásra szánt összeget – mint ismert, a létesítmény 10,9 milliárd forintból épül meg.

– Mindannyian tudjuk, látjuk, hogy a diósgyőri szurkolótábor most is elkíséri a csapatot, ha kell, Debrecenben, ha kell, Mezőkövesden buzdítják kedvenceiket. Miért ne a saját arénájuk legyen az, amiben jól érzik magukat, otthon érzi magukat a szurkolók? Éppen ezért mindig bevontuk a szurkolótábort a tervezés folyamatába. Így alakult ki egyebek mellett a stadion külleme vagy befogadóképessége is – mutatott rá Kriza Ákos.

A bejáráson a város polgármestere tájékoztatást adott az MVSC pályáról is. Mint mondta, átgondolták a terveket, és végül arra jutottak, hogy nem egy újabb NB I-es stadiont építenek, aminek rendkívül nagyok a fenntartási költségei, hanem egy alacsonyabb osztályú csapat szintjének megfelelő, körülbelül 2 ezer fő befogadására alkalmas stadiont szeretnének.

– A fennmaradó összegből pedig fel tudjuk újítani az ott lévő épületeket. A fenntarthatóság szempontjából kedvező költségekkel bíró ingatlant szeretnénk, ami az utánpótlás centruma lehet, de több más sportágnak is otthont adhat majd a komplexum – ismertette a polgármester.

Mint ismert, az új aréna egy közel 15 ezer férőhelyes, vandálbiztos, felhajtható ülőhellyel felszerelt, fedett lelátójú, az UEFA IV. előírásoknak megfelelő, nemzetközi találkozók megrendezésére is alkalmas létesítmény lesz.

Az új stadion messziről egy „Ezüst Kehely” formáját idézi. A hosszan kinyúló tető és a lépcsős lelátó kívülről könnyűfém burkolatot kap, így teszik egyedivé a stadion megjelenését. A lelátó külső világító sávjainak köszönhetően esténként fénnyel rajzolódik ki a stadion struktúrája. A látványt fokozza, hogy a lelátó tetején körbefutó mellvédről nagy teljesítményű lámpákkal lehet a könnyűfém burkolatot megvilágítani, így a tető esténként hatalmas fényvetőként világítja be a környéket – olvasható a beruházás honlapján.

A főépület földszintjén a csapatok öltözői, a bírói, orvosi és más kiegészítő helyiségek kapnak helyet. Az első emeleten mobil falakkal osztható rendezvénytér épül egy pályára nyíló, nagy terasszal. A második emeleten lesz 20 darab, úgynevezett sky-box a hozzájuk tartozó társalgóval. Erre a szintre kerültek még az irodák, a stadionfelügyelet helyiségei és a média stúdiók. A főépület legfelső szintjén, ami lényegét tekintve egy járható tető, helyezhetők el a média közvetítő állások.

A lelátó vasbeton szerkezetből készül, a nézőteret összesen 18 helyen tudják a nézők megközelíteni. A lelátók alatt szurkolói büfék és mosdók kapnak helyet. A város felőli északi, rövid oldal földszintes épületében lesznek a pénztárak, a söröző, az ajándékbolt és a múzeum.

A labdarúgó pálya alulról fűthető, vízelvezetését alácsövezéssel oldják meg, a füvet pedig egyebek között automata locsoló-berendezéssel tartják karban. A pályát műfüves sáv veszi körül, ahol nézőtéri menekülő lépcsők, akadálymentes nézőtéri pódiumok épülnek, itt lesznek a cserepadok, illetve itt közlekedhetnek a karbantartó és a rendezvényeket kiszolgáló járművek.

A stadion küzdőtere és a főépület helyiségei is többféle célra használhatók, így sport- és kulturális rendezvényt, családi vagy más eseményt is lehet bennük rendezni. A stadion multifunkcionalitása az alapja annak, hogy az aréna hosszú távon is fenntartható legyen.

– A most bemutatkozó előadók között bizony többen is itt, a Miskolci Egyetemen végeztek – mutatta be az előadót megtöltő hallgatóknak a közös szervezésű program szakembereit Torma András rektor. – Mindez ékesen bizonyítja, hogy milyen magas szintű képzést nyújtottunk és nyújtunk ma is az Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJK) hallgatói számára.

A Miskolci Törvényszék és az itteni felsőoktatási intézmény közösen szervezte meg a szerdai, oldottabb hangulatú, interaktív kerekasztal-beszélgetést, melynek mások mellett vendége volt az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese is. Gyarmathy Judit jogi pályája alapjait maga is a Miskolci Egyetemen szerezte meg.

– Úgy gondolom, és ebben a tapasztalataim is megerősítenek, hogy az itt szerzett jogi diplomának komoly értéke van; a Miskolci Egyetemen végzett jogász hallgatók jó esélyekkel indulnak el a jogi pályán – szögezte le az elnökhelyettes, aki hangot adott azon véleményének is, hogy igenis szükség van a vidéki jogászképzésre, azoknak van létjogosultsága. Hiszen – mutatott rá Gyarmathy Judit – az egyetemek környékén élőknek fontos, hogy lakóhelyük közelében tanulhassanak, és idővel ott is helyezkedjenek el szakmájukban.

Dicsérte az ÁJK képzéseinek színvonalát a Miskolci Törvényszék elnöke is. Répássy Árpád személyes hangvételű „előadásában” saját életútjáról, az elnökségig vezető karrierjéről szólt. Több egykori tanárát, mentorát megemlítette, mint akik a Miskolci Egyetemen őt tanították és nagy hatással voltak rá.

– Legendás, csodálatos felkészültségű és nagynevű professzoroktól tanulhattam, akik megalapozták azt a szakmai hozzáállást, szemléletet, ami mind a mai napig jellemez engem. Ugyanakkor fontos az is, hogy az ember felismerje, illetve keresse magában, hogy mihez van igazán tehetsége – hívta fel a figyelmet a törvényszéki elnök.

„Nagyon örültünk az eredménynek, vb-Eb erősségű megmérettetésnek számít az ilyen kiemelt verseny – értékelt utólag a páros. Az eseményt egy meghívásos edzőtábor követte, ahol elismert nemzetközi trénerekkel volt ismét lehetőségünk együtt dolgozni.”

A következő hetekben a Debrecenben május 14-én megrendezendő Profi Latin Európa-Kupára készülnek, ami után az oroszországi Európa-bajnokság és a németországi Világkupa következik.

Aki tehát élőben szeretne látni egy világszintű versenyt és szurkolni a miskolci párosnak, májusban megteheti a szomszédos cívisvárosban. Mindemellett több versenyző párosuk is megméretteti magát aznap más számokban (latin ranglistaverseny, klubközi versenyek), így miskolci szempontból is fontos versenytáncos eseménynek nézünk elébe.

A páros ezúton is köszöni a miskolci M1Fitness, a Biotech Usa Shop Miskolc Plaza, és a Paoul Dance Shoes támogatását!

A nemzetközi konferenciát egy annak hátterét megadó nemzetközi kutatás előzte meg, melyben az Éltető Lélek Alapítvány, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Munkabizottsága, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vett részt.

A kutatás témája a történelmi egyházak társadalmi és gazdasági szerepvállalása volt.

– Közel félszáz interjút készítettünk egyházi személyekkel, vezetőkkel, illetve kérdőíves kutatást is végeztünk lelkészek, papok körében – ismertette Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója. – Aztán felkerestük azokat a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, óvodákat, iskolákat, felsőoktatási intézményeket, amelyek egyházi működtetés, irányítás alá tartoznak. Arra tettünk kísérletet, hogy bemutassuk azt a szerteágazó tevékenységet, amit a lelkipásztorkodás és a hívek toborzása mellett az egyház a mindennapi élet különféle színterein végez.

Ha például szociális munkáról beszélünk, akkor az egyházak megkerülhetetlenek, ők végeztek ilyen jellegű szolgálatot először, a mai napig nagyon fontos szereplői ennek a szegmensnek. Ugyanakkor az állami oktatásban is, jelesül a Miskolci Egyetemen is komolyan foglalkoznak a témával, a Szociológiai Intézetben mások mellett szociális munkásokat is képeznek.

– Mindezek mellett úgy látjuk, hogy a fiatalok szeretnének valamilyen közösséghez tartozni, ennek élményét és a spiritualitást akár az egyetemi lelkészségeken, akár a saját gyülekezeteiken keresztül megélhetik. Ebben a világban nagyon fontos, hogy ne csak az anyagiak kerüljenek előtérbe, hogy ne csak őrlődjünk a taposómalomban, hanem lássuk, hogy van lelkünk, aminek néha szárnyalnia kellene – fogalmazott az intézetigazgató.

A konferencián tizenöt előadást hallhattak az érdeklődők, egy beszámolót arról a széleskörű, több hónapig tartó kutatási tevékenységről, amibe a beregszászi Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont is bekapcsolódott. Az intézmény igazgatója, Csatáry György szintén részt vett a kutatásban. A konferencia megnyitóján elmondta, a központban szociológiai, történelemtudományi kutatásokat végeznek, de néprajzzal is foglalkoznak.

– Hivatalos minőségben először vagyunk itt, Miskolcon. Tanulni is jöttünk, hiszen Kárpátalján sajnos kevés konferenciát tudunk rendezni az egyházakról – mutatott rá az igazgató, aki reményét fejezte ki, hogy a kialakított jó kapcsolat folytatódni fog.

Roósz András egyetemi tanár, a MAB elnöke az egyházak szerepéről szólt rövid történeti áttekintésében. A modern korhoz érve rámutatott, az állam és az egyház szétválasztását követően is bőven maradt feladata utóbbinak az élet megszervezésében, gondoljunk csak az egészségügyben vállalt tevékenységükre.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, a Történettudományi Intézet igazgatója példaértékűnek nevezte, hogy a konferencia nemzetközivé vált a beregszászi főiskola jóvoltából. Hozzáfűzte, a miskolci felsőoktatási intézmény igyekszik a külhoni magyar ajkú intézményekkel jó kapcsolatot ápolni. Rámutatott, míg a középkortól a 18. századig az élet szinte minden területén jelen volt az egyház, az oktatástól a betegellátásig, addig a felvilágosodás, az állam és az egyház szétválasztása döntő változást hozott.

– A modern korban megváltozott az egyház szerepe, talán a Máltai Szeretetszolgálat mottójával fogalmazható meg a legszemléletesebben: e szerint a hit védelme és a szegények szolgálata egyházi feladat. De az egyház lehetséges társadalmi szerepvállalása közé tartozhat akár az oktatás, a betegápolás, a szociális gondoskodás, a karitatív tevékenység is – sorolta az általános rektorhelyettes.

„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol” – idézte Illyés Gyulát köszöntőjében Óváriné Balajti Zsuzsanna. A Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese elmondta, hogy a Miskolci Egyetem ökumenikus pünkösdi nyílt napjának szervezőjeként is érdeklődéssel vesz részt a konferencián.

– Örülök, hogy a díszaulában adhatunk otthont a nyílt napnak, hiszen sokan vagyunk olyanok, akik a közös értékek mentén, jó erkölccsel adjuk át a tudományt a Miskolci Egyetem fiataljainak, hiszen e nélkül a tudomány értelem nélküli betűsorok, számsorok sokasága csupán – fogalmazott.

– Jöttek értünk éjszaka és egyszerűen elvittek minket. Sok dolog fájt, de a legjobban talán az, hogy senkinek sem ártottunk, pusztán a nevünk miatt „szedtek össze minket” – meséli Árvay Zoltánné (szül.: Wágner Gabriella) elhurcolása történetét.

Még 18 éves sem volt, amikor Diósgyőrből kényszermunkára vitték bátyjával és két unokabátyjával együtt. A fiatal lány hazatért, édesbátyját és az egyik unokatestvérét azonban soha többé nem láthatták szeretteik. Akik szerencsésen megúszták a gyötrelmeket, azokat hallgatásra kényszerítették – Gabi néni azonban elmondása szerint annyira mérges volt, hogy elválasztották alig egy éve özvegy édesanyjától, és hogy elveszítette szeretett bátyját, hogy nem tudta, de nem is akarta magában tartani az átélt borzalmakat.

– Nagyon megviselt ez az egész – fűzte hozzá Gabi néni, aki mellett egy másik túlélő, Plósz Mihály is részt vett a szerdai könyvbemutatón, ahol Csöbör Katalin (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő ajánlotta az olvasók figyelmébe a kötetet. Rámutatott, egy-egy ilyen alkalom kapcsán is megemlékezhetünk azokról a német honfitársainkról, akik jelentős szerepet töltöttek be Miskolc és Magyarország történelmében.

– Fontos, hogy megemlékezzünk, és hogy emlékeztessük a kor emberét a kommunizmus rémtetteire, hogy még egyszer ilyen ne fordulhasson elő – húzta alá a politikus.

A kötet szerkesztője szerint ha ismerjük azokat, akkor egyre több történeti forrás segítheti a Málenkij-robotra elhurcolt áldozatok emlékének megőrzését. Tóth Arnold hozzátette, ezeknek a forrásoknak egy részét a kutatók ugyan már feltárták, de publikálásuk, nyilvánosság elé tárásuk csak szakaszosan történik. Ezen segített a kormány programja, a Gulág-emlékév, ami a kutatómunka eddigi eredményeinek összefoglalására és közzétételére adott lehetőséget a helyi német nemzetiségi önkormányzat számára is.

– Az eddig csak levéltárakban vagy családi, magánarchívumokban őrzött adatok, fényképek most a közönség elé kerülnek. Nyilvánosságra kerül sok olyan adat, tény, amit eddig csak a családi, egyéni emlékezet őrzött – mutatott rá Tóth Arnold.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a történeti forrásanyag szintén nagyon szórványos és esetleges ebben a témában – érthető módon, hiszen az elhurcolásokat végző hatóságok pontosan tudták, milyen gonosztettet hajtanak végre. A kötet egyik legfontosabb része tehát az a több mint 300 név, amit közzétesznek, és amivel bővült az ismert áldozatok létszáma.

– Azt tudjuk, hogy több mint 400 embert hurcoltak el Diósgyőrből 1945 januárjában, a nevek közül egyre többet ismerünk. A könyv fő fejezetét a történeti források „összefésülése” adja, de arról is olvashatunk a kötetben, hogy egy család emlékezetében hogyan őrizte meg ezt a tragédiát. Erről egy kéziratos visszaemlékezés szerkesztett változata számol be, a szerzője egy Andreas Martin nevű, Erdélyből származó, szász földműves – ismertette a szerkesztő.

Képgaléria!

Mi a fő különbség a Gulág és a Gupvi között? A legpontosabb magyarázatot a Gulág emlékbizottság – A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve honlapján olvashatjuk:

„A legfontosabb különbség a lágerlakók odakerülése között volt. A GUPVI lágerek lakóit tömegesen hurcolták el, lényegtelennek tartva azok személyes kilétét, s szinte csak egy dolgot szem előtt tartva, hogy a tervezett létszám meglegyen, illetve az adott társadalmi csoportot úgymond <<izolálják>>, azaz lágerekbe zárják. A GULAG lágerek lakóit viszont egyenként, személyre szóló, többnyire koholt vádakra alapozott ítéletek alapján hurcolták el szigorú őrizet alatt a szovjetunióbeli büntetőlágerekbe. További lényeges különbség volt a lágerlakók ellátása és a lágereknek a Szovjetunión belüli elhelyezkedése között. Míg a GUPVI lágerek túlnyomó többsége a birodalom európai részén helyezkedett el – ezen belül is az internáló táborok leginkább a dél-ukrajnai térségben, a Donyeck-medencében és a Krím-félszigeten lévő szén- és vasérc bányákban –, addig a GULAG lágerek dominánsan az Urálon túli, vagyis az ázsiai területen voltak találhatók.