Ruszin keresztek a miskolci Városházán
A ruszin himnusszal nyílt meg az a tárlat, ami a görög-katolikus értékekre hívja fel figyelmet. Papp András, a Miskolc-Belvárosi Görög-katolikus Egyházközség és Püspöki Székesegyház parókusa szerint a kereszt egyszerre jelenti a végest és a végtelent, és jelen van mindenütt. Felfedezhető a hajó árbocában, a repülő madár vagy a kard alakjában is.
– A perc, amikor a názáreti Jézus vállára vette a keresztet, hogy a Kálváriára vigye, fordulópont a kereszt történetében. A kereszt a becstelen halál jele, amit a legalacsonyabb rendűeknek tartottak fent, de ez „kulccsá” vált. Attól a perctől fogva e kulcs segítségével nyitja ki az ember Isten misztériuma mélységének kapuját – fogalmazott.
Ma Magyarországon Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él a legtöbb ruszin; Miskolcon több mint kétszázötvenen. A helyi nemzetiségi önkormányzat legtöbbször a görög-katolikus vallással kapcsolatos programot szervez számukra.
– Azokat az értékeket szerettük volna megmutatni, amelyeket az egyházközségek hordoznak, ezért is gondoltunk arra, hogy egy keresztkiállítást szervezünk, hiszen minden egyházközségben nagyon széles palettán megtalálhatók a keresztek – mondta el Szónoczki Mária, a Területi és települési ruszin önkormányzat elnöke.
A Kereszt című tárlat a Városháza aulájában április 20-ig látható.
Az öreg halászért fog össze Miskolc
Egyre több magánember és vállalkozó segít az öreg halászon. Ezúttal több mint háromszázezres felajánlás érkezett, Barkóczi Istvántól és cégcsoportjától.
– Egyetértek a múzeum igazgatójával, amikor azt mondta, hogy a kép felújítását közüggyé kell tenni, hiszen az öreg halász a városé, mindenkié – hangsúlyozta Barkóczi István.
A vállalkozó a megvásárolt támogatójegyeket a környékbeli általános iskolásoknak ajándékozta. Ennek köszönhetően például felsőzsolcai vagy emődi gyerekek is megcsodálhatják majd a festményt. Utóbbi város is a kezdeményezés mellé állt. Fekete Tibor, Emőd polgármestere kifejtette, miután teljes mértékben egyetértettek a kezdeményezéssel, úgy gondolták, hogy – az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve – maguk is hozzájárulnak a kép restaurálásához. Így döntöttek arról, hogy 50 ezer forintért vásárolnak támogatói jegyet.
Az összefogás példaértékű. Pusztai Tamás múzeumigazgató kiemelte, a restaurálási költség összegyűjtése mellett a legfontosabb céljuk, hogy felhívják a figyelmet a múzeum értékeire és arra, hogy ez mind a miskolciaké.
– Jelen pillanatban elmondhatom, hogy majd’ 900 ezer forint külső támogatás érkezett az öreg halász restaurálására. Az összköltség megközelíti a 3 millió forintot. Amennyiben a támogatásokból összegyűlt forrás meghaladja ezt az értéket, akkor annak is megvan a helye: van itt 270 képünk a Herman Ottó Múzeum Képtárában! – mutatott rá az igazgató.
Az öreg halász restaurálási költségéből még hiányzik tehát, de a miskolciak összefogásának köszönhetően valószínűleg összegyűlik majd a megfelelő összeg a kép megmentésére.
Legutóbb a mocsári ciprusok érkezésekor fogott össze a város. A fák konzerválására akkor nagy mennyiségű cukrot gyűjtöttek, így a ciprusok megmenekültek, amiket a múzeumban állítottak ki.
A restaurálás, amit a Nemzeti Kulturális Alap is támogat, március 31-én kezdődik. Addig folyik a gyűjtés – támogatójegy vásárlásából, készpénzes befizetésből vagy éppen átutalással történt adományokkal. További információ a hermuz.hu honlapon olvasható.
Csontváry Kosztka Tivadar eredeti neve Kosztka Mihály Tivadar volt. Kisszebenben született 1853. július 5-én és Budapesten halt meg 1919. június 20-án.
A müncheni festészeti Akadémián tanult. Kitűnő tanulmányai maradtak fenn ebből a korszakából. Rendszeresen utazott, jelentősebb képeit a Közel-Keleten festette. Viszonylag kevés, mintegy száz nagyobb művet alkotott. Festészetét az expresszionizmushoz, illetve posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Anyaghasználatát tévesen olajfestéknek határozzák meg, pedig már saját korában is megjelentek művészetéről kritikák, miszerint saját maga által kevert festékkel fest, de a pontos megnevezés hiányában mindmáig ezt használják.
Látnoki-prófetikus személyiség volt, ezáltal magányos festő, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Előfordult, hogy külföldön ő maga szervezte kiállítását. Megismerését nehezítette az is, hogy képeit megtartotta. Örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni alkotásait, amiket az utolsó pillanatban vett meg Gerlóczy Gedeon. Magyarországon jóval halála után, képeinek 1963-as székesfehérvári kiállítása tette népszerűvé. Alkotásai ritkán cserélnek gazdát, a magyar árverési rekordot 2012 óta 240 millió forinttal a Traui tájkép naplemente idején című festménye tartja. Életének első jelentősebb összefoglalása Németh Lajos: Csontváry Kosztka Tivadar című, tudományos igényű műve, ami 1964-ben jelent meg.
Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban három műve látogatható: Mandulavirágzás, A Keleti pályaudvar éjjel, Öreg halász. Ez utóbbi festmény az életmű kiemelkedő darabja. A nehéz munkában megfáradt öreg halász szuggesztív portréja az emberi sorstragikum egyik legnagyobb hatású kifejeződése a modern képzőművészetben. Csontváry festménye 1902-ben készült. Zsenialitása az ember kettősségét mutatja meg egyetlen emberbe, egyetlen képbe sűrítve.
A kutyatartás felelősséggel is jár!
Sajnos nem minden kutyatartó számára egyértelmű a dolog, sokaknál még manapság sincs kutyapiszok-tartó zacskó – és így aztán nem így nézne ki egy-egy park és járda…
Pedig nem muszáj drága eszközt vásárolni, megteszi egy sima zacskó is. A kutyatartás alapjaira a Másánál is felhívják a leendő gazdik figyelmét. Horváth Rita, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány menhelyvezetője elmondta, bérházas övezetben kutyapiszok-tartó zacskóval kell levinni sétálni a kutyát.
– Ha kertes házba kerülnek a kutyáink, ott is össze szoktuk szedni magunk után a kutyaürüléket, így aztán nyilvánvaló, hogy amikor közterületen sétálunk, ugyanúgy meg kellene tenni – húzta alá.
Szamóca, a hat éves berni pásztor ugyan családi házban él, de ő és gazdája is igényli a napi sétát. A póráz kötelező, bármennyire is jámbor a jószág, ahogy a kutyapiszok-tartó zacskó is. Igaz, Szamóca csak a kert egy bizonyos pontját használja, az utcára nem viszi a szemetét. Gazdája, Báltai István is hangsúlyozza: fontos, hogy mindenki összeszedje a kutyapiszkot.
Össze kellene, de nem sokan teszik. Bulgárföldön, a kutyafuttatón kötelező kelléknek kellene lennie a zacskónak is. A Miskolci Önkormányzati Rendészet munkatársai ezt is ellenőrzik. Kovács László Csaba közterület-felügyelet és rendészeti vezető ismertette, kötelezettsége van a gazdának: mindig magával kell vinnie az oltási igazolást, a személyes okmányait, amit a rendészek kérésére át kell, hogy adjon igazolásként, valamint mindenhol össze kell szedni a kutyapiszkot.
A kutyatartás sok felelősséggel és kötelezettséggel jár. Ilyen az ürülék összeszedése saját kutyánk után.
Perecesen ellenőriztek
Az önkormányzat rendészei rendszeresen járnak a perecesi városrészbe ellenőrizni. Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyeleti és rendészeti vezetője ismertette, előfordul, hogy illegális szemétlerakót találnak munkatársai, tehát mindenképpen szükséges ellenőrizni, vagy felvilágosítani az itt élőt, hogy vegye igénybe a kötelező közszolgáltatást.
– Figyelmeztetjük, hogy a MiReHuKöz szolgáltatását egy szerződéses formában vegye igénybe, és igényeljen kukát, annak az elszállításáról gondoskodjon – fűzte hozzá a rendészeti vezető, aki elmondta, a most ellenőrzött területen a kutyák oltásával szokott még gond lenni.
Tombol az influenza – Az utóbbi tíz évben nem volt ilyen mértékű influenzajárvány
A legveszélyeztetettebbek az általános iskolások, a betegek egyharmadát ők teszik ki. A Fazekas utcai Általános Iskolában is sok a hiányzó. A betegeket viszont inkább otthon tartják a szülők, hogy gyógyulhassanak, és ne fertőzzék meg társaikat. Cseke Gábor igazgató elmondta, körülbelül száznegyven gyermek hiányzik az iskolából betegség miatt.
– Sajnos olyan súlyos lefolyású a betegségük, amit ki kell pihenniük, ki kell feküdniük. Hiszen egy közel 39-40 fokos lázzal nem lehet iskolába járni, és nem lehet tanulni – mutatott rá.
Az iskolában a tanárok nagyszámú lebetegedése is komoly problémát jelent. A helyettesítés így nehezebb.
Nincs mostanában Miskolcon üres váróterem. A megyei tiszti-főorvos szerint a múlt héten ugrott meg a betegek száma. A járványküszöböt már jóval átlépve. Asztalos Ágnes ismertette, kétszeresére emelkedett a megbetegedések száma.
– Jelenleg százezer lakosból több mint ezeregyszázan fordulnak az orvosokhoz influenza-szerű tünetekkel. Ez nagyon magas influenzaaktivitásnak számít. Az influenzajárványnak még az elején vagyunk, akár hat-nyolc hétig is eltarthat – fűzte hozzá.
Az orvosok szerint az utóbbi tíz évben nem tapasztaltak ilyen sok megbetegedést. A szakemberek szerint még egy ideig marad az influenzajárvány.
Diplomaátadó a Miskolci Egyetemen – Műszaki végzettséggel könnyű elhelyezkedni
„A Miskolci Egyetem jó hírét erősítem” – mérnöki esküt tettek a diplomaátvétel előtt a műszaki karok végzős hallgatói. Friss diplomásként, és már szinte biztos állással kezdheti campuson kívüli életét Demján Szabolcs. A valéta nem szeretné abbahagyni a tanulást, de a gyakorlati képzéseknek köszönhetően a mesterképzést már munka mellett végzi majd el.
– Kerestek már meg különböző cégektől, és nagyon úgy néz ki, hogy az egyiknél ki is fogok kötni – mondta a Műszaki Földtudományi Kar hallgatója. – Emellett párhuzamosan szeretném az MSC-képzést is elkezdeni, és azt is végigvinni.
Csaknem háromszázan vehették át diplomájukat ma. A földtudományi karon harmincöten, az anyagtudományi karon negyvenheten, a gépészmérnöki karon pedig kétszázharmincketten kapták ma meg az egyetem elvégzését igazoló iratot.
– Néhány évvel ezelőtt elvetettük a magvakat, és íme, eljött az aratás, a diplomaátvétel ideje. Szeretettel gratulálok önöknek ehhez – mondta Torma András rektor.
Az alapképzésben és mesterképzésben végzett hallgatók diplomaátadása mellett a Ph.D és habilitációs okleveleket is átadták, de kiosztották a Bosch-díjakat és Kiváló Oktató és Becsületdiplomákat is.
Carmenre táncoló lángok – Anyagtudományi „school-túra” a Zenepalotában
Kémiai kísérlet kirobbanó konzervdoboztetővel, Carmenre táncoló lángok – a Zenepalotába költözött a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara, hogy középiskolás diákokkal ismertesse meg a sokszínű képzési palettát, az elhelyezkedési lehetőségek sokszínűségét.
– Nagyon érdekes dolgokat mutattak, tetszett például a fémhab, érdekesek voltak a kísérletek – mondta el a Miskolc Televíziónak Szemere Ábel, a Herman Ottó Gimnázium tanulója. – Gondolkoztam már korábban is azon egyébként, hogy műszaki pályán tanulok tovább, de így, látva ezeket az érdekes dolgokat, szinte biztosra veszem, hogy belevágok!
Az Anyagtudományi „School-Túra” programon csaknem hatvan, pályaválasztás előtt álló középiskolás tájékozódhatott, és kapott természettudományi ismereteket a kísérleteknek köszönhetően.
Palotás Árpád, a kar dékánja rámutatott, a fiatalok szeretik a kísérleteket, még akkor is, hogy ha maga a tantárgy később nem is pusztán csak erről szól.
A látványos és interaktív tüzeskedés és jegeskedés mellett a kar képzési sokszínűségével is megismerkedhettek a fiatalok. Nagy hangsúlyt kapott a duális képzés, több partnercég is képviseltette magát. Mende Tamás dékánhelyettes kiemelte, nagyon fontos a diákok számára az is, hogy plusz kereseti lehetőséghez jutnak ezáltal.
– Akár 70 ezer forint havi juttatást kapnak a cégtől, akkor is, amikor az iskolapadban ülnek – fűzte hozzá. – További előnye a duális képzésnek, hogy szakmai tapasztalatokat is szerezhetnek a diploma mellé.
A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának programjára a miskolciak mellett érkeztek Tiszaújvárosból, Egerből és Sátoraljaújhelyből is középiskolások.
A Bábonyibércen ellenőriztek
A rendészekkel tartott a körzeti rendész is, aki már pontosan tudta, hol vannak a problémásabb helyek. Sokaknak segítettek már. Zsigmond Gyuláné a Miskolc Televízió riporterének elmondta például, hogy nemrégiben kapott támogatást az önkormányzattól „egy kis tüzelőre”, már vásároltak is belőle fát, így cserépkályhával tud tüzelni. Zsigmond Gyuláné egyébként már tíz éve lakik a bábonyibérci házában. Nála minden rendben volt.
Kormos Lászlónak pedig a borospincéje van a területen. Tőle a betörésekről érdeklődtek a rendészek. A férfi elárulta, 6 éve van riasztó beszerelve, azóta nincsenek betörések, de ehhez kellett az is, hogy megemelte a támfalat, és szögesdrótot is kihúzott.
A rendészek a lakcím-bejelentési kötelezettséget is ellenőrizték, és megnézték azokat a házakat is, ahol már nem lakik senki.
Kovács László Csaba, a Miskolci Önkormányzati Rendészet közterület-felügyelet és rendészeti vezetője elmondta, körzeti rendész kollégájuk napi rendszerességgel járja a körzetet. Ezen ügyek megvizsgálása kapcsán tartották indokoltnak a mostani visszaellenőrzést.
– Kimondottan az ingatlanok igénybevételét, állapotát, a szemét-szállítási szerződések meglétét, az állattartási körülményeket és a bejelentkezési körülményeket vizsgáltak munkatársaink – sorolta.
A bábonyibérci száznegyven ellenőrzött ingatlanból ötvenöten voltak otthon. Oltatlan kutyát nem találtak, a lakcím-bejelentési kötelezettségének egy ember nem tett eleget, egy helyen pedig illegális szemétlerakás volt.
Egy hétig vendégeskedtek Miskolcon
A diákok a Városházán zárták a tábort. A tizennégy fiatalból sokan most először jártak a borsodi megyeszékhelyen.
- Először járok Miskolcon, és nagyon tetszik – mondja Zsoldos Zsuzsanna Karina a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium tanulója. - Nagyon sok érdekes programon vehettünk részt. Tájfutás, Barlangfürdő, bobozás, múzeumokban voltunk, most pedig megtekinthettük a Polgármester Hivatalt is.
- A magyar gimnázium nehezen működik, családok szakadnak szét, illetve élnek nagyon nehezen. Amikor a program kapcsán ezt megtudtuk, akkor az iskolánk vezetősége igyekezett ezt a gimnáziumot és a családokat is támogatni: gyűjtéseket szerveztünk, karácsonyi ajándékot vittünk. Ez a nyaralás pedig szülői kezdeményezésre tavaly indult – mondta Németh Anna, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium tanára.
Az egyhetes nyaraláson tizennégy diák és egy oktató vett részt. A gyerekek az egész várost, és többek között az egyetemi tájfutó vb útvonalát is bejárták. A zárónapon a Polgármesteri Hivatalban jártak, ahonnan nem jöttek el üres kézzel.
- Remélem, hogy jól érezték magukat Miskolcon. A jezsuita gimnáziumnak ez egy nagyon szép gesztusa, hogy ilyen programokat szervezett – nyilatkozta a Miskolc Televíziónak Kiss Gábor alpolgármester
A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium már tizenöt éve vesz részt abban a nemzetközi projektben, ami a határon túli magyarok magyarországi látogatásait teszi lehetővé, és segíti az ott élő magyarokat.
Lengyelek és magyarok emlékeztek Miskolcon
A lengyel nemzet himnusza csendült fel a Szentpéteri kapuban. Ezt a magyar nemzeti himnusz követte, jelezve, hogy a két nép sorsa már évszázadok óta összefonódik. Miskolcon 1992. óta emlékeznek meg minden évben Romek Strzałkowskról. A 13 éves lengyel kisfiú az 1956. júniusi poznan-i felkelés során a karhatalom tüzében vesztette életét, amikor azok a fegyvertelen tömegre lőttek.
- 1956. június 28-án a korábbi sztrájkból a Poznan-i munkásság nyílt feltörésbe tért át, tehát fegyveres akciót kezdett a kommunista rendszer erőivel, belügyi csapataival. Két napig tartott ez a munkásfelkelés – mondta Fekete Dénes, a Miskolci Lengyel Önkormányzat elnöke.
Ekkor keveredett Romek a harc közepébe, és kapott halálos lövést. Februárban Magyarország és Lengyelország kormánya magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánította az ideit. Miskolcon már 1992. óta tartanak megemlékezést. Itt volt az első emlékoszlop, ami Romekre hívja fel a figyelmet.
- Az akkori budapesti vezetés nem igazán akarta elfogadni, viszont a miskolci városvezetés annál inkább, annál nagyobb szeretettel fogadta ide a Romek emlékoszlopot. És így mi, miskolci lengyelek most büszkék lehetünk rá – mondta Bárcziné Sowa Halina.
A kisfiú történetét sokan a magyar Mansfeld Péter sorsához hasonlítják, aki 56’ legfiatalabb magyar áldozata volt. Miskolcon Misley Emese szintén 13 éves volt, amikor az 56-os forradalom idején az iskolából hazafelé halálos lövés érte. A lengyel felkelés az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc előfutára volt.
