Milyen nyaratok volt?

Kowalsky: Egész nyáron turnéztunk, emellett készült az új nagylemez, amely rendhagyó módon most 34 dalt tartalmaz. Nyilván nem minden dal új, sőt! Nagy része – mondjuk úgy – egy válogatás, az elmúlt 15 évnek elsősorban a mondanivalóját, az esszenciáját foglaltuk össze a best of részben, de 10 vadonatúj dal is elkészült, tehát ez egy új nagylemez is egyúttal. Itt, a Sörfesztiválon is bemutattunk ezek közül az új dalok közül egyet, de valójában ennek az új lemeznek a lemezbemutató koncertje és a fergeteges nagy jubileumi koncert majd 2018 februárjában az Arénában lesz.

Rengetegen szeretnek titeket. Hogyan tudjátok ezt őrizni évek óta?

Kowalsky: Igazából mindig előre tekintünk, és sohasem lapogatjuk egymás vállát, hogy milyen ügyesek vagyunk. Szeretjük amit csinálunk! Mindig vannak benne kihívások, egyrészt magában az alkotásban, másrészt pedig az, hogyan és milyen formában tálaljuk a közönség elé.

Jimmy: Ez a hosszú távú terv. A rövid távú terv pedig, amit már elmondtunk ugye, életünk első Arénája. Nagyon sok ember segítségével készül a zenekar. Ez már tavaly december óta szerveződik, tehát egy bő egy éves szervezést vesz igénybe. Október 9-én elkészül a lemez, leáll a zenekar, és onnantól kezdve csak az arénai koncertre fogunk koncentrálni.

Milyen élményeitek vannak a miskolci közönséggel kapcsolatban?

Kowalsky: Csodálatos a miskolci közönség. Annak idején, a Kocsonyán is megfordult a csapat, meg más önálló szervezésű koncertünk is nem egy volt Miskolcon, úgyhogy mi jól ismerjük a miskolci barátainkat.

A ti számaitokat én magam is olyankor hallgatom, amikor egy kisebb terápiára van szükségem. A szövegeitek nagyon elgondolkodtatóak. Ez tudatosan így indult, vagy közben alakult ilyenné a zenekar?

Kowalsky: Ha belegondol az ember, vagy aki ismeri a 15 éves munkásságát a csapatnak, eleve a Fekete lepke volt az első dal, amihez videoklipet forgattunk, annak is már egy nagyon komoly szándékú, indíttatású üzenete van. Az megint más kérdés, hogy ez nagyon puritán módon van megfogalmazva, nyilván azért, mert egy könnyűzenei csapatról beszélünk, és nem egy filozófiai társaságról.

Milyen meglepetéssel készültök a jubileumi koncertetekre, amit megsúgnátok most nekünk?

Kowalsky: Ez egy 2,5 órás koncert lesz egészen különleges show-műsorral. Tehát olyan kiegészítő elemek jelennek majd meg azon a koncerten – és az egy újdonság lesz, tehát nem a már megszokott kivetítések –, amelyek még inkább visszaadják ezt a mondanivalót, amit a szövegekben megfogalmazunk. Úgyhogy nekünk is új lesz, egészen különleges szervezésű dolog. Amit így hallottam, hogy milyen show-elemek lesznek, már most leesik az állam tőle, de nyilván nem nekünk kell, hogy leessen.

Ti, így a csapaton belül már érzitek, hogy „hú azért már 15 év”?

Jimmy: Nem! Ezt mi nem érezzük, ezt mi nagyon szeretjük. Mintha tegnap indult volna a sztori. Úgyhogy még egy 30 évig jók leszünk szerintem.

Sör, koncertek, Népkert – kezdődjék hát a móka! Egy teljes hétvége, két színpad, három nap és megannyi fellépő. Szokás szerint már pénteken is kígyózó sorokkal kellett számolni a bejáratnál, úgyhogy érdemes volt nem az utolsó pillanatban érkezni. A város apraja-nagyja szereti tiszteletét tenni ezen a zenei fesztiválon, amely városunk szívében lüktet három napon keresztül.

A Generali Aréna melletti kertben koncertek, fesztiválozós ételek és fesztiválozó fiatalok, illetve kevésbé fiatalok tolonganak. A fellépők között Ocho Macho, Kowalsky meg a Vega, Punnany Massif, Dér Heni, Tolvai Reni, Zoltán Erika, Bikini, R-Go és még sorolhatnánk a Nagyszínpad és a Xixo Színpad programkínálatát. Idén is a ma és a tegnap zenéi keverednek a Népkert lombkoronái alatt.

Mocsári László képgalériája

A XIXO Színpad pénteken már negyed hattól a fesztiválhangulat gerjesztésén munkálkodott, Roy & Ádám Triójának tolmácsolásában. Őket követte Bereczky Zoltán és Dér Heni, majd az Irigy Hónaljmirigy srácai tették fel igazán a pontot arra a bizonyos „i”-re. A Nagyszínpadon az Ocho Machot a Kowalsky meg a Vega követte, itt első napon a Punnany Massif zárt.

Fiatalos, osztálytalálkozós, rockos volt a nyitány, és még a gyerekekre is gondoltak.

Beregi László képgalériája

Kell ennél több? Gyere el a Népkertbe, nehogy te legyél az a vesztes, aki lemarad az ősz legnagyobb, legzeneibb és legmalátásabb fesztiváljáról!

Mind a versenyszekcióban mind pedig a kitekintő filmek között csak olyan vetítéseket láthat a Miskolcra érkező közönség, amelyek magyarországi premierek. Miskolcot és a CineFestet választotta első magyarországi helyszíneként a TorinoFilmLab, Európa legnagyobb forgatókönyv-fejlesztő projektje.

Idén a CineFest vendégeként érkezik Miskolcra Ázsia legelismertebb „A” kategóriás fesztiváljának, a Shanghaji Nemzetközi Filmfesztiválnak a delegációja. Valamint a hongkongi filmművészet is bemutatkozik Miskolcon. Idén Jiří Menzel Oscar-díjas cseh rendező, és a Sörgyári capriccio női főszereplője, Magda Vásáryová lesznek a fesztivál díszvendégei.

Kerekasztal-beszélgetések, animációs, kisjátékfilmes, és dokumentumfilmes programok, a hétvégén pedig koncertek várják a fesztivál résztveveőit.

Két helyszínen – a Művészetek Házában, és a Csodamalom Bábszínházban –, és összesen négy teremben lesznek majd vetítések. Musicalek, magyar klasszikusok, Dargay kiállítás, „Otthonunk Miskolc program” a Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézet hallgatóinak munkája – csak, hogy néhányat említsek a színes programkínálatból.

Szeptember 8-án, délután 5 órakor kezdődik a megnyitó, majd a Sörgyári capriccioval kezdetét veszi a filmmustra.

Mintha egy hatalmas dzsemboriba csöppentem volna, már a Villanyrendőrtől hallottam a zenekart és a nevetést. Sosem éreztem még a színészeket ennyire közel magamhoz – és most nem arról beszélek, hogy szó szerint mellettem álltak. Akárhova néztem, ott volt egy táncos, vagy palacsintát sütött az igazgató, vagy pedig a zenekar zendített rá egy újabb aláfestő zenére.

Mocsári László képgalériája!

Rendkívül izgalmas nap volt a vasárnap! Ha még olyan apró lennék, mint azok a gyerekek, akik kiálltak a zenekart vezényelni, valószínű nem tudnának este ágyba dugni a szüleim az izgatottságtól. Rengeteg programmal készültek a legapróbb közönségnek a társulat tagjai: egy igazi kalandtúrában vehettek részt, ahol meg kellett keresniük a Színház zegzugai közt Somával és Fruzsival a sajtot. A kalandozásaik során jártak a színház alagsorában, a színpad alatt, a csarnokban, egy szóval mindenhol, ahová nem minden nap tehetjük be a lábunkat. Volt óriás kifestő, valamint bárki karmesterré vagy koreográfussá avanzsálhatott. A gyerekek csak úgy brillíroztak!

Az este alapvetően arról szólt, hogy a társulat művészei mit szeretnek. Hagyományteremtő céllal indult útjára Versek a függöny mögött címmel egy különleges kezdeményezés. A színház előtt felállított fülkébe bárki beülhetett, hogy meghallgassa élőben színművészeink kedvenc versét. Ki mit szeret címmel egy fergeteges zenés-táncos-verses esten is bemutatkozott a társulat, illetve hívtak két vendéget is: Kardos Róbert és Mihályi Győző valamikor a színház tagjai volt még a ’90-es években – ők is készültek műsorral a teátrum kedvelőinek.

A hagyományokhoz híven idén is látványos fényfestéssel zárul az este: a színészlakások falán elevenedett meg a színház 194. évada!

– Bízom benne, hogy kimondhatom már azt a mondatot, hogy a nézők arra számíthatnak, ami tavaly is volt – mondta Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. – A Nagyszínházban népszerű, közönségbarát, sok ember által szeretett műfajok: operett, vígjáték, opera lesz, és készülünk egy nagy klasszikus drámával, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésével. A Kamaraszínházban egyfajta művészszínházi programot igyekszünk megvalósítani. A Játékszínben pedig kísérletező, talán fogalmazhatnék úgy is: szélsőségekre törő színházi forma lesz látható.

A 194. évad tiszteletére a társulat tagjai – a Desszertem segítségével – 194 darab palacsintát sütöttek ki. Ebbe belesütötték az évad minden ízét, hozzáadták minden fűszerét, és a legnagyobb szeretettel szolgálták fel a hosszú sorokban kígyózó közönségnek.

Ez a nap arról szól, hogy a társulat tagjai felhívják a miskolciak figyelmét, hogy az új évad bizony elkezdődött.

– Halló emberek, kezdődik a színház! Kezdődik a szórakozás, kezdődnek az ünnepek a hétköznapokban – mondja Béres Attila –, hiszen a színház esténként mindig egy ünnep. Akár a szürke hétköznapban is. Arra törekszünk, hogy azt értsék meg a színházszerető miskolci barátaink, hogy megéri bérletet venni. A bérlet a bizalom kérdése. Az elvégzett munkánk iránti bizalomé. Ez egy induló nap – folytatja –, olyan mint a Forma 1-ben a felvezető kör, vagy mint a játékosok felvonulása a fociban. Hát mi is elkezdtük. Mi azért vagyunk itt, ebben a gyönyörű majdnem 200 éves épületben, hogy ünnepet vigyünk a hétköznapokba.

Meghálálták a bizalmat a színház tagjai, aki vasárnap vásárolt bérletet a 194. évadra, azok közül egy szerencsés visszakapta a bérlet árát. A facebook világában pedig természetesen elengedhetetlen kelléke volt ennek a kulturális dzsemborinak a Selfie-pont, ahol egy selfie erejéig a társulat bármely tagja a legjobb barátod lehetett.

Amellett, hogy jóllaktunk a 194 palacsintával, megtaníthattuk a legőrültebb koreonkat a Miskolci Balett tagjaival, selfiezhettünk a kedvenc színészünkkel, karmesterkedésben lepipálhattunk mindenkit, bejártunk ungotberget a színház falain belül, és még ízelítőt is kaphattunk az évad darabjaiból.

Egy biztos, nincs még egy ilyen társulat, mint amilyen a miénk, itt Miskolcon!

Szeptember 2-án, már egy budapesti kezdeményezéshez is csatlakozott a kertészkedő csapat: Miskolcon is volt Közösségi Kertek Éjszakája. Hatalmas sikert aratott azok körében is, akik még sosem tették be a lábukat a kert ágyásai közé. A közösség a legapróbbakra is gondolt, így kvízzel és úgynevezett növényszaglászdával készültek a számukra. Mondanom sem kell, hogy ennek volt a legnagyobb sikere. Bors, fodormenta, levendula, zsálya, és kakukkfű illata keveredett a levegőben, a zsírosdeszka és a friss gyümölcsök mellett. Az egyik lelkes önkéntes, Lévai Imre tolmácsolásában mindenki megismerkedhetett a kert legendás történetével a zseblámpás éjszakai túrán.

A program sikeréből kiindulva, lehet, hogy a közösségnek újabb ágyások kiásásán kell majd munkálkodnia, mert egy biztos, aki eddig nem is kedvelte a kertészkedést, az a tegnapi móka és a lelkes anekdotázások után biztos, hogy ásót ragad.

Hogy is volt ez az egész?

Van egy hely, a panelrengeteg felett, ahol mindenki életre keltheti a saját kis biogazdálkodását, ahol ásózhat, kapálhat, gyomlálhat, egy szóval kiélheti minden olyan vágyát, amelyet csak a kertes házak lakó élvezhetnek. Vagy legalábbis élvezhettek…ez idáig!

Működik a kettes ütemben egy csöndes – na jó, nem is annyira csöndes, sokkal inkább izgalmakkal teli – kis kávézó, az Avasi Közösség Kávézó. Ebben, az erős fekete illatától átitatott helyiségben mindenki álmodhat, mi több, az ábrándozásait meg is valósíthatja, hála a Dialóg Egyesület lelkes csapatának.

Így történt az is, hogy a Panel kertész klub tagjai – akik épp szokásos heti ülésüket tartották – újabb, és nagyobb álmok felé kacsingattak. Szerettek volna létrehozni egy olyan kertet, ahol bárkinek lehet egy parcellája, ahová bármikor felmehet, ha egy friss paradicsomra lenne szüksége a rotyogó lecsóhoz, vagy ahol megoszthatja a kertészkedéssel kapcsolatos tudását másokkal.

Igen, a Panel kertész klub álmodott, a Dialóg Egyesület pedig a helyi képviselő segítségével megalkotta az Avasi Paradicsom Közösségi Kertet. Így történt, hogy 2016-ban Káli-Nagy Ákos és Jakab Zsolt koordinálásával elkezdődtek a közösségi kert munkálatai.

Nem ez a kert volt azonban az első példája a közösségi panel kertészkedésnek. – Működött már ekkor egy tetőkert az Avasi Kertek közösség által – mondta Sütő Dávid Pelé, a Dialóg Egyesület közösségfejlesztője –, emellett működött a Benedek Dűlői közösségi kert, majd ezt követően erkélykertek valósultak meg Chili paprikáknak, majd ezt követően valósult meg az Avasi Paradicsomkert.

No de hol is van ez pontosan?

A Felsőruzsin krt. és a volt Távhő szolgáltató épülete közötti területről beszélünk. Az ágyásokat együtt építették meg, amely során egy kertészközösséggé is verbuválódtak. Igazi csapatmunka volt: kezdve a tervezéstől egészen a megvalósításig. Valódi közösségi kertté érett a Paradicsomkert, és már nem csak nevében hordozta ezt a jelzőt.

– Jelenleg 20 nagy és 6 kis ágyást gondozunk – mondta Sütő Dávid Pelé –, ebből kettőt közösen. Van szakmai segítségük is, tette hozzá, a miskolci Ökológiai Intézet Alapítvány szervezésében Hatos Istvánné Zsuzsa állandó tanácsokkal látja el a kertészkedés szerelmeseit.

A hetekben megérkeztek a komposzterek is F. Nagy Zsuzsa felajánlásából, amelyet a kertészkedő közösség tagjai saját kezűleg hoztak el és állítottak össze.

Márciusra már voltak ágyások, volt kerítés, és persze rengeteg idő és energia volt már ekkor a közösség kertjében. Mára pedig már van egy komplett kerthasználó csapat, és van egy közösség, akik szívükkel-lelkükkel élik mindazt, amit anno Káli-Nagy Ákos és Jakab Zsolt megálmodott.

„Sportolj ma! – Kezdj bele és nem leszel egyedül” – hangoztatja a Decathlon által létrehozott honlap, a sportoljma.hu. Egy országos felmérés szerint az emberek 43%-a semmilyen rendszeres vagy rendszertelen mozgást nem végez. Ezt a számot hivatott letornázni – szó szerint – a Decathlon csapata. A Sportolj ma! honlappal létrehoztak egy olyan felületet, ahol bárki csapattagra találhat, és bármikor megszervezhet egy csapatjátékot. A lényeg, hogy kezdj bele, és biztos, hogy nem leszel egyedül!

Ez nem csupán egy sportszereket árusító bolt. Itt minden dolgozó lelkes megszállottja valamelyik sportágnak. Nemcsak hangoztatják, hogy sportolni jó, hanem eszerint a filozófia szerint élik mindennapjaikat. A cég küldetése, hogy megszerettesse a sportot az emberekkel, hogy a szürke hétköznapok színes részévé váljon a mozgás, és a mozgás szeretete.

–Ezt a küldetést követve rendezik meg évről évre a Vitál Sport programot, ami egyfajta sportágválasztó délután – mondta Oszterman Éva, a Decathlon rendezvényszervezője és a Sportolj ma! képviselője. Éva hozzátette, legfőbb céljuk, hogy megmozgassák azt a 43-44%-ot is, akik nagy ívben elkerülik a mozgást.

Különböző sportiskolák és egyesületek sorakoztak fel a bolt előtti parkolóba, hogy a miskolciak kipróbálhassák, melyik sportág mozgatja meg legjobban a fantáziájukat – no meg a testüket. Roller, balett, kézilabda, kempo, kangoo, thai boksz, zumba – csak hogy néhányat említsek.

A Vitál sportprogram nemcsak helyi kezdeményezés, hanem országos projekt. Magyarország összes Decathlon Áruházában ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban mozdult meg a kilátogató közönség. 

Sulinyitó hétvége lesz a Lillafüredi Sport- és Kalandparkban. Kézműves foglalkozások, mesevetítés és pecsétgyűjtő expedíció szerepel a kalandpark programlistáján. Nem csupán sportolni lehet, hanem ajándékokkal is térhettek haza. Gyűjtsetek össze minél több pecsétet a különböző expedíciókon és zsebeljetek be minél több meglepit! A picúroknak üzenem, nem kell félni amiatt, hogy a nagyobbak legyőznek majd titeket, hiszen nektek más expedíciót kell teljesíteni. 3 és 10 éves kor között a kötélpályán és a játszótéren kell brillírozni, 11 és 18 év között pedig a kötélpályán és az ejtőgépen. Mindent bele srácok, győzzön a jobbik!

Szombaton a sporté a főszerep. Legalábbis a Decathlon előtti parkolóban mindenképp, ugyanis Vitál Sport programot tartanak. Ha nem tudod még, mit sportolj, akkor itt a helyed. Egy órától egészen hét óráig tart a sportos rendezvény, ahol megannyi miskolci sportiskola és egyesület mutatkozik majd be. Ki is próbálhatod magát a sportágat is, hiszen lesznek bemutató órák. Lesznek rolleresek a Factoryból, balett, Ifi kézilabdások, kempo, kangoo, thai boksz – csak, hogy néhányat említsek. Sportcipőt fel, irány a Decathlon!

A Diósgyőri Vár lovagjai a középkori fegyverkezés és harcászat rejtelmeibe avatják be az érdeklődőket a hétvége mindkét napján. Akinek leghőbb vágya, hogy magára öltse a korhű öltözékeket és viseleteket, akkor a hétvégén Diósgyőrben a helye. A lovagi kor hangulatát három különböző időpontban is felidézheti a kilátogató tömeg 11:15, 13:15 és 15:15-kor a Felső várudvaron.

Fesztivál! Pontosabban II. Utcazene Fesztivált rendez a Civil Rádió Miskolc önkéntes csapata. Az Európa téren immáron másodszor gyűjtik egybe a város mini koncertekre áhítozó közönségét. A rádió stábja kitelepül majd a helyszínre, így egy élő adás részesévé is válhat a miskolci fesztiválozó közönség. A szabad ég alatti rádiózáson túl ellepik a teret a gólyalábasok, de lesz még fényfestés is, valamint kiállítás is. Szombat este mindenkit várnak az Európa térre a CiRMi csapattagjai.

Nem kell búslakodnia annak, aki bérházban lakik, hisz az Avason nekik is lehet kertecskéjük. A lakók kérték, a Dialóg Egyesület pedig segített életre kelteni. Lakosság felmérés alapján alakították ki az Avasi Paradicsomkertet, ahol bárkinek lehet egy kis parcellája, amiben megtermesztheti az ínyére valót. No szombaton ebbe a kertbe nyerhet bepillantást a nagyérdemű, ugyanis Miskolc is csatlakozott a budapesti kezdeményezéshez: a közösségi kertek éjszakájához. A program legfőbb célja, hogy megmutassa a közösségi kertészkedésben rejlő lehetőségeket. Lesz itt játék, zseblámpás túravezetés, valamint kertészkedés is, de arról is gondoskodnak majd a szervezők, hogy senki se maradjon vacsora nélkül.

A Miskolci Bonsai Klub 35. születésnapja alkalmából Bonsai kiállítás lesz az Ifi Házban szeptember 2-án és 3-án. Reggel 9 órától egészen délután 4 óráig bárki bekukkanthat a mini fák világába. Lesz itt bonsai metszés bemutató, valamint szárazvirág kötés is.

Ezen a hétvégén három életet is megmenthettek! Nem kell semmi ördöngösségre gondolni, nem kell supermannek lenni, csupán pár percet vesz el az életedből. Csupán pár csepp vérre van szükség. Az Országos Vérellátó Szolgálat Miskolcon is Retro Véradást szervez a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórházban reggel kilenctől, este hatig. A véradást sör-virsli menüvel hálálják meg a helyszínen, valamint jó pár ajándék kerül majd még kiosztásra a véradók között. Bár nem hiszem, hogy lehet valami nagyobb ajándék attól, hogy három életet megmenthetsz egy körülbelül fél órás mozdulatsorral, ami teljesen fájdalommentes.

Itt a helyem! A Miskolci Nemzeti Színház társulata szeptember 3-án a szokásos szabadtéri rendezvénnyel nyitja meg az új évadot. Egész napos programmal készül a teátrum, melynek helyszíne a Déryné-kert lesz. Kalandjáték, óriásszínező és musicalmesék várják a gyerekeket, de ezen kívül a zenekar és a Miskolci Balett műsorát és a társulat zenés bemutatkozóját is megtekintheti a nagyérdemű. A 194. évad tiszteletére pedig 194 darab lekváros palacsintát sütnek ki a művészek, amelyet a kilátogatók között osztanak majd szét. A gyerekek legnagyobb örömére idén lesz Kalandjáték is. A Minden egér szereti a sajtot bemutatóhoz kapcsolódva Fruzsi és Soma, a két kisegér kéri a kicsik segítségét ahhoz, hogy megtalálják a Nagy Macska Mágust. A játékon 6-12 éves kor közötti gyerekek vehetnek részt, előzetes regisztráció után! Jelentkezni a miskolcinemzeti@gmail.com e-mail címen lehet névvel, telefonszámmal, e-mail címmel. A levélben tüntessék fel a gyermek életkorát is!

Megannyi program várja a miskolciakat szeptember első hétvégéjén. Válogassatok kedvetekre! Élvezzétek ki a hét utolsó napjait, hogy aztán újult erővel kezdjetek neki az ősznek.

Juhász Ákos képgalériája!

A Miskolci Egyetem közelről sem említhető egy lapon az ország bármely másik egyetemével – mondom ezt teljesen elfogulatlanul! Jelen esetben nem a képzések sokszínűségére, vagy a szakmailag kifogástalan oktatói gárdára gondolok – bár gondolhatnék akár arra is –, sokkal inkább a gólyatáborról és az egyetem pezsgő diákéletéről beszélek!

A mi egyetemünk különleges! Különleges múltja, hagyományai vannak, amelyek egészen 1735-ig nyúlnak vissza. A Miskolci Egyetem ugyanis a selmecbányai Berg Scola egyik utódintézménye, így továbbörökíti hallgatói számára a selmeci diákhagyományokat. Azt a selmeci örökséget, amely a bajtársiasságon és a barátságon alapul. Az egyetem idősebb diákjai egyfajta küldetésüknek tekintik, hogy ezeket a hagyományokat átadják fiatalabb társaiknak. Már az első találkozás alkalmával – amikor először teszik be a friss gólyák a lábukat az egyetemvárosba –, a bALEK7-en, ennek a selmeci „életérzésnek” az átadásán munkálkodnak.

Miért bALEK7?

A hagyományok miatt. A selmeci akadémiára érkezett diákságot pogányoknak nevezték, akik majd csak a sikeres bALEK vizsgájuk és a megkeresztelkedésük után válhattak bALEKokká, majd „egyszer talán soha” Firmává. Ez egyfajta ranglétra az egyetem diákjai között.

A Selmecbányára érkezett diákságot az akadémisták nagy előszeretettel ugratták. Megannyi vicces feladat elé állították őket, hogy megtudják, mi mindent képesek eltűrni és kiállni azért, hogy az Akadémia tanulói befogadják őket, s a barátjukként tekintsenek rájuk. A bALEK tudnivalói című könyv szerint, a frissen érettségizett diákság hajlamos a világ urának képzelni magát, ezért az akadémisták az egyik legfontosabb feladatuknak tartották, hogy „erről a magas polcról, melyre magukat képzelni vélik” leszállítsák őket.

Milyen a miskolci bALEK7?

Nyolc különböző kar egyetlen campuson. Ez mindent elárul! A látvány, ami az egyetemváros területére tévedő látogatókat fogadja, önmagáért beszél. Minden zsizseg, minden színes és mindenki jókedvű. Egy teremtett lélek sem bóklászik egyedül a miskolci egyetemvárosban: itt mindenki csapatokba vagy karoktól függően családokba verődve tengeti a bALEK7 mindennapjait. Felmerülhet a kérdés, vajon a kari főszervezők, hogyan tudják megkülönböztetni a saját gólyáikat? Minden karnak megvan a saját kari pólója, ami azt jelenti, hogy más és más színű trikókban virítanak. Egyvalami azonban közös bennük: a lelkesedés! A csillogó szempár, amely mindent elárul arról, milyen érzés miskolci egyetemistának lenni. 

A Miskolci Egyetem legfrissebb hallgatóinak emlékezetébe valószínűleg örökre bevésődik ez a pár nap. Egész életükben emlékezni fognak rá, milyen volt először átlépni az egyetem képzeletbeli határait. Minden padon ülnek, minden járdaszegélyen csatakiáltásokat skandálnak, és minden egyes négyzetméteren különböző mondókákat ismételgetnek.

Beregi László képgalériája!

Ez a négy nap örökre eldönti szeretni fogod-e a Miskolci Egyetemen töltött diákéveidet, hogy könnyes szemmel forgatod-e majd évtizedekkel a végzésed után a pecsétgyűrűdet az ujjadon, vagy csupán egy leszel azok közül az egyetemisták közül, akik az ország bármely másik egyetemére járhattak volna. A Miskolci Egyetemen őrzött diákhagyományok nélkül is szerezhetsz diplomát, brillírozhatsz a szakmádban, ám ha ezt kihagyod, sosem fogod pityeregve mesélni az unokádnak milyenek is voltak azok a bursch, miskolci diákévek!

A Petőfi könyvtár épületének felújítása a Diósgyőr városközpont integrált rehabilitációja című TOP-projekt keretein belül valósult meg, körülbelül 30 millió forintból. Kicserélték a teljes fűtési rendszert, a homlokzati nyílászárókat, lefestették a homlokzatot és a belső tereket, emellett az épület akadálymentesítése is megtörtént.

– A berendezést, bútorozást a Nemzeti Kulturális Alap támogatta mintegy 3,5 millió forinttal, amit az intézmény is kiegészített – mondta el Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója. Ennek köszönhetően nagyon szép és korszerű, modern könyvespolcok kerülnek a könyvtár első és második emeletére is. A fölszinten alakították ki a felnőtt részleget – ahogyan eredetileg is volt –, az emeleten pedig "mesebirodalmat" hoznak létre, a gyermekek számára.

A Petőfi könyvtár szeptember 11-én kezdi meg a visszaköltözést a Bagolyvárból, ahová március elején költözött át ideiglenesen. A 40 ezres könyvgyűjteményből selejteznek is majd, csak az újabb köteteket szeretnék elhelyezni az új bútorokon.

– Ez a könyvtár nem csupán a kultikus épület miatt tölt be központi szerepet a diósgyőriek életében. Ez egy olyan közösségi, kulturális intézmény, ahol nem csak olvasni lehet, hanem találkozóhellyé is válhat, s ahová gyerekek és felnőttek egyaránt jöhetnek - hangsúlyozta Prokai Margit.

A Petőfi Sándor Könyvtár nyitvatartása a szokásos rend szerint alakul: hétköznapokon 10 órától 18 óráig. A költözési időszakban azonban lesz némi változás. – Szeptember 4-től már csak visszavinni lehet majd a kikölcsönzött könyveket, szeptember 11-től pedig teljesen bezárunk a Bagolyvárban a költözés miatt – nyilatkozta Varga Gábor, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgató helyettese. – Szeptember 29-én lesz a megújult könyvtár átadó ünnepsége, s október 2-án nyitja meg kapuit az olvasók előtt – tette hozzá. 

Beregi László képgalériája!

A nyitóünnepségen még szolgáltatott némi napsugarat az égbolt, de Nagy Lajos király és udvari bolondja mókázása alatt szépen, lassan elsötétedett a Miskolci Állatkert és Kulktúrpark. Már csak a fáklyák világítottak megannyi árnyékot rajzolva ki a fák körül. Most nem sárgaköves utat kellett követnem, hanem az út mellett sorakozó fáklyák lángját. A sötétben felerősödtek a zajok, megjelentek az árnyékok, és minden sokkal, de sokkal monumentálisabbnak tűnt.

Zoli, a kedvenc zoopedagógusom, azt ígérte ezen az éjszakán megszeretem a „nemszeretem” állatokat is. Sajnos, ez nem jött be! Továbbra is halálosan rettegek a kígyóktól és a pókoktól. Természetesen mind a kettőből volt bemutató példány az állatkert oktató termében - itt nyüzsgött a legtöbb látogató. Mindenki úgy simogatta és becézgette a kígyókat, csótányokat és gyűrűs férgeket, mintha legalábbis kiscicákat simogattak volna. Úgy döntöttem legyőzöm a fóbiámat és megfogok egy kígyót. Ahogy azonban közelebb merészkedtem a sráchoz, akire rá volt tekeredve a csíkos, pikkelyes, lábatlan hüllő, lejjebb adtam a magammal szemben támasztott elvárásokból. Na jó: nem fogom meg, csupán megengedem, hogy rám tekeredjen. Aztán mikor már csak fél méter választott el tőle, ott tartottam elég lesz, ha odanyújtom a karom, amihez hozzáérhet. Behunytam a szemem, ami valljuk be, nem segített túl sokat - csak arra volt jó, hogy ne vegyem észre, amikor a teremben szabadon bóklászó teknősök a lábam köré gyűlnek.

A tekiket alapvetően kedvelem, cuki, lassú állatok, aranyosan is néznek ki, nincs velük semmi bajom. A becsukott szemű kígyóbűvölés azonban annyira kizökkentett a komfortzónámból, hogy már a teknősök is megijesztettek. Hirtelen minden, ami eddig ismerős volt, ijesztő és félelmetes lett. Nem is emlékszem igazán az érzésre, amikor hozzám ért a kígyó, csupán arra vágytam, hogy vége legyen. De! Lehet, hogy féltem, sőt talán majdnem sírtam is – viszont hozzáértem egy kígyóhoz! Hős vagyok! Ez vitathatatlan.

Ezek után szinte felüdülés volt régi pajtásommal Paszkállal, a kaméleonnal találkozni. Nem sokat változott a tempója, amióta utoljára találkoztunk: még mindig komótosan ballag felfelé az emberek karjain. Szinte alig fértem a közelébe, ő volt a terem sztárja. Miközben Paszkállal újraköttetett a barátságunk, fél füllel hallottam, hogy egy kisfiú pókot emleget… Ez volt az a pillanat, amikor elhagytam az oktató termet. Egy hősies tett elég volt nekem erre az éjszakára!

Mikor kijöttem a teremből balra vettem az irányt, Zoli után kutatva. El akartam neki mesélni, mekkora királylány vagyok, hogy „megfogtam” a kígyót. Ekkor vettem észre, mekkora tömeg gyűlt össze Dorka és Borka ketrece előtt. A barnamedvékre várt mindenki. Soha életemben nem láttam még ennyi embert az állatkertben! Szülők, nagyszülők, kisiskolások egyaránt voltak a tömegben. Mindenki a testvérpárra volt kíváncsi. Aztán Dorka és Borka nekilódult, hogy a kifutó minden szegletét bejárja. Étel után kutattak, ugyanis az állatkert lelkes dolgozói elrejtettek számukra a kifutó bizonyos pontjain némi elemózsiát. Szokás szerint hatalmas sikerük volt a barnamedvéknek.

Miután minden lehetséges szegletből összegyűjtötték az elemózsiát a macik, továbbálltunk, és az ormányos medvék látványetetésére igyekeztünk. Követtem a fáklyák fényét, a gyerekek nevetését, a szülők intelmeit, hogy miért kellene inkább az állatokat figyelniük a kamaszoknak, mintsem a térerő miatt hisztizniük. Egy idő után el is felejtkeztem arról, hogy én igazából félek a sötétben. A Miskolci Állatkert és Kultúrpark barátságos lombkoronái alatt a sötét is valahogy kedvesebbnek tűnik.

Észre se vettem, hogy már 11 óra van. Annyira színes, mozgalmas, izgalmas és testközeli volt minden egyes perce az Állatkertek Éjszakájának, hogy csak kapkodtam a fejem. Hatalmas pacsi az állatkert minden egyes dolgozójának, mert ha ők nincsenek, akkor sosem villoghatnék azzal, hogy „megfogtam” egy kígyót vagy, hogy láttam kölyök ormányos medvét vacsorázni. Azt sem mondhatnám el magamról, hogy már bátor vagyok a sötétben is, és hogy bármikor bevállalnám újra a „nemszeretem” állatokat. Ez utóbbit azért halkan és zárójelben jegyzem meg, nehogy valaki még komolyan is vegye…

Örök hála a Miskolci Állatkert és Kultúrparknak, hogy immáron hatodik alkalommal is életre keltették az éjszakát. Jövőre ugyanitt, ugyanekkor!