„Nem kell félni attól, hogy különbözőek vagyunk”
Csöbör Katalin, a Nő a Siker Alapítvány alapítója megnyitó beszédében rámutatott, egyik legfontosabb üzenete a konferenciának, hogy odafigyelünk egymásra. Az alapítvány alapvető céljának tekinti rászoruló embertársaink támogatását. Idén jótékonysági gálaestet is tartottak, aminek keretében a fogyatékossággal élők egészségmegőrző programját kívánták támogatni. A zenés pódiumbeszélgetésnek Rúzsa Magdi is résztvevője volt, a magyar énekes egyébként maga is működtet egy gyermekeket segítő alapítványt.
– Reményeink szerint az idei konferenciasorozat is újabb inspirációkkal tölti fel a résztvevőket. Azt megígérhetem, hogy a jövőben is megtartjuk a rendezvényt, mindig ilyenkor, nőnapkor – fogalmazott az alapító.
A Nő a Partnerség: Értékek és érdekek című konferencia idén csatlakozott a Családok Éve programhoz és a V4 elnökség okán a visegrádi országok is képviseltetik magukat a rendezvényen. A Lengyel Munkaadók Szövetségének alelnöke előadásában azt a folyamatot járta körül, ahogyan a nők szavazati joghoz jutottak, valamint ismert, a legfelsőbb szintekre eljutott hölgyek példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet helyt állni a munkahelyen és a családban – egyszerre.
– Véleményem szerint a legjobb, ha mindenki – a férfi és a nő – önmagát adja; nem kell félni attól, hogy különbözünk, hiszen mások vagyunk – emelte ki Beata Anna Stelmach.
A politikusi pályán helyüket megálló nőket sorra véve megjegyezte, szükség van rájuk a parlamentben, a politikai szférában, hiszen számos területen – legyen szó oktatásról, nevelésről vagy szociális kérdésekről – képesek kezelni a problémákat. Ma pedig már – tette hozzá – megadatott az is, hogy otthonról, akár a gyerek mellől is dolgozhat egy nő. A nagyvállalatok ráadásul ma már odafigyelnek arra, hogy a hölgyek ne maradjanak ki a munkaerőpiacról a gyerekvállalás után is.
– Sok feladat van még persze a parlamentekben is, hiszen a nők választójogának száz éves évfordulóján is újra és újra előkerülnek az egyenlőség kérdései – mutatott rá az alelnök, hozzátéve, a gyengébbik nem képviselői ma is „sokat buknak azzal, hogy nem fogják fel, hogy egyenlő jogaink vannak” úgy a közéletben, mint például a gazdasági életben, a vállalatoknál is.
A még most is fennálló problémák között említette Beata Anna Stelmach a bérszakadékot, és hogy hiányzik néha a nők közötti szolidaritás, a kiállás egymás mellett. Hozzátette, persze „sokszor magunkban sem bízunk”. Végül leszögezte: a sikeres nők kemény munkával jutottak előre, és megértették, hogy a kitartás, a szolidaritás és az együttműködés meghozza a gyümölcsét.
A konferencia második napjának vendége volt Schmittné Makray Katalin, olimpiai ezüstérmes tornász, a volt köztársasági elnök, Schmitt Pál felesége is. Elmesélte, hogyan ismerkedett meg a sporttal és hogyan vált az élete részévé, hogyan „váltam a sport által emberré”.
– Mit adott számomra egy életre a sport? A rendszerességgel együtt járó fegyelmet, közösséghez tartozást, rendet; megtanultam tűrni a fájdalmat, valamint azt, hogy a szabályokat be kell tartani! A monotonitást is tűrni kellett sokszor, de a sportban szükség van a gyors döntésekre, a kreativitásra is. Mindezeket a sport által tanultam meg, és egész életemben hasznukat vettem – húzta alá Schmittné Makray Katalin, hozzátéve: ha hite nincs az embernek, ereje sem lesz; az önmagunkba vetett hitünk mindig kisegít.
Munkáspárti programismertető Miskolcon
A Munkáspárt színeiben a Miskolc 1-es egyéni választókerületben Orosz Imre Tibor, a 2-esben pedig Fülöp József Istvánné indul az áprilisi választáson. Fülöp József Istvánné a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a rendszerváltoztatást követő 28 év alatt ők nem forgattak köpönyeget, nem loptak, nem korrumpálódtak. Kiemelte, a Munkáspárt a kétkezi munkásokhoz, a munkavállalókhoz, a bérből és fizetésből élőkhöz kíván szólni, valamint a nyugdíjasokhoz, és azokhoz a fiatalokhoz, akik a kapitalizmus áldozataivá váltak.
– Félelem és rendetlenség helyett biztonságot és rendet akarunk; értelmetlen hadakozás helyett alkotó munkát; egymás ócsárlása helyett közmegegyezést – hangsúlyozta a képviselőjelölt, hozzátéve: a dolgozóknak a jogokból többet, a teherből kevesebbet ígérnek, a milliárdosoknak pedig fordítva: kevesebb jogot, és több terhet. Választási programjukban szerepel egyebek mellett a 200 ezer forint adómentes minimálbér, a 35 órás munkahét bevezetése, valamint az is, hogy a „szupergazdagokra” egyszeri, 45 százalékos vagyonadót szabnának ki. Mindenki számára alanyi jogon biztosítanák a lakhatást, garantálnák az ingyenes és várólisták nélküli orvosi ellátást. Ingyenessé tennék a gyógyszereket a 65 éven felülieknek, a minimálnyugdíjat pedig 100 ezer forintra emelnék. Követelik továbbá, hogy ne telepítsenek migránsokat az országba.
Fülöp József Istvánné hangsúlyozta: a Munkáspárt egy közösségi társadalmat akar, amiben újra az ember a fontos, és nem a pénz. Befejezésül minden nőnek sikerekben és boldogságban gazdag nőnapot kívántak.
"Hiszünk benne, hogy a politikának a szolgálatról kell szólnia"
Kevés párt-, több szakpolitika – így foglalhatnánk össze a keddi beszélgetésen elhangzottakat, ahol mindkét meghívott vendégelőadó egyben politológus végzettséggel is rendelkezett. Üveges Gábor Hernádszentandrás jelenlegi polgármestere ráadásul a Miskolci Egyetemen végzett, mint elmondta, hallgató korában is erősen foglalkoztatta a politika gyakorlati része. Biztatta a mostani diákokat arra, hogy az elméleti alapok mellett igyekezzenek aktívak lenni a közéletben, s akár a politika világában is vállaljanak szerepet.
A polgármester szerint ki kellett volna már nevelni egy olyan önkormányzati-polgármesteri garnitúrát, aminek tagjai jó menedzserek módjára fejleszteni tudják a számos problémával küszködő kistelepüléseket, falvakat. – Kellenek a jó válaszok, nem ülhetünk a fotelben! Az Új Kezdetet is az az elképzelés hívta életre, hogy próbáljunk valamit behozni a valóságból a politikai térbe, ne legyenek tabuk. Szintén újat mutattunk a politikai kultúrában azzal, hogy kimondjuk: nem kínálunk tuti receptet, messiásokkal amúgy is tele leszünk a következő hetekben. Mi azt mondjuk, a prioritásokat kell jól áthangolni, és behúzni a szakmát a döntéshozói térbe – hangoztatta az Új Kezdet választmányi elnöke.
A szövetséges LMP-t Üveges Gábor úgy jellemezte, mint egy komoly fejlődésen átment pártot, amely - levetkőzve a gyermekbetegségeket - kezd centrumerővé válni.
Demeter Márta, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: ők hisznek benne, hogy a politikának a szolgálatról kell szólnia. – Sokaknak van elege a politika öncélúságából, holott a politika ismét szólhatna a népképviseletről – hangoztatta a politikus.
A képviselő szerint a világban is sok változás tapasztalható. A hagyományos pártok lassan visszaszorulóban, eltűnőben vannak, sok helyen alakulnak új mozgalmak, fiatalok, civilek hoznak létre különböző csoportokat, és próbálnak megalkotni egy teljesen új rendszert. Egy olyat, ami közelebb áll az emberekhez, a valósághoz.
– Nekünk az is célunk, hogy érdemben változtassunk a kialakult politikai gyakorlaton és politikai kultúrán - mondta Demeter Márta, aki szerint érdemi vitákat kell folytatni helyi szinteken, a parlamentben, és egy-egy bizottsági ülésen is.
A képviselő azon véleményének adott hangot, hogy a migrációs hullám kezelésénél az intézményrendszer csupán a rendészeti feladatokra fókuszált. A kérdés pedig jóval összetettebb ennél: humanitárius, egészségügyi, valamint társadalom- és gazdaságpolitikai vetületei is vannak. A közel másfél órás beszélgetést a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, valamint a Bölcsész Hallgatói Önkormányzat támogatta.
Az ötezredik látogatót köszöntötték a miskolci Seuso-kiállításon!
Az óriási sikert jól jelzi, hogy az eddigi kiállítóhelyek közül egyedüliként Miskolcon fordult elő, hogy már a nyitás napjára betelt az előzetes foglalási naptár, és a szervezőknek további látogatói helyekről kellett gondoskodniuk. Ennek köszönhetően az ötezredik miskolci látogatót vasárnap kora délután köszöntötték az intézményben.
A szerencsés Bodogán János volt, akinek Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum általános igazgatóhelyettese nyújtotta át a múzeum és Miskolc város ajándékait. És meglepetésként bemasíroztak a Colonia Rostalló Kulturális és Katonai Hagyományőrző Alapítvány legionáriusai is, akiket leesett állal figyeltek a legfiatalabbak.
Bodogán János elmondta: nagy meglepetésként érte, hogy éppen ő lett az ötezredik látogató. Párjával Kazincbarcikáról érkezett, és bár az előzetes regisztrációról lekéstek, úgy gondolták, mindenképpen megnézik a Seuso-kincseket. Sokat kellett várniuk, hogy bejussanak a kiállításra, de a meglepetés, az ajándékok, és persze a fantasztikus ezüst tárgyak mindenképpen kompenzálják ezt. És hogy miért jöttek el? Úgy találja, hogy ezt a tárlatot semmiképpen sem szabad kihagyni – ezt erősítette benne a kiállítás nagy híre, a reklámkampány és az óriásplakátok is.
Szolyák Péter érdeklődésünkre ismertette: az előzetes regisztráció alapján elmondható, hogy a vasárnap is tapasztalt óriási érdeklődés egészen a kiállítás zárásáig, március 18-áig ki fog tartani.
„Büszkék lennének most rám” – nyolcan tettek állampolgársági esküt Miskolcon
A román állampolgárságú Szabó Mária elmondása szerint 28 éve várt erre a pillanatra, 89 októberétől él és dolgozik Miskolcon, előbb szakképzett ápolóként az egészségügyben, az utóbbi években pedig egy nagyáruház munkatársaként. Érdeklődésünkre elmondta, dédapja és nagyapja Karcagon élt, magyarok voltak, édesapjával együtt magyarnak vallották magukat, és őt is ebben a szellemben nevelték fel.
– Büszkék lennének most rám, hogy végre valahára visszanyerhettem magyar állampolgárságomat! Szeretem Miskolcot és a miskolciakat, akiktől nagyon sok segítséget és kedvességet kaptam az évek során – mondta meghatódottan Szabó Mária.
Csütörtökön nyolcan tették le állampolgársági esküjüket, szlovák, román sőt olasz állampolgársággal rendelkező magyarok. Kiss János alpolgármester köszöntőjében kiemelte, a magyar nemzetnek közel 100 éve nagy vágya és küldetése, hogy a szétszakított ország és szétszakított nemzet minél erősebben, minél szorosabb kötelékben tudjon ismét egyesülni.
– Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy már több mint 1 millió magyar nemzetiségű testvérünk tartotta fontosnak, hogy az állampolgárságban is osztozik velünk. Ez jó érzéssel tölt el minket is – hangoztatta az alpolgármester, hozzátéve: bár országhatárok elválasztanak minket, de nagyon sok minden köti össze a magyarokat: a történelmünk, a hagyományaink, a nyelvünk, a kultúránk. – A magyar nemzet közössége szempontjából fontos, hogy összekapaszkodjunk, hiszen nem vagyunk egy olyan nagy nép, hogy megengedhetnénk magunknak azt a luxust, hogy szétszóródunk, szétaprózódunk.
Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – évet értékelt Miskolc polgármestere
Béremelés, adócsökkentés, javuló megélhetés – „Tovább kell erősíteni az eredményeket!”
Országgyűlési és önkormányzati képviselők, megyei és városi vezetők, egyházi méltóságok, a gazdasági és kulturális élet szereplői, oktatási vezetők és közéleti személyiségek töltötték meg a Művészetek Háza nagytermét Kriza Ákos polgármester hagyományos évértékelő ünnepségén, ahol elsőként Tállai András köszöntötte a közönséget. Az államtitkár az ország eredményeiről beszámolva kiemelte, a magyar gazdaság jó irányba halad, és ezt ma már hitelminősítők, nagy nemzetközi gazdasági szervezetek is elismerik. Nőtt az ország tőkevonzó- és versenyképessége, javult az adósságfinanszírozás.
– 2010 óta hazánk gazdasága kiegyensúlyozott és dinamikus növekedési pályára állt, eredményes volt tehát a béremelésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika – húzta alá az államtitkár, hozzátéve: a magyar gazdaság 4,2 százalékkal nőtt tavaly, ami több mint 10 éve nem látott mértékű növekedés.
Tállai András kiemelte, az eredményekhez „akarni kell a gazdaság szereplőinek is”, ők szorgalmukkal és tudatosságukkal járultak hozzá a sikerhez. A kormány pedig igyekezett olyan közeget teremteni számukra, ami elismeri a teljesítményt és ha valaki többet teljesít.
A legnagyobb jelentőségű kormányzati döntésnek az államtitkár azt nevezte, hogy hatéves adó- és bérmegállapodást kötött a kormány a munkavállalókkal és a gazdaság szereplőivel. Ennek köszönhető többek között, hogy jelentősen nőtt a minimálbér és a szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum összege, de jelentősen nőtt a piacon a munkajövedelem mértéke is – csak tavaly több mint 10 százalékot meghaladó mértékben.
Ismertette azt is, hogy 2010 óta több mint 720 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a korábbi 11-12 százalékos szintről 4 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. Tállai András kiemelte, a kormányváltás előtti kormányok nem hittek az adócsökkentés politikájában, a Fidesz-KDNP vezetés azonban bízik benne, mert aktivizálja a gazdaságot, befektetéseket hoz és a kis- és középvállalkozásokat is munkahelyek teremtésére és termelésre ösztönzi.
– Tovább kell vinni, tovább kell erősíteni ezeket az eredményeket. De az első és legfontosabb az, hogy megvédjük az országot és az eredményeinket; biztosítani kell, hogy mindenki – a gyermek, a család, a vállalkozás – biztonságban érezze magát – hangoztatta az államtitkár. – Tovább kell növelni aztán a béreket, javítani a megélhetést, jobbá tenni az emberek életét, és további munkahelyeket kell létesíteni. És hazavárjuk a külföldön dolgozókat is – mondta Tállai András, aki a miskolciaknak tett gratulációjában úgy fogalmazott végül, hogy egy alvó, elbátortalanodott városból egy dinamikusan fejlődő közösség jött itt létre.
"Miskolcon csak az nem dolgozik, aki nem akar"
Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – ez volt a mottója az évértékelőnek, de ezek a városvezetés politikájának is a kulcsszavai. A polgármester ezeket külön-külön is részletezve leszögezte, a biztonságérzetet adó stabilitás nélkül nem tud jól működni egy város és közössége; ez ad alapot ahhoz, hogy az itt élők merjenek vállalkozni, fejleszteni, hogy gyarapodásra törekedjenek. Kriza Ákos egy közel hangsebességgel száguldó repülőt hasonlított a városhoz; ha jól tervezték meg a járművet, akkor a benne utazók észre sem veszik, mennyi hatásnak van kitéve a gép, csak élvezik az utazást és a repülőn nyújtott szolgáltatásokat; a tervezők, építők elégedettek, a pilóták pedig biztos kézzel vezetik a gépet. A hasonlatnál maradva a városvezető megjegyezte, Miskolc 2010-ben egy zuhanásba kezdett repülőhöz hasonlított.
– Mindent újra kellett gyorsan tervezni és megjavítani, hogy aztán biztos kézzel ki lehessen kormányozni a bukásból a várost, és valahogy újra stabil és emelkedő pályára lehessen állítani – fogalmazott a polgármester, ismertetve: a korábbi szocialista városvezetés 35 milliárdos adósságot halmozott fel 2010-re, miközben 12 százalékra nőtt a munkanélküliség a városban. – Romokban hevert a város gazdasága, nyomornegyedek jöttek létre, a bűnözés elképesztő méreteket öltött, „fészekrakók” dúlták fel a lakótelepeket. Rezignáltság, kishitűség és elkeseredettség uralkodott akkor a városban.
Ma a megyei jogú városok között Miskolc a 4. helyen áll a gazdasági erőt tekintve, az álláskeresők száma alig 4800-ra csökkent, sorra települnek le a nagyvállalatok, és ma már elmondhatjuk: Miskolcon csak az nem dolgozik, aki nem akar. Ez az igazi stabilitás, jegyezte meg Kriza Ákos, hozzátéve: a stabilitás biztonságot teremtett.
A városvezető megjegyezte, 2002-10. között inkább köz- és létbizonytalanságról lehetett beszélni Miskolc kapcsán, és például 2006-ban közel 13 ezer bűncselekmény történt a városban – ez 10 évvel később közel harmadára, 5 ezer alá csökkent. 2010 előtt gombamód szaporodtak a nyomornegyedek, amiket elleptek a bűnözők, az együttélés normáit betartani képtelen elemek, valamint a nyomor vámszedői: uzsorások és drogüzérek. Az Avason megjelentek a „fészekrakók”.
– A balliberális városvezetés jóvoltából az avasiak és a Diósgyőrben élők már 2010 előtt megtapasztalhatták, hogy mi az a betelepítés – mutatott rá a polgármester, hozzátéve: a fideszes vezetés a közbiztonságot kiemelten kezeli, nincs még egy vidéki nagyváros, ami annyit költene rendészeti feladatokra, mint Miskolc.
Hubay György: Miskolcot az ország legbiztonságosabb városává akarjuk tenni
Miskolcon 2016-ban önálló Rendészeti Bizottság alakult. A szervezet elnöke, Hubay György az évértékelőn a rendészeti terület eredményeiről számolt be. – Az a célunk Kriza Ákos polgármesterrel, hogy Miskolcot a legbiztonságosabb magyar várossá tegyük! – szögezte le.
Mint elmondta, a „fészekrakó-ügyet” óriási anyagi áldozattal és munkaerő-befektetéssel gyakorlatilag lezárták, 173 lakáshoz kapcsolódó követelést vásároltak meg, 12 lakás pedig végrehajtói szakaszban van. A nyomortelepek felszámolásával is jól haladtak, a program mellett – emlékeztetett Hubay György – 35 ezer miskolci aláírásával állt ki. Az Álmos utcában például 38 lakást bontottak el, a Béke szállón 30-at, de bontottak a Bábonyibércen, a Szonditelepen, a Hidegsoron, és a számozott utcákban. A rendészeti bizottság elnöke bejelentette, hogy jövő héten újabb nyomortelepet bontanak el.
Hubay György kiemelte, hogy tavaly már több mint 1 milliárd forintot szánt a város arra, hogy a miskolciak biztonságát garantálni tudják. Növelték a rendészek számát, a rendőrséggel vegyes járőrpárok rendszerét dolgozták ki, amivel megkettőzték a közterületi jelenlétet, de a körzeti serif-rendszer bevezetése is mintaértékű kezdeményezésnek számít. Hogy Miskolc valóban a legbiztonságosabb magyar város legyen, abban sokat lendíthet a 800 kamerával bővülő térfigyelőrendszer – ez egy 1,6 milliárdos projekt a Modern városok programon belül –, valamint a diszpécserközpont létrehozása.
Országos átlagot meghaladó növekedés, folytatódó beruházások
Kriza Ákos visszavéve a szót elmondta, 2010 óta mindent megtettek azért, hogy minden miskolcinak javuljon az életszínvonala és lépjen egyet előre. Tavaly az országos átlagot meghaladó béremelést hajtottak végre a városi alkalmazottak körében, ezzel 6 ezer miskolci család létbiztonsága erősödött.
A városvezető méltatta a Salkaházi-közösséget, amely Magyarországon egyedülálló nyugdíjas közösség, 35 ezer fővel. Emlékeztetett, 2014-től minden évben kifizették a 10 ezer forintos hozzájárulásokat, a programkínálatot pedig évről évre bővítik.
Végül adatokkal is igazolta a polgármester a filozófiai alapvetéseket. Évről évre mintegy 1 milliárd forinttal emelkedik a város teljes adóbevétele, ami meghaladja a 14,4 milliárd forintot. Az iparűzési adón keresztül csak a miskolci vállalkozások közel 10 milliárddal járultak hozzá a város költségvetéséhez. A kiszámíthatósághoz hozzá tartozik a városi szolgáltatások zavartalan biztosítása is. 2010 óta több mint 1 milliárdot fordítottak az orvosi szolgáltatások fejlesztésére, a rendelők felújítása folytatódik, 2020-ig valamennyi önkormányzati tulajdonú rendelő megújul. Tavaly kormányzati forrásból 1 milliárdot fordíthatott a város utak felújítására.
Idén folytatódik a Diósgyőri vár rekonstrukciója, 30 kilométernyi kerékpárút épül a városban, hamarosan elkezdődik a Miskolctapolcai Strandfürdő bővítése, megújul a főtér, a történelmi Avas, de Diósgyőrben és az avasi lakótelepen is több milliárdos fejlesztések valósulnak meg. A stadionon pedig már az utolsó simításokat végzik.
– Elmondhatjuk, hogy a miskolci gazdaság 2017-ben kiemelkedően jó évet zárt, a növekedés elérte a 7 százalékot, ami a magyar GDP növekedésének nagyjából kétszerese. Ez a növekedési dinamika idén is megmarad előzetes számításaink szerint, köszönhetően annak is, hogy 3 új cég települ le városunkban – mutatott rá Kriza Ákos, méltatva a Ten Pao, a Spinto és a GS Yuasa céget, melyek mintegy 800 új munkahelyet hoznak létre, a beruházások összesen 20 milliárdot tesznek ki.
A polgármester örömének adott hangot amiatt is, hogy Miskolcon 2017-ben egy demográfiai fordulat következett be: ez volt az első év, amikor nem volt elvándorlási vesztesége a városnak.
– Ez arra ösztönöz minket, hogy még vonzóbbá tegyük Miskolcot – hangoztatta Kriza Ákos.
Az imádság hajléka – Kórházkápolnát avattak a Semmelweisben
A betegség elszenvedője nemcsak fizikai megpróbáltatáson megy keresztül: lelki problémák is súlyosbíthatják a helyzetét, ezért, ezen kell segítenie a lelkészeknek. Kónya Ákos a miskolci Semmelweis kórházban végzi a szolgálatát. Mint érdeklődésünkre elmondta, elsődlegesen a kórházlelkész megy a betegágyhoz, ők keresik meg az embereket, és beszélgetnek a krízisben lévőkkel.
– Speciális alkalom az istentisztelet, amit eddig a belgyógyászati tömbben tartottak. Most már azonban lehetőség lesz arra, hogy ebben a kápolnában tartsuk meg ezeket az alkalmakat – tette hozzá a református kórházlelkész.
A lelkileg egészséges ember sokkal ellenállóbb a betegségekkel szemben, és ha meg is betegszik, gyorsabban felgyógyul – utalt köszöntőjében a kutatásokkal is alátámasztott közvélekedésre Pap Tibor orvosigazgató. A megyei központi kórház megbízott igazgatója reményét fejezte ki, hogy az új kápolnájuk az a hely lesz, ahol egyfajta lelki erőforrást kapnak a betegek.
– Évente mintegy 100 ezer fekvőbeteget látunk el a Semmelweisben; ők abban egyformák, hogy a betegség nehéz időszakában lelki támaszra van szükségük – mutatott rá.
A kórházkápolnát Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, Ternyák Csaba egri érsek, Gáncs Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke, Papp András görög katolikus esperes avatta és szentelte fel.
Csomós József köszöntőjében rámutatott, Miskolcon a történelmi egyházak, valamint a város és intézményeinek kapcsolata követésre méltó példa. Itt működik például egyedül ökumenikus egyetemi lelkészség és az elsők között nálunk avattak kórházkápolnát a megyei kórházban. A református egyház kezdeményezésére most a Semmelweisben is így tettek, és egyházi beruházásként, közel 10 millió forintból kápolnát alakítottak ki.
Az avató ünnepségen részt vett Rétvári Bence, az Emberi erőforrások minisztériumának parlamenti államtitkára is, aki ismertette, a kormány nemcsak az orvosok, ápolók lelkiismeretes munkáját ismeri el, hanem a lelket gyógyító papok szolgálatát is. Növelték ugyanis a kórházlelkészek számára nyújtott támogatásokat; mintegy 444 millió forintot fordítanak idén a fizetéseik fedezésére, hogy a kórházi szolgálatban a munkájukat díjazni tudják. A miskolci kórházak most már 4 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnak, mint még pár éve; országszerte pedig közel 80 kórházat újítottak fel, a következő években több mint 200 milliárd forintból folytatják ezt a programot.
A Semmelweis kórház ökumenikus kápolnáját többfunkcióssá tervezi a kórház: ez azt jelenti, hogy más alkalmakra, akár hangversenyek rendezésére is alkalmassá teszik majd.
Miskolcon láthatók a Seuso-kincsek - megnyílt a kiállítás!
A Seuso-kincset két, ételek tálalására szolgáló nagyméretű lapos tál, két további tálaló és valószínűleg dísztálként is használt tál, egy mosdáshoz használt mély tál és két hozzá tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, egy állatalakokkal és egy görög mitológiai ábrázolással díszített kancsó alkotja. S most már ezt a felbecsülhetetlen kincsegyüttest Miskolcon láthatják az érdeklődők egészen március 18-áig.
Rétvári Bence államtitkár: párját ritkítja a Seuso-kincs
A Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincs vándorkiállításának megnyitóján, a Herman Ottó Múzeum képtárában Rétvári Bence parlamenti államtitkár ismertette, a tavaly októberben indult országjáráson eddig mintegy 93 ezren látták a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincs-leletét. Várhatóan – tette hozzá – Miskolcon százezerre vagy ennél is magasabbra emelkedik a műkincsegyüttest megtekintők száma.
– Ez a kiállítás a világ bármely városának bármely múzeumában nagy siker lenne, hiszen olyan értéket és egyediséget képvisel, amely párját ritkítja – hangoztatta az államtitkár, hozzátéve: éppen ezért volt fontos a kormány számára, hogy visszaszerezzék és Magyarország hat nagyvárosában is kiállítsák a Seuso-kincseket.
Kifejtette, egy nemzeti kormány számára mindig fontos, hogy a nemzet, a Kárpát-medence nagy teljesítményeit minél többen személyesen is meg tudják tekinteni, ez is a nemzeti büszkeség része. Bár hazánk összes kincsének felkutatásához, megtekintéséhez egy emberélet is kevés lenne, azonban – fűzte hozzá Rétvári Bence – vannak olyan egyedi, és valóban világszínvonalú leleteink, műkincseink, amiket tényleg látni kell az életben.
– Fontos, hogy megbecsüljük, ami a miénk, hogy lássuk az értékeinket, ezzel erősítve a nemzeti büszkeségünket és az egészséges önbizalmunkat – fogalmazott az államtitkár.
Rétvári Bence kitért arra is, hogy nemcsak a Seuso-kincsek látogatottsága növekedik egyre, hanem a különböző kiállításokat, tárlatokat és az ország múzeumait is egyre többen keresik fel: tavaly már a 10 milliót is meghaladta az éves látogatói szám a hazai múzeumokban.
– Bízunk abban, hogy a nemzeti kultúra erősödésével még tovább nő a múzeumlátogatók száma és Magyarország is erősödni tud – zárta köszöntőjét Rétvári Bence.
Kriza Ákos polgármester: A Seuso-kincs is igazolása annak, hogy Miskolc kiérdemelte a világ figyelmét
– Miskolc értékteremtő és befogadó szerepét fejezi ki számunkra, hogy városunk helyt adhat a tárlatnak, a Seuso-kincsek bemutatásának – kezdte köszöntőjét a város polgármestere. Kriza Ákos hozzátette: az, hogy nálunk is látható a páratlan kincs, nagy kiváltság; nem véletlenül választották ki helyszínnek Miskolcot, hiszen „nem egyszer bizonyítottuk már, hogy a város kulturális élete egy nagyon komoly városformáló erő”.
A most megnyíló kiállítás is arról tesz tanúbizonyságot – mutatott rá a városvezető –, hogy Miskolc egy kulturális élettel teli város, és része az országimázsnak. Olyan programokat kínál a borsodi megyeszékhely, mint például a CineFest és az Operafesztivál, és olyan kiállításoknak adott már otthont, mint a Kövesi-gyűjtemény.
– A kultúra akkor él, ha gondot fordítunk továbbéltetésére. Ezt tettük, amikor támogattuk ennek a kiállításnak a megrendezését, de azt tesszük, amikor fesztiváljaink, színházunk, kulturális intézményeink fejlődéséhez járulunk hozzá – hangoztatta a polgármester, hozzátéve: a gazdasági eredmények és sportsikerek mellett ez helyezi kirakatba a várost az országban.
– A Seuso-kincs is igazolása annak, hogy Miskolc kiérdemelte a világ figyelmét, felkészült arra, hogy a jövőben kulturális kuriózumok érkezzenek a városunkba. A tárlat megrendezése kiváló referencia, a kiállító téren most végrehajtott változásoknak köszönhetően pedig a múzeum biztonságtechnikája is a világ vezető múzeumainak színvonalára emelkedett - hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve: további páratlan kulturális élményeket tudnak majd tehát kínálni a jövőben a miskolciaknak, az ide látogatóknak.
Múzeumi főigazgató: ez a kiállítás Párizsban is szenzációt keltene
A tárlat Székesfehérvár, Zalaegerszeg, Kaposvár és Kecskemét után érkezett Miskolcra (a hatodik helyszín Nyíregyháza lesz). A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg Miskolcon a kiállítást. Varga Benedek úgy fogalmazott, a Seuso-kincs az általunk ismert legfontosabb késő római kincsegyüttesek egyik legfontosabbja – ha a művészi megformálást nézzük, talán a legjobb.
– Ez a kiállítás Párizsban, New Yorkban vagy Londonban is szenzációt keltene – hangoztatta a főigazgató. – Régészetileg, múzeológiailag a világ élvonalába tartozik a tárlat. Fontos volt számunkra, hogy ki tudtunk lépni a múzeum falai közül, átléptük a főváros határait, és el tudtuk vinni a kiállítást szerte az országban.
A Seuso-kincs darabjai március 18-ig tekinthetők meg Miskolcon, ahol a jegyek 85 százaléka elővételben elkelt, az előre meghirdetett időpontok beteltek. Azoknak sem kell azonban lemondaniuk a műkincsek megtekintéséről, akik nem tudtak előre helyet foglalni, ugyanis a helyszínen is lehet belépőt venni, ám előfordulhat, hogy az alkalmi látogatóknak egy kicsit többet kell várniuk.
A különleges értékű kincslelet minden településen kiegészül az adott múzeumhoz, területhez kapcsolódó műtárgyakkal. Miskolcon a régióban (Borsodszirákon, Ároktőn, Tiszakarádon) talált, főként temetkezési helyekről előkerült arany és bronz ékszereket állítanak ki, amelyek a Krisztus utáni 1-4. századból származnak. A látogatók megcsodálhatják majd az ukrajnai Breszt mellett felfedezett, 2-4. századi nyakláncot, amelyet aranyérmékből fűztek össze, valamint a Miskolcon talált dénárleleteket is.
A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el.
A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.
A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét tavaly nyáron szerezte vissza.
A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.
A magyar tudomány szolgálatában – Közgyűlést tartott a Miskolci Akadémiai Bizottság
A székházban összegyűlt tudósokat, az MTA és az MTA-MAB akadémikusait Bokor József köszöntötte. A Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kifejtette, a területi bizottságok szinte felbecsülhetetlen értéket jelentenek az akadémia számára, hiszen az eredményeket, kutatási sikereket helyben közvetítik a nagyközönség számára. Ezt a missziót ők látják el.
– Különösen köszönöm a miskolci területi bizottság aktivitását, hiszen programsorozataik, előadásaik országos ismertségre is szert tettek – hangoztatta az alelnök, hozzátéve: az itteni értékteremtő minta lehet más területi bizottságok, és az akadémia számára is.
Az MTA Miskolci Területi Bizottsága 15 szakbizottságot működtet, és mások mellett 10 akadémikus tagja is van. Mai közgyűlésükön szó volt esett arról is, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció eredményei kulcsai lehetnek a vállalkozások sikeres jövőjének. Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke köszöntőjében méltatta a Magyar Tudományos Akadémia 193 éve hasznos és sikeres tevékenységét, aminek köszönhetően a magyar tudományos élet a világ élvonalába tartozott mindig is.
– Nekünk nincs más teendőnk, mint a tudományt pártolni, támogatni – fogalmazott Török Dezső, aki gratulált az akadémiának és a területi bizottságnak a magas színvonalú tudományos, oktató és nevelő munkához, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben folyamatosan növekvő szervezetként még nagyon sokáig szolgálják a megyét és a magyar tudományt.
Tudósok, professzorok 2015 óta hozzák közelebb az aktuális tudományokat saját szakterületükről a Miskolc Televízióban. A Miskolci Akadémiai Bizottság tudománynépszerűsítő, Tudomány a hétköznapokban című magazinja közérthetően szól a miskolciakhoz. Az MTA területi bizottságának szervezésében nemcsak a televízióban, de az országban és külföldön is tartanak előadásokat, doktori védéseket, színes programokat.
A területi bizottság a bonyolult világ megértését szeretné még közelebb vinni a lakossághoz. Roósz András elnök kiemelte, már az együttműködés kezdetekor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a szélesebb közönséget is megismertetik a tudomány legújabb eredményeivel, mindenki számára érthető módon.
Akik kíváncsiak a legújabb kutatási, fejlesztési és innovációs területek eredményeire, azok legközelebb szerdán este fél nyolctól láthatják a Miskolc Televízió műsorában a Tudomány a hétköznapokban című műsort. Dávid Mária a pályaválasztásról, Poliska Csaba pedig a napkollektorokról tart majd előadást.
Sikeres táncos utánpótlás Miskolcon
„A lelkes, táncolni tanuló gyerekekkel művészeti iskolai keretek között foglalkozunk az első lépések megtételétől kezdve. A későbbiekben képzésük egyre összetettebbé válik. Mi a tánctechnika, a tánctudás fejlesztésével, a lépésanyag bővítésével foglalkozunk, Baráth Péter kollégánk a csoportos koreográfiák készítéséről gondoskodik. A művészeti iskolás versenyekre, fellépésekre pedig közösen készítjük fel őket” – nyilatkozta a páros.
„Az első alapozó félévünk és a karácsonyi gálánk után Premier Művészeti Iskolás junior I-es csoportunk a miskolci Játékfesztivál fellépőjeként csillogtathatta meg tudását, junior II-es csoportunk pedig túl van első megmérettetésén. A Szeghalmon megrendezett IV. Tildy - országos minősítő-társastánc versenyen arany minősítést szereztek” – tájékoztatta szerkesztőségünket a háromszoros magyar bajnok Süttő Roland és Tombácz Anikó páros.
