Béremelés, adócsökkentés, javuló megélhetés – „Tovább kell erősíteni az eredményeket!”

Országgyűlési és önkormányzati képviselők, megyei és városi vezetők, egyházi méltóságok, a gazdasági és kulturális élet szereplői, oktatási vezetők és közéleti személyiségek töltötték meg a Művészetek Háza nagytermét Kriza Ákos polgármester hagyományos évértékelő ünnepségén, ahol elsőként Tállai András köszöntötte a közönséget. Az államtitkár az ország eredményeiről beszámolva kiemelte, a magyar gazdaság jó irányba halad, és ezt ma már hitelminősítők, nagy nemzetközi gazdasági szervezetek is elismerik. Nőtt az ország tőkevonzó- és versenyképessége, javult az adósságfinanszírozás.

Mocsári László képgalériája!

– 2010 óta hazánk gazdasága kiegyensúlyozott és dinamikus növekedési pályára állt, eredményes volt tehát a béremelésre és adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika – húzta alá az államtitkár, hozzátéve: a magyar gazdaság 4,2 százalékkal nőtt tavaly, ami több mint 10 éve nem látott mértékű növekedés.

Tállai András kiemelte, az eredményekhez „akarni kell a gazdaság szereplőinek is”, ők szorgalmukkal és tudatosságukkal járultak hozzá a sikerhez. A kormány pedig igyekezett olyan közeget teremteni számukra, ami elismeri a teljesítményt és ha valaki többet teljesít.

A legnagyobb jelentőségű kormányzati döntésnek az államtitkár azt nevezte, hogy hatéves adó- és bérmegállapodást kötött a kormány a munkavállalókkal és a gazdaság szereplőivel. Ennek köszönhető többek között, hogy jelentősen nőtt a minimálbér és a szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum összege, de jelentősen nőtt a piacon a munkajövedelem mértéke is – csak tavaly több mint 10 százalékot meghaladó mértékben.

Ismertette azt is, hogy 2010 óta több mint 720 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és a korábbi 11-12 százalékos szintről 4 százalék alá csökkent a munkanélküliségi ráta. Tállai András kiemelte, a kormányváltás előtti kormányok nem hittek az adócsökkentés politikájában, a Fidesz-KDNP vezetés azonban bízik benne, mert aktivizálja a gazdaságot, befektetéseket hoz és a kis- és középvállalkozásokat is munkahelyek teremtésére és termelésre ösztönzi.

– Tovább kell vinni, tovább kell erősíteni ezeket az eredményeket. De az első és legfontosabb az, hogy megvédjük az országot és az eredményeinket; biztosítani kell, hogy mindenki – a gyermek, a család, a vállalkozás – biztonságban érezze magát – hangoztatta az államtitkár. – Tovább kell növelni aztán a béreket, javítani a megélhetést, jobbá tenni az emberek életét, és további munkahelyeket kell létesíteni. És hazavárjuk a külföldön dolgozókat is – mondta Tállai András, aki a miskolciaknak tett gratulációjában úgy fogalmazott végül, hogy egy alvó, elbátortalanodott városból egy dinamikusan fejlődő közösség jött itt létre.

"Miskolcon csak az nem dolgozik, aki nem akar"

Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság – ez volt a mottója az évértékelőnek, de ezek a városvezetés politikájának is a kulcsszavai. A polgármester ezeket külön-külön is részletezve leszögezte, a biztonságérzetet adó stabilitás nélkül nem tud jól működni egy város és közössége; ez ad alapot ahhoz, hogy az itt élők merjenek vállalkozni, fejleszteni, hogy gyarapodásra törekedjenek. Kriza Ákos egy közel hangsebességgel száguldó repülőt hasonlított a városhoz; ha jól tervezték meg a járművet, akkor a benne utazók észre sem veszik, mennyi hatásnak van kitéve a gép, csak élvezik az utazást és a repülőn nyújtott szolgáltatásokat; a tervezők, építők elégedettek, a pilóták pedig biztos kézzel vezetik a gépet. A hasonlatnál maradva a városvezető megjegyezte, Miskolc 2010-ben egy zuhanásba kezdett repülőhöz hasonlított.

– Mindent újra kellett gyorsan tervezni és megjavítani, hogy aztán biztos kézzel ki lehessen kormányozni a bukásból a várost, és valahogy újra stabil és emelkedő pályára lehessen állítani – fogalmazott a polgármester, ismertetve: a korábbi szocialista városvezetés 35 milliárdos adósságot halmozott fel 2010-re, miközben 12 százalékra nőtt a munkanélküliség a városban. – Romokban hevert a város gazdasága, nyomornegyedek jöttek létre, a bűnözés elképesztő méreteket öltött, „fészekrakók” dúlták fel a lakótelepeket. Rezignáltság, kishitűség és elkeseredettség uralkodott akkor a városban.

Ma a megyei jogú városok között Miskolc a 4. helyen áll a gazdasági erőt tekintve, az álláskeresők száma alig 4800-ra csökkent, sorra települnek le a nagyvállalatok, és ma már elmondhatjuk: Miskolcon csak az nem dolgozik, aki nem akar. Ez az igazi stabilitás, jegyezte meg Kriza Ákos, hozzátéve: a stabilitás biztonságot teremtett.

A városvezető megjegyezte, 2002-10. között inkább köz- és létbizonytalanságról lehetett beszélni Miskolc kapcsán, és például 2006-ban közel 13 ezer bűncselekmény történt a városban – ez 10 évvel később közel harmadára, 5 ezer alá csökkent. 2010 előtt gombamód szaporodtak a nyomornegyedek, amiket elleptek a bűnözők, az együttélés normáit betartani képtelen elemek, valamint a nyomor vámszedői: uzsorások és drogüzérek. Az Avason megjelentek a „fészekrakók”.

– A balliberális városvezetés jóvoltából az avasiak és a Diósgyőrben élők már 2010 előtt megtapasztalhatták, hogy mi az a betelepítés – mutatott rá a polgármester, hozzátéve: a fideszes vezetés a közbiztonságot kiemelten kezeli, nincs még egy vidéki nagyváros, ami annyit költene rendészeti feladatokra, mint Miskolc.

Hubay György: Miskolcot az ország legbiztonságosabb városává akarjuk tenni

Miskolcon 2016-ban önálló Rendészeti Bizottság alakult. A szervezet elnöke, Hubay György az évértékelőn a rendészeti terület eredményeiről számolt be. – Az a célunk Kriza Ákos polgármesterrel, hogy Miskolcot a legbiztonságosabb magyar várossá tegyük! – szögezte le.

Mint elmondta, a „fészekrakó-ügyet” óriási anyagi áldozattal és munkaerő-befektetéssel gyakorlatilag lezárták, 173 lakáshoz kapcsolódó követelést vásároltak meg, 12 lakás pedig végrehajtói szakaszban van. A nyomortelepek felszámolásával is jól haladtak, a program mellett – emlékeztetett Hubay György – 35 ezer miskolci aláírásával állt ki. Az Álmos utcában például 38 lakást bontottak el, a Béke szállón 30-at, de bontottak a Bábonyibércen, a Szonditelepen, a Hidegsoron, és a számozott utcákban. A rendészeti bizottság elnöke bejelentette, hogy jövő héten újabb nyomortelepet bontanak el.

Hubay György kiemelte, hogy tavaly már több mint 1 milliárd forintot szánt a város arra, hogy a miskolciak biztonságát garantálni tudják. Növelték a rendészek számát, a rendőrséggel vegyes járőrpárok rendszerét dolgozták ki, amivel megkettőzték a közterületi jelenlétet, de a körzeti serif-rendszer bevezetése is mintaértékű kezdeményezésnek számít. Hogy Miskolc valóban a legbiztonságosabb magyar város legyen, abban sokat lendíthet a 800 kamerával bővülő térfigyelőrendszer – ez egy 1,6 milliárdos projekt a Modern városok programon belül –, valamint a diszpécserközpont létrehozása.

Országos átlagot meghaladó növekedés, folytatódó beruházások

Kriza Ákos visszavéve a szót elmondta, 2010 óta mindent megtettek azért, hogy minden miskolcinak javuljon az életszínvonala és lépjen egyet előre. Tavaly az országos átlagot meghaladó béremelést hajtottak végre a városi alkalmazottak körében, ezzel 6 ezer miskolci család létbiztonsága erősödött.

A városvezető méltatta a Salkaházi-közösséget, amely Magyarországon egyedülálló nyugdíjas közösség, 35 ezer fővel. Emlékeztetett, 2014-től minden évben kifizették a 10 ezer forintos hozzájárulásokat, a programkínálatot pedig évről évre bővítik.

Végül adatokkal is igazolta a polgármester a filozófiai alapvetéseket. Évről évre mintegy 1 milliárd forinttal emelkedik a város teljes adóbevétele, ami meghaladja a 14,4 milliárd forintot. Az iparűzési adón keresztül csak a miskolci vállalkozások közel 10 milliárddal járultak hozzá a város költségvetéséhez. A kiszámíthatósághoz hozzá tartozik a városi szolgáltatások zavartalan biztosítása is. 2010 óta több mint 1 milliárdot fordítottak az orvosi szolgáltatások fejlesztésére, a rendelők felújítása folytatódik, 2020-ig valamennyi önkormányzati tulajdonú rendelő megújul. Tavaly kormányzati forrásból 1 milliárdot fordíthatott a város utak felújítására.

Idén folytatódik a Diósgyőri vár rekonstrukciója, 30 kilométernyi kerékpárút épül a városban, hamarosan elkezdődik a Miskolctapolcai Strandfürdő bővítése, megújul a főtér, a történelmi Avas, de Diósgyőrben és az avasi lakótelepen is több milliárdos fejlesztések valósulnak meg. A stadionon pedig már az utolsó simításokat végzik.

– Elmondhatjuk, hogy a miskolci gazdaság 2017-ben kiemelkedően jó évet zárt, a növekedés elérte a 7 százalékot, ami a magyar GDP növekedésének nagyjából kétszerese. Ez a növekedési dinamika idén is megmarad előzetes számításaink szerint, köszönhetően annak is, hogy 3 új cég települ le városunkban – mutatott rá Kriza Ákos, méltatva a Ten Pao, a Spinto és a GS Yuasa céget, melyek mintegy 800 új munkahelyet hoznak létre, a beruházások összesen 20 milliárdot tesznek ki.

A polgármester örömének adott hangot amiatt is, hogy Miskolcon 2017-ben egy demográfiai fordulat következett be: ez volt az első év, amikor nem volt elvándorlási vesztesége a városnak.

– Ez arra ösztönöz minket, hogy még vonzóbbá tegyük Miskolcot – hangoztatta Kriza Ákos.