Orbán Viktor: Északkelet-Magyarország az egyik leggyorsabban fejlődő térség lesz
– Mindig is így képzeltem el Magyarország jövőjét; olyan üzemekkel, amelyeket magyarok terveztek, építettek, magyarok működtetnek, magyarok dolgoznak benne és magyar családi tulajdonban van. Ebből kellene még néhány ezer – méltatta a saját telephelyet avató Ongropack Kft. sikerét Orbán Viktor. Magyarország miniszterelnöke ismertette, hazánk újraiparosítása jó ütemben halad, ezt nyolc éve kevesen hitték volna. Ráadásul ma már nemcsak a külföldi multinacionális cégek beruházásairól szólnak a hírek, a magyar gazdaság szerkezete kiegyensúlyozottabb, egészségesebb – hangsúlyozta.
A rendszerváltás utáni idők legjelentősebb gazdaságfejlesztési programját indították el
– Azt látom, hogy egyre több erős magyar vállalat van, ami többmilliárdos beruházást tud megvalósítani és megállja a helyét a nemzetközi versenyben. A mi szívünkhöz azok a beruházások állnak a legközelebb, amelyeket magyar emberek valósítanak meg – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: a mostani szirmabesenyői beruházás a magyar vállalkozások önbecsülését is fejleszti.
A miniszterelnök a siker ismérvei között felsorolta a több lábon állást; a minőséget, amivel külföldön is versenyképesek vagyunk; a bátorságot, valamint azt, hogy az Ongropack-nál „bíznak a helyiekben, Észak-Borsodban, az itt dolgozók munkájában és szakértelmében”.
Orbán Viktor kiemelte: a magyar vállalkozások soha nem voltak olyan erősek, mint most, a következő cél az, hogy miután ezek a cégek megvetették a lábukat, „minél gyorsabban súlycsoportot váltsanak”, vagyis hogy amelyek eddig „pehelysúlyúak voltak, lépjenek fel a középsúlyba”, „a középsúlyúak pedig jussanak fel a nehézsúlyúak közé” – ez a következő néhány év iparfejlesztési programja.
– Erre most minden esély meg is van, a rendszerváltás utáni idők legjelentősebb gazdaságfejlesztési programját indítottuk el – hangoztatta a kormányfő.
A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy Észak-Borsod az ország leggyorsabban felzárkózó térsége, és meggyőződése, hogy Északkelet-Magyarország pedig az egyik leggyorsabban fejlődő térség lesz a következő években.
– Ha így folytatják, akkor pár éven belül olyan iparközpontokkal fognak versenyezni, mint Győr vagy Kecskemét – mondta Orbán Viktor, aki további kormányzati támogatást ígért ehhez. Hangsúlyozta, gazdasági-stratégiai cél, és egész Magyarországnak érdeke, hogy ez a térség az egyik legfontosabb gazdasági központtá erősödjön vissza.
A gazdasági erőforrások a bevándorlóország felépítésére mennének
– Ha Magyarország elhibázza a döntést az április 8-ai választáson, és a nyugat-európai irányba kanyarodik a bevándorláspolitika, akkor a magyar gazdaság fejlődése megáll – mutatott rá a miniszterelnök. Szavai szerint ha azok kerülnek kormányra, akik Magyarországot bevándorlóországgá alakítanák, akkor az összes meglévő gazdasági erőforrás a bevándorlóország felépítésére megy majd.
„Akkor nem lesznek milliárdok, sőt százmilliók sem, sőt tízmilliók sem, amit magyar vállalkozások rendelkezésére tudnánk bocsátani, hogy abból magyarok ezreinek és tízezreinek munkahelyeket tudjanak teremteni” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő azzal zárta: nem szeretné, ha a borsodi régió és az egész ország visszacsúszna oda, ahonnan a rendszerváltáskor elindult.
Magyar tulajdonú cég alapított gyárat Miskolc mellett, Szirmabesenyő határában
A vállalkozás tulajdonosa az avató ünnepségen ismertette, 16 évig a kazincbarcikai BorsodChem Zrt. leányvállalataként működött a cég, 2009-ben vásárolták ki, és már családi vállalkozásként 114 fővel indultak, évente 12 ezer tonna pvc-ből készült háztartási fóliát, élelmiszer- és gyógyszeripari csomagolóanyagot, valamint építőipari terméket gyártottak, és árbevételük 5-6 milliárd forintot tett ki. Kovács F. László hozzátette: mára a duplájára, 24 ezer tonnára nőtt az éves termékkibocsátás, az árbevétel tavaly elérte a 13,5 milliárd forintot, és 240 munkatársuk van.
A tulajdonos elmondta azt is, hogy az éves 9 százalékos bővülés motorja többek között az volt, hogy létrehoztak egy erős kereskedelmi szervezetet, magyar munkaerővel javították a vevőkapcsolatokat, és a termékek minőségére helyezték a fókuszt. Kiemelte, a Magyar Nemzeti Bank növekedésihitel-programjának köszönhetően fix, alacsony kamatozású, hosszú futamidejű kölcsönből tudtak fejleszteni, új telephelyet építeni. 2016 decemberében kezdték a beruházást, a kormány 1 milliárd 53 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a mintegy 9,1 milliárdos összköltségvetésű projekthez. Végül Kovács F. László bejelentette: hamarosan a gyártósorok áttelepítése is megkezdődik az új csarnokokba.
– Ezt az új telephelyünket 40-50 ezer tonna éves termelésre terveztük. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a következő években is növekedjen a cég – hangsúlyozta a tulajdonos.
„Borsod minden kétséget kizáróan egyre erősödik”
A jövőnk, a gyermekeink jövője azon múlik, mi milyen lehetőségeket teremtünk számunkra; a biztonság, jó infrastruktúra, a befektetőbarát környezet, a helyiek vendégszeretete idevonzza a vállalkozásokat – hangoztatta a térség országgyűlési képviselője. Csöbör Katalin hozzátette: minden új beruházás, legyen az multinacionális nagyvállalat vagy családi vállalkozás, hazánkat erősíti és a magyar közösség összetartozását szolgálják.
– Borsod megye minden kétséget kizáróan egyre erősödik, egyre vonzóbbá válik a befektetők számára – emelte ki a politikus. – Az Ongropack azért fontos nekünk, mert egy száz százalékig magyar vállalkozás.
Csöbör Katalin úgy fogalmazott, hogy komoly tudás és rengeteg munka hozta meg a cég sikerét; becsülettel helyt állnak a versenyben, sőt: kapacitásukat tudták bővíteni, új munkahelyeket teremtettek.
– Büszke vagyok arra, hogy ilyen vállalkozásaink, vállalkozóink vannak. Haladnunk kell, folyamatos versenyben vagyunk, és mi a legjobbak akarunk lenni – és akkor leszünk azok, hogy ha összefogva még versenyképesebbé tesszük a térséget. Nekünk, a mi közösségünknek határozott célja van: stabilnak, biztonságosnak, és a legversenyképesebbnek lenni a régióban – zárta szavait az országgyűlési képviselő.
Thürmer Miskolcon: „Magyarországon egy baloldali párt maradt”
A sajtótájékoztató elején Fülöp József Istvánné, a Borsod megyei 2-es választókerület munkáspárti országgyűlési képviselő-jelöltje mécsest gyújtott a kapitalizmus magyar áldozatainak emléknapja alkalmából.
Thürner Gyula szerint az elmúlt 30 évben választási kampány soha nem volt annyira „tisztességtelen, civilizálatlan és műveletlen”, mint a mostani. A pártelnök a Momentum Mozgalomnak üzenve kiemelte: hiába állítják az ellenkezőjét, a Munkáspárt nem kamupárt. 30 éve léteznek, minden választáson részt vettek, idén 57 egyéni jelölttel és erős országos listával indulnak. Legalább elnézést kérhetnének – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez nagy valószínűséggel nem fog megtörténni.
– Felszólítjuk ugyanakkor a magyar politikai pártokat, hogy őrizzük meg az ország stabilitását! Aki az anarchiára játszik, az kárt okoz a magyar embereknek. Egyetlen jelölt sem mondhatja azt, hogy sikere esetén nem esküszik fel az Alaptörvényre, hogy nem tartja be a magyar törvényeket. A törvényesség megőrzése valamennyiünk érdeke – hangoztatta Thürmer Gyula.
Kiemelte, meglátásuk szerint az ország stabilitásának megőrzéséhez „adni kell az embereknek”. A Munkáspárt 200 ezer forintos, adómentes minimálbért, 100 ezer forintos nyugdíjat, 65 év fölött ingyen gyógyszert adna az embereknek. A fiatalok számára biztosítanák az első munkahelyet, a lakhatás pedig legyen alkotmányos jog – sorolta a párt fontosabb programpontjait az elnök, hozzátéve: szociális lakásokat építenének.
– De mi mást is mondunk, és ezt csak mi mondjuk Magyarországon: fizessenek a gazdagok! Adóztassuk meg a szupergazdagokat, legyen egyszeri, 45 százalékos vagyonadó, aki többet keres, fizessen is többet – tette hozzá.
A stabilitás megőrzéséhez meg kell védenünk Magyarországot, a magyarságot, folytatta az elnök, aki úgy vélekedett, hogy az Orbán-kormány még nem beszélt a migrációs válságról, amikor ők már világosan megmondták: Magyarországra ne engedjünk migránsokat!
– Van nekünk elég problémánk, ezt látjuk Ózd, Salgótarján környékén, ahol a magyar társadalom egy jelentős része, a magyar cigányság elviselhetetlen, embertelen körülmények között él – fogalmazott Thürmer Gyula.
A Munkáspárt 57 egyéni jelöltet állított, ez a szám közel duplája a 2014-esnek.
– Mi választási lehetőséget kínálunk a mostani kormánypárt ellenzékének, de annak is, akinek már elege van az ellenzéki oldal szervezetlenségéből, koncepciótlanságából. Ez bűn a magyar választók ellen. Látva a magukat baloldalinak nevező pártokat, elmondhatjuk: Magyarországon egy igazi baloldali párt maradt; csak mi akarjuk a gazdagokat megadóztatni, és adni a dolgozó embereknek – húzta alá Thürmer Gyula, aki végül bemutatta a Borsod megyei jelölteket a sajtónak.
Védjegyes termelők a Bükkben – Miskolcon vehették át oklevelüket
Az országban már közel ezer élelmiszer, szálloda és vendéglátóhely, kézműves termék büszkélkedhet nemzeti parki védjeggyel – tudatta Fazekas Sándor a Nemzeti Parki Termék Védjegy körút bükki állomásán, a Miskolctapolcai Strandfürdő éttermében.
A földművelésügyi miniszter köszöntőjében emlékeztetett mindenkit arra, hogy a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken működő gazdálkodók, vállalkozók támogatására, eladásra szánt termékeik megbecsülésének növelésére, piaci lehetőségeik bővítésére kezdeményezte a Nemzeti Parki Termék védjegy bevezetését a minisztérium. A védjegy használatát szolgáltatók, termelők egyaránt elnyerhetik a nemzeti parki igazgatóságok kiírásai alapján.
A védjegyrendszer ismertségének növelése érdekében tavaly tavasszal egy éven át tartó promóciós és marketingkörút szervezését kezdeményezte a miniszter. Az egy éven át tartó körút egyes rendezvényei egyben üzleti találkozók is, ahol az adott nemzeti park igazgatóság működési területén illetékes döntéshozók, turisztikai szolgáltatók és szakemberek találkozhatnak a helyi értékeket, termékeket előállító védjegyes termelőkkel, szolgáltatókkal.
Rácz András, a minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára a szakmai találkozón kiemelte, hogy az ország tíz nemzeti parki területén a védjeggyel rendelkezők száma folyamatosan emelkedik. A termékek között szalámikat, kolbászokat, mézeket, lekvárokat, pálinkákat, borokat, söröket, szörpöket, sajtokat, valamint szálláshelyeket és ökoturisztikai attrakciókat is felsorolt.
A védjegy jogosultjává – a természetes személyektől egészen a nagy agrárvállalkozásokig – olyan szereplők válhatnak, akik tevékenységüket védett természeti területen vagy Natura 2000 területen végzik. Ugyancsak feltétel, hogy az előállított termékek elsősorban helyi nyersanyagokból készüljenek, és ne tartalmazzanak táj- vagy termőhelyidegen növényi és állati származékokat – mondta a helyettes államtitkár.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott, többen újabb termékekkel is jelentkeztek az évek során, ami azt mutatja: meggyőződtek arról, hogy a védjegy minőséget és segítséget jelent a piacon.
– A védjegy egyre ismertebb, egyre népszerűbb mind a készítők és szolgáltatók, mind a vásárlók, a felhasználók körében. Értékelik ugyanis, hogy biztos helyről származó, magas minőséget képviselő terméket, szolgáltatást kapnak a pénzükért – hangsúlyozta az igazgató.
Tóth Lóránt, a Népművészet Ifjú Mestere címmel is büszkélkedő fafaragó népi iparművész a védjegy kapcsán kiemelte, mindenki megtalálhatja a saját útját, csak élni kell a kínálkozó lehetőségekkel – a védjegy pedig ilyen lehetőség. Ő maga 2015-ben kapta meg a jogot a védjegy használatára, célja az, hogy minden termékével elérje ezt. Hozzátette még, hogy számos lehetőséget biztosít a bemutatkozásra is a védjegyhasználat, és ő büszkén hirdeti bel- és külföldön egyaránt, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága védjegyese.
Miskolcon, a Bükki Nemzeti Park területén 4 régebbi védjegyhasználó új terméke, valamint 18 új védjegyhasználó kapta meg az igazoló oklevelet. Az alábbi termelők vehették át minősítő oklevelüket Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől és Rónai Kálmánnétól, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójától:
Régebbi védjegyhasználók új termékekkel:
Bihari Lajos – virágpor
Majnár Józsefné – meggyszörp, málnaszörp, feketeribizli szörp, eperszörp, bodzavirág szörp, csipkebogyó szörp, szilvalekvár
Mészáros György – kétszintes fonott madáretető
Tóth Lóránt – kekszformázó, nyújtófa
Új védjegyhasználók:
Kriván Nikolett – citromfű szirup, csipkebogyó szirup, galagonya szirup, hársfa szirup, kakukkfű szirup, ládzsás útifű szirup, levendula szirup, menta szirup, pitypang szirup és szurokfű szirup
ColorFruit Kft. – CRUXX Kökény, vadalma és mátrai vadkörtepálinka
Czeglédiné Vitárius Ágnes – Postakocsi Fogadó
Ferencz József – szilvalekvár, csipkelekvár, somlekvár
Horváth László és Horváth Gyöngyi – gomolya kecsketejből, félkemény sajt tehéntejből, parenyica sajt
Ilyés József – bodza szörp, sárgabarack lekvár, narancsos-gyömbéres sütőtök lekvár, erdei orvosság lekvár
Katona Ferenc – Turistapark
Kovács Tibor – gyékényből fonott ovális szakajtó kosár, székülőke sással bevonva, kenyértartó kosár, fedeles terménytároló
Mátrai János – levendula szörp, levendula álompárna, levendula illatzsák, falusi szálláshely (Erdei Kemping)
Montvainé Haskó Kinga – bükkfán füstölt, hidegen sajtolt napraforgó olajban érlelt fürjtojás, tárkonyos pácban érlelt fürjtojás, marinált pácban érlelt fürjtojás, céklás pácban érlelt fürjtojás
Orbánné Bernáth Mónika – merlot szőlőzselé, Irsai Olivér szőlőzselé, Fekete Leányka szőlőzselé, Cabernet Sauvignon szőlőzselé, Kékfrankos szőlőzselé, Cabernet Franc szőlőzselé
Sári Andrásné – füstölt lilahagymás sajt, parenyica, fonottka, snidlinges érlelt sajt, érlelt köményes sajt, bocskorszíj, krémes érlelt natúr sajt
Szomolya község önkormányzata – feketecseresznye lekvár, feketecseresznyés rétes
Török Hunor Attila – tavaszi virágméz, mézontófű méz, pusztai virágméz.
Közösen lépnének fel a csalás, a korrupció és a pénzmosás ellen
Nemzetközi konferenciát rendezett pénteken a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, az Európai és Nemzetközi Büntetőjogi Kutatóközpont és a Magyar Jogászok az Európai Büntetőjogért Egyesület. Ezen bírák, ügyészek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakemberei, és egyetemi szakemberek vettek részt. A szakmai esemény is része volt annak a projektnek, amit uniós tagországok egyetemei, valamint kooperációs partnereik indítottak el.
A konferencia szünetében a sajtót is tájékoztatták a részletekről. Farkas Ákos, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja, a projekt menedzserétől megtudhattuk, hogy a Miskolci Egyetem partnereivel közösen benyújtott egy pályázatot az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF), így indíthatták el a projektet. Ebben azt vizsgálják meg, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei büntetőjogi szempontból mennyire védhetők, de például a tagállamok csalás, korrupció és pénzmosás elleni szabályozásait és megoldásait is vizsgálják.
Megtudtuk azt is, hogy egy írásos tananyagot szeretnének összeállítani, amiben összehasonlítanák az államok szabályozásait, és bemutatnák azt, hogyan lehet a magyar és más országok hatósági szerveinek hatékonyan fellépni a büntetőjogi rendelkezéseket is megsértő cselekményekkel szemben.
A projektben a Miskolci Egyetem kooperációs partnere mások mellett például az Országos Bírósági Hivatal, a NAV megyei igazgatósága, valamint a LeitnerLeitner Tax Audit Advisory Partner is. Utóbbi szervezet okleveles adószakértője, könyvvizsgálója kiemelte, a pályázatuk egyik legfontosabb vetülete az, amivel ők foglalkoznak: a költségvetési csalás és azon belül is az adócsalás.
– Adószakértőkként ezekkel az ügyletekkel foglalkozunk, a gyakorlatnak arról az oldaláról, hogy az adózókat képviseljük ilyen esetekben – mondta el Siklós Márta. – Megmutatjuk nekik azokat a kivezető utakat, amik esetleg egy helytelen adógyakorlatot a helyesre tudnak állítani. Azt tartjuk fontosnak, hogy a jogszabályok adta kereteken belül adózzanak a vállalkozások.
Hazánkon kívül további öt uniós tagország szakértői is részt vesznek a projektben, közülük a sajtótájékoztatón a Heidelbergi Egyetem képviseletében a Német, Európai és Nemzetközi Büntetőjogi és Büntetőeljárásjogi Intézet igazgatója volt jelen. Gerhard Dannecker rámutatott, meglátása szerint kiemelkedő pozitívuma a projektnek és a konferenciának, hogy együtt vizsgálja az elméletet és a gyakorlatot. Fontos továbbá, hogy több országot illetően igyekszik válaszokat találni a felmerülő kérdésekben.
– Nagyon fontos meglátásom szerint, hogy már az uniós jog átültetésénél meglegyen a megfelelő párbeszéd és együttműködés a tagállamok között – emelte ki, hozzátéve: sokáig egymástól távol volt az akadémiai szféra és a gyakorlati oldal, de ma már együttműködés figyelhető meg a különböző ágak között. Ugyanakkor a mostani együttműködés tovább erősíti a már eddig is meglévő szoros kapcsolatot a Heidelbergi és a Miskolci Egyetem között.
A Bécsi, a Thesszaloniki, a Linzi, a Nagyváradi és a Római Egyetem szintén egy-egy szakértővel vesz részt a projektben. A későbbiekben ezekben a városokban is rendeznek workshopokat.
A konferencia az Európai Unió HERCULE III (2014-2020) „Legal Training and Studies 2017” programja támogatásával „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelme – tekintettel a pénzmosásra, az adócsalásra, a korrupcióra és a criminal compliance-re a nemzeti jogrendszerekben és különös figyelemmel a cybercrime-ra” című projekt nyitórendezvényeként valósult meg.
Alsózsolcán alapít gyárat a Ravaber – Kilencven újabb munkahely (Képgalériával!)
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér melletti Ibis Styles Budapest Airport Hotelben megtartott keddi sajtótájékoztatón a Ravago üzletágvezetője ismertette, cégük több évtizede van jelen Magyarországon, szigetelő- és építőipari anyagokat gyártanak. Tomas Keisers hozzátette, a Törökországban alapított cég erős nemzetközi hálózatot épített ki világszerte, gyorsan növekednek. Az építőipar rendkívül ígéretes fejlődést mutat, ezért további befektetéseket terveznek Európa-szerte. – Rendkívül pozitív tapasztalatokkal rendelkezünk Magyarországon, erre építve, a központi kormány támogatásával esett a választásunk Alsózsolcára. A beruházásunk nagy mértékben hozzájárul majd a borsodi térség fejlődéséhez, a magyar gazdaság bővüléséhez – emelte ki az üzletágvezető, majd átnyújtotta Szijjártó Péternek a Kayserispor labdarúgócsapat mezét (a vállalatot Kayseri városában alapították – a szerk.).
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő örömének adott hangot, hogy újabb beruházást jelenthetnek be Miskolcon és környékén. Kiemelte, a Ravaber csoport régi partnere hazánknak, a magyar gazdaságnak – az újabb beruházásuk pedig világos jele annak, hogy a vállalat megtalálta a számítását Magyarországon. – Amikor befektetésekről beszélünk, akkor többről van szó, mint beruházásról, egy új gyár felépítéséről: ezek a befektetések a kölcsönös bizalomról is szólnak. Bízunk egymás gazdasági teljesítményében, a munkavállalók szaktudásában, és bizalom van a politikai környezet stabilitását illetően is – húzta alá a kormánypárti politikus.
Csöbör Katalin rámutatott, Európa és a világ gazdaság átalakulóban van, talán a vártnál is gyorsabban változik. Ma azoknak a cégeknek és szektoroknak van jövője, amelyek termelnek és munkahelyeket teremtenek. Ezt Magyarország is felismerte – hangoztatta az országgyűlési képviselő –, és tíz év alatt 1 millió új munkahely megteremtését tűzték ki célul. Ugyanakkor az oktatásban is gyökeres változásokat indítottak el: újra van szakemberképzés, a felsőoktatást pedig közelítik a gazdasághoz, hogy egyre erősebb kapcsolat alakulhasson ki köztük.
– Ma, 8 év kormányzás után közel 750 ezer új munkahelynél járunk. Az eredmény mögött a magyar emberek, a kormány és nem utolsó sorban a vállalkozások munkája áll. És a számok mögött ott találjuk a Ravaber vállalatcsoportot is. Az új beruházás újabb 90 magyar munkahelyet és egy újabb lépést jelent a teljes foglalkoztatottság elérése felé – emelte ki Csöbör Katalin, hozzátéve: azt is mutatja a beruházás, hogy a magyar emberek teljesítménye révén Magyarország Európa után a világgazdaság térképén is megjelent. – Ezt a jelenlétet fogjuk a jövőben tovább erősíteni, ez Magyarország, a magyar emberek, és a minket választó vállalkozások érdeke – hangsúlyozta a fideszes politikus.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kiemelte a belga-török vállalat magyarországi beruházása kapcsán, hogy újabb, komoly nemzetközi versenyben elért magyar sikerről számolhatunk be. Úgy fogalmazott, hogy éles, már-már öldöklő vetélkedés van a világban azokért a beruházásokért, amelyek munkahelyeket teremtenek az egyes nemzetgazdaságoknak. Hozzátette, a vállalatok folyamatosan figyelik, hol adottak a legjobb feltételek a fejlesztéshez, a beruházáshoz.
– Hazánk ebben az egyre élesedő nemzetközi versenyben a legsikeresebb országok közé tartozik – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter. – Tavaly minden idők legtöbb beruházását tudtuk Magyarországra hozni, szám szerint 96-ot. Ez egy óriási rekord. A tavalyi év végleges exportadatai is megvannak: hazánk először szárnyallta túl a 100 milliárd eurónyi exportot, ez minden idők legmagasabb exportja a magyar gazdaságtörténetben.
Ismertette, Európa legalacsonyabb adóit kellett ehhez bevezetni, de nekünk kell lenni Európa legbiztonságosabb országának is ahhoz, hogy a vállalatok biztosak lehessenek abban: befektetéseik és munkatársaik is teljes biztonságban vannak hazánkban. – Annak érdekében, hogy legalább ennyire sikeresek tudjunk lenni, biztosítani kell, hogy a vidék is vonzó befektetési célpont lehessen, a nagy nemzetközi vállalatok számára is. Most egy 6,4 milliárdos beruházás jön egy 5500 fős településre, 90 új munkahelyet hozva létre. A magyar kormány 1,24 milliárdos vissza nem térítendő támogatást biztosít a beruházó számára – tájékoztatott Szijjártó Péter.
De lesz-e elég munkaerő? – vetette fel a miniszter, rámutatva arra, hogy Borsodban van még tartalék; úgy is, hogy a bőven 10 százalék fölötti 2010-es munkanélküliséget mára sikerült 5,5 százalékra leszorítani a megyében. A beruházás nyomán 36 ezer tonna szigetelőanyagot fognak előállítani évente Alsózsolcán az építőipar számára, ennek kétharmadát a szomszédos országokban értékesítik majd, tehát hazánk exportteljesítménye tovább fog növekedni. A szigetelőanyagok gyártásához szükséges alapanyagokat a környékbeli bányákból vásárolják meg. – Így ér össze egy nagyvállalatnak adott kormányzati beruházás és a helyi kis- és közepes vállalatok felvirágoztatása, ők is profitálnak ebből a beruházásból – húzta alá Szijjártó Péter.
„Az önfeladás kultúrája: öngyilkosság” – Lakossági fórum Kovács Zoltán kormányszóvivővel
– Röviden összefoglalva szeretném leszögezni: nincs mit szégyenkeznünk, amit vállaltunk, azt elvégeztük, önökkel közösen, erre büszkék lehetünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még mit tennünk – fogalmazott a kormányszóvivő.
Április 8-a valódi tétjéről szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott, „bárhonnan nézzük, a tét az, hogy meg tudjuk-e akadályozni, hogy bevándorló ország legyünk, és hogy meg tudjuk-e őrizni az eredményeket, amiket közösen értünk el?”. Kifejtette, hazánk óriási nyomásnak van kitéve a migrációs válság csúcspontja óta.
– A világban megszűnik a racionalitás, megszűnnek azok az elvek, amelyek alapján az ember azt várhatná, hogy tisztességesen bánnak vele – mondta a kormányszóvivő, utalva arra a jelenségre, hogy több nyugat-európai ország vezetőit, újságíróit, véleményvezéreit nem érdekelte, mi történik valójában a déli határainkon; csak arról beszéltek, hogy szerintük mi kellene, hogy történjen. – Mást sem hallunk 2015 óta, hogy Magyarország nem veszi ki a részét a közös erőfeszítésekből, hogy hazánk nem szolidáris, hogy ki kell minket zárni az Európai Unióból.
Meglátása szerint nagy ellentét feszül a között, hogy a külföld mit mond a kialakult helyzetről, és mit látunk mi a saját szemünkkel; azt mondják, hogy nincs migrációs válság, hogy valójában kvóták sincsenek. „Mindent tagadtak, ami az önök szeme előtt zajlott”, hangoztatta a kormányszóvivő.
– Csak idén több mint 10 ezer embert telepítenének be Magyarországra is, a háttérben már gőzerővel folyik ennek az előkészítése. Megpróbálják majd lenyomni a kelet-európai államok torkán, hogy el kell fogadni a kötelező betelepítési kvótát, ha legalább annyi pénzt szeretnének kapni a költségvetésből, mint korábban – ismertette Kovács Zoltán, hozzátéve: a nagy szervezeteknél azt „tesztelik”, hogy hazánk ki tud-e tartani a döntései, eredményei mellett.
– Mi azonban pontosan tudjuk, hogy olyan folyamatokkal állunk szemben, amelyek ha most rosszul döntünk, visszafordíthatatlanná válnak – húzta alá, felemlegetve Németország vagy Olaszország példáját, ahol több százezer migránssal nem tudnak mit kezdeni, pedig el kellene őket küldeni, mert a lefolytatott vizsgálatok alapján nem jogosultak semmiféle jogi védelemre. Ők azonban valószínűleg „soha, sehová nem fognak menni”.
A kormányszóvivő hosszasan beszélt arról, hogy a következő években több tízmillióan indulhatnak meg Afrikából Európa felé, és ha nem építjük ki a védekezési mechanizmusainkat, akkor semmi nem lesz, ami megállítaná őket. Az európai nagyvárosok pedig már most elvesztették identitásukat, London lakóinak jelentős része már nem is brit, hanem arab származású muszlim.
– Az önfeladás kultúrája uralkodott el Nyugat-Európában, a következmények a nagyvárosokban a leginkább szembetűnőek: nagy tömbben élnek egészen más kultúrából érkezők. Ezt nem lehet visszafordítani, az önfeladás kultúrája: öngyilkosság – hangoztatta Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország ezzel szemben több százmilliárd forint költött a határok védelmére, de felkaroltuk a keresztény közösségek ügyét a háborús övezetekben. A migrációs kérdés kezelésében, de Európa jövőjének meghatározásában sem vagyunk azonban egyedül, a visegrádi országok kiálltak hazánk mellett.
A kormányszóvivő előadása második részében részletesen taglalta, milyen eredményeket ért el a kormány az elmúlt években: a nemzeti önérdekérvényesítés politikáját folytatva visszafizettük az IMF-hitelt, csökkent az államadósság, a multinacionális cégekre különadót rótt ki a kormány, és a bankrendszer többsége újra magyar tulajdonban van. A gazdasági eredmények imponálóak: a gazdasági növekedés 4 százalékos, 2010 óta 738 ezer új munkahelyet teremtettek, 88 százalékkal magasabb a minimálbér, 7000-rel több rendőr őrzi a rendet. Új családtámogatási rendszert vezettek be, a nyugdíjak értékállóak, és a rezsicsökkentés is sokakat megsegített, ahogy az ingyen tankönyvek és az ingyen étkezés is az oktatási intézményekben.
Ezeket az eredményeket a kormányszóvivő meglátása szerint a Soros-hálózat veszélyezteti, ami nyílt társadalmat hirdet, meggyengítené, megszüntetné a nemzetállamokat, és multikulturális társadalmat szeretne létrehozni. Ezt a milliárdos spekuláns többször leírta, mutatott rá Kovács Zoltán. Soros Györgynek ebben a munkájában olyan szövetségesei vannak, mint különböző nemzetközi szervezetek, aktivista csoportok és médiumok – olyan szervezetek, amiket soha, senki nem választott meg. Egy dolgot akarnak: hogy az érvényesüljön, amit ők képviselnek.
– A mi felelősségünk abban áll, hogy felhívjuk a figyelmet: ha most rossz döntést hozunk, azt fogjuk látni 5-10 év múlva, amit most Nyugat-Európában. Az eredményeket veszélyeztetjük – zárta előadását a kormányszóvivő.
Hubay György, a megye 2-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltje rövid bemutatkozásában elmondta, sportkarrierje után 1996-ban lépett politikai pályára a MIÉP színeiben. „Amikor 1994-ben visszajöttek a kommunisták, nem akartam elhinni”, fogalmazott a politikus azzal kapcsolatban, miért vállalt politikai szerepet. 98-ban a miskolci önkormányzat tagja lett, az ifjúsági és sportbizottság elnökének választották meg. Jött azonban a Káli-időszak, amiben nem vállalt szerepet, csak már 2012-ben, amikor felkérték, hogy dolgozzon a polgármesteri kabinetben. 2014-ben nagy fölénnyel megnyerte a körzetét az önkormányzati választásokon. Azóta rengeteget dolgozott a „fészekrakós” probléma megoldásán, a nyomortelepek felszámolásán. Kinevezték a rendészeti bizottság elnökének, majd a Salkaházi program vezetőjének.
– Mindig csapatban gondolkodtam, csapattagnak tekintem magam. Most is igyekszem megfelelni a rám ruházott feladatoknak. Hiszek abban, hogy ha összefogunk, és becsületesen elvégezzük a dolgunkat, akkor győzhetünk – húzta alá Hubay György.
„Kincsesdoboz” nyílt a miskolci főutcán
Magyarországon a miskolci a tizedik Samsung Experience Store, Budapesten kívül a negyediket nyitották meg most vidéken. Kunos Balázs, a Samsung Electronics Magyar Zrt. mobil divíziójának vezetője megnyitó beszédében ki is emelte, újabb bizonyítékát adták annak, hogy nemcsak a fővárosra fókuszálnak, a vidéki nagyvárosok ugyanolyan fontosak a cég számára. Hozzátette, a miskolci „kincsesdobozuk” a város forgalmas főutcáján abban is unikális, hogy ez az első ilyen üzletük, amit nem egy plázában nyitnak meg.
– Az értékesítés mellett szervizszolgáltatást is nyújtunk; felkészült, szakértő munkatársaink rengeteg információval szolgálnak a vásárlóknak a rendkívül széles termékpalettánkról, így például az idei zászlóshajónkról, a Galaxy S9-ről, vagy az itt debütáló Samsung Harman cardon rendszerről. Az üzlet tíz munkatársa azon lesz, hogy az ide betérők számára élménnyé tegyék a vásárlást – hangoztatta Kunos Balázs.
A Green & Smart City mozgalmakhoz évekkel ezelőtt csatlakozott Miskolc, a város számára több szempontból is fontos, hogy a Samsunghoz hasonló, világszínvonalat képviselő cégek nyissanak üzletet a forgalmas belvárosban. Pfliegler Péter alpolgármester köszöntőjében kifejtette, 2010 óta tudatosan építik a főutcát, ma már alig van szabad helyiség, komoly üzletek nyílnak, ami hozzájárul ahhoz, hogy még élhetőbb és szebb legyen a Széchenyi utca. Ebbe a sorba pedig tökéletesen illeszkedik a most megnyitott Experience Store.
– Az Okos város koncepciójának megvalósításához az ilyen üzletek is kellenek – mutatott rá az alpolgármester.
Miskolc és régiójának hivatalos mobiltelefon és tablet márkaszervizében megismerhetjük a cég legújabb mobiltermékeit, de tartozékok és kiegészítők széles választékából is válogathatunk. Az üzletben képzett szakemberek dolgoznak, akik akár a készülékek beállításában, az adatok átmásolásában is a betérő vásárlók rendelkezésére állnak, de hasznos tippekkel és tanácsokkal is segítik a készülékek megismerését.
A miskolci márkaboltban ráadásul szervizpontot is üzemeltet majd a Samsung. Az egyedi, modern kialakítású térben így a készülékvásárlás és tanácsadás mellett már a teljeskörű mobil szervizszolgáltatást is igénybe vehetnek majd az ügyfelek.
A demencia nem természetes velejárója az öregedésnek
– Legfontosabb, hogy időben felismerjük a betegséget – mutatott rá Hubay György, hozzátéve: a prevenciót szeretnék valamilyen módon beilleszteni a Salkaházi programba is. – Szakemberek bevonásával dolgozunk annak előkészítésén, hogy hogyan tudnánk hozzájárulni a prevencióhoz, és hogyan tudnánk megkönnyíteni az ezzel a betegséggel küzdők mindennapjait.
– Én ebben szeretnék önöknek segíteni, és az alapítvány elnökével egyetemben biztos vagyok abban, hogy meg fogjuk találni a lehető legjobb megoldást – hangoztatta a Salkaházi program vezetője, hozzátéve: a város vezetése elé fogja terjeszteni javaslatát, és reményei szerint ott is támogatásra talál majd.
Két éve annak, hogy Miskolcon is rendeznek Alzheimer Cafékat. Ezek az alkalmak világszerte azokat a rendszeresen, havonta mindig azonos napon – nálunk a hónap harmadik hétfőjén – megtartott klubfoglalkozásokat takarják, ahol kötetlen, családias hangulatban beszélgethetnek a szellemi leépüléssel érintett betegek és családtagjaik. Mint Radomszki Lászlónétól, a találkozókat az Őszi Napsugár Otthonnal közösen szervező Őszidő Alapítvány elnökétől megtudtuk, programjaik sokat segítenek a hozzátartozóknak, de akár a szakembereknek is, abban, hogy a demens és az alzheimer-kórban szenvedő betegekkel hogyan kell foglalkozni.
– Egyre többen jönnek el alkalmainkra, azt tapasztaljuk, egyre többen érdeklődnek az egyébként jó hangulatú szakmai előadások iránt – mutatott rá az alapítványi elnök, akitől azt is megtudtuk, hogy ma Majoros Krisztina, a Mária Gyógyszertár tulajdonosa, szakgyógyszerész tartott előadás arról, ő hogyan látja a demenciát mint betegséget.
Visszatalálni a hétköznapi életbe – Áldozatsegítő Központ nyílt Miskolcon (Képgalériával!)
Az Igazságügyi Minisztérium a budapesti intézmény gyakorlati tapasztalatai alapján hozta létre a miskolci Áldozatsegítő Központot.
– Minisztériumunk elkötelezett híve annak, hogy a bűncselekmények és szabálysértések áldozatai részére nyújtott állami segítség még hatékonyabb és magasabb színvonalú legyen – szögezte le megnyitó beszédében az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár. Vízkelety Mariann hozzátette, bár ma még talán kevesen tudják, de az állami áldozatsegítés rendszerében egyénre szabott segítséget kaphatunk bűncselekmény elszenvedése, testi-lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, illetve vagyoni kár esetén.
– Az áldozatvédelem és -segítés a kormány számára prioritást élvez – emelte ki az államtitkár, aki örömének adott hangot azért, hogy a miskolci központ megnyitásával elindult az országos hálózat kiépítése. Mint fogalmazott, ezzel is erősíteni kívánják: ha valaki áldozattá válik, nem marad magára, van hová fordulnia, és minden szükséges segítséget megkap.
Megtudhattuk azt is a megnyitó alkalmával, hogy az áldozatsegítés Magyarországon elsősorban az állami intézményrendszeren keresztül valósul meg; az állam szolgáltatásokkal elősegíti az áldozatok érdekeinek érvényesítését, azonnali pénzügyi segítséget nyújt számukra, igazolja az áldozati státuszt, valamint tanúgondozást és védett szálláshelyet biztosít.
A fővárosban tavaly nyár elején nyitották meg az ország első Áldozatsegítő Központját, ahol az eltelt időben hozzávetőleg 230 esetben nyújtottak áldozatsegítő szolgáltatást. Az ügyfelek 47 százaléka vagyon elleni, erőszakos bűncselekménnyel, 37 százaléka pedig testisértés miatt, egészség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban fordult a központhoz. Mintegy 40 százalékuk volt vidéki, ez is indokolta az országos hálózat szervezését.
Pszichológus által vezetett egyéni, krízisintervenciós ellátást is biztosít a miskolci központ, aminek köszönhetően az áldozat lelkileg megerősödik, vissza tud illeszkedni megszokott életébe, munkakörnyezetébe. A központ munkatársai hivatali munkaidőben (hétfő: 8-16 óra; kedd: 8-16 óra; szerda: 8-18 óra; csütörtök: 8-16 óra; péntek: 8-14 óra) tájékoztatást, érzelmi segítségnyújtást adnak. A központban kialakítottak egy úgynevezett patrónus szobát is, ami az áldozatok biztonságos, átmeneti tartózkodását teszi lehetővé, mindaddig, amíg egy védett szálláshelyen el nem tudják helyezni.
– Ez a központ képes megadni azt, ami manapság egyre kevesebb van: ez pedig az önzetlenség – fogalmazott köszöntőjében Csöbör Katalin. Az országgyűlési képviselő hozzátette: az elesettekkel, kirekesztettekkel, a támogatásra és segítségre szorulókkal türelemmel és szeretettel kell bánni. A központ ajtaja pedig nyitva áll mindazok előtt, akik jogi vagy lelki segítségre, tanácsra szorulnak.
– Ma azért van lehetőség létrehozni egy ilyen központot, mert minden erőnket az ország felvirágoztatására tudjuk fordítani, hogy a legjobbat adhassuk az itt élőknek, és hogy közös jövőt építsünk – fűzte hozzá a kormánypárti politikus, aki rámutatott, ez nem volt mindig így, és „könnyen el is veszíthetjük ezt a szabadságot, mert vannak, akik veszélyt látnak az erős nemzetben”.
Kriza Ákos polgármester kiemelte, az áldozatokat segítő központ összefogja mindazok munkáját, akik velük foglalkoznak.
– Egy bűncselekmény áldozatain sokszor nem is látni külsérelmi nyomot, de a lelki folyamatok nagyon komoly szakmai odafigyelést igényelnek. Ezeknek a rendszereknek a kialakítása komoly vívmány, közös állami és önkormányzati feladat – hangoztatta a városvezető, aki megköszönte az együttműködést a rendszerben tevékenykedő egyházi képviselőknek, civil szervezeteknek. – A közös gondolkodás eredményeként az áldozatok segítését sokkal komolyabb, mélyebb szakmai alapokra helyezve, jobban átlátva közösen tudjuk megteremteni.
A polgármester emellett szólt a javuló miskolci közbiztonságról is. Elmondta, „messziről indultunk” a rendteremtésben, de az elmúlt 8 évben a rendőrség, az önkormányzat intézményei, a rendészet, a közterületfelügyelet munkája hatékonyságának növelésével jelentős eredményeket tudott elérni a város.
– A rendőrség megerősítésével, az önkormányzati rendészet létszámának és a közterületen elhelyezett kamerák számának bővítésével komoly eredményeket értünk el: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma például közel 60 százalékkal mérséklődött az elmúlt években, ez nagy eredmény – hangsúlyozta Kriza Ákos.
A megnyitó ünnepségen közreműködött az Akvarell formáció: Szécsi Viktória és Vihula Mihajlo előadóművész.
Hagyományos fáklyás felvonulással ünnepelt Miskolcon az MSZP
– Senki nincs egyedül, itt vagyunk egymásnak, csak előrefelé megyünk! – kezdte beszédét Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: a szocialisták azért a baloldali, demokratikus eszméért harcolnak, hogy az embereknek jobb legyen; mert a jólét politikai akarat kérdése is.
A választás a népképviselet legszebb ünnepe, fogalmazott az MSZP budapesti elnöke, aki egyebek mellett kritizálta a választójogi törvényt, ami véleménye szerint a kormánypártnak kedvez. Ők „visszaélnek azzal a hatalommal, amit a nép rájuk ruházott”, fogalmazott. – Mi tisztességgel, egyenes gerinccel harcolunk azért, hogy egyről a kettőre jusson az ország és az a régió, az a kerület, az a város, ahol bizalmat szavaztak nekünk – hangoztatta.
– ’48-ban felismerték azt, hogy nemcsak magyar, hanem európai tétje is van az eseményeknek, ahogy a mostani választásoknak is. De felismerték azt is az akkori hősök, hogy ha egy pillanatra is, de egységet kell teremteni – hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes.
– Demokraták, bármilyen vita legyen köztünk, a mi politikai céljaink elérése együttműködésre kell, hogy ösztönözzön bennünket; legyenek szociáldemokraták, zöldek, polgári radikálisok vagy mérsékelt konzervatívok, össze kell kapaszkodnunk – hívta fel a figyelmet az MSZP országgyűlési képviselője, aki azonban arra is kérte híveiket, hogy ne szavazzanak a Jobbikra. – Nélkülük is tudunk nyerni. Nem tudok olyanokra szavazni, aki gyerek és gyerek között, vagy éppen bőrszín szerint különbséget tesz, aki leköpi azt a közösséget, ahonnan a szavazatait kapta, aki álszenteskedik - fogalmazott.
Varga László, a megyei 2-es egyéni választókerület szocialista országgyűlési képviselője úgy fogalmazott, nagy tisztesség olyan elődök után képviselni Miskolcot a parlamentben, mint Soltész Nagy Kálmán vagy Szentpáli István.
A mai politikai helyzetre rátérve elmondta, ma az összekapaszkodás jelenthet megoldást demokratikus oldalon; Miskolcon és a megyében is elmondása szerint egy egységes demokrata választ keresnek a kormány politikájára.
– Egy ilyen intézményes együttműködésért fogok dolgozni április 8. után is – szögezte le Varga László, aki jobb egészségügyet és sajtószabadságot követelt, valamint egyebek mellett azt, hogy az állami oktatásban tanuló diákok is kapják meg azt a támogatást, mint amit az egyházi iskolák tanulói.
– Ha valamikor van értelme küzdeni azért, hogy változás legyen az országban, akkor az most van. Egészen biztosan a legjobb pillanatban vagyunk ebben a tekintetben – emelte ki a szocialista politikus, hozzátéve: ha a demokraták minden választókerületben együtt küzdenek, akkor sikert érhetnek el.
Debreczeni JÓzsef, a DK MSZP által is támogatott, miskolci jelöltje az 1-es választókerületben, felidézte a 19. század első felében lezajló polgári átalakulás politikai-társadalmi-közéleti vívmányait. Az ország akkor a nyugati fejlődés útján is hatalmasat lépett előre - mutatott rá a közíró. A magyar társadalom akkor kész volt harcolni a vallott értékek védelmében, a saját uralkodója ellen is, hangoztatta.
– 1848-ban tehát a polgári szabadságeszmények és a nemzet a legszorosabb módon összekapcsolódott – húzta alá Debreczeni, hozzátéve: a mai hatalom a 12 pont több követelésével is szembe ment.
Az MSZP idén is fáklyás felvonulással emlékezett 48 hőseire, Görgey utcából indulva a Kossuth szoborig vonult a menet az ünnep előestéjén, március 14-én.
