Csöbör Katalin emlékeztetett, a három évvel ezelőtti évnyitó fórumon azt mondta, 2015 sorsfordító év lesz. Az azóta eltelt hónapok pedig bizonyították, hogy a bevándorlási hullám – mind hazánkra, mind Európára nézve – sorsfordító jelentőséggel bírt. Ezt mi már akkor láttuk – húzta alá a kormánypárti politikus, hozzátéve: talán csak a liberális világkáosz megálmodói, kitalálói, hazai kiszolgálói nem akarják ezt ilyen világosan látni. Ők azok, akik a nemzetek feletti, nyitott társadalom hívei. A  határok leomlását jelenti ez a nyitott világ, a tőke ellenőrzés nélküli szabad áramlását – egyben a kisemberek szigorúbb ellenőrzését is.

Mocsári László képgalériája!

– Kitalálói számára mindez nagy nyitottságot jelent, a többieknek azonban szegénységet, bezártságot – fogalmazott a képviselő. Csöbör Katalin hozzátette, a mostani népvándorlás hívta tehát fel a figyelmet arra, hogy sorsfordító időket élünk. Az ellenőrzés nélküli nagytőke, a világmédia, a világkormányzás és a nyitott társadalom eszeméje azonban visszaszorulóban van  - mindezt ugyanis világszerte megelégelték az emberek az elmúlt két évben, s változtatni akarnak. A politikus ezzel kapcsolatban megemlítette egyebek mellett a brexitet, az amerikai elnökválasztást, az osztrák kancellárválasztást, a magyar migráns-népszavazást, a kerítésépítést, a harcot Soros Györggyel szemben.

– Soros szinte egy személyben vállalja fel a harcot a nemzetállamok ellen, évtizedeket és rengeteg pénzt szentelt ideológiájának és globális hálózatának kiépítésére. Mára azt is világosan látni, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba – mutatott rá Csöbör Katalin. Szerencsére azonban – tette hozzá a kormánypárti képviselő – van egy ország, amelynek a kormánya és kormányfője komolyan veszi a Soros György elleni harcot; Orbán Viktornak elég bátorsága van ahhoz, hogy leleplezze a milliárdost, és harcoljon ellene.

Csöbör Katalin szólt a kormány eredményeiről is. Emlékeztetett, 2010-ben 1 millió új munkahelyet hirdettek meg 10 év alatt, s mára azt látni megyénkben is, hogy nagyon nehéz munkaerőt találni. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy még több munkahelyet teremtsenek, mert ezek biztosítják a megélhetést. Így biztonságban tudhatják az emberek a családjaikat, ehhez kellett a rezsicsökkentés és a családtámogatási politika is. A már bejelentett beruházások közül kiemelte, hogy az Ongropack gyárat épít Miskolc határában, a Spinto pedig Miskolcon hoz létre új autóipari szerszámgépgyárat. Hozzátette, továbbra is azon dolgoznak, hogy vonzóvá tegyék a gazdasági környezetet a nagyvállalatok számára. Ehhez járul hozzá mások mellett a Miskolcot Kassával összekötő autópálya építése is.

– A legfontosabb feladatomnak azt tekintem, hogy gondozzam a választók által rám bízott körzetet, hogy az itt élők biztonságban tudhassák magukat és családjukat. Nekünk Magyarország, s azon belül Borsod, Miskolc és környéke az első – hangsúlyozta végül Csöbör Katalin.

A legfőbb feladat most arról beszélni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy harmadszor is polgári kormány alakulhasson Magyarországon – ezt már a Fidesz frakcióvezetője mondta. Gulyás Gergely a kormányzati eredmények ismertetése előtt a migrációs válságról beszélt. Mint mondta, az elmúlt 1,5-2 év Európa-szerte azt mutatta, hogy a bevándorlás nagyban meghatározta a választások eredményét. Ha egy kormány támogatója volt a migrációnak, s nem tudta garantálni az ország polgárainak a biztonságát, gazdasági és egyéb teljesítményétől függően, elzavarták az emberek.

– Magyarország jó példával járt elöl, 2015-ben elsőként tettük világossá, hogy ha valaki nem képes a saját határait megvédeni, akkor a saját polgárait sem fogja tudni megóvni – húzta alá a frakcióvezető. – Ezért vezettünk be minden korábbinál szigorúbb határvédelmet, ezért létesítettünk határkerítést, ezért tettük lehetővé, hogy a katonaság is közreműködjön a határvédelemben, s ezért tettük lehetővé, hogy a korábbi helyére egy olyan jogi szabályozás lépjen, ami egyértelműen bűncselekménynek tekinti a tiltott határátlépést.

A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, a választók támogatása nélkül a kormány nem tudta volna megvívni harcait, a magyarok több alkalommal egyértelműen kiálltak már eddig is a döntéseik mellett. Miközben – mutatott rá Gulyás Gergely – a magyar ellenzék először azt mondta, hogy a bevándorlás mint probléma nem létezik, majd hogy semmi szükség a kerítésépítésre; aztán le akarták bontani azt. Tagadták a kötelező betelepítési kvóta meglétét is ezek a pártok. – Jól látható tehát, hogy az ország számára tragikus következményekkel járna, ha a mai magyar ellenzék kezébe kerülne a kormányrúd. Ezzel megváltozna a bevándorlási politika – fogalmazott.

Az elmúlt, közel nyolc év kormányzati teljesítményét méltatva a politikus rámutatott, mintegy 750 ezerrel többen dolgoznak ma hazánkban, mint 2010-ben. Tavaly – a rendszerváltás óta egyedülálló módon – 12 százalékkal nőttek a reálbérek. A magyar gazdaság várhatóan 3-4 százalékos stabil növekedést tud produkálni hosszabb távon is, a költségvetési hiány 2 százalék alatti, az államadósság 72-73 százalékra csökkent (kormányváltáskor meghaladta a 80 százalékot). – A mutatók hasonló növekedést irányoznak elő, ez a bővülés pedig a mindennapokban, az életszínvonal emelkedésében is tetten érhető lesz. További béremelésekre lehet számítani, Magyarország nagy lépésekkel tud felzárkózni az európai átlaghoz – hangoztatta Gulyás Gergely.

A demográfiai mutatók javulása mellett az is örömre ad okot a Fidesz frakcióvezetője szerint, hogy a nemzetpolitika terén is sikerült előre lépni: egymillió új magyar állampolgár van, 11 millióan rendelkeznek magyar útlevéllel. – Mind a gazdaságpolitika, mind a társadalom- és nemzetpolitika terén komoly előrelépést tettünk az elmúlt nyolc évben. Ez azonban nem lett volna lehetséges stabil kormánytöbbség nélkül. Minden eredmény veszélybe kerülhet, ha a jelenlegi kormánytöbbségnek nem lesz  lehetősége kormányt alakítani április 8. után – fogalmazott Gulyás Gergely.

A jótékony pálinkázást a rendezvény fővédnöke, Csöbör Katalin nyitotta meg. Az országgyűlési képviselő dicsérte a szervező görömbölyieket, akik szavai szerint mindig példát mutatnak nekünk abból, hogyan kell közösséget építeni. Elmondta, néhány évvel ezelőtt maga is járt a kárpátaljai gyermekotthonban.

– A mai világban különösen fontos a közösségépítés, és most itt, Miskolc belvárosában az ország minden részéből, valamint külhonból gyűltek össze barátok. Olyan emberek, akik egy célért küzdenek, és akik jobban szeretnek adni, mint kapni. Most együtt meg tudjuk mutatni a pálinka jótékony hatását is – tette hozzá a politikus, aki megkapta az első kupicát, hogy azzal az adományláda megtelésére koccinthasson.

A hivatalosan is a világ legnagyobb, 32 (!) literes pálinkás poharát finom muskotályos szőlőpálinkával a Bükki Pálinka Lovagrend és az István Nádor Borlovagrend tagjai segítettek feltölteni.

A főszervező Kovács András, a Görömbölyi Borbarátok Hagyományőrző Egyesület elnöke úgy fogalmazott, szerették volna bizonyítani a rendezvénnyel, hogy a pálinka jótékony célokra is fogyasztható. A finom italon keresztül kívánták összehozni azokat a farsangozókat, akik szeretnének tenni a külhoni magyarokért. Nekik igen nagy szükségük van az anyaország segítségére, húzta alá a főszervező.

Kárpátalja legnagyobb magyar lakosságú falujában, Nagydobronyban épült az az árvaház, amelynek személyzete az elhagyott és fogyatékkal élő lánygyermekek szellemi, lelki és fizikai gondozását végzi szívvel-lélekkel. Az ő számukra hirdették meg a jótékonysági eseményt. Az ukrán állam nem részesíti anyagi támogatásban az intézményt. Adományokból tartják fenn magukat, amik többnyire csak a személyzet minimálbérére nyújtanak fedezetet. Katkó László vezetésével ezért a kezdetektől törekedtek az önellátásra, saját gazdaság létrehozására. A földeken és a fóliaházakban zöldségeket és gabonaféléket termesztenek. Saját méhészetük van, szarvasmarha-állományuk, valamint sertéstelepük biztosítja a húst, a tejet, a tejfölt és a túrót. A gyermekek részt vehetnek az állatok gondozásában, ellátásában és a mezőgazdasági munkákban. Az intézmény egyik célja az, hogy az általuk nevelt gyermekek az intézetből kikerülve a társadalom teljes értékű tagjai legyenek, akik pedig fogyatékosságuk miatt nem tudják elhagyni az otthont, azoknak hasznos elfoglaltságot, életcélt, munkalehetőséget biztosítsanak.

Juhász Ákos képgalériája!

A jótékony pálinkázáson egészen délután 2-ig várták az érdeklődőket, de a nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Református Gyermekotthon bankszámlájára is utalhatunk felajánlást, a szám a kiosztott brossúrákon is megtalálható. Az adományokat vasárnap este összesítik majd.

A fórum elején Tompa Sándor önkormányzati képviselő, a DK országos tanácsának tagja bejelentette, létrejött a megállapodás a Demokratikus Koalíció (DK) és az MSZP között. Ennek megfelelően, mind a két párt támogatja Debreczeni József DK-jelöltet a miskolci 1-es számú egyéni választókerületben.

Debreczeni József a DK és a Szolidaritás jelöltjeként indul a választásokon, az MSZP és a Párbeszéd támogatásával. Bemutatkozásában vázolta politikai pályafutását, az MDF-nél, majd a DK-nál átélt sikerekre és kudarcokra is kitérve, úgy fogalmazott: „veszünk egy nagyobb levegőt, és újra nekimegyünk”. - Magyarországon helyre kell állítani a törvényességet, a demokráciát, tisztességes munkáért tisztességes bért kell fizetni. Az oktatást és az egészségügyet pedig rendbe kell tenni – fogalmazott Debreczeni József, a választók figyelmébe ajánlva a DK által is támogatott Varga László szocialista jelöltet a miskolci 2-es választókörzetben. Mint mondta, csak így, közösen és együttműködve lehet esélyük.

A rendezvényen elhangzott, decemberben eldőlt, milyen arányban osztja fel a két párt a 106 egyéni választókerületet: a megállapodás szerint 46 helyen a DK, 60 helyen a szocialisták indítanak jelölteket. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózd körzetközpontú 3-as egyéni választókerületben a miskolci Varga Gergő indul, míg a Sátoraljaújhely központú 5-ösben Záveczki Tibor. Őket is bemutatták a lakossági fórumon.

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke beszédében úgy vélte, most induló kampányuk "sikerrel kecsegtet". A politikus elmondta, bízik a választók bölcsességében és bátorságában. Megemlítette Sokak Magyarországa című programjukat, majd bírálta a kormánypártok politikáját, a konszolidáció elmaradását. – Az ország kormányzása nem nyugodtabb, kiszámíthatóbb lett, hanem még radikálisabb – fogalmazott a pártelnök, kiemelve kampányszlogenjüket: „Orbánnal nem alkuszunk”.

Gyurcsány Ferenc szerint "a Demokratikus Koalíciónak sok erénye van", ezek közül szerinte a legfontosabb: soha nem inogtak meg abban, hogy nincs mód és lehetőség együttműködni a Fidesszel. A pártelnök ezúttal is kitért a külhoni magyarok szavazati jogára, megismételve állsápontját, hogy „aki soha nem élt itt, az ne szavazhasson”.  Mint fogalmazott, azoknak kell dönteniük a választáson, akik itt élnek, és viselik is majd a döntéseik következményeit. A politikus bírálta az ellenzéki pártokat, amelyek képviselői közül senki sem mer erről beszélni, a DK legalább vitát szeretne a kérdésben. 

Gyurcsány Ferenc kemény kampányra számít, mint fogalmazott: „ez nincs ellenemre; aki velem akar bajt vívni, azt üdvözlöm a páston”. – Én optimista vagyok, bízom a nép bölcsességében, bárhogy is dönt. Ezt az öldöklő politikai polgárháborús hangulatot nagyon gyorsan meg lehet szüntetni. Éljünk normálisan, fogadjuk el egymást! - mondta beszédének végén a DK elnöke.

„Együtt – másként. Az integráció útelágazásai” – ezzel a címmel rendezték meg idén a konferenciát, aminek célja az esemény meghívójában foglaltak szerint az volt, hogy az ország minden részéből érkező oktatási szakemberek, tanárok megvitassák napjaink társadalmi problémáit a közoktatás, a pedagógia összefüggésében. A tudományos konferenciát évek óta nagy sikerrel megrendező miskolci Tanárképző Intézet oktatója érdeklődésünkre hozzátette, arra a keresik a választ a több szekcióban előadó szakemberek, hogy az oktatásnak milyen szerepe van a szegények és a romák, valamint a fogyatékkal élők integrálásában.

– Ez meglátásunk szerint egyszerre szociális és szociálpedagógiai, ugyanakkor például gyógypedagógiai kérdés is – mutatott rá Knausz Imre, aki az intézet feladatait ecsetelve elmondta, a leendő tanárokat egy ilyen integrált környezetre készítik fel a képzés során.

Ebben újabb lépést tehet előre a Miskolci Egyetem, hiszen már készül az akkreditációs anyag egy gyógypedagógiai alapképzés elindítására. Kecskés Judit egyetemi docens, a Bölcsészettudományi Kar tanulmányi dékánhelyettese kiemelte, a képzés beindítása megalapozott a régióban, van rá igény a felméréseik szerint. Ráadásul a Miskolci Egyetem igazi universitas, ahol több karon folyik az oktatás, és ezek a karok együttműködnek egymással – így tudnak többletet és specializációt nyújtani más egyetemekhez és képzésekhez képest. A sikeres akkreditáció után, a remények szerint akár 50-70 fővel is elindulhat a képzés.

A tanulmányi dékánhelyettes a konferencia résztvevőit köszöntő beszédében örömének adott hangot, hogy sokan már a kezdetek óta, minden évben eljönnek Miskolcra, és „11 éve építik a konferenciát”, és hozzájárulnak ahhoz, hogy egy igazi, országosan is elismert szakmai műhellyé váljon a Taní-tani. Kifejtette, az oktatási intézményeket rengeteg mutató szerint mérik (diákok, projektek száma, bevétel nagysága stb.), mérik ugyanakkor az oktatókat is: milyen képzéseken vettek részt, vagy hogy hány tanulót vezettek el egy következő oktatási szintig. A számszerű adatok mellett azonban – fogalmazott Kecskés Judit – beszélni kell a másság kezeléséről, az integrációról is.

– A konferencia előadói az osztálytermi integrációval foglalkoznak; azzal, hogyan működik a beillesztés, a fejlesztés, a helyzetbe hozás. A műhelymunkák során pedig beszélnek arról is, milyen utakat járnak végig a tanulók, de az oktatók is – sorolta a dékánhelyettes.

„Helyzetbe hozni vagy otthagyni?” címmel tartott plenáris előadást L. Ritók Nóra. Az 1999-ben indult Igazgyöngy Alapítvány vezetője – aki egyébként eredetileg grafikusművész, de van pedagógusi végzettsége is – alapkérdésként azt vetette fel, hogyan tud az iskola olyan hatást kiváltani a gyerekben, hogy hazamenve ezek ne amortizálódjanak le? Amikor pedig egyes régiókban lakhatási szegénységről beszélünk, vannak családok, akik fűtési gondokkal küzdenek, ahol nincs áram, ahol a gyermek nem tud megfelelően tisztálkodni, vagy ahol nincs személyes élettere – ezeknél a családoknál hogyan lehet megvalósítani, hogy ne vesszen el minden, amit az iskolában elértek a gyermeknél?

– Arra jutottam, hogy egyedül az iskola nem tud választ adni erre a kérdésre, a helyi problémákra reflektálóan kell fejleszteni a gyerekeket, a szülők bevonásával – ismertette az alapítványi vezető, hozzátéve: több mint húsz településen végeznek oktatási-szociális munkát, ennek adaptálhatóságán dolgoznak, és a módszertant akár a szakemberképzésbe is bevonhatják.

Csomós József a Tiszáninneni Református Egyházkerület folyamatban lévő, előkészítésben vagy éppen már lezárás előtt álló fejlesztéseiről szólt. A püspök ismertette, a tiszáninneni ma a legnagyobb intézményfenntartó református egyházkerület, és az oktatás iránti elkötelezettségüket az is jól mutatja, hogy közel 10 ezer diák és 1 ezer dolgozójuk van, valamint 3 szakképző iskolájuk. A fontosabb fejlesztések között megemlítette, hogy több mint száz parókiának végzik el az energetikai felújítását, Sárospatakon sportcsarnokot építenek, Miskolcon pedig uszodát és új tornatermet – utóbbi esetében ma írták alá a kivitelezői szerződést.

A nyílt közbeszerzési eljárásban két építőipari cég – az FK Raszter Építő Zrt. és a Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft. – konzorciuma nyújtott be nyertes pályázatot. Farkas László, az FK Raszter ügyvezetője ecsetelte az építés körülményeit, nehézségeit – indoklása szerint utóbbi miatt jelentkeztek konzorciumban a kivitelezésre.

– Nagyon bonyolult ház, nagyon szűk területen kell dolgozni. Gyakorlatilag egy hegyoldalt kell ahhoz elhordanunk és „megfognunk”, hogy az épületet fel lehessen építeni. Ugyanakkor egy meglévő távfűtés mellett kell végeznünk, úgy, hogy ez a távfűtő vezeték körülbelül 20 ezer embert lát el távhővel. Ezt az építkezés közben ki kell váltani – sorolta, hozzátéve: közös felelősségvállalással azonban jobban meg tudják oldani a feladatot.

A régi tornatermet elbontják, ennek helyére húzzák fel az uszodát, és e fölé, az épület emeletére a tornatermet. A kiszolgáló részen ötszintes lesz az épület.

A mintegy 2,4 milliárdos beruházást az állam is támogatja 1,5 milliárd forinttal. Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, meglátása szerint a beruházás túlmutat önmagán, üzenetet is hordoz magában.

– Ma Nyugaton számos esetben azt látjuk, hogy alapvető keresztény értékeink sérülnek, kerülnek zárójelbe, de számunkra itt, Közép-Kelet-Európában, Magyarországon kifejezetten fontos, hogy a hagyományaink, keresztény elveink és hitbeli kötődésünk megmaradjon, tovább tudjuk adni gyermekeinknek – húzta alá.

Ehhez az kell – folytatta a helyettes államtitkár –, hogy az egyházak olyan közfeladatokat is vállaljanak, amik túlmutatnak a hitéleti és a közösségépítő tevékenységen is. A szociális feladatok ellátása mellett ilyen az oktatás. Mint Fülöp Attila ismertette, a rendszerváltáskor alig tíz egyházi iskola működött hazánkban, pár ezer gyermek tanult ezekben. 2010-ben 110 ezer diákja volt az egyházi fenntartású óvodáknak, általános és középiskoláknak – ma 214 ezer gyermek tanul ilyen köznevelési intézményben, ebből 53 ezer neveléséről a református egyház gondoskodik.

Magyar történelmi tapasztalat, hogy az állam csak akkor volt erős, amikor az egyházat nem ellenségként kezelte, hanem szövetségesének tekintette – fogalmazott Csöbör Katalin. Az országgyűlési képviselő hitet tett amellett, hogy keresztény alapokon és értékeken nyugvó oktatás lehet a fiatalok nevelésének legjobb módja a jövőben is. Ezért döntött úgy a kormány, hogy támogatják a miskolci Lévay gimnázium fejlesztését.

– Az építkezés tehát egy nagy összefogás, a magyar állam és a református egyház összefogásának eredménye. Magyarország sikere az összefogásra épül, ezért tud jobb teljesítményt nyújtani, korábbi önmagát felülmúlva is – fogalmazott a politikus.

A beruházásnál – tette hozzá Ábrám Tibor, a Lévay gimnázium igazgatója –, akár építészeti, akár városüzemeltetési területen azt tapasztalták a Miskolc Holding és tagvállalatai, valamint Rostás László főépítész részéről, hogy nagyon együttműködőek. És jó a kapcsolat Miskolcon az egyházak és az önkormányzat között is.

Miskolc belvárosában több mint 20 éve nincs uszoda, tehát azt mondhatjuk, hogy egy hiánypótló fejlesztés előtt állunk – mutatott rá a város polgármestere. Kriza Ákos hozzátette, Miskolc talán az egyetlen olyan megyei jogú város, ahol kötelező úszásoktatás van minden diáknak, és jól állunk az egy főre eső vízfelület nagyságában is.

– A sport kultúrája ott van a miskolciak lelkében. A fejlesztést igyekeztünk magunk is támogatni, szakmai szempontból, városfenntartási és városüzemeltetési szakembereinket bevontuk a tervezésbe. A szükséges politikai támogatást is biztosítottuk, hiszen a város lakóit szolgálja a beruházás – hangsúlyozta Kriza Ákos polgármester.

A projekt részleteit Ábrám Tibor ismertette. A Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója elmondta, 650 tanulójuk és 230 kollégistájuk van. Nemcsak a város fiataljait fogadja az intézmény, hiszen a felső-magyarországi régiónak több mint 120 településéről van tanulójuk.

– A Lévaynak küldetése van Miskolcon és a régióban; amikor egyre inkább az értéksemlegességet tapasztaljuk magunk körül, mi akkor egy határozott keresztény értékrendre neveljük a fiatalokat. Amikor az individualizáció dívik a világban, akkor mi a közösségek fontosságára hívjuk fel a figyelmet. És a globalizációval szemben a lokális felelősséget hangoztatjuk – hangoztatta az igazgató.

A küldetés teljesítéséhez persze szükségesek a megfelelő feltételek, nagy előrelépést jelent a mostani fejlesztés, hiszen korábban nem volt úszási lehetőség a Lévayban. Most azonban építenek egy uszodát és egy szabvány méretű kézilabdapályát tartalmazó tornatermet.

– Az épület azonban közcéllal épül, azaz a szabad kapacitásunkban fel fogjuk kínálni a belváros más oktatási intézményeiben tanuló fiatalok, illetve a miskolci polgárok számára az úszási, sportolási lehetőséget – mondta el Ábrám Tibor, akitől azt is megtudtuk, hogy a gimnázium működését nem érinti a munka, a testnevelés órákat is meg tudják tartani egy arra kijelölt teremben.

Kósa Lajos az előzetes egyeztetések után most azért látogat el a megyei jogú városokba, hogy ellenőrizze a Modern városok programban megvalósuló fejlesztéseket, konzultáljon a feladatokról, egyeztessen a városok vezetőivel, és hogy kijelöljék a következő lépéseket. A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn Miskolcra érkezett, a Diósgyőri várban – egy bejárást követően – tájékoztatta a program állásáról a sajtó képviselőit.

Juhász Ákos képgalériája!

Előbb azonban Lengyel Katalin projektirányítási igazgatótól hallhattunk a vár további fejlesztésének részleteiről. Mint elmondta, a Diósgyőri vár rekonstrukciójának folytatásában visszaépítik a délnyugati csonka tornyot, a nyugati palotaszárnyat, az ebédlő palotát, a palotaszárnyak és a tornyok pedig magastetős lezárást kapnak. Megtudhattuk azt is, hogy interaktív bemutatótereket alakítanak majd ki a várban, ahol Nagy Lajos király korának mindennapjait – például a vadászatokat, a földművelést – mutatják be. Sokak érdeklődését keltheti majd fel a királyi füvészkert is, csakúgy, mint a komoly turisztikai attrakciónak minősülő vizesárok.

Kósa Lajos kiemelte, egy 3500 milliárdos, a valaha volt legnagyobb vidékfejlesztési programról van szó. A fejlesztések messze túlnyúlnak a megyei jogú városok határain, így mintegy 6-6,5 millió embert érintenek. A programhoz 250 projekt tartozik, az ezekről szóló megálapodásokat Orbán Viktor miniszterelnök korábban megkötötte a városvezetőkkel. Időarányosan 600 milliárdot fizettek már ki a program előkészítésére, tervezésre, több helyen pedig a kivitelezésre is. 2022-ig kell lezárni a programot, időarányosan jól állunk - tette hozzá Kósa Lajos.

A miniszter a miskolci vonatkozású projektekről elmondta, ennek legnagyobb eleme a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés. Nemzetstratégiai szempontból és Miskolcnak is rendkívüli fontosságú, hogy megteremtsék az összeköttetést Miskolc és Kassa között. 2022-ig készül el a határig az M30-as autópálya, mintegy 240 milliárd forintból.

Az Okos város – Okos Miskolc program mintegy 8 milliárdos beruházás. Ennek már befejeződött az előkészítése, az összeg nagyobb felét már át is utalták a városnak. Ez egy összetett program, legnagyobb része egy intelligens kamera-rendszer kiépítése, melynek részleteiről a Rendészeti Bizottság elnökével, Hubay Györggyel is egyeztettek. A kamerarendszer kiépítésére a szükséges előkészítés megtörtént, a közbeszerzési eljárás is eredményesen lezárult. A program része az elektronikus közlekedési jegyrendszer bevezetése is, ami segíthet a hálózat tervezésében, az utazási szokások felmérésében.

Az új ipari park kialakítására is átutaltak már mintegy 5,4 milliárdot a program keretében. Összesen nagyjából 9 milliárdos igény van a telekvásárlásra, infrastruktúra kialakításra. – Szükség van erre a parkra ahhoz, hogy az egyre élénkülő gazdasági igényeket, a Miskolc iránti érdeklődést ki tudja elégíteni a város – mutatott rá a miniszter, hozzátéve: a projekt időarányosan jól áll, jövőre az ipari park teljes fejlesztését lezárhatják.

A többféle közlekedési módot kombináló (intermodális) csomópont kialakításával kapcsolatban Kósa Lajos kiemelte, ahhoz, hogy a helyi közösségi, valamint távolsági közlekedés problémái megoldhatók legyenek, az első lépés az Y-híd megépítése; erre 15 milliárd forintot kért a város.

– A mostani egyeztetések eredményeképpen kezdeményezni fogom a kormánynál, hogy ezt a beruházást hozzuk előre. Megegyeztünk a várossal, hogy ezt mindenképpen meg fogjuk csinálni – mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter.

A szakképzés fejlesztésére, a már meglévő koncepció megvalósítására szintén a kormány támogatását kéri a város. Erre 80 millió forintot már megkapott Miskolc, a programokat az ágazati minisztériumokkal kell leegyeztetni. A téma fontosságát hangsúlyozta Kósa Lajos is, aki úgy fogalmazott, nem elég fejleszteni az ipari parkjainkat, a szakképzésben is lépést kell tartani a korral.

Két, turisztikai szempontból fontos területről tájékoztatott még a miniszter. A Miskolctapolcai Strandfürdő egy 9 milliárd forintos fejlesztés, a projekt előkészítésére 300 milliót már átutaltak Miskolcnak, elkészültek a tanulmányok, néhány kérdést kell még tisztázni a projekt kapcsán. A Diósgyőri vár pedig egy teljes, építészeti, rekonstrukciós, egyúttal idegenforgalmi látványelemekkel megvalósuló fejlesztés. A miniszter helyeselte, hogy néhány arra alkalmas várat eredeti formájában helyreállítanak. Ilyen lesz Diósgyőr vára is, amit eredeti pompájában állítanak vissza, mint mondta, ebben ő maga is a messzemenőkig támogatja Kriza Ákos polgármestert.

– Meg kell mutatni, hogyan nézhetett ki ez szép vár az eredeti formájában. Ez egy járható, helyes út, amit Diósgyőr példája is jól mutat – fogalmazott Kósa Lajos, akitől azt is megtudhattuk, hogy mintegy 5,8 milliárd forintot már átutaltak a városnak a fejlesztésre, de még tárgyalnak arról, hogy milyen további forrásokat lehetne bevonni.

Miskolc összességében 327 milliárd forintot kap a Modern városok program keretében, a fejlesztéseket 2022-re be tudják fejezni. Már ezen az időponton túl is gondolkodtak a város vezetésével és Csöbör Katalin országgyűlési képviselővel. Felmerült a Búza tér fejlesztése és a várost délnyugati irányban elkerülő út megépítése is - összegezte a miniszter.

– Látható, hogy a kormányzat és a városvezetés közösen egy rendkívül stabil programot hozott létre, ami további fejlődést eredményez – ezt már Kriza Ákos polgármester hangsúlyozta. – A program rendkívüli stabilitást és biztonságot jelent, a fejlesztések gyakorlatilag átölelik az egész várost. A gazdaságfejlesztés kiemelt helyen szerepel ebben a programban - tette hozzá.

A városvezető emlékeztetett, Miskolc gazdasága az elmúlt években sokat fejlődött, az iparűzési adó például több mint 40 százalékkal bővült, ez kimagasló eredmény. Csak az elmúlt három hónapban három nagy gazdaságfejlesztési bejelentés volt. A polgármester külön szólt arról, hogy a szakképzés jövőképét is felvázolták. Megvalósíthatósági tanulmányt készítettek arra, hogyan lehetne biztosítani a humán erőforrást a helyi gazdasági szereplőknek. Miskolc 4.0 a neve a tanulmánynak, amely átfogja a teljes oktatási vertikumot az óvodától az egyetemig. A Szakképzési Centrummal, a tankerülettel és az egyetemmel való egyeztetés nyomán született meg a tanulmány, ami részletesen nyomon követi a gyermekek életútját, és kitér a tehetséggondozásra, a pályaorientációra is. Megírásánál a gazdasági élet szereplőinek javaslatait is figyelembe vették. Az Okos város – Okos Miskolc kiemelt területe a közbiztonság, a biztonságtechnika erősítése, fejlesztése.

Hubay György országgyűlési képviselőjelölt, a Rendészeti Bizottság elnöke ismertette, az Okos város program keretében lehetőség nyílt arra, hogy mintegy 1,6 milliárd forintból a kor követelményeinek megfelelő térfigyelő kamerarendszert építhessenek ki Miskolcon. – Biztos vagyok abban, hogy jelentősen hozzájárul a biztonságérzet növekedéséhez a városban – húzta alá.

Kiemelte, a városvezetés Miskolcot az ország legbiztonságosabb településévé kívánja tenni. 2010 óta folyamatosan csökken, a felére esett vissza a közterületeken elkövetett bűncselekmények száma. Soha nem látott összegeket fordítottak a közbiztonság javítására: 2010-ben 340 millió forintot, 2015-ben 650 millió, 2016 több mint 700 milliót, tavaly pedig több mint 1 milliárd forintot. Rendészeti alközpontokat alakítottak ki, és elkezdődött egy közös rendészeti diszpécserközpont kialakítása, ez lesz a főhadiszállása a Modern városok program keretein belül kiépülő, 800 kamerából álló rendszernek. Gyökeresen megváltoztatja majd a közrend védelmét, emelte ki Hubay György. A kamerarendszer bővítése 1,6 milliárd forintból valósul meg.

Csöbör Katalin országgyűlési képviselő rámutatott, Miskolc fejlődése az egész megyének fontos. A kormány kiemelten kezeli a munkahelyteremtést, az új, mintegy ezer hektáros ipari park első ütemében már rendezték a tulajdonviszonyokat egy 120 hektáros terület kapcsán, ez közvetlenül kapcsolódik a déli ipari parkhoz. Az infrastrukturális fejlesztések idén meg is kezdődnek. A politikus kiemelte a közlekedési fejlesztések fontosságát a gazdaság erősítésében, így méltatta a Miskolcot Kassával összekötő autópályát és az Y-híd kialakítását is.

– A legfontosabb, hogy a térség fejlődjön gazdaságilag, kulturális hagyományainak megfelelően, és hogy biztonságban tudhassuk családunkat és magunkat – zárta szavait Csöbör Katalin.

Az ERGO – Európai Regionális Szervezet 2016 óta dolgozik az ifjúság egészségmegőrzése terén kiemelkedő értékkel bíró, TeenSTAR elnevezésű nemzetközi szexuálpedagógiai személyiségfejlesztő program magyar nyelvterületen történő elterjesztésén. Céljuk, hogy a főleg Németországban, Ausztriában jelentős eredményeket elérő, a szülők és diákok körében egyaránt népszerű képzés tananyaga a Kárpát-medence fiataljai számára is elérhetővé váljon. Ékes Ilona, az ERGO elnöke Miskolcon köszöntötte a felvidéki és erdélyi projektpartnereket is.

– Fiatalokkal foglalkozó szakembereket képezünk, nagy hiányt pótolva; a szexuálpedagógiai módszerünk fejleszti a személyiséget, a gyermekvállalást pedig értékként mutatja be – hangoztatta az elnök, aki a program előnyei között megemlítette, hogy felnőttként kezeli a fiatalokat; a megismerést, megértést és az értékvédelmet állítja a középpontba; ugyanakkor ötletgazdag, kreatív, és egészséges önbizalmat alakít ki a fiatalokban.

Az osztrák, német, felvidéki és erdélyi partnerekkel benyújtott pályázat eredményeként, a Transznacionális Együttműködések projekt keretében, idén januárban a miskolci régióban indulhat el a hároméves program. Kriza Ákos polgármester rámutatott, a mai gyerekek rengeteg információhoz férnek hozzá – akár a szexualitás témakörében is –, de ez az óriási adathalmaz nem feltétlenül rendeződik össze a fejükben – ezen a hosszú és mély beszélgetések a család körében tudnak segíteni. Kiemelte, odafigyeléssel, érdeklődéssel fordulva a gyermekeinkhez megnyílhatnak előttünk akár ebben a témában is.

– Úgy gondolom, nagy hiányt pótol a program. Van mit tenni ugyanis, hiszen a fiatalok lelki egyensúlya mindennél előbbre való – húzta alá a polgármester.

A kormány családpolitikája és az elvek és értékek, amik a javuló társadalmi, demográfiai mutatók mögött vannak – mindezekről tartott előadást a nyitókonferencián az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin politikájuk eredményeiről szólva kifejtette, a GDP közel 5 százalékát, mintegy 2 ezer milliárd forintot fordítanak ma már a családok támogatására (ehhez adalékként elmondta, hogy a fejlett országok átlaga 2-2,5 százalék). Ma közel 300 milliárdot tudnak igénybe venni a családok az adókedvezménynek köszönhetően. Hadat üzentek a „demográfiai télnek”, és azon dolgoznak, hogy megállítsák a lakosságcsökkenést. Itt is pozitív eredményekről számolt be az államtitkár, hiszen például a gyermekvállalási kedv 20 százalékkal nőtt az elmúlt 5 évben, átlagosan 100 családban közel 150 gyermek születik ma már (a mélyponton alig 123). Megfordult a tendencia a házasságkötések számában is, hiszen míg 2002-2010 között 23 százalékkal kevesebben fogadtak örök hűséget a párjuknak, addig csak az elmúlt 6 évben 46 százalékos növekedés történt ezen a területen. Javuló mutatókról számolhatott be Novák Katalin a terhesség-megszakítások számának alakulásában, bár hozzátette: „még mindig fájóan sokan választják ezt az utat”.

– A kormány elkötelezett a családok segítésében, anyagi támogatásában. Ezt akkor is láthatjuk, ha a javuló mutatók mögé nézünk, és az általunk vallott értékeket megvizsgáljuk. Már az Alaptörvényben is lefektettük, hogy valljuk: együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet; összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet; és hogy Magyarország támogatja a gyermekvállalást – sorolta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár.

A most induló programot méltatva Novák Katalin rámutatott, az a nevelésen keresztül szólítja meg a gyerekeket, hosszú távra építkezik, ugyanakkor a család az első az értékek közvetítésében. Ezt nem tudja és nem is akarja átvenni az állam, de például az oktatási rendszeren keresztül is sokat tehet a családi életre való neveléssel; a családbarát gondolkodást, szemléletet támogatja a kormány.

Az államtitkár érdeklődésünkre rámutatott, szülőként nagyon sokszor tesszük fel magunknak a kérdést, hogyan kellene a szexualitásról beszélgetni a gyerekekkel, hogyan tudnánk felkészíteni őket erre – miközben lehet, hogy a gyerek nem is a szülőhöz fordul ilyen kérdésekkel. Ebben is segít ez a kezdeményezés, eszköztárat ad a szülők kezébe, hogy hogyan lehet ezt a tabunak számító témát a gyerekekkel megvitatni; hogyan lehet jól válaszolni ezekre a kérdésekre – úgy, hogy az érzelmi háttérről is őszintén tudjanak beszélni. Nem utolsó sorban a fiataloknak is ad egy támaszt, konkrét válaszokat a kérdéseikre. És olyan érzelmi biztonságot tud nyújtani számukra, amellyel felvértezve magabiztosan, és ennek a tudásnak a birtokában tudnak majd válaszolni a szexualitással kapcsolatos kérdésekre.

Mint mondta, a digitális, az internetes világnak köszönhetően óriási változás következett be ezen a területen, sajnos azonban nem mindig a jó irányban, a gyermekeket veszélyek is fenyegetik. Novák Katalin külön is kiemelte, hogy a néhány éves kicsik kezébe is olyan telefont adnak, amelyek révén nemcsak a világ nyílik ki számukra, hanem „kiengedtük őket egy kétszer négysávos autópályára” minden támasz és védelem nélkül. A rengeteg pozitívum mellett ez a világ nagyon sok veszélyt is rejt – húzta alá az államtitkár.

– Ez nem egy kormányzati, hanem egy civil kezdeményezés, és azért támogatom magam és a kormány is, mert valóban értékek mentén beszél a szexualitásról – fogalmazott Novák Katalin, hozzátéve: bízik abban, hogy népszerű lesz a program a fiatalok és a szülők körében, sokan csatlakoznak majd hozzá, és érzik majd azt, hogy a programnak köszönhetően magabiztosabb fiatallá váltak.

– Nagy szükség van egy olyan kezdeményezésre, amely a gyerekeknek a saját nyelvükön, a fejlettségüknek megfelelő szinten, a kérdéseikre választ adva, határozott értékválasztás mentén és az érzelmi hátteret is bemutatva beszél a szexualitásról, és dönti le az azt körülvevő tabukat – hangsúlyozta az államtitkár. Novák Katalin hozzátette, örül annak is, hogy ebbe a szülőket is bevonják. – Nem is lehet kizárni ezekből a folyamatokból őket, csak velük összefogásban lehet elérni azt, hogy a gyerekek a szexualitás területén is nemcsak jól tájékozottak, hanem felkészültek is legyenek az őket érő hatásokra.

Mocsári László képgalériája!

A Transznacionális Együttműködések projekt keretében indulhatott el Miskolcon és térségében a csütörtöki nyitókonferenciával a hároméves program, amelyben 9-19 éves fiatalokkal foglalkozó oktatókat képeznek. A képzés keretében olyan témaköröket dolgoznak fel, mint mások mellett a nemekre jellemző viselkedés, a szexualitás a médiában, önértékelés és önelfogadás, az érzések, barátság, szerelem, szeretet, vagy a felnőttekkel való párbeszédkészség, a fogamzásgátlás, a várandósság.

– Osztályunk történetében egy jelentős állomáshoz érkeztünk – hangoztatta Papp János főorvos, aki felemlegette, hogy először 2010-ben merült fel a korszerű baba-mama kórtermek kialakításának ötlete.

– Magunk is tapasztaltuk, hogy megváltoztak a látogatási szokások, a szülők igényei: ma már természetes, hogy szeretnének állandóan a beteg gyermekük mellett lenni, és szeretnék folyamatában látni, mi történik vele a kórházban a gyógyulás alatt. Nem működik tovább tehát az a rendszer, hogy a szülő a látogatói folyosóról nézi gyermekét. Ezt a megoldást mi magunk sem szerettük volna már használni, hiszen valljuk: a szülőknek a gyermekük mellett van a helye! – húzta alá nyomatékosan a főorvos.

Az első baba-mama kórtermeket még 2011-ben alakította ki az osztály alapítványa, ezek azóta is nagy sikerrel működnek, olyannyira – mutatott rá Papp János –, hogy gyakran a tervezett műtétek időpontja is a kórterem szabad helyeihez igazodik. Idővel aztán, hosszas előkészítő munka után – melynek során felhasználták az addigi tapasztalatokat, valamint a szülők véleményét és igényeit – a kuratórium úgy döntött, hogy az alapítvány jelentős összeget fordít további baba-mama kórtermek kialakítására. Ennek eredményeként januárra az osztály D szárnyán nagyszabású átalakítás történt.

– A gyermekbarát betegellátás magvalósítása céljából újabb klimatizált baba-mama kórtermeket alakítottunk ki, ezekben 6 beteget tudunk elhelyezni a szülőkkel – ismertette a főorvos. – Megújult továbbá egy fürdőszoba, kialakítottunk egy külön fürdőszobával rendelkező egyágyas kórtermet, amiben szintén el tudjuk helyezni a szülőt. Felújítottuk aztán a részlegen található teakonyhát és kezelőt. A helyiségekben kicserélték a burkolatot és a bútorokat is.

A miskolci gyermeksebészeti, traumatológiai és égési osztály az ország legnagyobb gyermeksebészeti osztálya, a régió 0-18 éves korosztályának csaknem valamennyi sebészeti jellegű ellátását végzi. A gyermekek gyógyításának, utókezelésének elősegítése céljából jött létre 1995-ben az Alapítvány a Gyermeksebészeti Betegekért. A szervezet számos nagy értékű műszer, valamint szakkönyvek, folyóiratok beszerzését tette lehetővé. Emellett az osztály dolgozóinak szakmai továbbképzéséhez is jelentős anyagi támogatással járult hozzá.

Tiba Sándor főigazgató ismertette, az osztály 46 ággyal működik, de ezeknek alig fele családbarát. A mai világban pedig jogos elvárás, különösen egy gyerekosztályon – húzta alá –, hogy a szülők a lehető leghosszabb ideig, komfortos körülmények között tudjanak együtt tartózkodni gyermekükkel a kórházban. A terhet a komfort, a körülmények javításával is enyhíteni lehet.

Maga a Velkey László Gyermekegészségügyi Központ még 1976-ban épült, akkoriban a családbarát koncepció nem volt annyira elvárás.

Juhász Ákos képgalériája!

– Egy olyan együttműködést ünneplünk most, amiben együtt gondolkodott egy osztály, annak alapítványa – hangoztatta a főigazgató, kiemelve: az alapítvány folyamatosan azon gondolkozik, hogyan tudja biztosítani a minél jobb körülményeket a gyermekek számára.

A sajtótájékoztatón megtudtuk, a beruházás költsége meghaladja a 15 millió forintot, a kórház ehhez 1 millió forintot tett hozzá.

A kórház vezetői kiemelték végül, hogy az átépítés nem jöhetett volna létre magánszemélyek, vállalkozások, cégek, a kórház vezetése, az osztály alapítványa és dolgozóinak összefogása, önzetlen támogatása nélkül.