Tablók, dokumentumok és relikviák az egykori városvezetők képei alatt – így emlékezik a város arra az útra, amit végigjárva a város 1909-ben végre megszerezte a törvényhatósági jogot. Mint arra Kriza Ákos polgármester is rámutatott megnyitó beszédében, a város több mint 100 évig küzdött azért, hogy szabad királyi várossá nyilvánítsák, ám azt a kitartó munka ellenére sem sikerült elérnie az akkori városvezetőknek. Aztán az 1870-es években végrehajtott közjogi reform sem hozott sikert Miskolc számára. Végül Andrássy Gyula belügyminisztersége idején, 1909-ben szakadhatott el a város a vármegyétől, és nyert el törvényhatósági jogot.

A Herman Ottó Múzeum (HOM) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár közös időszaki kiállításán pontos képet kaphatunk arról, hogyan sikerült ezt elérnie a városnak, mit jelent pontosan az elnyert jog, de például a városcímer heraldikai leírásáról is olvashatunk a tablókon. Sőt, a Miskolc Törvényhatósági Jogú Város királyi kiváltságlevele másolatának szövegét is elolvashatjuk.

– Végignézve ezeken a tablókon fontosnak tartom megjegyezni, hogy a városunk jövőjét csak úgy építhetjük, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit örököltünk és mi magunk mit tettünk Miskolcért eddig – fogalmazott Kriza Ákos.

Tóth Arnold, a HOM megbízott igazgatója rámutatott, a múzeum több helyszínen, több rendezvénnyel csatlakozik idén a város napjához. A Grafikai Triennálé mellett szerdán természetfotó-kiállítást nyitnak meg. Méltatta ugyanakkor a megyei levéltárral fennálló együttműködésüket is.

Somorjai Lehel, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója, főlevéltáros arról szólt, hogy a tablók, relikviák a bennünk élő múlt részei. A város napjáról szólva elmondta, az az itt élőkről, a miskolciságról szól. Végül invitált mindenkit, hogy tekintse meg az időszaki kiállítást, tekintsünk a múltunk egy darabjára, azzal a reménnyel, hogy „a jövő is hasonlóan magasztos és szép lesz”.