A nemzetközi konferenciát egy annak hátterét megadó nemzetközi kutatás előzte meg, melyben az Éltető Lélek Alapítvány, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Munkabizottsága, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vett részt.

A kutatás témája a történelmi egyházak társadalmi és gazdasági szerepvállalása volt.

– Közel félszáz interjút készítettünk egyházi személyekkel, vezetőkkel, illetve kérdőíves kutatást is végeztünk lelkészek, papok körében – ismertette Szabó-Tóth Kinga egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének igazgatója. – Aztán felkerestük azokat a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, óvodákat, iskolákat, felsőoktatási intézményeket, amelyek egyházi működtetés, irányítás alá tartoznak. Arra tettünk kísérletet, hogy bemutassuk azt a szerteágazó tevékenységet, amit a lelkipásztorkodás és a hívek toborzása mellett az egyház a mindennapi élet különféle színterein végez.

Ha például szociális munkáról beszélünk, akkor az egyházak megkerülhetetlenek, ők végeztek ilyen jellegű szolgálatot először, a mai napig nagyon fontos szereplői ennek a szegmensnek. Ugyanakkor az állami oktatásban is, jelesül a Miskolci Egyetemen is komolyan foglalkoznak a témával, a Szociológiai Intézetben mások mellett szociális munkásokat is képeznek.

– Mindezek mellett úgy látjuk, hogy a fiatalok szeretnének valamilyen közösséghez tartozni, ennek élményét és a spiritualitást akár az egyetemi lelkészségeken, akár a saját gyülekezeteiken keresztül megélhetik. Ebben a világban nagyon fontos, hogy ne csak az anyagiak kerüljenek előtérbe, hogy ne csak őrlődjünk a taposómalomban, hanem lássuk, hogy van lelkünk, aminek néha szárnyalnia kellene – fogalmazott az intézetigazgató.

A konferencián tizenöt előadást hallhattak az érdeklődők, egy beszámolót arról a széleskörű, több hónapig tartó kutatási tevékenységről, amibe a beregszászi Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont is bekapcsolódott. Az intézmény igazgatója, Csatáry György szintén részt vett a kutatásban. A konferencia megnyitóján elmondta, a központban szociológiai, történelemtudományi kutatásokat végeznek, de néprajzzal is foglalkoznak.

– Hivatalos minőségben először vagyunk itt, Miskolcon. Tanulni is jöttünk, hiszen Kárpátalján sajnos kevés konferenciát tudunk rendezni az egyházakról – mutatott rá az igazgató, aki reményét fejezte ki, hogy a kialakított jó kapcsolat folytatódni fog.

Roósz András egyetemi tanár, a MAB elnöke az egyházak szerepéről szólt rövid történeti áttekintésében. A modern korhoz érve rámutatott, az állam és az egyház szétválasztását követően is bőven maradt feladata utóbbinak az élet megszervezésében, gondoljunk csak az egészségügyben vállalt tevékenységükre.

Horváth Zita, a Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese, a Történettudományi Intézet igazgatója példaértékűnek nevezte, hogy a konferencia nemzetközivé vált a beregszászi főiskola jóvoltából. Hozzáfűzte, a miskolci felsőoktatási intézmény igyekszik a külhoni magyar ajkú intézményekkel jó kapcsolatot ápolni. Rámutatott, míg a középkortól a 18. századig az élet szinte minden területén jelen volt az egyház, az oktatástól a betegellátásig, addig a felvilágosodás, az állam és az egyház szétválasztása döntő változást hozott.

– A modern korban megváltozott az egyház szerepe, talán a Máltai Szeretetszolgálat mottójával fogalmazható meg a legszemléletesebben: e szerint a hit védelme és a szegények szolgálata egyházi feladat. De az egyház lehetséges társadalmi szerepvállalása közé tartozhat akár az oktatás, a betegápolás, a szociális gondoskodás, a karitatív tevékenység is – sorolta az általános rektorhelyettes.

„A szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol” – idézte Illyés Gyulát köszöntőjében Óváriné Balajti Zsuzsanna. A Miskolci Egyetem tanulmányi rektorhelyettese elmondta, hogy a Miskolci Egyetem ökumenikus pünkösdi nyílt napjának szervezőjeként is érdeklődéssel vesz részt a konferencián.

– Örülök, hogy a díszaulában adhatunk otthont a nyílt napnak, hiszen sokan vagyunk olyanok, akik a közös értékek mentén, jó erkölccsel adjuk át a tudományt a Miskolci Egyetem fiataljainak, hiszen e nélkül a tudomány értelem nélküli betűsorok, számsorok sokasága csupán – fogalmazott.