A Miskolci Egyetem és a cégcsoport több éve tartó együttműködésének fontos mérföldkövéhez érkezett: a felsőoktatási intézményben átadták az új Finomvegyipari és Környezettechnológiai Intézeti Tanszéket az egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának Kémiai Intézetén belül.
Az ünnepélyes tanszékavatón a nemzetgazdasági miniszter rámutatott, a Miskolci Egyetemen mindig kéz a kézben jár a hagyomány és a fejlesztés. Varga Mihály véleménye szerint az új tanszék jó példája a tudomány, a felsőfokú képzés és az ipar kapcsolatának erősítésére és egyszerre szolgálja a felsőfokú képzés és a gazdaság érdekeit. Mint mondta, a képzésnek egyszerre kell alkalmazkodnia a gazdasági és munkaerőpiaci igényekhez és a kutatás-fejlesztési, illetve innovációs folyamatokhoz. Csak így lehet versenyképes az ország.
A miniszter rámutatott, hazánk gazdasága egy olyan ciklushoz érkezett el a növekedésben, ami több szempontból is korszakhatárt jelent. A foglalkoztatásban fedezhetünk fel például egy határt, hiszen 4,4 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egyre közelebb vagyunk a teljes foglalkoztatáshoz. Ha Borsod-Abaúj-Zemplén megyét vizsgáljuk, azt látjuk, hogy 2010-ben még mintegy 47 ezren kerestek munkát, ez a szám mostanra 19 ezerre csökkent. Ugyanakkor 67 ezer betöltetlen állás van hazánkban – ez azt is mutatja Varga Mihály elmondása szerint, hogy van tennivaló a duális szakképzési rendszer átalakítása terén, de a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak átképzése is megoldást jelenthet ezen munkahelyek betöltésére.
– A gazdasági tárca dolgozik a szakképzési rendszer javításán. Szeretnénk, ha a nyugaton már megszokott modell érvényesülne nálunk is, e szerint egy középiskolás diák először a munkahelyet választja ki, majd az javasolja neki, hogy milyen képzési rendszerbe lépjen be – ismertette.
– A mai alkalom egy olyan lépés a jövő felé, amire sokkal több példa kellene Magyarországon! Az elmúlt években törekedtünk arra, hogy a multinacionális vállalatok szerves kapcsolatot létesítsenek a közelükben lévő felsőoktatási intézményekkel. Erre mások mellett Miskolcon is egyre több példa van. A mai esemény kuriózum hazánkban azonban abból a szempontból, hogy egy magyar vállalat eddig sokkal kisebb mértékben volt képes arra, hogy ilyen tanszéki fejlesztésekben részt vegyen. A cégcsoport a jövőt alapozza meg. Kívánom, hogy ezen első példát nagyon sok kövesse, és hogy Miskolc, a régió és az egyetem is éljen ezzel a lehetőséggel – fogalmazott végül Varga Mihály, hozzátéve, a kormány számos formában támogatja az egyetemek és az iparvállalatok együttműködését, amiben fontos partner a Miskolci Egyetem is.
Csöbör Katalin országgyűlési képviselő kiemelte, hogy egy ilyen tanszékre nemcsak Miskolcnak, de a régiónak és az országnak is nagy szüksége van, hiszen a környezetszennyezés óriási kihívást jelent ma a világban, a környezet védelme mindenhol egyre fontosabb – ezt segíthetik majd a miskolci tudományos fejlesztések is.
– Nagy öröm számomra, hogy az egyetem egy megyei cégcsoporttal közösen hozott létre új tanszéket. Az ilyen intézményekben képzett szakemberekből is nagy hiány van az országban, ennek orvoslásán segít majd a tanszék a jövőben – mutatott rá a politikus.
– A Miskolci Egyetem célja, hogy Magyarországon úgy tekintsenek rá, mint a műszaki képzés elsőszámú fellegvárára – fogalmazott Deák Csaba, a Miskolci Egyetem kancellárja, hozzátéve, jó úton haladnak ezen cél elérésében.
A kancellár szólt a hallgatói sikerekről, a számos elnyert pályázati támogatásról, a fejlődésük pedig nemcsak a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelmét, hanem a cégekét is felkeltette – jó példa erre, hogy egyre több vállalat tekint konzorciumi partnerként a Miskolci Egyetemre.
– Azt, hogy az iparnak egyik szövetségese az egyetem, számos olyan tanszék jött létre nálunk, amiket vállalatok támogatnak. Külön ki kell emelnünk most, hogy egy magyar vállalat döntött úgy, hogy a Miskolci Egyetem a legfontosabb partnere a fejlesztésekben, kutatásokban, azokban velünk akar együttműködni – húzta alá a kancellár.
Kiss László, a Kiss Cégcsoport tulajdonosa kitért arra, hogy a vegyipar területén a meglévő technológiákra alapozva új, korszerű vegyi anyagok fejlesztését, előállítását tervezik. Céljuk a környezetvédelmi iparban a hulladékhasznosítás kérdéseinek vizsgálata, új hasznosítási megoldások keresése és megvalósítása.
– Ehhez a küldetéshez van szükségünk a versenyképes vegyipari, finomkémiai és környezettechnológiai szaktudással rendelkező fiatal, innovatív gondolkodású szakemberekre – mondta.