A programot Miskolcon tavaly tavasszal gyorsították fel. Azóta a város több pontján indult meg az elavult telepek bontása, de a legnagyobb érdeklődés a Számozott utcák kiürítését kíséri és kísérte.

A frakciószóvivő ismertette: a márciusi közgyűlésen javasolni fogják a lakásrendelet módosítását. Az előterjesztés szerint azoknak a Számozott utcákban élőknek, akiknek sem közüzemi, sem lakbértartozásuk nincs, lehetővé teszik, hogy pályázatot nyújthassanak be önkormányzati lakás bérlésére a város más részein. Soós Attila felhívta a figyelmet, hogy ez nem jelent automatikus lakáscserét vagy különleges elbírálást. A pályázó csak abban az esetben kaphat másik bérlakást, ha az ingatlankezelő által a kiírásban közzétett minden feltételnek megfelel.

A Fidesz képviselőcsoportjának vezetője hozzátette, a javaslatról előzetesen egyeztettek a MIK munkatársaival is; ők azt mondták, hogy a módosítás elfogadása esetén készek rá, hogy akár már márciusban kiírják a pályázatot.

A politikus elmondta még, a közgyűlési Fidesz-KDNP-s többség – terveik szerint – a jövő heti közgyűlésen a lakásrendelet módosításával újabb, a telepfelszámolást gyorsító intézkedéseket fogad el. Az egyik ilyen intézkedés szerint a telepfelszámolásokkal érintett területen, így a Számozott utcákban, azon bérlőkkel már nem kötnek lakásbérleti megállapodásokat, akiknek a határozott idejű szerződésük lejár, illetve lejárt. „A szándék tehát továbbra is fennáll, hogy ezekben a komfortfokozat nélküli lakóingatlanokban lehetőség szerint ne éljenek emberek”, fűzte hozzá Soós Attila.

– A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, a miskolci városvezetés tehát nem áll meg félúton, folytatjuk a nyomortelepek felszámolását, és a Számozott utcákra mint Miskolc legnagyobb ilyen típusú lakókörnyezetére külön figyelmet fordítunk. Szeretnénk, ha ezek a méltatlan körülmények minél hamarabb megszűnnének. Szeretnénk ugyanakkor azt is, hogy minden, arra jogosult lakó rendezettebb körülmények közé kerüljön – hangsúlyozta zárásként a politikus.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A korszakalkotó olasz filmrendezőnek, Federico Fellininek emléket állító táncelőadás keretében a balett táncosai a férfi és női kapcsolatok rejtelmeibe kalauzolnak bennünket. A bemutató különlegessége, hogy két különböző koreográfiából áll, melyek közül az egyik Kozma Attila, a Miskolci Balett művészeti vezetője, a másik Stayce Camparo, Németországban dolgozó amerikai koreográfus munkája lesz.

A színház vendégművésze még decemberben tartott workshopot a társulat tagjainak, most pedig lehetősége nyílik arra, hogy sajátos alkotói módszerével hozzon létre előadást a Miskolci Balett számára. Ennek lényege, hogy a táncosok személyiségére és különleges képességeire helyezi a hangsúlyt. Az Amerikai Egyesült Államokból származó koreográfussal való munka izgalmas kihívás az együttes számára, egyben a következő nagy lépés a nemsokára második születésnapját ünneplő Miskolci Balett fejlődésében.

A bemutatót a Csarnokban tekinthetik meg az érdeklődők.

Táncolják:

Kocsis Andrea, Mohai Cintia, Catherine Moore, Szeles Viktória, Szűcs Boglárka, Tokai Rita, Fűzi Attila, Lukács Ádám, Maruer Milán, Muresan Marian Aurel, Papp Bálint, Szabó Levente, Széphalmi Pál

Az első rész koreográfusa: Kozma Attila

A második rész koreográfusa: Stayce Camparo

Díszlet-jelmeztervező: Zeke Edit

Koreográfus asszisztens: Fűzi Attila

Ügyelő: Együd Tünde

Az ikon érkezése és a székesegyház felszentelése nemcsak az exarchátus és a Miskolc-Belvárosi Egyházközség hívei számára, hanem felekezeti hovatartozástól függetlenül minden miskolci életében jelentős lehet – ennek fényében tartottak beharangozó sajtótájékoztatót hétfőn a Miskolci Apostoli Exarchátus Püspöki Hivatalában.

Március 14. – Miskolcra érkezik a kegykép

Orosz Atanáz püspök exarcha rámutatott: a máriapócsi kegyképet közel 10 évvel ezelőtt már megtekinthették a hívek a miskolci székesegyházban is, akkor több ezren voltak rá kíváncsiak. A mostani országjáró körút alkalmával – második könnyezésének tricentenáriumi emlékévében –, csak a megyében több tízezer ember láthatja majd az Istenszülő ikonját, Miskolc (március 14.) mellett Sárospatakon (március 11.), Encsen (március 12.) és Edelényben (március 13.).

Ivancsó Bazil atyától megtudhattuk, a kegyképet minden helyszínen egy délutánon, és a következő nap délelőttjén tekinthetik meg az érdeklődők. A miskolci székesegyházban éjjel is végeznek majd szertartásokat, így még többen az ikon elé járulhatnak március 14-én és 15-én.

„Zöld oázist” alakítanak ki a Búza tér mellett

– A templom felújítást kívánó állapota és a székesegyházi szertartások, programok biztosítása tette szükségessé a belső és külső munkákat – mondta Papp András. A parókus emlékeztetett arra is, hogy a Búza téri székesegyházban korábban restaurálták a szentély falfestményeit, pótolták az ólomablakok hiányzó részeit, korszerűsítették a fűtést, valamint új bútorok is készültek. A külső felújítás 2014 tavaszán kezdődött, az eltelt hónapokban egyebek mellett kijavították a tetőszerkezetet, újravakolták a falakat, építettek egy diakónusi sekrestyét és egy keresztelő kápolnát, valamint a festett ólomüveg-ablakokat fedő külső üvegtéglákat is elbontották – helyükre hőszigetelt üveget helyeztek, így kívülről is láthatóvá téve az ablakok képeit. A főhomlokzatot pedig Seres Tamás festő-restaurátor faliképei, szekkói díszítik.

A rangjához méltó módon renovált székesegyház környezete is megújul – a részleteket Tóth Ferenc ismertette. Az ökonómus elmondta: a templom melletti parkoló a város jóvoltából már elkészült, jelenleg a zárt belsőudvar kialakításán dolgoznak (ezért is van elkerítve jelenleg a templom közvetlen környezete – a szerk.). Az udvart egy rézsűvel megtámasztott kerítés veszi majd körül. Az így kapott, lelki-szellemi feltöltődésre alkalmas tér igazi kis zöld oázisa lesz a Búza tér környékének: a közel 200 négyzetméter zöldfelületen 30 fát, több mint félszáz borsolyabokrot, valamint borókát, buxust és borostyánt ültetnek el.

Az ökonómus elmondta azt is, a 25-ei templomszentelésre nagyrészt el is készülnek a térkövezéssel. Az udvar és a kerítés pedig terveik szerint kora nyáron már teljes terjedelmében láthatóvá válik. A mintegy százmillió forintos beruházást állami forrásból fedezte az egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették lehetővé.

Templomszentelés számos külföldi és hazai egyházi vezetővel

A Búza téri görög katolikus templomot 1912-ben szentelték fel – a mostanra gyönyörűen felújított székesegyházat Leonardo Sandri szenteli meg újra. Március 25-én, Örömhírvétel ünnepén áldják meg tehát a templomot, melyen a Keleti Kongregáció bíboros prefektusa mellett jelen lesz Alberto Bottari de Castello érsek apostoli nuncius, Erdő Péter esztergomi bíboros érsek, de a felszentelésen részt vesznek a Magyar Katolikus Püspöki Kar püspökei is.

A székesegyházban 10 órakor kezdődik a szertartás első része, a vecsernye, majd 11 órakor a templom előtt kerül sor a külső szentelésre.

Miközben a zsűri elnöksége összesítette az eredményeket, Rokker Zsolti szórakoztatta a második miskolci pálinkamustra résztvevőit.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

Orosz János, a Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere, a zsűri elnöke az eredmények kihirdetése előtt úgy összegzett: sikeres versenyt rendeztek meg idén is, közel 160 pálinkát és párlatot neveztek a megmérettetésre. Külön köszönetet mondott Demeter Attilának, aki óriási munkát végzett a verseny megszervezésében és koordinálásában. „A verseny méltó volt Miskolc jóhíréhez!”, emelte ki végül a zsűrielnök.

Először a pogácsaverseny végeredményét hirdették ki. Az Év pogácsája kitüntető címet Honti Zoltánné nyerte el tepertős napraforgó pogácsájával.

A pálinkák és párlatok versenyében 23 oklevelet, valamit 33 bronz, 60 ezüst, 24 arany és 11 nagy arany minősítést osztottak ki, Az év pálinkája/párlata kitüntető címet pedig 6 italnak ítélték oda. A miskolci Orbán Gyula két főzettel is megkapta a legmagasabb elismerést: a kajszibarack- és a 2014-es fürtös meggypálinkája is bekerült az év pálinkái közé. Mint mondta, már az első miskolci pálinkamustrán is indult, akkor hasonlóan szép eredményeket ért el főzeteivel. Idén hatféle pálinkával nevezett, és büszkén mondhatta el, hogy a legalsó osztályú pálinkája is ezüst minősítést kapott.

Orbán Gyula pálinkái mellett Orosz János vörösszilva-pálinkája, Sándor Zoltán kökénypálinkája, Székely Viktor birsalmapálinkája, valamint Keresztes József 2014-es évjáratú kántorjánosi meggypálinkája nyerte el Az év pálinkája elismerést.

A rendezvény egyik támogatója által odaítélt különdíjakat két miskolci, Orosz János (a zsűrielnök névrokona) és Majoros Zsuzsanna nyerte meg.

A Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere végül elmondta, szeretnék jövőre is megrendezni a mustrát, biztatott egyúttal mindenkit, hogy nevezzenek 2016-ban. „Pálinkás jó estét mindenkinek!”, búcsúzott a pálinkafőzőktől, vendégektől, érdeklődőktől Orosz János.

Festmény, szőttes, kerámia, dísztárgy, könyv, de még bútor is – a Városház tértől indulva egészen a Villanyrendőrig bőven akadt látnivaló Miskolc belvárosában, ahol – a hagyományoknak megfelelően – a hónap első vasárnapján Régiségvásárt tartottak.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

Persze sokan nemcsak nézelődtek, hanem vásároltak – bőven akadt most is olyan darab a régiségkínálatban, amire rápillantva úgy érezhette az ember, hogy e nélkül nem szabad hazatérnie a vasárnapi ebédre.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos

Sömjéni Éva köszöntötte az összegyűlt pálinkafőzőket, zsűritagokat, vendégeket és érdeklődőket. A pálinkalovag emlékeztetett: tavaly hagyományteremtő céllal rendezték meg az első miskolci pálinkamustrát, s a nagy érdeklődés is mutatja, hogy Miskolcon van igény az ilyen jellegű megmérettetésekre. A szervező Bükki Pálinka Lovagrend bemutatásánál kiemelte, céljuk – s a verseny célkitűzése is egyben – a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítése.

A pálinka történetének ismertetésénél Sömjéni Éva kiemelte, a rendszerváltást követően a minőség és a pálinka hitelének visszaállítása került a pálinkafőzőknél az első helyre, de az ital rangjának helyreállítását a jogalkotás is segítette.

Kiss Gábor kiemelte: a magyar embereknél sokat változott az utóbbi időkben a pálinkához való viszony. Miskolc alpolgármestere is hangsúlyozta, nagy igény van a minőségi pálinkákra, és a főzdék is nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években. Kiss Gábor, miután hivatalosan megnyitotta a második miskolci pálinkamustrát, sok sikert kívánt a versenyen részt vevő pálinkák főzőinek.

Orosz János, a Bükki Pálinka Lovagrend nagymestere, a zsűri elnöke külön köszöntötte a Szabolcsi és a Magyar Pálinka Lovagrend tagjait, majd ismertette a verseny menetét és a zsűriasztalok tagjait.

A főzsűriben kapott szerepet mások mellett Kovácsné Budai Mária. Az önkormányzati képviselő elmondta, szerette volna kipróbálni, milyen egy pálinkamustra hangulata, ezért vállalt szerepet a zsűrizésben. Érdeklődésünkre elárulta, leginkább a barackpálinkát részesíti előnyben. Kovács László Csaba hozzátette, szereti a jó pálinkát, de természetesen mindig szem előtt tartva a mértéket fogyaszt a finom italból. A Miskolci Önkormányzati Rendészet vezetője nagy megtiszteltetésnek vette, hogy felkérték a zsűrizésre, s mivel először vesz részt ilyen mustrán, így még sok tanulnivalója van elmondása szerint, hogyan kell kóstolni a pálinkát.

A miskolci versenyre egyébként több mint 150 pálinkát neveztek, eredményt délután 5 órakor hirdetnek. Délelőtt várták a pogácsákat, sós süteményeket, ennek végeredményéről beszámolunk!

„Olyan egyszerűnek tűnik: minden mozdulat a helyén, a tánc közben végig mosoly az arcon, teljes harmónia férfi és nő között. Ez nekem is menne” – profi táncosok produkcióit nézve olyannyira magától értetődőnek tűnik minden, hogy a legfalábúbb emberek – köztük jómagam is – néhány percre legalábbis Fred Astaire-nek képzelhetik magukat. Holott csak a lépések megtanulása rengeteg időt és kitartást igényel; hogy a legjobbak között tartsanak számon, ahhoz pedig hosszú évek munkája, rengeteg edzés, próba, a mozdulatok legalaposabb begyakorlása szükségeltetik – így válik valaki egy tehetséges fiatalból profi táncossá.

Szerdai próbájukon látogattuk meg Tombácz Anikót és Süttő Rolandot, akiket eddig is a profik között tartottunk számon, hiszen sokak véleménye szerint eredményeik, áldozatos és kitartó munkájuk, profizmusuk az amatőr kategóriában is feljogosította őket erre a címre. Mint mondják, a tánc gyerekkoruk óta az életük részét képezi. Anikó hozzáteszi: a dzsessztáncban és az akrobatikus rock and rollban is kipróbálta magát, de a balettórák is a mindennapjaik részét képezik egészen kicsi koruktól. Hosszú idő óta pedig már „egy élsportoló életét éljük”, fogalmaz Roland, utalva arra, hogy versenyszezonban gyakran hétről hétre hazai és nemzetközi versenyekre jártak.

– Sokszor előfordult, hogy hétfőtől péntekig dolgoztunk és edzettünk, majd jött a hétvégi verseny, amiről gyakran vasárnap éjjel értünk haza. És hétfőn kezdődött az újabb munkahét… – emlékezik vissza Roland. Az amatőr nemzetközi ranglistán mintegy 2500-3000 páros szerepel, az összesített versenyeredmények alapján voltak a legjobb 100 páros között is. A magyarok között pedig folyamatosan dobogós helyen szerepelt a közel 10 éve egy párt alkotó Tombácz Anikó és Süttő Roland. Korábban tíztáncoltak is, ezt egy évvel ezelőtt hagyták abba. A latintánc áll legközelebb a szívükhöz, s hogy miért? „A standardesek talán kicsit nyugodtabb lelkületűek, megfontoltabbak, a latinosok viszont igazán forróvérűek”, mondja mosolyogva Roland.

A profik közötti indulásra tudatosan készültek: a jóga mellett személyi edzőhöz is járnak, hogy a megfelelő izmokat fejlesszék. Mint mondják, a táncosok manapság már jóval gyorsabb mozdulatokra képesek, köszönhetően a célzott erőnléti edzéseknek. Ugyanakkor a szokásos heti edzésmenet mellett edzőtáborokba járnak, ami még intenzívebb felkészülést jelent.

A TáncSport Magyar Bajnokságok múlt hétvégi versenyén elért eredményük igazolta: jó döntést hoztak, amikor a profik közötti indulás mellett döntöttek. A kategóriaváltás hátterében elsősorban az állt – magyarázza Anikó –, hogy „nem vagyunk már 18 évesek”, és a karrierjükből hátralévő időt szerették volna a profik között tölteni, kipróbálni magukat ebben a kategóriában is.

– Természetesen nagyon örülünk a bajnokságban elért eredménynek, és hogy kimondhatjuk: mi vagyunk a 2015-ös év profi latin bajnokai és a 2014-es év Magyar Kupa győztese latin kategóriában – mondja Roland. A páros megragadja az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a családnak, szülőknek és tanáraiknak, akik hozzásegítették őket ehhez a szép sikerhez.

A páros a versenytánc mellett oktat is, táncpedagógus végzettségüket a Táncművészeti Főiskolán szerezték meg. Ha egyszer abbahagyják a versenyzést, az oktatás megmarad, de más terveik is vannak. Anikó felveti például, hogy versenyszervezőként fellendítenék a miskolci táncéletet.

Ezek még csak tervek, most még a következő profi versenyekre készülnek. Már korábban is számtalan országban jártak – voltak például Sanghajban is –, ebben sem lesz változás. Március közepén Olaszországban vesznek részt egy nemzetközi versenyen, majd május végén jön az Európa-bajnokság Olmützben. Július közepén Világkupa, majd ősszel a German Open, ami a páros elmondása szerint a nemzetközi versenyek között is a legnagyobb megmérettetés. A rengeteg verseny sok plusz terhet ró a profi bajnokokra, így továbbra is keresnek egy olyan szponzort, aki támogatni tudná versenyzésüket.

Ennyi közös verseny és edzés láttán nyilván sokakban felmerül a kérdés: a magánéletben is egy párt alkot a két táncos? „Elkerülhetetlen, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz a párok, olyan sok időt töltenek együtt”, mondja Roland, aki Anikóra mosolyogva végre kimondja: igen, a civil életben is egymás társai.

Sportos egyetem a Miskolci, évek óta változatos sportéletet kínál hallgatóinak. A sportinfrastruktúrában és a szolgáltatásokban végrehajtott fejlesztések tették lehetővé, hogy a felsőoktatási intézmény rangos nemzetközi egyetemi sporteseményeknek lehessen házigazdája: jövőre itt rendezik a Tájfutó Egyetemi Világbajnokságot, majd 2017-ben a Kosárlabda Egyetemi Európa-bajnokságot.

Az elnöki látogatás célja kettős – mutatott rá érdeklődésünkre Horváth Zita. A Miskolci Egyetem általános rektorhelyettese ismertette: Adam Roczek egyrészt a sportesemények helyszíneit, másrészt a várost és a felsőoktatási intézményt jött megtekinteni, megismerni.

– Szeretnénk tudatosítani az elnök úrban, mennyire gazdag a miskolci és az egyetemi sportélet, és felhívni a figyelmét arra, hogy számunkra a sport legalább olyan fontossággal bír, mint az oktató-kutató munka. S ez igaz mind a hallgatók, mind az oktatók szempontjából – fűzte hozzá Horváth Zita.

Az elnök a nap folyamán találkozott Kiss János alpolgármesterrel is. A miskolci önkormányzat célja, hogy minél több rangos nemzetközi sporteseményt rendezzenek a városban. A Kosárlabda Egyetemi Eb rendezése összhangban van a kosárlabdasport népszerűsítésére fordított fejlesztésekkel, valamint folytatása a korábbi, nagy sikerrel megszervezett korosztályos Eb-knek (emlékezhetünk, 2011-ben és 2013-ban női U18-as, 2012-ben pedig női U16-os Eb-nek adott otthont Miskolc).

A városvezetés fontosnak tartja azt is, hogy a Miskolcra látogató sportolók, szakemberek és szurkolók megtapasztalják a város vendégszeretetét és megismerjék a város nevezetességeit, kulturális értékeit is.

Az Európai Egyetemi Sportszövetség elnökének az első észrevétele az volt, hogy jó az együttműködés az egyetem és a város között a sport területén. Adam Roczek kiemelte Rakaczki Zoltán, a sportszövetség felügyelőbizottsági tagjának munkáját (ő a Miskolci Egyetemi Atlétikai és Futball Club elnöke is), méltatta ugyanakkor a miskolci pályázatot is, amely – mint fogalmazott – „teljesen megfelelt az elvárásoknak”. Azt is meg kell ugyanakkor vizsgálni, folytatta, milyen hozadéka lehet a sporteseménynek mind az egyetem, mind a város szempontjából. A sportszövetség elnöke megemlítette többek között a turisztikai értékek bemutatását, de rámutatott a szervezésben, lebonyolításban hasznos munkát végző önkéntesek fontosságára is.

– Azt szeretnénk, ha az Eb egyik legfőbb hozománya a helyi közösség és sportélet erősödése lenne – hangsúlyozta az elnök, aki este még egy MEAFC kosárlabda-mérkőzésen is részt vett, mielőtt elutazott Miskolcról.

A Fidesz-KDNP egyik kiemelt választási ígérete volt 2010-ben és 2014-ben is, hogy folyamatosan erősíti Miskolcon a közrendet és a közbiztonságot. „Nem pénzkérdés, hogy a Miskolcon élők és az itt dolgozók komfort- és biztonságérzete folyamatosan javuljon”, hangsúlyozta a Fidesz-KDNP miskolci frakciójának szóvivője.

– Ígéretünknek eleget téve elkezdtük és folytatni is szeretnénk azt, hogy a közösségi rendészek és az önkormányzati képviselők egymással folyamatosan konzultálva és együttműködve járják be Miskolcot – emelte ki a politikus.

A városvezetés és a Fidesz-KDNP frakció tehát a miskolci polgárokkal együtt, a lakosok véleményét folyamatosan kikérve szeretné a város közösségi rendészetét erősíteni. A közös kiindulópont az – ismertette Soós Attila –, hogy 2015 márciusában alkotja meg és fogadja el a közgyűlés minden idők legnagyobb szabású városi közrendészeti költségvetését. Ehhez pedig elengedhetetlen a lehető legpontosabb „terepismeret”.

– Képviselőink tehát nem „hatóságosdit” játszanak, éppen ellenkezőleg: a Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselők a közbiztonsági bejárásokon kísérve a városi rendészeket és más hatóság szakembereit, konzultálnak a lakosokkal, gyűjtik az észrevételeket és folyamatosan ügyelnek arra, hogy ne csak a komfortérzet, hanem a lakosság valós biztonságérzete is egyre magasabb szintű legyen – hangsúlyozta a Fidesz miskolci képviselőcsoportjának vezetője.

Soós Attila néhány szemléletes példával is alátámasztotta a konzultációk eredményeit. Hubay György képviselő például azt tapasztalta, hogy a Thököly, a Gálffy Ignác és az Aba utcai hídon gyakran csoportosan közlekedő és másokat leszólító emberek riadalmat keltenek a környékbeliekben. Ezért a rendőr-rendész gyalogos párosokat gyakrabban küldik majd erre a területre, és a délelőtti órákban is gyakrabban ellenőriznek ott a munkatársak.

A Szondi-telepen az utóbbi időben több illegális szemétlerakás is volt. Katona Ferenc emiatt kezdeményezte a telepen a járőrözés közbeni célellenőrzéseket.

Kovácsné Budai Mária jelzett egy ingatlant, amelybe nemrégiben költöztek be úgy, hogy lakhatásra alkalmatlanok voltak a körülmények. Ellenőrizték az ingatlant, az ott élők nem rendelkeztek szemétszállítási szerződéssel, és nem voltak bejelentkezve sem arra a lakcímre. Egy 15 éves, fiatalkorú, 5 hónapos terhes nő állapotáról pedig átirat készült a gyámhatóságnak és a szociális osztálynak. A terület átfogó, minden ingatlanra kiterjedő ellenőrzését ezután kezdeményezték.

Az elmúlt néhány napban még Deák Bárdos Mihály és Nánási-Kocsis Norbert is részt vett közbiztonsági bejáráson. „Az a célunk, hogy a márciusi közgyűlésig és azt követően is az egyéni önkormányzati képviselőink folyamatosan részt vegyenek a bejárásokon”, mondta Soós Attila.

– A miskolciaknak azt kell érezniük, hogy egyetlen bejelentés, egyetlen konzultáció sem marad eredménytelen – hívta fel a figyelmet a politikus, hozzátéve, hogy „a kezdeti tapasztalatokból látható is, hogy jó úton járunk”.

– Nem fogjuk tehát befejezni a konzultációt. Miskolcon mindenki érezni fogja, hogy a minél magasabb színvonalú közrend és közbiztonság elérése érdekében folyamatosak az intézkedések – zárta sajtótájékoztatóját a frakciószóvivő.

Az A/4-es épület (a tulajdonképpeni főépület) felújítására még 2009-ben írt ki pályázatot a Miskolci Egyetem, a nyertes kivitelezővel 2010-ben írták alá a szerződést. A felújítási munkák mindjárt el is kezdődtek, azonban a kivitelező cég nehézségei miatt 2011-ben leállt a felújítás – emlékeztetett a projekt vezetője. Lukács János egyetemi tanár hozzátette: a cég az épület kétharmadában ugyan elvégezte a rábízott munkát, de mivel azt nem tudta folytatni, így az egyetem kénytelen volt felbontani vele a szerződést.

Új közbeszerzési eljárást írtak ki, melyen végül a Jánosik és Társai Kft. nyert, így az épület harmadik szakaszának felújítása teljes egészében rájuk hárult. Mint a cég projektvezetője elmondta, januárban vették át a munkaterületet. Szilágyi Ottó ismertette: befejezik az üvegfal és a villamosrendszer cseréjét, az épületben pedig burkolnak, festenek, gépészeti felújítást végeznek, beüzemelik a hűtő-fűtő berendezéseket, illetve kiépítik a tűzjelzőhálózatot is.

– Nehézséget jelentett, hogy egy félig elkészült épület befejezését kell elvégeznünk, az előre nem látható hibák, hiányosságok műszaki megoldását kell megtalálnunk – fűzte hozzá. A munkákkal azonban május végére végezniük kell.

Az épület harmadik szakaszának felújítására több mint fél milliárd forint áll rendelkezésre. A campus megújítása azonban már évek óta tart, és több épületet is érintett – ez az intézmény eddigi legnagyobb infrastrukturális fejlesztése. Felújították, átalakították például az oktatási és a labor- valamint műhelyépületeket, de gépeket, műszereket, informatikai berendezéseket is vásároltak a magasabb színvonalú oktatás és kutatás érdekében.

– A projekt eredetileg 6,5 milliárd forint összértékű volt, az azóta kapott illetve még folyamatban lévő többlettámogatásokkal ez most már megközelíti a 7 milliárdot. Ebből egy nagyobb összeget, körülbelül 3,2 milliárd forintot eszközök beszerzésére fordítottunk – ismertette Lukács János.