A Nemzetközi Meghívásos Fodrász, Kozmetikus, Műköröm-díszítő és –építő, Lábápoló Bajnokságnak ezúttal is a miskolci sportcsarnok adott otthont. Bihall Tamás, a versenyt megrendező Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnöke megnyitó beszédében kiemelte, a rangos bajnokság idén már 13. alkalommal viseli a Kisgergelyné Tolcsvai Mária, és 7. éve a Lapis Imre Emlékverseny elnevezést. Hiszen – fűzte hozzá az elnök – fontosnak tartják, hogy a kupán szereplő versenyzők előtt követendő szakmai idolként állhassanak ezek a kiváló szakemberek.

Képgaléria! Fotó: Végh Csaba

– Minden évben nagy izgalom és várakozás, valamint rengeteg munka előzi meg a kamarában a Kézműves Kupa megrendezését. Összehangolt munkát igényel ugyanis, hogy a szépészeti szakmák legnagyobb országos versenyét méltó körülmények között, magas minőségi színvonalon bonyolítsuk le – hangsúlyozta Bihall Tamás.

A BOKIK elnöke hozzátette, büszkék a rendezvényre, mely versenyzési lehetőséget biztosít az ország, sőt Európa különböző részeiből érkező versenyzőknek, ugyanakkor emléket is állít olyan nagynevű mestereknek, akik példaadóan, áldozatos munkával nevelték a szakmai utánpótlást és hozzájárultak ahhoz, hogy a Kézműves Kupa ma már nemzetközi hírnévnek örvendjen.

Az egésznapos versenyen a női, férfi fodrász, kozmetikus, műköröm-díszítő és –építő, valamint lábápoló bajnokság megmérettetései mellett külön kategóriás hajvágás és alkalmi konty versenyt is rendeznek. A versennyel egy időben tartották a Sztár Kézműves Aranyolló, Aranyecset Kézműves Bajnokságot. A közönséget kézműves vásár és szakmai bemutatók várták a miskolci sporcsarnokban.

A verseny fővédnöke Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, védnöke Bihall Tamás mellett Dunai Péter, az MKIK főtitkára, Tóth József, a BOKIK alelnöke, Hansági Bozsó Orsolya, a Hair-Line Kft. ügyvezető igazgatója, Kisgergely Zsolt, a Kisgergely Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Hajas László nemzetközi mesterfodrász.

A Kézműves Kupa remekművei ebben a képgalériában.

Mint érdeklődésünkre Katona István is rámutatott, jövőre már a 10. megyei versenyt rendezheti meg a miskolci gimnázium. Idén közel negyven tanuló nevezett a megmérettetésre – fűzte hozzá a Kossuth gimnázium vizuális kultúra tanára –, a visszatérő középfokú oktatási intézmények – mint többek között a miskolci Herman Ottó Gimnázium, a Lévay József Református Gimnázium vagy a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium – mellett idén az Andrássy Gyula Szakközépiskolát is képviselték diákok.

A fiatalok életkor és téma szerint 5 kategóriában mérhették össze tudásukat és ügyességüket. A 9. és 10. évfolyamos tanulóknak csendéletet kellett rajzolniuk grafikus megoldással, valamint egy illusztrációt megadott téma alapján. A 11. és 12. évfolyamos diákoknak fejtanulmányt, egy figura enteriőrbent és szintén egy illusztrációt kellett elkészíteniük. Közös feladat volt az évfolyamok számára egy színes csendélet elkészítése is.

A zsűriben helyet kapott Szalay Edit ötvösművész, a Fazola Henrik Szakképző Iskola művészeti csoportjának vezetője, valamint Éliás István, a Miskolci Galéria múzeumpedagógusa.

A regionális döntőt – ami egyelőre a végső állomása a versenynek – felváltva rendezi a három megyeszékhely, idén éppen Miskolc a soros.

A megyei rajverseny eredményeit hétfőn közöljük.

– Kijelenthetjük: egy nagyon jó hangulatú versenyen vagyunk túl – kezdi az élménybeszámolót Anikó, aki külön kiemeli, hogy egy kitűnő zenekar élőzenéjére táncolhattak a nemzetközi megmérettetés során. Roland hozzáteszi: a verseny körülményei kitűnőek voltak, minden adott volt tehát ahhoz, hogy csak az ő teljesítményükön múljon, milyen eredménnyel térnek haza első profi nemzetközi versenyükről.

Nos, az elődöntőn, majd a középdöntőn átverekedve magukat bejutottak a legjobbak közé, s végül a 16 páros közül, a dobogóról éppen csak lecsúszva, a negyedik helyen zártak. A miskolci latintánc-páros nagyon pozitívnak értékelte ezt az eredményt, hiszen – mint maguk is rámutattak – előzetesen nem igazán tudták elhelyezni magukat a mezőnyben. Titkon azért reménykedtek a döntős szereplésben, s bizakodásuknak meg is volt az oka.

– A technika számunkra mindenek fölött áll. A vetélytársakat látva, felmérve erősségeiket és hiányosságaikat, a legkisebb önteltség nélkül is állíthatjuk, technikailag erős párost alkotunk a profi mezőnyben – emeli ki Anikó, hozzátéve, a verseny résztvevői, a pontozók visszajelzései is megerősítették őket ebbéli hitükben. Az amatőrök között megszerzett tudást tehát a profik között tudják kamatoztatni, és bizakodásra adhat okot a következő versenyek előtt, hogy erős párosnak számítanak a nemzetközi mezőnyben is.

Ha már versenyek: még dolgoznak az éves versenyprogramon, de az már biztos, hogy legközelebb áprilisban, Franciaországban vesznek részt egy edzőtáboron, majd egy újabb nemzetközi versenyen. Ezt követi az Európa-bajnokság Olmützben, aztán újabb edzőtábor és verseny Németországban, majd Dániában. Júniusban Világkupa, augusztusban pedig German Open, ami a páros elmondása szerint a nemzetközi versenyek között is a legnagyobb megmérettetés.

A páros örömét csak fokozta, hogy tanítványaik a Miskolcz-Revital Táncsport Egyesületnél és a Ködmön TSE-nél szintén kiváló eredményeket értek el a nemrégiben megrendezett Kelet-magyarországi Területi Bajnokság küzdelmein. Mint a táncoktatóktól megtudtuk, szinte minden párosuk dobogóra állhatott kategóriájában.

– Nagyon örültünk a szép sikereknek, úgy érezzük, ez is egyfajta visszajelzése annak, hogy jól végezzük a munkánkat – mondja Anikó, hozzátéve, a fiatalok lassan-lassan már megközelítik azt a szintet, amit ők képviseltek az amatőrök között. Úgy tűnik tehát, hogy Miskolcon jó kezekben van az utánpótlás.

Török Zoltán, a NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője kiemelte: a következő néhány hónap kiemelkedően fontos nemcsak a turisztikai projektek, hanem az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében kezelt összes fejlesztés tekintetében, mivel a 2007-13. közötti fejlesztési programban támogatott projektek esetében a költségek elszámolhatóságának végső időpontja december 31.

– A támogatások teljes mértékű felhasználása a cél, bármilyen csekély mértékű forrásvesztést szeretnénk elkerülni – hangsúlyozta Török Zoltán. Az ügyvezető hozzátette: azon dolgoznak, hogy a közel 287 milliárd forint összegű forrást a megadott határidőig, a fejlesztéseken keresztül a magyar gazdaságba juttassák. Jelen adatok szerint a nyertes pályázókkal leszerződött támogatási összeg meghaladja a 281 milliárdot.

– A régió természeti adottságai és kulturális örökségei páratlanok, de önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy turisztikailag versenyképessé váljon egy térség – mutatott rá az ügyvezető. Hozzátette: egyedi szolgáltatásokkal, élményekkel kell kiegészíteni a látnivalókat, hogy azok vonzó „termékké” váljanak. Ezen projektek esetében már leszerződött közel 200 fejlesztés, összesen közel 64 milliárd forint támogatási összeggel.

Török Zoltán hangsúlyozta, hogy a projektek eredményeként több mint ezer új munkahelyet tudtak létrehozni, és közel 400 munkahelyet tudtak megőrizni a projektgazdák. Uniós támogatással valósult meg egyebek mellett a Tisza-tavi Ökocentrum, de érdemes ellátogatni az ügyvezető elmondása szerint az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területre is.

A megyében az ÉMOP turisztikai projektjei révén szerződéssel lekötött forrás meghaladja a 30 milliárd forintot, amely 91 projektet jelent – ismertette a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnöke. Török Dezső elmondta, büszke a megye páratlan természeti kincseire. Hozzátette, a megyében fejlődnek az ipari parkok, az infrastruktúra, de a természeti kincsek, történelmi örökségek megőrzése legalább ennyire fontos. Jó példaként említette a boldogkői vár és az edelényi kastély rekonstrukcióját.

Török Zoltán Miskolc kapcsán elmondta, a városban 25 turisztikai projekt található, amelyek összesen több mint 6,95 milliárd forint leszerződött támogatást képviselnek. Ebből az uniós forrásból újult meg a lillafüredi függőkert, a Diósgyőri vár, valamint hamarosan átadják a Lovagi tornák terét és a vásárteret.

A szövetség megyei elnöke a 2014-es év értékelésében kiemelte azt az együttműködési megállapodást, ami Miskolc önkormányzata, a BOKIK valamint a VOSZ között jött létre. Ennek értelmében közösen dolgoznak a város gazdaságának fejlesztéséért, és nem titkolt célkitűzésük – fűzte hozzá Ádám Imre –, hogy a helyi vállalkozásokat előtérbe helyezve, minél több munkát kapjanak ezek a cégek a kivitelezéseknél.

Az együttműködési megállapodás aláírása mellett fontos eseményei voltak a tavalyi évnek a Széchenyi-kártya rendezvényeik. A vállalkozói akadémia előadássorozat állomásain pedig aktuális információkkal – mint például a törvényi változások, az európai uniós támogatások szabályozása, a stratégiaalkotás vagy éppen a tárgyalástechnika témaköre – látták el a szövetség tagjait – versenyelőnyhöz juttatva ezzel a vállalkozásokat.

A VOSZ megyei elnöke szólt arról is, hogy a forint árfolyama segítette a kivitel bővülését, illetve most már az alapkamat alacsonyan tartásával lehetővé vált európai uniós szinten is versenyképes hiteleket felvenni. „Az exportra termelő cégek ennek megfelelően jelentősen bővültek”, szögezte le Ádám Imre. A belföldi piacra termelő vállalkozások esetében is bővülés volt tapasztalható, köszönhetően például a végtörlesztésnek.

– A belső kereslet növekedésének hatásait már kezdik érezni a vállalkozások – emelte ki a megyei elnök, hozzátéve, többen azonban még devizahiteleket görgetnek maguk előtt, ami gátolja a fejlődést a belföldön értékesítő cégek egy részénél.

2015-ben azonban nagy áttörést vár Ádám Imre a magyar gazdaságban.

– Most áll vagy bukik, hogy mi lesz nemcsak ebben az évben, de a 2020-ig tartó ciklusban is. Itt fog eldőlni, hogy a megye, az ország gazdasága megkapja-e azt a lökést az uniós pályázatok révén, hogy uniós szinten is jelentős eredményeket tudjon felmutatni a gazdaságfejlesztésben – mondta a megyei elnök, hozzátéve: nagy várakozásokkal tekint a támogatások elé, és bízik benne, hogy az ország, a megye vállalkozói ki tudják használni ezeket a lehetőségeket.

 

Mint ismert, a 2014-2020. között lehívható európai uniós források mintegy 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország. Sedlák-Bihall Orsolya, a Nord Tender Kft. ügyvezetője elmondta, első körben a feldolgozóipar fog ebből részesülni, vissza nem térítendő támogatást már az első félévben le fognak tudni hívni. A többi iparág cégei inkább az év második felében pályázhatnak majd.

– Szinte minden vállalkozás fog tudni pályázni, minden iparág meg fogja találni a forrásokat. Azok a cégek, amelyek foglalkoztatás-bővítést tudnak vállalni, kifejezetten kedvező támogatásban részesülhetnek – emelte ki az ügyvezető.

Ősi magyar címertár kiállítás Diósgyőrben, Képgaléria! Fotó: Mocsári László

Mint ismert, az Országgyűlés 2014-ben határozott arról, hogy 2015-től március 16-a A magyar zászló és címer napja legyen.

Árpádházi oroszlános címer, Miskócz nemzetség pecsétje vagy éppen Bethlen Gábor címere – az aranyhímzéses tűfestő tárlata egyenesen a golopi Vay-kastélyból érkezett Miskolcra, hogy egészen augusztus 31-éig a diósgyőri vár látogatói is megcsodálhassák ezeket a különleges technikával készült magyar címereket és zászlókat.

– Nagy örömömre szolgál, hogy a kiállítás itt is megtekinthető. Gratulálok ehhez Miskolcnak – ezzel kezdte megnyitó beszédét Tóth Péter. A Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanára részletesen beszélt a címerek eredetéről, keletkezéséről, érdekes történetekkel tarkítva előadását. Mint megtudtuk, a címer egy olyan színes, szigorú szabályok szerint szerkesztett kép, amelyet pajzsokon alkalmaztak először, a lovagok megkülönböztetése érdekében. Kezdetben a királytól kapták a nemes emberek, érdemeik elismeréseként, idővel aztán egyetemek, céhek, szabad királyi városok számára is adományozott címert az ország királya. Ekkor azonban már inkább a polgári szabadságértékeket fejezte ki a címer.

A címerek történetét röviden ismertetve, főbb jellemzőiket bemutatva végül Tóth Péter leszögezte: Szabadiné Sinkó Ilona tárlata a múltunkról beszél, arról a múltról, „amit rekonstruálni soha nem fogunk tudni, de elképzeléseink lehetnek róla”. Ebben segítenek az aranyhímzéses tűfestő nemzetségek, királyi családok, egyházak, a történelmi Magyarország vármegyéinek és jelenlegi városainak hímzett és festett címerei, történelmi zászlói.

Szabadi Sándorné Sinkó Ilona több tucat hazai és külföldi címerkiállításban vállalt szerepet. 1998-ban ő hozta létre az Ősi Magyar Címereinkért Alapítványt, 2004-ben pedig hazánk első állandó címermúzeumát. A 2000-ben, a franciaországi Besanconban megrendezett Heraldikai Világkiállításnak az egyik legjelentősebb kiállítója volt a január 6-án, életének 90. évében elhunyt képzőművész.

A kiállítás naponta 9-17 óra között látogatható a diósgyőri vár turisztikai épületében, egészen augusztus 31-éig.

1990. óta március 15-én a magyar sajtót is ünnepeljük. Mint ismert, 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Az ünnepi elfoglaltságok miatt Kriza Ákos pénteken köszöntötte a városházán a helyi média képviselőit.

A sajtónap képgalériája

Miskolc polgármestere örömét fejezte ki, hogy négy évvel ezelőtt Dobos Tímea kitalálta: a Magyar Sajtó Napján, évente egyszer jöjjenek össze a városháza dolgozói és a média képviselői. A kötetlen beszélgetés és a szerkesztők, újságírók, fotósok köszöntése mellett ugyanakkor alkalom nyílik arra is ilyenkor – fűzte hozzá a városvezető –, hogy elmúlt évi munkájukat elismerjék.

A városi elismeréseket ezúttal három kategóriában adták át. Az Év tudósítója címet Balázs Mária, az MTI tudósítója, a Rádió-M hírszerkesztője kapta. Az Év szerkesztője Molnár Péter, a Miskolc Televízió felelős szerkesztője lett, míg az Év fotósa elismerést Juhász Ákos, a Miskolci Napló-minap.hu fotósa vehette át Miskolc polgármesterétől.

Észak-Magyarország legnagyobb idegenforgalmi rendezvénye kitűnő alkalmat nyújt arra is, hogy a kiállítók megismerjék Miskolc értékeit, melyek egyre bővülő köre jelentősen hozzájárult a turizmus, s így a város gazdaságának bővüléséhez.

A nagy hagyományokkal rendelkező utazási kiállítás – idén 22-ik alkalommal rendezik meg Miskolcon – programjai jól működnek, így komolyabb változtatásra nincs szükség a rendezvényt illetően. Azonban – mint arra a kiállítás szervezője, Bárdos István rámutatott a szerdai sajtótájékoztatón – a szolgáltatók manapság, az internet világában fontosnak tartják, hogy az utasok a kialakuló személyes kapcsolatnak köszönhetően bizalommal forduljanak legközelebb is az irodához.

A „Menjünk világgá…!” Utazási kiállítás 2015 Miskolc szervezője, a Szerviz Iroda Utazási Központ vezetője elmondta, a magyarok ismét felfedezték Bulgária értékeit, ezért lesz idén a kiállítás külföldi díszvendége ez a tengerparttal rendelkező ország. A belföldi díszvendéget a hagyományokhoz híven idén is a régióból választották: Tiszaújváros mutatkozik be az utazási kiállításon.

Bárdos István ismertette, hogy a kiállításra az ország minden részéből érkeznek szakemberek – idén számukra az újjáépült Diósgyőri várat mutatják be. Míg az első napon a szakmáé, pénteken és szombaton már a közönségé a főszerep: az ITC Székházban több mint 100 kiállító standján érdeklődhetnek a turisztikai kínálatról, és bemutatkoznak a díszvendégek is. A kulturális programok után péntek délután fél 5-kor lép fel az utazási kiállítás sztárvendége, Wolf Kati. Szombaton gyerekprogramokkal segítik a szülőket, hogy nyugodtan tudjanak csemegézni az utazási kínálatban.

A sajtótájékoztatón Bárdos István rámutatott arra a tendenciára, miszerint a belföldi turizmus egyre erősödik. Miskolc vonatkozásában ezt meg tudta erősíteni Kiss Gábor is. Az alpolgármester „nagyon biztatónak” nevezte, hogy tavaly közel félmilliárd forinttal nőtt a szálláshely-bevételek összege (ez mintegy 30 százalékos növekedést jelent a 2013-as adatokhoz képest). Nagyon sokan látogattak Miskolctapolcára és a belváros is kedvelt célpontja az ide érkező turistáknak, de természetesen nőtt a Diósgyőri vár, a Herman Ottó Múzeum, valamint a kisvasút és a Vadaspark látogatottsága is.

"Miskolc életében fontos gazdasági szegmens a turizmus, mely komoly mértékben hozzájárul a gazdasági növekedéshez – hangsúlyozta Kiss Gábor, hozzátéve: a megvalósítás alatt álló, illetve tervezett fejlesztésekkel még javítani tudnak ezeken a mutatókon.

Az alpolgármester megemlítette egyebek mellett a Miskolctapolcai Strandfürdő 1. ütemét, amit hamarosan átadnak, és a már engedélyezési eljárás alatt álló 2. ütemet. A 2014-20. közötti európai uniós pénzügyi ciklusban, a tervek szerint mintegy 1,25 milliárd forintból folytatódhat a Diósgyőri vár fejlesztése. A lillafüredi gyógyhely-program keretében közel 1 milliárd jut hiánypótló fejlesztésekre, a Bükki Nemzeti Park pedig indít egy programot a Herman Ottó Emlékpark újjáépítésére, amire mintegy 1,5 milliárd forintot fordíthatnak.

"Mindezek mellett a város a saját operatív programjainak keretéből tud forrást biztosítani olyan fejlesztésekre, mint például a Vadaspark megújítása, vagy a Diósgyőri vár–Lillafüred kerékpárút fejlesztése – fűzte hozzá Miskolc alpolgármestere.

"Tiszaújváros közelsége, illetve a két város egymást kiegészítő turisztikai attrakciói kitűnő családi programot kínálnak – mutatott rá Fülöp György.

Tiszaújváros alpolgármestere hozzátette, bár évről évre nő a Tisza-parti város látogatottsága, fontosnak tartják az utazási kiállításon való megjelenést is. A város attrakciói közül a gyógy- és strandfürdőt, valamint a sportcentrumot és a triatlon világkupát emelte ki Fülöp György.

"Az Észak-magyarországi régióban rendkívül népszerű Bulgária, melynek tengerpartja repülővel a leggyorsabban elérhető tengerpart – mondta el Szokodi Béla, a Robinson Tours projektmenedzsere.

Kiemelte, a fiataloknak rengeteg élményt nyújt az ország, az idősebb korosztály tagjai pedig sokszor nosztalgiázni járnak vissza Bulgáriába, így minden korosztály számára nagyon jó kikapcsolódási lehetőséget nyújt az ország.

A két díszvendég, Bulgária és Tiszaújváros mellett tehát több mint 100 kiállító várja az érdeklődőket a március 19-21. között megrendezendő utazási kiállításon, az ITC Székházban. A háromnapos programra a belépés díjtalan.

Az első alkalommal megrendezett bál sikeres volt, több mint 150 fő vett rajta részt és kimondottan jó volt egy táncparketten látni az egyetem jelenlegi hallgatóit és azon egykori sportolókat, akik 20-30 évvel ezelőtt viselték a Miskolci Egyetem címeres mezét.

Rakaczki Zoltán ügyvezető elnök köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a MEAFC szakosztályai magukénak érezzék egymás sikereit, hiszen mindannyian a Miskolci Egyetem sportegyesületéhez tartoznak. Az egyesületi szintű összetartás erősítésében kiemelt jelentőséget tulajdonított a hagyományteremtő szándékkal megrendezett MEAFC Bálnak.

A szokásos báli kellékek mellett – nyitótánc, élő zene, majd hajnalig tartó zenés-táncos mulatság – különlegeségnek számított a MEAFC jelenéből és múltjából összeállított vetítés, valamint a MEAFC történetét bemutató kiállítás.

A szponzorok is fontosnak tartották az eseményt, a különböző felajánlásoknak köszönhetően több százezer forint összértékű ajándék talált gazdára a tombolasorsoláson.

Az első és legfontosabb információ, amit Demeter Klaudia, Levi nagynénje elmondott nekünk a telefonban, hogy a taktaharkányi kisfiú jelenleg jól van, s bár a kemoterápia minden mellékhatása jelentkezett nála, úgy tűnik, szervezete jól reagál a kezelésre.

Ez azért is örömteli hír – fűzi hozzá a nagynéni –, mert egy budapesti orvos közvetítésével a most készült leleteket is küldik a bécsi klinikára, ahol jó eséllyel meg tudják gyógyítani a kisfiút.

Addig azonban még hosszú és rögös az út: mint megtudtuk, a bécsi kezelés közel 10 millió forintot emésztene fel. A rengeteg támogatónak hála 3 milliót sikerült összegyűjteni, a család éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy a fennmaradó összeget is biztosítani tudja a kisfiú gyógyulásához: interjúkat adnak rádióknak és újságoknak, saját Facebook-oldalt („Veled vagyunk LEVI”) működtetnek, amit már több mint 5 ezren követnek, és folyamatosan keresik a támogatókat.

Korábban a minap.hu is beszámolt róla, egy nagyon ritka rákbetegséget diagnosztizáltak tavaly a hároméves Éliás Leventénél. Kiderült, hogy bár az első kemoterápiás kezelésekre jól reagált a kisfiú szervezete, gyógyulásra csak egy bécsi klinikán van esély.

Levente külföldi gyógykezelését a következő számlaszámon lehet támogatni:

Demeter Szabina 12046119-01443393-00100006 Raiffeisen bank

Külföldi utalás esetén:

Bankszámla tulajdonos neve: Demeter Szabina (édesanya)

IBAN: HU88 1204 6119 0144 3393 0010 0006

SWIFT kód: UBRTHUHB

A közlemény (fontos kitölteni!): LEVI Bécs