Az esemény magas elismertséggel bír az egyetemi sportközegben. A rendezvény fővédnöke a sportért felelős államtitkár, a verseny védnökei között található többek között Miskolc és Eger polgármestere, a Miskolci Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola rektora, a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség elnöke és a magyarországi Bosch csoport vezetője is.

Az idei Szarvasűzőkre összesen 76 csapat jelentkezett. A verseny április 11-én 10:30-kor rajtol az egri Dobó térről, az útvonal a Bükk-fennsíkon halad keresztül, a futók 75 kilométer megtétele után érkeznek meg a Miskolci Egyetem sportpályájára. Az útvonal 12 különböző hosszúságú és nehézségű szakaszra van felosztva, ennek megfelelően 12 fős csapatok (minimum 4 lány) indulnak.

Az utolsó két szakasz útvonala megegyezik, a Miskolci Városi Sportcsarnoktól indul, 17:05-kor (női futók) és 17:20-kor (férfi futók). Érdekesség, hogy ezt a szakaszt a Miskolci Egyetem és a névadó szponzor több felsővezetője fogja teljesíteni. A befutó után a szervezők minden résztvevőt megvendégelnek egy tányér meleg étellel, valamint megajándékoznak egy emlékbögrével. A rendezvény hivatalos része a Miskolci Egyetem Körcsarnokában megrendezendő, a jubileumra időzített meglepetésekkel fűszerezett eredményhirdetéssel és díjátadóval zárul.

A Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség második éve nyilvánította a versenyt Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Váltófutó Bajnoksággá, vagyis a leggyorsabb hallgatói csapatok a Bükk-fennsík legfürgébb szarvasűzői cím mellett elnyerik a Magyarország 2015 évi Egyetemi – Főiskolai Váltófutó Bajnoka címmel járó dicsőséget is.

A jubileum alkalmából a szervezők idén – korlátozott számú csapat részére – nyílt kategóriát is hirdettek, gondolva azokra, akik egykoron hallgatóként indultak és kellemes emlékeket szereztek a Szarvasűzőkön, illetve azokra a futókra is, akik már sokat hallottak a különleges verseny remek hangulatáról, de az eddigi „zárt jelleg” miatt nem volt lehetőségük részt venni rajta.

Bővebb információ a www.szarvasuzok.hu, és a www.facebook.com/szarvasuzok oldalon található.

Demeter Ervin a pénteki sajtótájékoztató alkalmával rámutatott: a fiatalok foglalkoztatása hosszú évek óta súlyos problémát jelent Európában. A 25 év alattiak mintegy 22 százalékának nincs állása uniós szinten – Magyarországon ez az arány jelenleg 20 százalék alatt van, de például a spanyoloknál 50 százalék körül mozog. A kormánymegbízott hozzátette, az Európai Unióban egy évvel ezelőtt deklarálták az ifjúsági garancia programot, de Magyarország már a korábbi években is sokat tett a fiatalok foglalkoztatásáért.

„Hazánk ebben a kérdésben is jó példával járt elől”, emelte ki Demeter Ervin.

– A kormány január 1-jén indította el hazánkban az ifjúsági garancia programot, mely több lépcsőben valósul meg: a tervek szerint 2017 végéig azokat a fiatalokat szólítják meg, akik legalább 6 hónapja, vagy azon túl regisztrált álláskeresők a rendszerben. A fiatalok „helyzetbe hozásának” többféle módja lehetséges – magyarázta a kormánymegbízott –, mindenki számára egyénre szabott tervet dolgoznak ki a részvételre. Ez alapján részesülhet a felkínált lehetőségből, például munkaerőpiaci szolgáltatásban, bértámogatásban, oktatásban, képzésben vehet részt. A lényeg, hogy fél éven belül valamilyen lehetőséget nyújtsanak a fiatal munkanélküliek számára.

A programban megyei szinten mintegy 5,6 milliárd forint áll rendelkezésre 2017 végéig. Mint megtudtuk, a megye munkaerőpiacán több mint 8 ezer 25 év alatti fiatalt tartanak nyilván, közülük 2800-at szólítottak már meg és ajánlották számukra az ifjúsági garancia programba való belépést. Január 1-jétől eddig összesen 183 személlyel kötöttek megállapodást.

A megyei kormányhivatal Foglalkoztatási főosztálya – korábbi nevén a munkaügyi központ – vagy a saját programjában, az általa finanszírozott módon próbál segítséget nyújtani, vagy pedig mások programjait próbálja elérni, és segíteni az eligazodásban a fiatalokat.

Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy az ifjúsági garancia programban vállalkozás beindításának támogatására is van lehetőség. Mint ismertette, amennyiben a programba bevont fiatal a megállapodásban vállalkozói szándékát jelzi, a főosztály saját programból biztosítani tudja számára 6 hónapon keresztül a minimálbérnek megfelelő támogatást, a bér járulékaival együtt.

– Ugyanakkor nemcsak a mi programunkba kapcsolódhat be egy fiatal, hiszen az ifjúsági garanciarendszernek más uniós programjai is indulnak az év második felében. Ilyen például a fiatal vállalkozóvá válási támogatás. Ezek is gazdaságfejlesztési innovációs operatív programok. Akinek tőkére is szüksége van tehát, annak be kell várnia egy másik uniós programot – mondta.

Aki együttműködik velük és álláskeresőként regisztrálják, őket levélben keresik meg. Akik még nem kaptak ilyen megkeresést, azokat kérik, hogy keressék fel a járások foglalkoztatási osztályait annak érdekében, hogy megtudhassák, milyen elképzeléseik vannak és milyen segítséget várnak, hogy munkaerőpiaci esélyeik javuljanak.

Képgaléria! Fotó: Végh Csaba

Idén 62 kiállító van jelen, ebből 59 állásajánlatokat kínáló, közvetítő cég és szervezet, valamint 3 további partner – a Miskolci Egyetem állásbörzéje ezzel a legnagyobb vidéki állásbörzének számít. Az itt karrierlehetőséget vagy szakmai gyakorlati helyet kínáló vállalatok nagy része multinacionális cég, illetve hazai közép- és nagyvállalat – emelte ki megnyitó beszédében a felsőoktatási intézmény rektora. Torma András körbepillantva a díszaulában meg is jegyezte, hogy szinte már helyszűkében vannak, annyi kiállító van jelen idén is.

Mint megtudtuk, az állásbörzén körülbelül ezer munkahelyet kínálnak a cégek, köztük olyan nagyvállalatok, mint például a Bosch vagy a Takata. „Egyszerűen nincs annyi végzett hallgatónk, mint ahány munkahely kínálkozik”, jegyezte meg az egyetem vezetője. Torma András hangsúlyozta is: ma már nem az a kérdés, hol fognak dolgozni a Miskolci Egyetemen végzett hallgatók, sokkal inkább az, hány munkahely közül választhatnak. Külön is kiemelte a mérnököket – elmondása szerint rendkívül gyorsan el tudnak helyezkedni a Miskolcon végzett mérnökhallgatók, és jó fizetésért is foglalkoztatják őket.

A rektor idén is díjat adott át az egyetemen végzett szakemberek munkába állását, foglalkoztatását leginkább támogató cég képviselőjének. A díjat ebben az évben a Robert Bosch Energy and Body System Kft. képviseletében Jochen Limberger vehette át. A műszaki gyárigazgató elmondta, nagyon örülnek az elismerésnek, rendkívül büszkék rá, és köszönik a Miskolci Egyetemnek. Mint ismertette, mintegy ezer mérnök dolgozik náluk, kétharmaduk a miskolci felsőoktatási intézményben végzett, és természetesen továbbra is tervezik, hogy az itt diplomát szerző hallgatókat foglalkoztatni fogják.

A város egyik legnagyobb foglalkoztatójaként a Miskolc Holding Zrt. is külön standdal települt ki az állásbörzére. A vállalatcsoport kommunikációs vezetője kiemelte, fontos a megjelenés, hiszen a város egyik fontos célja, hogy a Miskolci Egyetemen végzett hallgatókat maradásra bírja. Ebben szerepe van a Miskolc Holdingnak is – tette hozzá Pásztor Imre –, amely egyrészt munkahelyeket kínál, elsősorban a kvalifikált munkaerőt keresve, sok területre kiterjedően, hiszen egy vállalatcsoportról és annak központjáról van szó, így a lehetőségek igen sokrétűek. Másrészt – folytatta a kommunikációs vezető – az egyetemmel együttműködve gyakornoki programot hirdettek, Otthonunk, Miskolc néven.

– Erre azok pályázatát várjuk, akik gyakornoki álláslehetőséget keresnek. A program keretében 14 hallgatónak biztosítunk lehetőséget a Miskolc Holdingnál és a tagvállalatoknál szakmai tapasztalat és nem mellesleg jövedelemszerzésre, ezt követően pedig munkahely betöltésére – hangsúlyozta Pásztor Imre. Hozzátette: elsősorban gazdaságfejlesztés, pénzügy-számvitel, logisztika és épületgépészet szakterületre van még lehetőség jelentkezni utolsóéves hallgatóknak.

Az állásbörze szervezője a Miskolci Egyetem Hallgatói Központ szervezeti egysége, a Miskolci Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a MEHASZ Nonprofit Kft volt.

Lyukóvölgyben történt valamikor 3-4 évvel ezelőtt: egy frissen szabadult fiatalember látogatott el a helyi közösségi házba, ahol éppen vetőmagot osztottak a családoknak. Gondolta, ha már új életet kezd, akkor belevág a háztáji gazdálkodásba is. Úgy érezte, rendelkezik a növénytermesztéshez szükséges ismeretekkel, nem kért tehát a Katolikus Karitász munkatársainak tanácsaiból – csodálkozva tapasztalta aztán, hogy az elültetett hagymái nem keltek ki.

Kiderült, fejjel lefelé ültette el őket. Tanult a hibájából, őszre pedig, amikor eljött a betakarítás ideje, és látta a munkája gyümölcsét, a gyönyörűen sorjázó sárgarépákat, petrezselymet, burgonyát, elégedetten állapította meg: ez volt az első értelmes dolog, amit végigvitt az életében.

A történet nem kitaláció, az élet szülte, s Árvai Ferenc mesélte el nekünk, rámutatva az Egri Főegyházmegyei Katolikus Karitász „Öngondoskodó háztartások” című programjának legfontosabb célkitűzéseire. Mint az igazgató emlékeztetett, a programot 4 évvel ezelőtt indították el az egyházmegye területén. A program legfontosabb üzenete, hogy az önfenntartó életvitel megteremtésében kell segíteni a leghátrányosabb helyzetben élőket is. Ezzel is motiválni kívánják őket abban, hogy segély helyett tanulással, munkával és öngondoskodással próbáljanak javítani a helyzetükön.

"Négy évvel ezelőtt sokan pesszimistán fogadtak itt minket, azt mondták, ez a program biztosan sikertelenül zárul. Az első felhívásunkra azonban mintegy 100 család jelentkezett, a többségük pedig idén is részt vesz a programban" – adott választ a kétkedőknek Árvai Ferenc.

Mint megtudtuk, a programra jelentkezőkkel egy támogatói szerződést kötnek – ebben a lyukóiak vállalják, hogy megművelik a kertjüket, előkészítik a vetőágyásokat. Ezt a Katolikus Karitász munkatársai tüzetesen megvizsgálják; amennyiben teljesítették vállalásaikat, akkor kapják meg a vetőmagokat a lakosok. Amikor pedig már az első konyhakerti növények kibújtak, szépen zöldellnek, a program második fázisában a vetőburgonyát is megkapják. A legkitartóbbak pedig – a harmadik lépcsőben – paprika- és paradicsompalántákat vehetnek át. Így válik teljessé konyhakertjük.

"Idén összességében hatszáz, csak Lyukóvölgyben mintegy száz család kap vetőmagot. A visszajelzések pozitívak: a családok is elmondták, mekkora öröm számukra, hogy a növénytermesztéssel maguk tudják növelni létbiztonságukat. Elég csak kimenni a gondozott kertjükbe, és már meg is van az ebédhez való. Sőt őszre akár tartalékot is tudnak képezni" – mondta az igazgató.

A hátrányos helyzet javításának sok szereplője van, a karitatív szervezetek mellett az egyház és az önkormányzat is többféle módon próbál nekik segíteni, s igyekeznek az öngondoskodás irányába terelni a családokat. Mint a vetőmagosztásra évről évre visszatérő családok száma is bizonyítja, nem feltétlenül táptalan talajba kerülnek azok az elvetett magok.

Nemrégiben a miskolci sportcsarnok adott otthont a Nemzetközi Meghívásos Fodrász, Kozmetikus, Műköröm-díszítő és –építő, Lábápoló Bajnokságnak, mely idén már 13. alkalommal viselte a Kisgergelyné Tolcsvai Mária, és 7. éve a Lapis Imre Emlékverseny elnevezést. Íme, a rangos megmérettetés eredményei.

A Kézműves Kupa remekművei fotógaléria, fotó: Végh Csaba

Az egésznapos versenyen a női, férfifodrász, kozmetikus, műköröm-díszítő és –építő, valamint lábápoló bajnokság megmérettetései mellett külön kategóriás hajvágás és alkalmi kontyversenyt is rendeztek. A versennyel egy időben tartották a Sztár Kézműves Aranyolló, Aranyecset Kézműves Bajnokságot. A közönséget kézműves vásár és szakmai bemutatók várták a miskolci sporcsarnokban.

Kézműves Kupa fotógaléria, fotó: Végh Csaba

A Frankofónia ünnepe programsorozat idén is lehetőséget teremtett arra, hogy a megye francia kultúrát szerető közössége együtt ünnepelhessen. A miskolci programok hétfőn a Zrínyi Ilona Gimnáziumban zárultak, ahol Halász Katalin francia nyelvű vers- és prózamondó versenyt rendeztek a megye francia nyelvet tanuló általános és középiskolás diákjai számára.

A verseny ugyanakkor része volt a Tehetség hónapja rendezvénysorozatainak is. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) kezdeményezésére március 25. és április 25. között országszerte kitárják kapuikat a Tehetségpontok, a különféle rendezvényeken tehetséges fiatalok kapnak bemutatkozási lehetőséget.

A sorozat következő állomását április 11-én rendezik meg a Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, ahol az érdeklődők különböző művészeti tevékenységekbe – néptánc, modern tánc, színjáték, festészet, hangszeres zene – kapcsolódhatnak be. A foglalkozásokat követően kreatív játszóházban vehetnek részt a gyerekek, de a nap folyamán lehetőség nyílik információcserére, beszélgetésre a tehetségpontok jelenlévő képviselőivel, valamint a szaktanárokkal is.

Április 14-én a Dózsa György úti Tagóvodában rendeznek street art akciót. A délután során aszfaltrajzot készítenek óvodás és iskolás gyerekek közösen a Dózsa óvoda Tehetségpont udvarán. Az óvoda előtti téren a Fazekas Utcai Általános Iskola és AMI Tehetségpont festészet tanszakos tanulói tartanak bemutatót az arra járóknak. Az érdeklődők bekapcsolódhatnak az alkotómunkába is.

A programok a Tehetséghidak Program keretében valósulnak meg, az európai uniós támogatásnak köszönhetően ingyenesen látogathatók.

A pénteki megnyitó ünnepség alkalmával dr. Pap Tibor orvosigazgató ismertette, a klinikai vizsgálóhelyen olyan gyógyszermolekulákat fognak kipróbálni, amiket már laboratóriumokban, illetve állatokon végzett kísérletek során teszteltek. A Semmelweis Kórház infektológiai épületében két kórtermet alakítottak ki, kétszer 6 ággyal, járóbeteg-vizsgálókkal, de a nagyon szoros ellenőrzéshez szükséges laboratóriumi eszközöket is felszerelték.

A centrumvezető főorvostól megtudtuk azt is, a beruházással elérték, hogy felújítják az egyébként a napi betegellátásban résztvevő járóbeteg infektológiai ambulancia több helyiségét. A kórházrész évekkel ezelőtt üressé vált, és mivel nem használták, nagyon leromlott az épület műszaki állapota.

Dr. Pap Tibor kiemelte, a klinikai vizsgálóhely megteremti annak lehetőségét is, hogy több, késői fázisú vizsgálatot is elvégezzenek. Ezáltal – fűzte hozzá az orvosigazgató – a betegek olyan modern gyógyszerekhez juthatnak hozzá, amelyek még törzskönyvezési folyamatban vannak, vagy újdonságuknál fogva drágák.

A vizsgálóhelynek a tudományos műhelyen túl az is a haszna – folytatta a centrumvezető főorvos –, hogy a kórházban fogja tartani azokat a magasan képzett orvosokat, akik tudományos tevékenységet tudnak végezni, javul a nemzetközi kapcsolatrendszerük, és bekerülhetnek a gyógyszerfejlesztők nemzetközi vérkeringésébe. A vizsgálatok ugyanis a legtöbb esetben nemzetköziek, az anyagok feldolgozása sem itt, Miskolcon, hanem nemzetközi laborokban történik.

A vizsgálóhelyet a CRU Hungary Kft. szakmai közreműködésével alakították ki. A cég ügyvezető tulajdonosa elmondta, a kórház számára állandó bevételt és szakmai presztízst jelent a beruházás, az itt dolgozóknak plusz bevételt. A legfontosabb azonban – emelte ki dr. Kovács Péter –, hogy a betegek olyan terápiához és diagnosztikához juthatnak hozzá, amihez nehéz hozzáférni manapság az egészségügyben.

Mint az ügyvezető tulajdonostól megtudtuk, az elmúlt 3 évben több mint 100 gyógyszer vizsgálatában vettek részt, de mivel ezek fejlesztése 10-12 év, többségükből jelenleg még nincs gyógyszer, további fejlesztés alatt állnak. Azonban több olyan gyógyszert is törzskönyveztek már, ami már évekkel ezelőtt forgalomba került, és azóta is nagyon sikeres termék.

A MISEK főigazgatója a megnyitó ünnepségen bemutatta a kórházat, majd kiemelte: nagy szellemi kapacitás és tapasztalat halmozódott fel a miskolci intézményben. Dr. Tiba Sándor hangsúlyozta azt is, hogy a kutatásfejlesztés területén egy kreatív és innovatív partnerre találtak, és együttműködésük eredményeként új felfedezések, új gyógyszerek születhetnek a miskolci kórházban.

– Büszkék vagyunk arra, hogy olyan tevékenységbe vágunk bele, ami Európában is ritkaságszámba megy – fűzte hozzá dr. Tiba Sándor. Mint megtudtuk, a hasonló magyarországi, de még a nyugat-európai országokban létesített állami vagy magán kutatási centrumokhoz képest is kiemelkedőek a MISEK-CRU által fejlesztett és vásárolt egyedi kutatási szoftver és hardver megoldások, melyekhez hasonló csak néhány nagy angol és német orvosegyetemen található jelenleg. A beruházás összértéke több mint 300 millió forint volt.

A közfoglalkoztatásra szánt költségvetési forrásokat elosztották, ennek eredményéről tájékoztatott pénteken a megyei kormánymegbízott. Demeter Ervin ismertette: 2015-ben Magyarországon 270 milliárd forintot használnak fel arra a célra, hogy közfoglalkoztatás keretében munkát adjanak az embereknek. A 270-ből mintegy 36,1 milliárd forintot kap Borsod-Abaúj-Zemplén megye – ennek az összegnek közel fele, 17,8 milliárd a Start közmunkaprogramra, 8,1 milliárd pedig a hagyományos közfoglalkoztatásra fordítható.

Országos közfoglalkoztatási programként támogatásban részesült a vízügyi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulatok, a nemzeti park igazgatósága, állami és magán erdőgazdaságok, a rendészeti- és katasztrófavédelmi szervek területén megvalósuló programok is – fűzte hozzá Demeter Ervin. A március 1-jén indult foglalkoztatás így tovább bővül, ennek köszönhetően a megítélt támogatás 4,1 milliárd forint ez évi felhasználását teszi lehetővé áthúzódó forrás felhasználásával.

Az előző évi adatokkal összehasonlítva a kormánymegbízott hangsúlyozta: a Start közmunkaprogram esetében csaknem egymilliárd forinttal kap többet a megye, mint az előző évben, a hagyományos közmunka területén pedig több mint kétmilliárd forinttal több áll rendelkezésre az előző évhez képest. Mindez azt jelenti – húzta alá a kormánymegbízott –, hogy több mint 33 ezer embert tudnak foglalkoztatni közmunkában a megyében.

– Úgy látjuk, idén is jelentős lépést tehetünk afelé, hogy segély helyett munkát biztosítsunk az embereknek – hangsúlyozta Demeter Ervin, aki kitért arra is, hogy az idei forrásoknál a kistérségi Start program nagyobb arányt képvisel, mint a hagyományos közmunka, ez pedig értéket teremt. A kistérségi Start munkaprogramokban a megye 358 településéből 290 vesz részt, ez csaknem 16 ezer ember foglalkoztatását jelenti, mondta a kormánymegbízott.

Lórántné Orosz Edit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója ismertette, a több mint 33 ezer fős létszámot tovább bővítik a nem megyei székhellyel rendelkező országos hatáskörű szervezetek – ilyen például a MÁV, a Magyar Közút Zrt. –, melyekhez csaknem 1800 ember kiközvetítése történt meg. Így 35 ezer ember foglalkoztatása valósulhat meg a megyében.

Az igazgató hozzátette, a járási kirendeltségek már 23 ezer fő számára megkötötték a szerződést a közfoglalkoztatókkal, a többi 10-12 ezer főnek a következő 1-2 hétben lesz lehetősége bekapcsolódni a közfoglalkoztatásba.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszonyról elnevezett görög katolikus püspöki székesegyházban szerda délelőtt 10 órakor vecsernyére gyülekeztek a hívek. Míg a templomban a szertartás első része zajlott, addig kinn, a székesegyház elé diákok érkeztek – ők álltak sorfalat a vendégek számára a közeli püspöki hivataltól vezető járdán, valamint a templom körül.

A vecsernyét követően aztán megérkeztek a püspökök, majd Leonardo Sandri bíboros megszentelte a székesegyház homlokzatát. Ezt követően menet indult a templom körül, s a metropoliták a külső falakat szentelték meg.

Ezek után vonultak be a templomba, ahol folytatódott a szertartás: Sandri bíboros mondott homíliát, Erdő Péter pedig köszöntőt. A bíboros, Esztergom-budapesti érsek kiemelte, sok fájdalom, de sok váratlan felvirágzás és öröm is kísérte a magyar katolikus közösség történetét. Ennek a folyamatnak a sodrában áll a magyar görög katolikus egyház szervezetének fejlődése is. Erdő Péter emlékeztetett, egyetlen egyházmegye és egy apostoli exarchátus helyett, Ferenc pápa rendelkezése nyomán metropolitai egyház alakult, amelyben három egyházmegye foglal helyet.

– Ez a pápa nevében kormányzó közösség most önálló részegyház, teljes jogú egyházmegye lett. Orosz Atanáz püspök pedig a szentatyától megyéspüspöki kinevezést kapott. A megújuló székesegyház épülete és a kialakult püspöki székház számos intézménnyel és értékes tevékenységgel együtt jelzi ennek a közösségnek a hitét és erejét. De a magyar görög katolikus egyház fejlődése erősíti az egész magyar katolikus egyházat is. Ezért mindannyian hálát adunk Istennek és köszönetet mondunk a szentatyának – fogalmazott a bíboros.

Az egyházi vendégek között ott volt még mások mellett Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius, a Magyar Katolikus Püspöki Kar püspökei, a szomszédos görög katolikus egyházmegyék püspökei, és a miskolci egyházmegye papsága.

Emellett a testvéregyházak és a társadalmi szervezetek vezetőit, képviselőit is várták az eseményre. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, az új egyházmegyével az egész Kárpát-medencei magyarság gazdagodott, hiszen – emelte ki Balog Zoltán – „a lelki közösségek olyan belső erőt sugároznak, ami nélkül nem ér semmit a gazdasági növekedés sem”.

– Itt most erősödött Miskolc, erősödött a megye, s ahogy én szoktam mondani: Felső-Magyarország is. S hogy ne csak földrajzi, hanem lelki, erkölcsi és gazdasági értelemben is „Felső” lehessen, abban az irányban ez egy nagyon jó lépés – fogalmazott.

– Újra erősödött Miskolc! – hangsúlyozta Kriza Ákos is. A város polgármestere hozzátette: a görög katolikus egyházmegye nemcsak szimbolikusan, hanem a mindennapi életben is nagyon komoly részt vállal a város spirituális életében. Emellett a közfeladatokból is bőségesen kiveszi a részét, az oktatási intézmények üzemeltetése révén.

– Úgy gondolom, hogy a jövőnek úgy lehet gyermekeket nevelni, ha jelen van az egyház a hétköznapokban. Miskolc városa egyre jobban erősödik ilyen szempontból is – mondta.

Balog Zoltán és Kriza Ákos mellett jelen volt még Kovács Zoltán kormányszóvivő, Demeter Ervin kormánymegbízott, valamint Lukács Irén, a megyei kormányhivatal főigazgatója.

Mint a minap.hu is megírta, a Búza téri székesegyházban korábban restaurálták a szentély falfestményeit, pótolták az ólomablakok hiányzó részeit, korszerűsítették a fűtést, valamint új bútorok is készültek. A külső felújítás 2014 tavaszán kezdődött, az eltelt hónapokban egyebek mellett kijavították a tetőszerkezetet, újravakolták a falakat, építettek egy diakónusi sekrestyét és egy keresztelő kápolnát, valamint a festett ólomüveg-ablakokat fedő külső üvegtéglákat is elbontották – helyükre hőszigetelt üveget helyeztek, így kívülről is láthatóvá téve az ablakok képeit. A főhomlokzatot pedig Seres Tamás festő-restaurátor faliképei, szekkói díszítik.

Ugyanakkor a rangjához méltó módon renovált székesegyház környezete is megújul. A templom melletti parkoló a város jóvoltából már elkészült, jelenleg a zárt belsőudvar kialakításán dolgoznak. Az udvart egy rézsűvel megtámasztott kerítés veszi majd körül. Az így kapott, lelki-szellemi feltöltődésre alkalmas tér igazi kis zöld oázisa lesz a Búza tér környékének: a közel 200 négyzetméter zöldfelületen 30 fát, több mint félszáz borsolyabokrot, valamint borókát, buxust és borostyánt ültetnek el.

A múlt század elején épült, 1912-ben felszentelt, Nagyboldogasszonyról elnevezett székesegyház renoválása mintegy százmillió forintba került, a munkát állami forrásból fedezte az egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették lehetővé.

„Tesszük, amit tennünk kell, a többit  Istenre bízzuk!” – ez a mottója a regionális vezetővé előlépett Váraljai Zoltánnak, aki tehát alelnökként képviseli Észak-Magyarországot az ifjúsági szövetségben. Érdeklődésünkre elmondta, korábbi tisztségében, azaz a miskolci szervezet elnökeként továbbra is tevékenyen részt kíván vállalni az IKSZ értékeinek képviseletében és a programszervezésben.

– Az új pozíciómban elsődleges feladatnak a szervezetépítést tekintem, hiszen például a régióban se Egerben, se Salgótarjánban nincs alapszervezete az IKSZ-nek. Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is van még tennivaló, több városban és akár falvakban létre szeretnénk hozni szervezetünk képviseleteit – ismertette Váraljai Zoltán.

Az alelnök szeretné magát a szövetséget közelebb hozni a fiatalokhoz, ezért kulturális és sportprogramokat szerveznek, a politikai fórumjaikon elhangzott felvetéseket, ötleteket pedig az országos vezetés felé tolmácsolják majd – így válva a helyi fiatalok szócsövévé. De nemcsak velük, hanem az országos vezetéssel is szorosan együtt kívánnak működni. Váraljai Zoltán elmondta, ennek megfelelően az országos programok mögé állnak majd, sőt terveik szerint ezeket a kezdeményezéseket a régióban és itt Miskolcon is folytatják.