Február 8-10. között ismét a határon túli kultúra kapja a főszerepet a Miskolci Nemzeti Színházban. Három napon át Újvidék három művészeti ága: színháza, képzőművészete és irodalma mutatkozik be Miskolcon, a Határtalan Napok rendezvénysorozaton. Ezalatt a három nap alatt több színházi előadás mellett a képzőművészet és az irodalom világán keresztül is betekintést nyerhetnek a miskolciak az újvidéki művészet világába.

– Az Újvidéki Színház 44 évvel ezelőtt alakult: azóta a Délvidék és a Balkán kapuján működő egyetlen és nem is akármilyen színház – mondta Venczel Valentin, az Újvidéki Magyar Színház igazgatója. – Ami a repertoárt illeti, mi abból indulunk ki, hogy a színház művészete a pillanat művészete, egy társadalmi diskurzus helye. Ezért a tematika választásakor folyamatosan figyelnünk, éreznünk kell azt, hogy igazából a közönségünk milyen tematika kapcsán fogékony, melyek azok a társadalmi, esztétikai, művészeti, akár politikai kérdések is, amelyek őket foglalkoztatják – hangsúlyozta. – Az így megérzett tematikára tulajdonképpen a drámairodalom már megírt darabjai mentén próbálunk válaszolni.

Az igazgatótól azt is megtudtuk, Szerbiában a színház területén két irányzat tapasztalható: a polgári színház és színjátszás újraértelmezése, és az a bizonyos posztdramatikus politikai színház. Az Újvidéki Színház mindkét irány szerint próbál alkotni. Ez azt jelenti, hogy egyfelől a klasszikus újszerű értelmezésével foglalkoznak, másfelől pedig a már említett társadalmi problémák feldolgozásával próbálnak részt venni abban a bizonyos társadalmi diskurzusban, ami színpad és nézőtere között folyik.

Három magyar szerző művével érkeztek Miskolcra. – Esterházy Péter Kis magyar pornográfia című művével, és Mezei Kinga alkotói projektjével, a Piaf-menettel. Szombaton pedig Balog István – Lénárt Róbert művét mutatják be Fekete címen.

– Minden olyan dolog, amely az elhatároltságnak az ellentétje, vagyis a határtalanság mentén történik, a mi magyar közösségünk vonatkozásában nagyon fontos, és nagyon értékes, és néha mondhatnánk, hogy történelmi jellegű lépés is – hangsúlyozta Venczel Valentin , kiemelve a Határtalan napok rendezvénysorozat létfontosságát. – Nagyra tartjuk a Miskolci Nemzeti Színháznak azt a kezdeményezését, hogy a határon kívül színházakat határtalan kontextusban mutatja be itt, Miskolcon, ezzel is jelezve, hogy a színház vonatkozásában mennyire nem szakmai és történelmi azt kijelenteni, hogy vannak határon túli és anyaországi színházak. Ez a rendezvény pontosan ezt a fajta elhatárolódást próbálja sikeresen eltávolítani. Amúgy is rengeteg határ van körülöttünk és közöttünk, a színház pedig mindig is híd volt különböző filozófiai térségek között, különböző nyelvi közösségek, és különböző értékrendszerek között – hangsúlyozta.

– Hat éve indult el ez a kezdeményezés, melynek keretein belül határon túl rekedt nemzettestvéreinket vendégül látjuk Miskolcon – mondta Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója. – Azt gondolom, hogy egy nemzeti színház önmeghatározásának egyik tartópillére az, hogy a határon túli előadásokat, a határon túli kultúrát be kell fogadja, láthatóvá kell tegye.

Az Újvidéki Színház, a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, illetve a Szabadkai Népszínház magyar társulata, három olyan jelentős műhely, amely a magyar színházi kultúra dobogóján foglal helyet. – Úgy gondolom, három nagyon izgalmas nap lesz, amelyben érezhetővé válik az a hatás, amit a szerb közelség gyakorol a vajdasági magyar színjátszásra, valamint a kisebbségi létezés azon nehézségei, amelyek mindenféle spektrumot érintenek – emelte ki. – Ettől még gyönyörűbb az, hogy számukra nem a populáris irány a meghatározó, hanem a kísérletező, felfedező, újraértelmező, egészen haladó szellemiségű előadások. Nagyon jó színházuk van – tette hozzá.

További programok:

Péntek:

• 19.00 – Paif-Marche/Piaf-menet – Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciója – Nagyszínház
• 19.00 – Amadeus – Szabadkai Népszínház magyar társulata – Kamaraszínház

Szombat:

• 17.30 – Fekete – Újvidéki Színház - Kamaraszínház.