A szoboravatás évének márciusában hivatalosan is Görgey utcának nevezték el a mindszenti templomtól a Lévay József utcáig terjedő útszakaszt. Görgey tábornok az 1848/49-es szabadságharc idején csapatai élén háromszor fordult meg Miskolcon. Honvédeivel első ízben a bányavárosokból jövet, 1849. február 22-24. közt vonult át városunkon Kápolna felé. Március derekán, a diadalmas tavaszi hadjárat küszöbén vezette hadait erre. Végül seregével Komáromból a Tiszántúlra tartva, július 23-28. közt.

A háború és a tanácsköztársaság utáni átszervezés eredményeként 1921 januárjában Miskolcon megalakult a 13. honvéd gyalogezred. Ez az alakulat 1930. március 1-jén felvehette Görgey Artúr nevét.

A Görgői és Toporci előnevet viselő, Szepességből származó nemzetségnek Miskolcon is élt két tagja. Id. Görgey László (1843-1911) a MÁV üzletvezetőség igazgatója, s Miskolc déli kerületének országgyűlési képviselője volt. A tábornokkal haláláig tartotta a kapcsolatot. Egykori lakása (villája) a Csabai kapuban ma is létezik, közvetlenül a Herman Ottó Múzeum mellett (Csabai kapu 26.). A villa 1903-ban épült, s 1911-ben innen temették az akkori kormánypárti képviselőt. Ifj. Görgey László (1877-1943?) a szoboravatón találkozott a rokonságot képviselő, Miskolcra zarándokolt 7 rokon családdal (mindegyik magas rangú katonatiszt vagy országgyűlési képviselő volt.) Az ő lakásán (Petőfi S. u. 21.) fogadást tartottak a szoboravatás után.

Miskolcon volt Görgey emlékmúzeum is, amelyben kiállították egyebek mellett a tábornok halotti maszkját, családi címerét, addig vezetett családfáját, számos fényképét, levelezését és naplótöredékeket a szabadságharc eseményeiről. Csak a kiállított tárgyak listája maradt fenn.

Az első Görgey szobor 1997-ben került a mai helyére. A szobrot az akkori kulturális miniszter leplezte le, s megemlékezett ükunokája, Görgey Gábor író, később kulturális miniszter is. Azóta minden év március 15-én koszorú kerül Magyarország első Görgey szobrára.