Rózsaszín orvosi rendelő ihlette Borgó legújabb kiállítását
Borgó (Dr. György István Csaba) Erdélyben született, Marosvásárhelyen, mintegy huszonöt díj tulajdonosa, közöttük a Munkácsy-díjé is. 1984-ben mutatkozott be először Vácott. Miskolchoz való erős kötődését nemcsak a város különböző intézményeiben és a Galériában való rendszeres kiállításai jelzik. Évek óta Miskolcon dolgozik, itt rendezte be műtermét.
– Mint építész nézem Borgó képeit – mondta beszédében Puskás Péter, Ybl-díjas építész a megnyitón. – Gyönyörű rózsaszín világában vannak helyszínrajzai, látványtervei, metszetei és részletrajzai. Rabul ejtenek a művei.
De honnan jött Borgónak a rózsaszín? Erről mesélt a művész.
– Hosszú ideig jártam egy csodálatos doktornőhöz kezelésre, akinek a rendelőjében minden rózsaszín volt. A szünetekben pedig művészettörténeti kurzusokat tartottam neki. És úgy éreztem, nálam most jött el ennek a színnek a szezonja.
– „Ez a rózsaszín borzasztó.” Ezt mondogatta a művész úr. Aztán megszerette – mondta nevetve Koch Erzsébet fogorvos.
Borgó munkássága sokoldalú, számos képzőművészeti területre kiterjed, így készített festményeket, grafikákat, szobrokat és monumentális gobelineket is. Jelenleg festményeit láthatják az érdeklődők.
A City Art Galériát a City Hotel Miskolc tulajdonosa, Barkóczi István hozta létre.
– Havonta más és más művész kiállítása nyílik nálunk – mondta. – Borgó alkotásai először vannak itt. Lokálpatriótaként örülünk annak, ha miskolci művészek mutatják be műveiket. További célunk, hogy fiatalok is lehetőséget kaphassanak a galériánkban.
A megnyitón Zsekov Éva Mónika hegedűművész zenélt. Borgó tárlata március 7-éig tekinthető meg a Csabai kapu 6-8. szám alatt.
Török Dezső: csaknem százmilliárd forint jut megyei fejlesztésekre 2020-ig
Részletes tájékoztatást adott a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat munkájáról és terveiről Török Dezső, az önkormányzat elnöke sajtótájékoztatóján. A Megyeházán elhangzott, hogy 2014 és 2020 között kilencvenhárommilliárd forint áll a megye rendelkezésére uniós pénzből.
– Most érdemes pályázni, mert információink szerint 2020 után nem lesznek Magyarországnak felzárkóztatási strukturális alapjai – mondta el Török Dezső. – Így ebben az időszakban szeretnénk elérni, hogy folyamatosan bővüljön a foglalkoztatás. Továbbá hogy Borsod megye gazdasági szereplőként a megyék rangsorában négy-öt helyet előrébb kerülve, körülbelül a tizenegyedik legyen.
Az elnök szerint legfontosabb, hogy rendbe tegyék az ipari parkokat, hiszen akkor érkezhetnek újabb befektetők. Fontosak még az energetikai fejlesztések, mert az energiára nagyon sok pénz megy el.
– Azt gondolom, hogy egy jól sikerült programot hoztunk létre – mondta Török Dezső. – Megújulhatnak orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, utak és kerékpárutak, rendbe tehetjük a belvízzel áztatott földterületeket, valamint környékükön a felszíni csapadék-vízelvezető hálózatot, és kamerarendszerrel tehetünk biztonságosabbá városrészeket.
A baz.hu honlapon található Terület- és településfejlesztési operatív programjában tizenhét pályázatot írnak ki, amiből tizenöt már megjelent. Kettőt még most dolgoznak ki, és hamarosan ezekre is lehet jelentkezni.
Szereplőválogatást tartanak Eger vár viadalára
Országh Mihályt a lánya kérte fel még a kilencvenes évek elején, hogy a szalagavatójukra írjon egy félórás adaptációt a Légy jó mindhalálig című már létező musicalből. Országh Mihály a régi Vasas Táncegyüttesnek és a Kisbojtár Táncegyüttesnek volt a koreográfusa.
– Akkor arra gondoltam, hogy miért ne lehetne saját művet létrehozni például az Egri csillagokból – magyarázta. – A zenés történelmi játék harminchat dalt és tizennégy táncot tartalmaz. A kétórás előadást három részben adjuk majd elő, de most még szereplőket keresünk rá.
Tíz középiskolás fiút várnak péntekenként és szerdánként este 6 és 8 óra között a Diósgyőri Ady Endre Kulturális és Szabadidő Központba.
– Ez egy monumentális előadás lesz, több mint nyolcvan szereplővel – mondta Országh Mihály. – A premiert a Művészetek Házába tervezzük április elejére, de nyáron a várban is szeretnénk bemutatni.
A darab zenéjét Zoller János szerezte. Őt Miskolcon számos kórista és éneket tanuló ismerheti, hiszen bármely kórussal, ami a keze alá került, a legmagasabb minősítéseket érte el. Az Eger vár viadalában a szereplők élőben énekelnek majd. A táncok koreográfiáját Farkas Attila, Országh Mihály egyik tanítványa tanítja be.
„Csodálatos itt látni Magyarország XX. századi festészetét!”
December második felében nyitották meg a Kövesi-gyűjteményből rendezett kiállítást. A látogatók száma pedig már négy nap után majdnem elérte a háromszázat.
– Nagyon népszerű a fiatalabb és az idősebb generáció körében is – mondta el Kákóczki András, a Miskolci Galéria igazgatója. – Ez ugyan nem kortárs képzőművészet, mint amivel a mi intézményünk foglalkozik, hanem a századforduló nagyjainak alkotásai. Látványvilága könnyebben emészthető is. A látogatók általában ismerik a festőket, akiknek a művei előtt elidőznek, hiszen tanulmányaik során találkozhattak ezekkel a nevekkel: Szinyei Merse Pál, Gulácsy Lajos, Uitz Béla. A tárlat többféle stílust vonultat fel: figurális természetábrázolót és impresszionista színkavalkádot is, ami magával ragadó. Ilyen festményeket a Nemzeti Galériában is lehet látni.
Mintegy húsz munkanap alatt több mint ezer látogatója volt a tárlatnak. Főleg hétköznap érkeznek elsősorban nyugdíjas és felnőtt csoportok. Baráti közösségek és egyesületek is szerveznek közös tárlatnézést a Rákóczi-házba. A diákok pedig még csak ezután jönnek. Ezen a héten zár be a Kunszt című, kifejezetten nekik szóló, múzeumpedagógiai foglalkozást is tartalmazó program. A Miskolci Galéria pedig hetvenöt iskolával van szerződésben, így onnan még nagyon sok új érdeklődőre számítanak.
A tárlatot szeretnék majd népszerűsíteni a márciusi utazási kiállításon, ami után rengeteg turistát várnak. Eddig ugyanis főleg a miskolciak és a környékbeliek nézték meg a festményeket.
A vendégkönyv lapjain azonban tőlük is számos bejegyzés van. „Örömmel tölt el, hogy ezt a sok remekművet tartalmazó kiállítást Miskolc kapta meg.”, „…tovább növeli Miskolc igazi fényét.”, „Csodálatos anyag! Itt látni Magyarország XX. századi festészetét.” , „Visszatérek.”– olvasható a Galéria vendégkönyvében.
Kora délutáni helyzetkép a Kocsonya Farsangról
Készségesek az árusok, akik a Kocsonya Farsangra készülnek. Csak délután 4 órakor indul a felvonulás a Szent István térről, a hivatalos megnyitó előtt azonban máris vásárolhat kocsonyát, forralt bort, tócsnit, de akár kézműves szappant, ékszereket és fatányérokat is, aki kilátogat a rendezvényre.
– Kettőszázharmincnál is több árus van idén, bár sokkal többen jelentkeztek rá, de nyilván a helyszűke miatt behatárolt, hogy mennyit tudunk fogadni – mondta el Bíró Tibor, a Becherovka Miskolci Kocsonya Farsang főszervezője. – Több mint százan a gasztronómiához tartoznak, a többiek pedig kézműves és ajándéktárgyakat árulnak. Alapjaiban nem más a koncepció, mert az elmúlt két év visszajelzései olyan pozitívak voltak, hogy ezt nem kellett átalakítani.
Több árus jött az ország másik feléből, de a határon túlról is. Továbbá természetesen megtalálhatóak a helyi és a környékbeli kereskedők és kézművesek termékei is a pultokon.
Folytatódik a bíróság felújítása – teljes egészében megújul az épület tetőszerkezete
Augusztusban számoltunk be arról, hogy felújították a Miskolci Törvényszék tetőszerkezetének egyharmadát. Pár hete azonban újra felállványozták az épület egyik oldalát, most a Levéltár felőlit. A tető egy részét korábban pala fedte. A környezetszennyező pala azonban eltöredezett, nagyobb szél hatására le is szakadt, és a bádogos rész is megújításra szorult. Korábban megterveztették a több mint kétezer négyzetméteres új tetőszerkezetet.
– Még nem tudjuk, pontosan mennyibe fog kerülni a teljes tetőszerkezet felújítása – mondta Vassné Bodnár Zsuzsanna, a Miskolci Törvényszék gazdasági vezetője.
Az előző évben elvégzett munka költsége elérte a harmincötmillió forintot. Az idei felújításnál a teljes tetőre jó minőségű hódfarkú cserép kerül, és a bádogos munkákat is befejezik az építők.
Egy titokzatos éjszaka a Diósgyőri várban
Titokzatos reneszánsz mulatságot álmodtak meg az éjszaka fényeivel a diósgyőri vár programszervezői.
– Lényege, hogy éjszaka a vár egy kicsit más arcát mutatja, mint nappal – mondta el Boronkai Edina, az intézmény kommunikációs menedzsere. – Nyáron indult a sorozat, akkor hat-hétszázan is kíváncsiak voltak a rendezvényre, de télen még csak most szerveztük meg először. A fogcsikorgató hideg ellenére azonban, úgy látom, elég sokan eljöttek.
Programonként más és más témával rukkol elő a stáb, januárban a reneszánsz korra készültek. A tárlatvezetésen az érdeklődők beleszagolhattak a királyné rozmaringos fürdőjének levegőjébe. Aragóniai Beatrix udvarába képzelve magukat pajzán történetet hallgathattak az egyik gyertyafényes teremben. Vagy nevethettek a király két bolondjának civódásain.
Lovász Emese régész és a diósgyőri vár eseményeinek királynéja most is mesélt a történelmi korról. – II. Lajos huszonegy éves volt 1526 farsangján, amikor is ördögnek öltözött. Ezt a lépését nem nézte jó szemmel a papság. Tudnunk kell, hogy a történelem nem háborúkból és évszámokból áll, hanem emberi sorsokból - mondta.
A harminc-negyven fős csoportok a tárlatvezetés végén a Lovagterembe érkeztek, ahol reneszánsz táncmulatságon vehettek részt. A látogatók között voltak fiatalok és idősek egyaránt.
– Nekem minden nagyon tetszik itt – mondta Szurmai Magdolna. – Én hiába vagyok miskolci, nagyon régen voltam a várban. Most látom először, mióta felújították. Várakozáson felüli a látvány, sokkal szebb, mint amilyennek az interneten láttam a fotókat róla. A programról meg csak annyit, hogy nem mindennap találkozik az ember ilyen élménnyel. Gyönyörűek a ruhák, a táncok, minden, ami visszavisz a múltba.
Az este hattól tízig tartó rendezvény egyik helyszíne a felső várudvar egyik földszinti terme volt, ahol a vállalkozó szelleműek kipróbálhattak egy korabeli szerencsejátékot.
– Én pókereztem régebben – avatott be Pavlenka Norbert. – Ahhoz a játékhoz nem elegendő, hogy az ember szerencsés legyen, ez, a kártyarulett azonban jóval könnyebb annál. Ettől függetlenül nagyon érdekes volt ezt játszani. A mellettem ülő srác taktikázott, de nekem nehezebb volt, mivel csak piros színű kártyákat húztam.
A fűtött termekben még a mínuszokat sem érezték a résztvevők. Akit pedig nem zavart a hideg, az a teraszon kémlelhette az ég fényes titkait távcsővel a királyi csillagjósdában.
Érdekességek a Himnuszról, ahogyan még nem hallotta
– 1823-ban írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt, legalább is az autográf szerint, vagyis a szerző saját kézirata szerint, ami fennmaradt – mondta Porkoláb Tibor irodalomtörténész. – Nyilvánosságra azonban csak hat év múlva hozták. Akkor Kisfaludy Károly Auróra című almanachjában jelent meg. Az olvasók tehát csak ekkor láthatták először. Nem lett különösebb hatása elsőre. Jelentősége akkor növekedett meg, amikor megzenésítették. Ezt az az igény hívta életre, hogy akkorra már minden nemzetnek volt himnusza.
A hazafias kánon részévé 1848-ban vált, amikor is a forradalmi közönség a Bánk bán előadását megszakította, és felállva énekelni kezdtek különböző hazafias dalokat. Így a Marseillest, a Rákóczi indulót, a Szózatot és a Himnuszt, valamint elszavalták a Nemzeti dalt.
Később, majd csak a huszadik században töltötte be a nemzeti himnusz státuszát a Szózat mellett, de törvénybe csak 1989-ben foglalták körülbelül a következő szöveggel: A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
– Izgalmas felvetés, hogy a Himnusz kanásznóta lenne eredetileg, hiszen a Megismerni a kanászt kezdetű dalunk ritmusára valóban el lehet énekelni a verset. Ez azonban csak véletlen egybeesés, attól függetlenül, hogy tényleg toborzó a versformája, mint a kanásztáncoké. A Himnusz verselése szimultán, tehát időmértékes és ütemhangsúlyos is. Ez utóbbiban íródtak a kanásznóták.
– Gyulai Pál tizenkilencedik századi irodalomtörténész szerint a Himnusznak azért adta azt az alcímet Kölcsey, hogy „a' Magyar nép zivataros századaiból", hogy megtévessze a cenzúrát – magyarázta Porkoláb Tibor. – De ez könnyedén cáfolható, hiszen az első megjelenéskor ezt az alcímet nem tartotta fontosnak Kölcsey, hogy odaírja. Csak a későbbi közléseknél illesztette hozzá.
– A szöveggel kapcsolatban két érdekesség van, amit sokan nem tudnak – mondta az irodalomtörténész. – Ez nyilván annak az eredménye, hogy a tizenkilencedik századi nyelvállapotot a mai ember már nem érti. Énekeljük, hogy jó kedvvel, bőséggel, és azt értjük alatta, hogy vidáman és gazdagságban. Pedig nem erről van szó. Az akkori magyar nyelv szerint a jó kedv szeretetteljes jóindulatot jelentett, a bőség pedig az ebben való bőséget, nem anyagi bőséget. A másik érdekesség, hogy azt írja Kölcsey „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.” Mitől is lesz bús ez a had, ha egyszer diadalmat ünnepel? – tette fel a kérdést Porkoláb Tibor. – Az első akadémiai nagyszótárban a bús mellett ezt lehet olvasni: sötét, fekete. Így tehát Mátyás Fekete seregére utal a bús jelző.
Nagy tanulsága ezeknek a félreértelmezéseknek, hogy az untig ismert szövegeknél is csak látszólag érti az olvasó annak jelentését – szögezte le az irodalomtörténész.
Kölcsey Ferencre emlékeztek péntek délelőtt a főutcán
A „Himnusz” költője emlékére, aki 1830-ban Miskolcon lakott Kraud Sándor János görög kereskedő házában – hirdeti a Kölcsey-emléktábla a Széchenyi utcán. A Villanyrendőrnél pénteken, a magyar kultúra napján megemlékezést tartottak.
– A kultúrát gyakorlatban kell ápolni – mondta Kiss Gábor alpolgármester. – A kultúrában értékeknek kell létrejönni. Ez azonban még nem lenne elég: tennünk is kell azért, hogy ezek az értékek megmaradjanak. Ehhez pedig hagyományokat kell létrehoznunk. Jó példa erre a Mazsaroff-díj átadása, ami csütörtökön volt a Galériában.
1997-ben állították a táblát, akkor emlékeztek meg itt először Kölcseyről. Az idei ünnepségen önkormányzati, politikai és civil szervezetek koszorúzták meg az emléktáblát.
Mi kell az álláskereséshez? Határozottság!
Kísérleti jelleggel indult a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban kedden az a beszélgetéssorozat, amit Bereiné Vasas Andrea könyvtáros tartott fiataloknak az álláskeresésről.
– A témák kimeríthetetlen tárháza áll a rendelkezésünkre, hiszen lehet csoportot alkotni nőkből, férfiakból, szülőkből éppúgy, mint most a fiatalokból – mondta a foglalkozás vezetője. – A lényeg, hogy egy és ugyanazon érdeklődésük legyen, mint most az álláskeresés.
A biblioterápiás foglalkozás módszere kevésbé ismert és használatos azok között, akik önismereti tréningeket tartanak. Itt szövegeken keresztül ismerik meg önmagukat, és változtatják meg nem kívánatos tulajdonságaikat a csoport tagjai.
Határozottságot és önképviseletet tanulnak majd a résztvevők az ingyenes alkalmakkor, amik hetente másfél órásak, és mindösszesen hat hétig tartanak. Bereiné Vasas Andrea szerint a hat-tizenkét fős csoport ideális, így legközelebb, remélhetőleg szeptemberben ennyien jelentkezhetnek majd a következő foglalkozásra.
