A Perecesi Bányász Fúvószenekar 2011-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Rendszeres közreműködője a városi rendezvényeknek és gyakran fellépnek a környező településeken. Játszottak már Németországban és Lengyelországban, számos díjat nyertek, közöttük Miskolc Város Nívódíját.

– Örvendetes, hogy egyre több fiatal kapcsolódik be a munkába, szakiskolások és főiskolások egyaránt – mondta Németh Éva, a fenntartó Bányász Kulturális Egyesület elnöke. – A fúvószenekart felvették a Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség tagjai közé. Repertoárja színes és változatos. Ezért döntöttünk úgy, hogy újra megpróbáljuk a minősítést, amit utoljára 1994-ben nyertünk el.

Ennek lényege, hogy vizsgálják a zenekar és karmesterének jelenlegi felkészültségi fokát. A „Koncertfúvós” minősítést célozták meg, amit ha megkapnak, öt évig viselhetik.

A kétrészes előadáson különlegességek is felcsendülnek. Az egyik darab ugyanis a szeptembertől új karnagy, Lendvai Péter alkotásának ősbemutatója lesz "Concertino" címmel. Egy darabot pedig a zenekar másik karmestere, Ács Gyula hangszerelt. Eredeti kottája még kézzel írott volt, nem sokan hallhatták. De számos népszerű dallamot is hallhat a közönség a műsorban, így a rózsaszín párducot és filmsláger egyveleget.

A miskolci születésű Pfliegler György, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi docense Svédországból érkezett a Szemere-szalon programjára, mint előadó. A vetítést azonban hosszú és komoly munka előzte meg: fotókat készített dédapja, Pfliegler J. Ferenc személyes tárgyairól, és megalapozott kutatómunkát folytatott a dédapai naplójegyzetekben. Így állt össze az az anyag, amit közönségének mutatott be pénteken a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében. Pfliegler J. Ferenc a Miskolci Kereskedelmi és Iparkamara alapítója volt.

– A tizenkilencedik századot érintő témákban kérünk fel szakembereket a Szemere-szalon előadóinak – mondta el Vámosi Katalin, az intézmény művészettörténésze. – Pfliegler J. Ferenc Életem című könyve sokat segített a kiállítás berendezésében. Szerepel benne többek között Horváth Lajos is, aki Szemere Bertalannak volt a titkára.

Vámosi Katalin, a tárlat kurátora elmondta, az ötlet, hogy Pfliegler J. Ferenc naplójegyzeteit éppen dédunokája mutassa be, beváltotta a várt hatást.

– Érződött a személyes kötődés az előadásból – mondta Ötvös Éva. – Ráadásul nekem is személyes ismeretségem van a Pfliegler családdal. De mindenki azt mondta a program után, hogy nagyon tetszett az előadás. A szalon miliője is olyan, hogy ez a rendezvény tökéletesen beleillett.

A résztvevők hallhattak olyan régi miskolci épületekről, amik már meg sincsenek, párhuzamot vonhattak a 19. századi színház és az 1945 utáni teátrum színészei között, valamint anekdotákat ismerhettek meg jellegzetes miskolci emberekről, családokról.

Képgaléria! Fotó: Juhász Ákos és Végh Csaba

A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium melletti téren kezdtek a karneválozók. Ide mindegyik intézmény hozott egy kiszebábot, amit elégettek.

– Csaknem nyolcszáz gyermeket vártunk ide, hiszen Avas-déli általános és középiskolákból, valamint óvodákból is jöttek kicsik és nagyok egyaránt – mondta el Richvalszky Zsuzsa szervező. – A kiszebábbal elégetünk minden rosszat és keserűséget, amit okozott a tél.

A tűzet mindannyian körbetáncolták, utána pedig csoportokban felvonultak az Avasi Gimnázium előtti térre.

Az Avasi Farsangi Karnevál kitalálója Csöbör Katalin Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselő volt négy évvel ezelőtt.

– A gyerekek nélkül semmit sem érne a rendezvény – mondta el a színpadon. – Örülök, hogy sok ismerős arcot látok. Van, aki először ötévesen, óvodásként jött el ide, most meg már iskolába jár.

Az Avastető Óvoda Szilvás úti tagóvodája is minden évben kint van a rendezvényen.

– Nagyon szeretik a gyerekek – mondta Somos Attiláné óvónő, – a kiscsoportosokon kívül mindenkit elhozunk a rendezvényre, csaknem hatvan gyermeket.

A színpadról színes lufikat eresztettek fel az égbe, majd megkezdődött a tánc. Először reneszánsz, majd a Riói Karnevál hangulatát idéző is volt. Az előadást a Szemere Bertalan Szakközépiskola táncos tanulói állították össze.

– Most vagyunk tízedikesek, már tavaly is voltunk itt, nagyon jó buli szokott lenni – mondta Takács Napsugár és Jaskó Fanni egymás szavába vágva. – De nemcsak a szórakozás szempontjából fontos ez a program, hanem a hagyományok megtartása miatt is.

„Takarodjon el a tél!

Örvendezzen, aki él!” – skandálták együtt a gyerekek. Abban csak bízhatunk, hogy ezzel valóban elijesztették a telet, és hamarosan jön a tavasz.

Február 3-án elkezdődik a Feledy-ház tavaszi programsorozata. Nem is akármivel, mint egy új programmal.

– A Művészeti Szabadegyetemet váltja fel a "Miskolc Kaleidoszkóp" című új sorozat – mondta el Balázs István, a Múzsák Kertje Alapítvány elnöke a Feledy-házban megrendezett sajtótájékoztatón szerdán. – Ebben a sorozatban a helyi értékekről, kiemelten is Miskolc épített örökségeiről beszélnek az előadók, Balázsi Károly művelődéstörténész, Lovász Emese és Pusztai Tamás régész, valamint Rudolf Mihály és Puskás Péter építész.

Egy másik program, az Irodalmi Fonó előadói CD-t készítettek Vihula Mihajlo gitárművész és Szécsi Viktória énekes, miskolci zenészek közreműködésével, amelyen miskolci és Miskolchoz kötődő kortárs költők művei hangoznak el prózai és zenei feldolgozásokban. Az Irodalmi Fonónak már hat éve a Feledy-ház ad otthont. Az idei évad irodalmi összeállításairól Koncz Károly György, a Gömörország Regionális Kulturális Egyesület elnöke beszélt a sajtótájékoztatón.

– A kortárs költők közül vendégségbe hívjuk az idén nyolcvanéves Buda Ferencet, de a március a költőnőké, az április pedig a felvidéki irodalmi életé – mondta el Koncz Károly György, a Gömörország Regionális Kulturális Egyesület elnöke. – Nagy örömmel tölt el, hogy egy hatéves programsorozatra még mind a mai napig megvan az érdeklődés az idősek és a fiatalok körében is.

Pusztai Tamás  igazgató szerint a Herman Ottó Múzeum tizenegy házával Magyarország egyik legnagyobb intézménye a múzeumok között. Arról is beszélt, hogy régen egy miskolci attól volt miskolci, hogy volt borospincéje az Avason. Ma attól miskolci, hogy látta például a Pannon-tenger Múzeumot, a Képtárat és számos kiállítást, amelynek Miskolc ad otthont. Ezek mellett az emblematikus helyek mellett ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy civil szervezetek is részt vehessenek ebben a munkában.

– Jó kezdeményezés volt és köszönjük, hogy a Múzsák Kertje Alapítvány és a Gömörország Kulturális Egyesület is részt vesz a Feledy-ház kiegészítő programjainak szervezésében – mondta Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum igazgatója.

A zenei, irodalmi és művészettörténeti előadások mellett természetesen kiállítások is lesznek az épületben, így Kő Pál szobrászművész tárlata, Ágotha Margit grafikusművész emlékkiállítása és Nagy Gy. Margit gobelin- és tűzzománcművész emlékkiállítása nyílik majd a Feledy-házban.

Takáts Tamás, Pataky Gergő, Bauxit, Bocskor Bíborka, Nagy Feró, Aradszky László, Csipa, Deniz, Tamás Gábor – mind nagy név. Nagy, mert ismert, nagy, mert népszerű. A népszerűséggel azonban sokszor együtt jár a hiszti is. Gondoljunk csak az öltözőkbe kért virágokra, vagy éppen arra, amikor egy amerikai hírességnek azért nem tetszett a zuhanyzó, mert annak lefolyója középen volt.

A magyarokról elmondható, hogy nem hisztiznek. De van-e heppjük, különös kívánságuk? A Miskolci Kocsonya Farsang koncertszervezőit kérdeztük.

Megtudtuk, a Miskolcra a Kocsonya Farsangra évek óta szívesen térnek vissza a fellépő művészek. Jól érzik itt magukat. A közönséggel hamar megtalálják a hangot, így a bulik is jók szoktak lenni. Amit meg az öltözőbe készítenek nekik - inni- és harapnivaló - általában az is kedvükre való. Meg vannak elégedve tehát mindennel: a miskolci közönséggel, a színpadtechnikával, a hangosítással és a kiszolgálással is.

A koncertszervező stáb elárulta, voltak azért nehézségek, furcsa esetek, de ez szinte független volt a koncertezőktől.

– Előfordult, hogy egy együttes az utolsó pillanatban esett be, mert nem számoltak a köddel, vagy a megnövekedett forgalommal az M3-as kijárójánál. Sőt, volt olyan csapat, aki egy véletlen folytán Pesten hagyta a hangmesterét. A miskolci technikus hangosította őket végül, akivel nagyon meg voltak elégedve. Egy másik együttes a koncert után a backstage területén felejtett egy zenekari tagot. Szerencsére még nem jártak messze, amikor ez feltűnt. A legviccesebb az egészben, hogy az illető, aki itt maradt, az egészből semmit nem is vett észre. Az idei pálmát az a kisebb zenekar vitte el, amelyik úgy érkezett meg, hogy félig kilógott a szintetizátoruk, az időközben kinyílt ajtajú kisbuszból. Kipakoltak a zenészek és hiányzott egy gitár. Remélték, hogy csak otthon felejtették és nem hagyták el út közben.

A biztonsági embereknek olyanokra is kell figyelniük, hogy egy-egy fellépő akarja-e fogadni a rajongókat koncert után vagy nem. A Hooligans és Nagy Feró például szívesen eleget tesz az ilyen kéréseknek - dedikálnak és közös fénykép is készíthető velük. A nyolc éve Miskolcon alapított, de ma már budapesti Paddy and the Rats tagjai koncertjük után a szülőket, rokonokat fogadták, hogy együtt ünnepeljék meg a sikeres fellépést.

     Tökkelütött, céklacsók, diós kávéház, miskolci lúdláb, gesztenyeerdő és epres túrótorta – ezekkel a fantázianevekkel is szerepeltek édességek a Miskolc tortája versenyen idén. A nyertes azonban a tavaszváró gyümölcskocsonyás joghurttorta lett.

Balajti László, a Balajti Cukrászda vezetője elárulta, honnan jött az ötlet, hogy ilyet készítsenek.

– Mindenki unja már a telet. Szerettünk volna egy tavaszi ízvilágot összeállítani, mindenki által megfizethető alapanyagokból. Most először jelentkeztünk erre a versenyre, pedig már régóta a szakmában vagyunk.

A háromtagú zsűri elnöke Garbóczi Ferenc mestercukrász volt.

– Az elbírálásnál fontos szempont volt, hogy a legnemesebb alapanyagokból álljon össze a torta – mondta. – Így például margarin helyett vajat, tej helyett tejszínt, mirelit és aroma helyett friss gyümölcsöket használjanak a készítőik. A másik nagyon fontos szempont pedig a külleme volt, hogy ínycsiklandó legyen a szemnek is.

Az elismeréseket Kiss János alpolgármester adta át a nevezőknek.

– Gratulálok a versenyzőknek, mert mindegyik torta csodálatos. Gratulálok a szervezőknek, mert kiváló kezdeményezés, hiszen évről évre egyre többen jelentkeznek a megmérettetésre.

Idén heten neveztek a címre. Csak miskolci, cukrászkészítményekkel foglalkozó cégek jelentkezhettek. Miskolc tortáját már három éve választják meg. Az ötlet Nagy Júliától, a MIDMAR Nonprofit Kft. ügyvezetőjétől eredt.

– Azt szerettük volna, hogy a torták képviseljék a miskolci cukrászdákban már a tizenkilencedik századtól kínált ízvilágot mint helyi specialitást. Két évvel ezelőtt az ezerízű diótortáról Diósgyőrre asszociálhattunk, a tavalyi borvarázs az avasi boros pincék hangulatát idézte, most pedig a Kocsonya Farsang került előtérbe a gyümölcskocsonyás tortával.

A városháza aulájában sokan gyűltek össze, hogy meg is kóstolhassák az édességeket.

– Nagyon finom volt, egyszerűen nem tudok megszólalni sem utána – mondta Veres Albertné.

– Mindegyik olyan guszta és gyönyörű, hogy öröm volt ránézni – nyilatkozta Szegedi Gézáné.

Az idei nyertest a Balajti Cukrászdában és a Miskolc Caféban is lehet kapni keddtől.