A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége és az Őszidő Alapítvány indította el Miskolcon azt a találkozósorozatot, amit először 1997-ben tartottak Helsinkiben. Az Alzheimer Caféba minden hónapban várják az érintetteket előadásokra és beszélgetésre. Radomszki Lászlóné, a kirendeltség igazgatója azt mondta, hogy nagyon fontos bevezetni ezt a rendezvénysorozatot Miskolcon is.

– Két évvel ezelőtt népbetegségnek nyilvánították az Alzheimer-kórt. Egyre több embert érint a demencia, ami nem természetes velejárója az öregedésnek. Szeretnénk minden hónap harmadik keddjén találkozni az érintettekkel ugyanezen a helyen, a Művészetek Házának kávézójában.

Molnár Gusztávné férjével érkezett a rendezvényre. A saját kilátásaira gondolt, mikor eljött.

– Édesanyám 2004-ben kapott stroke-ot, egy darabig otthon ápoltuk, de egyre több dolgot felejtett el. Három éve már ott tartott, hogy elfelejtett enni is, akkor döntöttünk úgy, hogy intenzív ápolást igényel, azóta otthonban van. De nemcsak ezért jöttem ide, hanem felkészülni a saját betegségemre is, hiszen örökölhető.

Az Alzheimer-kór nem gyógyítható, de nem mindegy, milyen fokig jut el a betegség. A Café egyik előadását Egervári Ágnes ideggyógyász tartotta, aki az Interprofesszionális Demencia Alapprogram projektvezetője.

– A demencia nagy, úgynevezett betegségteherrel jár, hiszen tíz-tizenöt éves lefolyású. A beteg a szellemi képességeit folyamatosan veszíti el. Ráadásul a társadalom sajnos megbélyegzi ezeket az embereket. Ma már nem szégyen felvállalni egy rákos megbetegedés kezelését, de azt most még nehéz bevallani, hogy az édesanyám vagy az édesapám nem tudja, hogy hol van, és hogy én ki vagyok. Ez az érintettek elszigetelődéséhez vezethet. Pedig a nyolcvanévesek húsz százaléka küzd demenciával, a világon mindenhol. A betegek száma pedig növekszik.

Az Alzheimer Caféban Kovács Gabriella neurológus és Kázár Ágnes háziorvos előadását is meghallgathatták a jelenlévők, akik megtudták, az egészséges életmód segít a betegség megelőzésében.

A következő Alzheimer Café február 16-án, kedden lesz délután 4 órától a Művészetek Háza kávézójában.

Mint elmondta, Szerencsen és Sátoraljaújhelyen járt iskolába, leérettségizett, majd elvitték a Szovjetunióba.

– A nővéremmel együtt dolgoztam ott fiatalságom legszebb éveiben – emlékezett vissza Irénke néni. – Három évet töltöttünk ott, harmincnyolc kilósan tértem haza egy szál ruhában. Aztán ahogy összeszedtem magam, jelentkeztem a MÁV-hoz dolgozni. Mivel vallásos családban nőttem fel, két pap is volt a családunkban, először nem akartak fölvenni. Azt mondták, nem vagyok alkalmas a feladatra. Akkor megfenyegettem őket, hogy rájuk borítom az asztalt, ha nem engednek dolgozni. Egy hónap múlva már alkalmas voltam a feladatra – idézte fel nevetve a régi történetet az ünnepelt.

Mint elmondta, bármit elvégzett a munkahelyén. Dolgozott pénzzel könyvelőként, egyedül ő rendelkezett gépírás érettségivel, amit kiválóan tudott kamatoztatni, de akár takarított is, ha azt kellett.

– A munka adott erőt nekem. Munkával mindent el lehet érni – mondta. – Mindenhol ott voltam, vállaltam mellékest. Gépelésért volt, hogy nem pénzt adtak, hanem ebédet. Nem számított, az is jól jött.

1981-ben ment nyugdíjba, de ma is tevékenyen telnek napjai. Kétnaponta főz magának, takarít, kétszázötven filmje van, amiket videón néz meg, többnyire régi magyar filmek. És sok-sok keresztrejtvényt fejt meg, a hozzávaló kisokos segédleteket már kívülről fújja éppúgy, mint a világatlasz térképeit. Szinte csak a bevásárlásban segítenek neki, mert kicsit fájlalja a térdét. Mindig vigyázott magára, nem eszik cukrot és zsírt, és nagyon ritkán fogyasztott alkoholt, pedig a családjuknak volt szőlője. Hét testvére közül már egy sem él. Irénke néni mindig egyedül élt, nem volt férje és így gyermekei sem, mégsem érzi magát magányosnak, hiszen minden pillanatban el tudja foglalni magát.

– Talán az egyik legrégebbi ünnepünk a vízkereszt – világosított fel Lipcsák János, a Mindszenti Plébánia vezetője. – Régebben ünnepeljük, mint a karácsonyt. Az eredeti neve sem vízkereszt volt, csak a magyarok szeretnek mindig más nevet adni, hogy magyarosítsák az idegen szavakat.

A vízkereszt görögül az Epifánia volt, aminek a pontos fordítása: Urunk megjelenése.

– Ez azt jelenti, hogy minden nép számára ekkor vált felfoghatóvá, hogy Jézusunk, vagyis a megváltónk megszületett.

A víz jelképezi az új életet és a megtisztulást is.

– Gyönyörű szimbólum, hiszen víz nélkül nincs élet – mondta az atya. – Az új életet, vagyis a csecsemőket keresztelik meg. Ez a keresztények első szentsége a hétből. Jézus is beállt a Jordán folyóba, hogy Keresztelő Szent János megkeresztelhesse.

Január 6-a az óegyiptomi naptár egyik ünnepéhez kapcsolódott.

– Erre a napra hitték azt, hogy egyre hosszabbak a nappalok, tehát a téli napfordulót ünnepelték ekkor a kereszténység előtt. Mi pedig éppen emiatt ezt a napot tulajdonítjuk a karácsonyi ünnepkör lezárásának. Ekkor kezdődik a farsangi időszak, ami böjtig tart. Továbbá megkezdődnek az intézmény- és házszentelések. Nem az a lényeg, hogy a falakat érje áldás, hanem az ott lakókat és az ott megfordulókat. Költözzék oda harmónia, szeretet és egészség, a családi otthon hangulata, és távozzék onnan a szomorúság.

A pap a házszenteléskor a bejárati ajtófélfára írja az aktuális évszámot és a G, az M és a B betűket.

– Ez eredetileg CMB volt – magyarázta Lipcsák János. – Ezek a latin nyelvű „Krisztus megáldja a mi hajlékunkat.” mondat szavainak kezdőbetűi. De a nép egyszerű fia ezt nem értette, így lett belőle GMB, ami ma már a Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak felel meg. Őket nevezi szintén a nép a három királynak, akik Krisztust látogatták meg. A Biblia azonban nem három királyról beszél, hanem napkeleti bölcsekről. Ez valójában azt jelentette, hogy idegen emberek. A hármas számot pedig – annak ellenére, hogy a Bibliában nincs pontos számadat – valószínűleg annak tulajdoníthatjuk, hogy három ajándékról tesz említést: aranyról, tömjénről és mirháról.

Bárki kérheti akár telefonon is, hogy megáldják a házát, az otthonát, csak keresse fel a legközelebbi plébániát, ahol ezt a kérést rögzítik, és egy megbeszélt időpontban a pap kimegy a kért címre.

Megviccelt minket a hóesés. Délelőtt elállt, majd újra havazott. A hideg megvan már hozzá, hogy hó formájában hulljon.

 – Egyáltalán nem általános jelenség, hogy a télen még csak most látunk először havat – mondta el Kovács Attila meteorológus. – Illetve novemberben, aki nagyon figyelt, az láthatott már hópelyheket, de az a hó nem maradt meg. Ha újra elered, akkor ez a hó megmaradhat. Bár még csak porhóról beszélhetünk, és eléggé kevésről, olyan két-három centiről.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat miskolci állomásának meteorológusa szerint kedden emelkedik a hőmérséklet, de még fagyni fog. Szerdán jön egy újabb csapadékhullám, de abban már lehet, hogy ónos eső is lesz. A hét második felében pedig tovább enyhül az idő, de azért éjszaka még fagyok lesznek.

Ullmann Mónika, a Miskolci Nemzeti Színház színésznője nem szokott újévi fogadalmat tenni.

– Mi más ritmusban élünk, nekünk az évad szeptemberben kezdődik és május végén fejeződik be. Tehát az újév éppen a munkák közepén van.

A népszerű színművésznő persze elnéző azokkal, akik mégis tesznek fogadalmat.

– Bár viccesnek tartom, hogy alkoholmámorban fogadkoznak az emberek és a környezetemben lévők között nem is szokás az újévi fogadalomtétel, mégis úgy gondolom, hogy játékosan lehet ilyenkor kívánni valamit.

Ullmann Mónika tapasztalata szerint ilyenkor (is) főként a dohányzásról akarnak leszokni az emberek.

– Ahhoz azonban szerintem, hogy elhagyjunk egy rossz szokást, ideális körülményeket kell teremteni. Elég időnek kell lenni rá, hogy elmélyülhessünk önmagunkban. Erre pedig, azt gondolom, nekünk, színházi dolgozóknak a május alkalmasabb, mint a január.

A filmekből is ismert művésznő nem hiszi, hogy betartaná a fogadalmat. Amin akar, úgyis változtat.

– Nem vagyok egy önelemző típus, mások szoktak szólni, hogyha esetleg zavarja őket valami, de aki ismer, elfogadta már, hogy hangulatember vagyok. Sokan azt gondolják, hogy alapvetően vidám típus vagyok, de ez is tévedés. Szeretek társaságban ücsörögni, de nem feltétlenül megszólalni. Ilyenkor lefoglalnak a gondolataim, ez pedig azt az érzetet kelti másokban, hogy rossz a hangulatom, pedig nem. Egy óra múlva meg már szívesen fecsegek.

A valóságban elege van az év végi kényszeres összegzésekből.

– A tapasztalatom az, hogy ezek nem igazán segítenek abban, hogy javuljanak körülöttünk a dolgok. Inkább csak azt látjuk, mennyi mindent nem fogadtunk meg tavaly.

A színésznő ezen próbál változtatni, de valójában ezt is csak azért, mert ilyenkor mondani kell valamit. Az év végi összegzésekből is inkább az derül ki, hogy a fogadalmak nem teljesülnek, hiszen megfogadni valamit nagyon kevés.

Elérkeztek az év utolsó napjai, közöttük karácsony szent ünnepe. Orosz Atanáz püspök szerint az idei is a szolidaritás üzenetét hordozza.

– Az újszülött kisded a végtelen Isten leereszkedését hangsúlyozza. Ezzel ad reményt azok számára, akik még nem találják a kiutat. Az Isten képes kivezető utat találni a lehetetlen emberi helyzetekből is. A békesség üzenete különösen aktuális most, amikor több mint húsz országban háborúznak emberek, és még több országban viselnek katonai ruhát. Saját portánkon kell mindenekelőtt békét teremtenünk.

Az advent alatt a görögkatolikus papok a megbocsájtást állítják középpontba. Ezt tartják a legfontosabbnak, amit most saját életükben tehetnek meg az emberek a békességért.

– A jótékonykodást hangsúlyozza minden egyház – mondta a püspök atya. – Az irgalmasság cselekedetei nagyon fontosak. Éhezőknek ételt, szomjazóknak italt, szűkölködőknek ruhát adjunk! A kórházban lévőket pedig látogassuk meg!

Orosz Atanáz püspök szerint a megsegített emberekben is találkozunk a közénk jött Istennel.

Summa – év végi számvetés

A Búza téri görögkatolikus székesegyház februárra kívül-belül megújult, márciusban megszentelték, majd májusra kőkerítés épült köré, mely egy olyan udvarnak ad helyet, ahol bensőségesen ünnepelhetnek a hívek.

Áprilistól új közösségi terek várták a diákokat a Görög Katolikus Általános Iskolában. De további újításoknak is örülhettek a gyerekek, hiszen a tornaterem is megszépült, és új sport- és taneszközöket is vásároltak a nevelők. Nyáron újjáéledt az Akropolisz szabadtéri színpada a Görög Katolikus Egyetemi és Főiskolai  Kollégium fenntartásával. Október végén a Miskolci Egyházmegye első helynökét, Szocska Ábelt apostoli adminisztrátorrá nevezte ki Ferenc pápa. November elején ikonképet szenteltek meg a Miskolc-szirmai görögkatolikus templomban.

Ami viszont a legfontosabb, az márciusban történt az egyházzal. Ferenc pápa egyházmegyei rangra emelte a Miskolci Apostoli Exarchátust. Júniusban szent liturgián iktatták be tisztségébe a miskolci görögkatolikus egyházmegye első püspökét, Orosz Atanázt.

– Néhány évtized fejlődésének a lezárása ez – mondta. – Fordulópontot jelentett emiatt ez az év. Óriási jelentősége van. A felújított székesegyház pedig a városnak egy különleges színfoltja lett, ahogy azt sokan visszajelezték.

Csodálatos történet

Egyik bodrogközi kis falunk nagyon szerette a papját. De – talán épp emiatt – hat évtizeddel ezelőtt az Államvédelmi Osztály elhatározta, hogy leszámol vele. Ki is szállt a „fekete kocsi” a dámóci parókiára, hogy meglátogassák, illetve azzal elszállítsák egy alapos agymosásra a vallási eszmékkel teli parókust.

Ám amíg a parókián a határozott beavatkozás elkezdődött, a falu népe odakint elkezdte énekelni karácsony liturgikus énekét: „Velünk az Isten, értsétek meg, nemzetek, és térjetek meg, mert velünk az Isten!”

A mindenki által jól ismert szavak egyre hangosabban ismétlődtek, s végül már hangosan zengett az ének: „Velünk az Isten!”

Az ÁVO fekete kocsija pap nélkül tért vissza oda, ahonnan érkezett.