Miskolc Operafesztiváljának legérdekesebb előadásai – Ezrek operája
A Bartók Plusz Ezrek operája programjában idén Mozart egyik legmeghatározóbb operáját, a Don Giovannit öltözteti izgalmas, a mai zenei világhoz közelítő új köntösbe.
A rendhagyó produkció rendezője a felkavaró előadásairól Magyarországon is jól ismert Vlad Troickij. Általa elevenedik meg Mozart Don Juan-i életvágya, akkor is, ha tudjuk: hőse a vesztébe rohan, elbukik, de az utolsó pillanatig nem hátrál meg. A Mozart-opera korántsem klasszikus zenei átiratát – RockGiovanni címen – Szüts Apor, a fiatal és tehetséges zeneszerző készítette el a Bartók Plusz felkérésére.
A vele készült interjúban úgy nyilatkozott, ez a darab sokkal izgalmasabb lett, mint egy rockopera. – Ez nem egy egyszerű áthangszerelés szólógitárra, basszusgitárra és dobra. Az opera szereplőihez egy-egy zenei stílust rendelünk. Donna Anna megmaradt rokokó stílusúnak. Leporelló az egyik legizgalmasabb karakter, aki egyszerre szolgalelkű és ármánykodó. Az ő zenei világában a Richard Strauss-i zenekari színek keverednek a rockkal. Ez azért is találó, mert a Don Giovanni egyes szereplői túllátnak a saját korukon, felvilágosult emberek. A zenében így megjelenik Wagner, Richard Strauss, a rokokó, a jazz, a rock is. Számomra pedig mindez lehetőséget ad a zenei humorra, de tény, hogy a legnagyobb nehézség abból fakadt, hogy a Don Giovanni nem egy rossz darab, hanem Mozart életművének egyik legjobb alkotása – mondta Szüts Apor, aki hozzátette, ez egy különleges koncepció, a jelek szerint nagyon jól fog működni.
Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál igazgatója korábban úgy nyilatkozott, aki arra számít, hogy rockkoncertre jön, az rosszul gondolja. – Az is jöhet bátran, akinek az első érzelme ennek kapcsán, hogy „Jaj, Mozartból ne csináljunk már rockot” – mondta a fesztiváligazgató, aki hozzátette, a mozarti zenekar hatalmas szimfonikus zenekarrá egészül ki, filmeffektek, elektronikus effektek és egy rockzenekar erősíti a hangzást.
A kilátó parkolójának helyén mobil nézőtér épül. Az itt kialakított ülőhelyekre kedvezményes árú belépőjegyek április 19-től válthatók a Miskolci Nemzeti Színház jegypénztárában 500 forintos áron. Garantált ülőhelyek bizonyos feltételekkel kaphatók, erről további információ itt olvasható.
A beavató előadás június 12-én, kedden, este 6 órakor kezdődik a Szent István téren. A mesélő a hagyományokhoz híven Hábetler András lesz.
Szemlélődés helyett tapintás – Különleges tárlat nyílt a Galériában
Az integrált kiállításban képzőművészek, iparművészek és különböző fogyatékossággal élő alkotók közösen állítanak ki olyan tárgyakat, amelyek anyagszerűségük, struktúrájuk szempontjából is izgalmas tapintásos élményben részesítik a látogatókat.
A megnyitón Kákóczki András, a Miskolci Galéria igazgatója elmondta, a kiállítóterek alapkoncepciója, hogy mindent a szemnek, semmit a kéznek. – Most pont fordítva kell eljárnunk. Ezzel a különleges kiállítással szeretnénk felhívni a figyelmet azokra a társainkra, akik látás nélkül élnek közöttünk. Itt megtapasztalhatjuk, hogy hogyan is élhetnek, valamint esztétikai élményhez juthatunk, akármennyire is a látáshoz és a halláshoz kötődik eredetileg ez a szó.
Barnóczki Gábor, a Vakok és Gyengénlátók B.-A.-Z. Megyei Egyesületének elnöke köszönetet mondott azoknak, akik létrehozták ezt a kiállítást. – Ezzel a társadalmi integrációnkat támogatják. Végre mi is megtapasztalhatjuk, milyen érzés lehet művészeti alkotások között járni.
A rendezvény a Kézzelfogható Alapítvány vándorkiállításának utolsó állomása. A tapintható kiállítássorozat négy évadon keresztül vándorolt az ország különböző városaiba. Mindenütt maradandó élményt nyújtottak látássérült tárlatvezetőik, akik a fedett szemű látogatókat a vizualitást kizáró megismerésben segítették.
Móga Sebők Erzsébet, a Kézzelfogható Alapítvány elnöke azt nyilatkozta, hogy az összefogás a legfontosabb ennek a rendezvénynek a megvalósulásában.
Miskolc számára is óriási jelentőségű lenne Kelemen Didák boldoggá avatása
Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány kuratóriumi képviselője és egyben a Kelemen Didák Emléknap főszervezője portálunknak elmondta, a 18. századi hittérítőnek egy éve van új posztulátora, aki járt már ugyan Miskolcon, de emléknapon még nem vett részt. – Kelemen Didák 1729-ben tette le az alapkövét Miskolcon a Minorita templomnak. Emellett iskolát, rendházat és kollégiumot alapított. Munkássága, hagyatéka felbecsülhetetlen érték Miskolc számára. Nagyon fontosnak érezzük, hogy boldoggá avassák, hiszen ez egy óriási jelentőségű dolog lenne a város számára is.
Mint azt a főszervező elmondta, Kelemen Didák tisztelete háromszáz éve folyamatos, és egyre erőteljesebb. – Ezt bizonyítja az is, hogy most már emléktáblát koszorúzhatunk évről évre, és utcát is elneveztek az egykori minorita rendfőnökről. Halálának évfordulóján pedig nemcsak mi, miskolciak emlékezünk munkásságára, hanem programok lesznek Nyírbátorban is, ahol kolostort alapított 1720-ban. Bízunk benne, hogy a boldoggá avatási folyamat ezek hatására fel fog gyorsulni - hangoztatta Várhelyi Krisztina.
Kiemelte, több mint egy évtizede rendezik meg mostani formájában az emléknapot, amely idén is gazdag programot kínál az érdeklődőknek: a program imaórával kezdődik délután 3 órakor, majd koszorúzás, filmvetítések, hangverseny és szentmise következik, egészen este 7 óra utánig.
Délután háromnegyed 5-kor adják majd át a Kelemen Didák-díjat, amelyet mintegy tíz évvel ezelőtt alapított Kalna Zsolt jelenlegi minorita tartományfőnök. Tavaly Tóth Sándor szobrászművész kapta a díjat, aki számos Kelemen Didák-alkotást készített, kiemelkedő módon ápolja a katolikus vallás megerősítőjének emlékét.
Várhelyi Krisztina felhívta a figyelmet a rendezvény különlegességeire is. – Azon túl, hogy találkozhatunk az új posztulátorral, eljön Kelemen Didák szülőhelyének, Kézdialmásnak a plébánosa. A közönség zenés irodalmi összeállítást hallhat majd a hittérítő életéről, s levetítünk egy olyan dokumentumfilmet is Kelemen Didákról, amelyet még nem láthatott a nagyérdemű – sorolta az elnök.
Miskolc Operafesztiváljának legérdekesebb előadásai
A Bartók Plusz megalakulása óta változatos képet rajzolt a Bartók-művekből a közönség elé. Bartók a legeredetibb hívószó a művészek és művészetek közötti párbeszédhez, színpadi és zenei kísérletek megvalósításához, amely 2018-ban az operafesztivál Kékszakállú 100 programjában újabb fejezetéhez érkezik.
2018-ban lesz száz éve, hogy a Magyar Királyi Opera először bemutatta Bartók egyetlen operáját. A kékszakállú herceg vára az elmúlt tizenhét évben húsz alkalommal hangzott fel a Bartók Plusz Operafesztiválon. A közönség Judit szerepében számos világhírű művészt láthatott, többek között Marton Évát, Komlósi Ildikót, Lukács Gyöngyit, Hedwig Fassbendert, és fellépett a fesztiválon az egyik legjobbnak tartott Kékszakállú, Polgár László is.
Az operát a magyar előadók mellett lengyel, cseh és román társulatok is bemutatták. Emlékezetes helyszíne volt az előadásnak az Aggteleki Cseppkőbarlang, a Diósgyőri Vár, vagy a Miskolctapolca Barlangfürdő. 2015-ben pedig fölelevenedett a Kékszakállú opera 1918-as premierje is: Szinetár Miklós, a kortárs magyar operajátszás doyenje gondolta újra.
Idén az opera – Bartók másik két színpadi darabjával együtt – Michał Znaniecki világhírű rendező elgondolása szerint kerül színre. Znaniecki Varsóban született, szülővárosában, majd Bolognában és Milánóban tanult. 1994-ben debütált a Milánói Scalában a színház történetének legfiatalabb rendezőjeként. 2007-től különböző díjak kerültek a birtokába. Dolgozott többek között Plácido Domingóval. Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál fesztiváligazgatója azt mondta, azért Znanieckit kérte meg a rendezésre, mert ő valamit nagyon megérez a magyar zene mélységéből.
Maga a rendező pedig így nyilatkozott: „Valahányszor találkozom Bartók világával, meglepődöm, mennyire modernek az ő remekművei. Rendezésemben felfedem, hogy a korszak freudi kontextusa nagyon fontos, erős inspirációt jelent Bartók műveiben. Ezt a vonalat követem a karakterek és a cselekmény értelmezésében. A metaforikus és szimbolikus látomásokat egy valóságos pszichoanalitikus ülésen fordítom le, felfedve az emberi lélek legsötétebb titkait.
A szerelem, a komplexusok, a félelmek és a vágyak a mi Juditunkat három különböző történetbe viszik. Mint Hercegnő, mint Prostituált és mint a Kékszakállú új felesége szerez különféle tapasztalatokat és él át érzéseket. A modern díszlet a tündérmesék új tanítása. Napjaink virtuális világa segíteni fog nekünk, hogy megértsük, és nyomon kövessük a felnőtté válás folyamatát: az érzések, kapcsolatok és lelkünk sötét oldalainak felfedezését.”
Znaniecki elárulta, első látásra beleszeretett A kékszakállú herceg várába és ezzel együtt a magyar szellembe. Érzelmekkel teli alkotásnak tartja, amiben érzi a szereplői lelkét. Azt mondta, amikor rendez, mindig megpróbálja a történeteket aktualizálni, a mai korba helyezni. A mostani rendezésében pedig ugyancsak nemzetközi csapattal dolgozik együtt, mint máskor is. Znaniecki azt kérte a 2018-as operafesztivál nézőitől, hogy ne gondoljanak előző Bartók-feldolgozásokra, hanem inkább nyitottak legyenek az újra.
Az első előadás a fesztivál első napján lesz, június 8-án, pénteken este 9 órától a Nyári Színházban. Aki lemaradna erről, az még megnézheti a június 10-ei előadást ugyancsak 9 órától. Jegyek már szerdától kaphatók, most még kedvezményesen.
Álláskeresők és cégek találkoztak a foglalkoztatási paktumban
A Miskolc Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktum Programja című projektet a városi önkormányzat konzorciumban valósítja meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatallal és a Miskolc Holding Zrt-vel. A programmal a helyi foglalkoztatás növekedését és a város gazdaságának fejlődését kívánják elősegíteni. A Miskolc Holding Zrt. Hunyadi utca 19. szám alatti épületében csaknem egy éve működik egy iroda, amely a Belépő - a munka kapuja nevet viseli. Ennek tagjai szervezték meg a szerdai állásbörzét, ahová miskolciakat és környékbelieket is várt a meghívott tíz cég, köztük a Bosch, a Takata és a Shinwa.
Stadinger Csaba, a Shinwa Magyarország Precíziós Kft. HR-munkaügyi vezetője portálunknak elmondta, nagyon jó hangulatú és termékeny állásbörze a mostani. – Harminc-negyven érdeklődő volt a standunknál két óra leforgása alatt, ez jó számnak mondható. Jelentkeztek fizikai és szellemi posztra is, komoly kvalitásokat is láttam. Az eseményt komoly szakmai hozzáértéssel rendezték meg, egy belátható közegben, így elérte célját. Kiváló alkalom volt kapcsolatfelvételre, pozitív tapasztalatokat szereztünk itt – mondta el a vezető.
Vita Loránd hároméves ügífélszolgálati, csoportvezetői múlttal keresett állást. – Nagyjából ismerem az itt megjelent cégeket, szinte bármelyiknél el tudnám képzelni magamat mint munkavállalót. Nem feltétlenül ugyanazt a munkakört keresem, amiben már dolgoztam, mindenre nyitott vagyok – mondta az álláskereső.
A program társadalmi és gazdasági célkitűzése, hogy a vállalatok új, megfelelően képzett munkaerőhöz jussanak, a célcsoportokban pedig nőjön a foglalkoztatottság, csökkenjen a munkanélküliség. Mindez gazdasági növekedéshez vezet, biztosabb társadalmi háttérrel. A fejlesztések eredményeként valós munkaerő-piaci igényeken alapuló képzési és támogatási rendszer jön létre, fenntartható módon javítva a város foglalkoztatási mutatóit.
A "Középsuli" szereplői is látni akarták a farsangot - hamarosan Miskolcon forgatnak
A "Középsuli" interaktív online magazinra havonta több mint hárommillióan kíváncsiak, a legjobb napi elérésük meghaladja a 250 ezret. Mint a pénteki találkozón elhangzott, a tinik például azért is szeretik, mert nagyon sokat nevetnek rajta. – Vicces karakterek vannak benne, az egyik kedvencem Barbi – árulta el a hetedikes Kitti. – Szeretem ezt az ombre-hajú lányt, nevetségesek a hisztijei - tette hozzá.
A sorozat szereplói közül heten is ellátogattak pénteken Miskolcra. Egyrészt azért jöttek, hogy teljesítsék a miskolci rajongók kívánságát, akik többen is írtak nekik, hogy szívesen látnák a sztárokat a borsodi megyeszékhelyen. A másik ok pedig az, hogy mindeképpen részt szerettek volna venni a farsangi fesztiválon. – Nagyon vártuk már ezt a napot, nagyon sok jót hallottunk Miskolcról. Rengeteget fejlődött a város, tényleg nagyon szép lett - mondta el portálunknak Bodony Barbara, az egyik főszereplő, kiemelve: hamarosan forgatni is visszajönnek. – Sok jó jelenetet írtunk, amelyek a Barlangfürdőben játszódnak, úgyhogy nemsokára megint találkozunk majd - fogalmazott Barbi.
Egy másik szereplő, Kis Olivér Rudolf szerint a sorozat pedagógiai jelleget is hordoz. – Nem nagy, örök érvényű igazságokat rejt, inkább mindennapi megfigyeléseket, amikből tanulni lehet. Azt például, hogy ha egy lány elsőre nemet mond, nem biztos, hogy hetvenkettedszerre is nemet fog majd mondani – tette hozzá nevetve Olivér, aki azt is elárulta: nagyon szeret improvizálni, a legtöbb szöveget magától mondja. A sorozat lassan három éve, kéthetente ülteti az internetes képernyők elé a tiniket, akik a közönségtalálkozón szelfizhettek is kedvenc szereplőikkel, s rajzaikat is átadhatták nekik.
„A finn boldog és büszke nép – ezt tanuljuk meg tőlük!”
Országszerte számos ünnepséget szerveztek a százéves független Finnország tiszteletére. Mint azt Merja Luostarinen, a Finn Nagykövetség konzulja elmondta, az egész évet ennek szentelték az északi országban.
– Finn színekben világították ki az Erzsébet hidat, elültettük a jövő fenyőfáját három városban is Magyarországon, tudományos konferenciát rendeztünk, valamint volt sportesemény, gasztronómiai bemutató, kiállítás és nagyszabású gálakoncert is – sorolta a konzul, aki megköszönte, hogy mindig ápolták a magyar-finn kapcsolatokat Magyarországon. – A magyar és a finn nyelv rokonságának nagy szerepe volt abban, hogy a finn identitás kialakult. Továbbá fontos szerepe volt a kulturális, politikai és gazdasági kapcsolatokban mindkét ország számára – hangsúlyozta Merja Luostarinen.
Pflliegler Péter mint a nemzetközi kapcsolatokért is felelős alpolgármester elmondta, hogy nagyon jó a kapcsolat a finnek és a magyarok között. – Akárhányszor jártam Finnországban, mindig határtalan szeretettel fogadtak az ott élők, és családias légkört teremtettek – mondta. – Országuk hiába „csak” százéves, nagyon fejlettek, és itt kiemelném a környezetvédelmet, amiben az elsők között vannak a világon. Ráadásul boldog és büszke nép, ezt tanuljuk meg tőlük! – hangsúlyozta az alpolgármester.
Deák Csabát 2010-ben nevezték ki tiszteletbeli konzullá. – A tisztséggel kaptam azt a feladatot, hogy ápoljam a már meglévő kapcsolatrendszert, amiről meg kell mondjam, már akkor is nagyon jó volt, így én szerencsés helyzetben voltam. Azóta is vannak például oktató- és hallgatócserék – nyilatkozta a Miskolci Egyetem kancellárja.
Az ünnepségen a Fráter Kórus énekelt finnül, majd Széphalmi Jurkó László iparművész adta át személyesen Az Országháza című rézkarcát a finn konzulnak.
Nyírták már a füvet – újabb stadionbejárás a drogprevenciós programban
– A stadionban bizony nő a fű, holott mindenhol máshol már lefagy. Nyírni is kellett már egyszer – hangzott el a stadionbejáráson, mint ahogy az is, hogy a megrendelő iránti tiszteletből adnak piros sisakot és piros mellényt a vendégeknek a Market Zrt. munkatársai. Ilyen és hasonló érdekességeket hallhattak azok a fiatalok, akik a Legyen eszed, hogy eszed legyen! drogprevenciós programra jelentkeztek.
A miskolci városvezetés azért hozta létre a programot három évvel ezelőtt, hogy olyan lehetőségeket mutassanak a középiskolás diákoknak, amikkel értékesen eltölthetik a szabadidejüket. Bíznak abban, hogy a kamaszok így majd nemet tudnak mondani a drogokra. A programban szerepelt már bírósági tárgyaláson vagy színházi főpróbán való részvétel, börtönlátogatás, interaktív előadás a párválasztásról, valamint a fiatalok ellátogattak a rendőrségre és az ügyészségre is.
A komplexitást jelzi, hogy például a sport is helyet kap a programban, mint most a DVTK stadion építésének megtekintése. A fiatalok erre az alkalomra magukkal hozták kiskönyveiket is, amiben igazolják nekik, hogy három óra közösségi szolgálatot teljesítettek, a Legyen eszed program ugyanis erre is lehetőséget ad.
A stadiont Szuhai László főműszaki ellenőr mutatta be a Barossból, a Kandóból és az Éltes Mátyásból érkezett fiataloknak. – Tizennégyezer-nyolcszáz ülőhely van, állóhely egyáltalán nincs, a szurkolókat étterem, játékbolt és pénztár szolgálja ki, valamint parkolók. Egyik oldalon, a lebontott tizedik és kilencedik utcának a helyén ezer parkolóhely épül majd, a másik oldalon pedig a teniszpálya és a röplabdapálya helyén lesz lehetőség leparkolni az autókkal. A birkózó csarnokot is lebontják hamarosan – mondta Szuhai László. – A régi tribün helyett körülbelül háromszor akkora épült négyzetméter tekintetében. A második szinten lesz a VIP-páholy.
Itt állva a fiataloknak beindult a fantáziájuk: – Azta, de királyul néz ki! Ide kéne jönni tesizni! – kiáltottak fel többen is. Demeter Péter a Kandó Kálmán Szakközépiskolában tizedikes – A közösségi szolgálat jó dolog és szerintem a város részéről is nagyon jó ötlet, hogy ezt lehet teljesíteni ilyen módon is. Azt hiszem, a tizennegyedik órámnál tartok, és sok új élménnyel gazdagodtam ezeken a foglalkozásokon.
A stadionbejáráson a diákok azt is megtudhatták, hogy két kamionnyi ülőke már megérkezett az építkezésre, hogy nemsokára helyükre szerelhessék azokat a szakemberek.
Arany trófeát nyert a miskolci gitárcsapat
– Harmadikos-negyedikes koruktól ismerem őket, én kezdtem tanítani őket. Négy éve alapítottak egy gitár kvartettet, amelyben nagyon összeszoktak emberileg és művészileg is – mondta el tanítványairól Vihula Mihajlo - aki elmondása szerint - véletlenül talált rá a mostani versenykiírásra interneten. – Felhívtam a szervezőket és megszerveztem az utat, amely igazán kalandosra sikerült, de több szempontból is megérte. Rahó városa egy katlanban fekszik, amit hat hatalmas hegycsúcs vesz körül. Gyönyörű a táj, öt napot töltöttünk ott, és hihetetlen sikerrel tértünk haza - nyilatkozta a gitárművész.
Kovács Brúnó, László Csaba Dárius, Réz Csongor és Türk Zsombor, a Fazekas Utcai Általános Iskola tanulói eddigi tevékenységük csúcsát élthették meg a hétvégén Vihula Mihajlo szerint. – Huszonhárom kamaraegyüttes indult a díjért hangszeres kategóriában. A versenyen mintegy háromszázan vettek részt, voltak közöttük lettek, fehéroroszok, finnek, moldvaiak és ukránok is. Két darabot játszott el mindenki, egy ukránt és egyet a saját nemzetétől – mondta a gitárművész, megemlítve egy korábbi budapesti megmérettetést is. – A mi kvartettünk volt már nemzetközi versenyen is, a magyar fővárosból pedig a második díjat hoztuk el. A fiúk maximalisták, mindig mondják, hogy nevezzünk be újabb és újabb versenyekre. A mostani sikerük után nagyon boldogok voltak - hangoztatta.
A „Pro Cultura Minoritatum Hungarie” díjas Vihula Mihajlo kiemelte, Miskolcon már több fellépésük volt: Kezdenek ismertté válni a város határain kívül is, már két karácsonyi meghívásunk van: Szegedre és Várpalotára.
Ez nem vicc: festőként is bemutatkozik Miskolcon Galla Miklós!
Galla Miklós portálunknak elmondta: hat évvel ezelőtt kezdett festeni. Eleinte csak a saját szórakoztatására, aztán - ahogyan ő fogalmazott - nagyon hamar a szenvedélyévé vált. – Elsősorban azért festek, mert szeretek, de nem zárkózom el attól sem, hogy eladjak festményeket – mondta el.
Mint megtudtuk, alkotásainak száma már a négyszázhoz közelít. – Azt hiszem, háromszázkilencvenháromnál tartok. Azért tudom, mert számozom őket – összegezte a festő, aki reméli, hogy ő maga, illetve a humora is felismerhető a festményeiben. – Az biztos, hogy ez nem egy harsány humor, tehát nem olyan, mint egy karikatúra. Inkább úgy lehet mondani, hogy egy nagyon kifinomult humor - fogalmazott.
Az absztrakt festészet lényege, hogy új látványt hozzon létre. Galla Miklós elmondása szerint imád általa kitalált, szabálytalan geometriai és szabadkézi idomokat festeni, ilyenkor érzi magát igazán kreatívnak. Ugyanakkor a szabályos geometriai formákhoz is vonzódik, ilyenkor a színezésben igyekszik érdekeset alkotni. Méltatói szerint a kifinomult kompozíciós érzék minden alműfajban jelen van nála.
Persze, vérbeli komikusként arra törekszik, hogy a rá jellemző, szellemes címadással is felkeltse a közönség figyelmét. Néhány példa: Már megint de jó intelligensnek lenni; Hová lett a kenguru?; Tájkép táj nélkül; Duzzogás után; A jobbkezesség előnyei; Gallaxis.
A miskolci kiállítás címe ez lesz: "Valahol meg kell húzni a vonalat". Itt az utóbbi két év vászonra és habkartonra festett terméséből láthat válogatást a közönség. Visszatekintés gyanánt három régebbi, kartonra készült festményt is kifüggesztenek.
A kiállításmegnyitó után pedig jöhet a jól ismert Galla Miklós, aki komikusként áll majd a színpadon másfél órán keresztül. Jelszó: Minden mondat poén!
Rövid, valóban megtörtént, illetve teljesen fiktív, kitalált történetecskék váltakoznak majd egymással, pergő ritmusban. Szóvicc is lesz bőven, s nyelvi humor minden mennyiségben! A vetítővásznon időnként kacagtató fotók jelennek meg, a tartalmas prózai blokkokat pedig humoros dalok színesítik. Közben az előadó vicces mozgással is igyekszik lekötni a közönség figyelmét.
– Miskolcon két önálló estem legjavát fogom előadni - tehát egy best of válogatást láthat a közönség – mondta a humorista, aki szeretettel vár minden érdeklődőt a kiállítás megnyitójára, szeptember 21-én délután 5 órára a Művészetek Házába, ahol ő maga tart tárlatvezetést. A fotózás nemcsak megengedett, hanem elvárt! Végül álljon itt két jelmondata: 1. Amit látunk, az maga a megfejtés. 2. Bármire szabad asszociálni, de semmire sem kötelező.
