Ötven éve nem látott családtagok köszöntötték egymást szeretettel a második családi találkozón, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. A Bárczayak, az épület és a birtok egykori tulajdonosainak leszármazottai gyűltek össze egy kis múltidézésre és jövőbeni kapcsolataik megerősítésére.

A rendezvénynek Szendeyné Bárczay Ágnes volt a fő szervezője a család részéről. – Édesapámnak, Bárczay Olivérnek volt nagy álma, hogy összehívja a családot 2004-re, akkor volt nyolcszáz éve, hogy egy írásos emlék megemlítette a Bárczay nevet. A találkozó akkor nem jöhetett létre, de én megfogadtam, hogy bármi áron teljesítem apám vágyát - hangoztatta Bárczay Ágnes.

Kiss Ákosné Gonda Erikában is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg évekkel korábban, anélkül hogy bármilyen családi kötelék fűzné a Bárczay családhoz. – Öt évvel ezelőtt kerültem a Gárdonyi Géza Művelődési Ház élére. Nagyon szeretem a névadó írót, mégis úgy éreztem e falak között, hogy valamennyire szeretném visszaadni a Bárczayaknak is ezt a birtokot. Ezért hoztam létre a Bárczay emlékszobát egy, a család történetét felelevenítő kiállítással együtt, elnöke lettem a Bárczay Alapítványnak, s részt vettem ennek az összejövetelnek a megszervezésében is – mondta az intézmény igazgatója, aki szerint fantasztikus látni, hallani, mennyire örülnek egymásnak a családtagok.

Barta Gábor Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő köszöntőjében kiemelte a szervezők munkáját, akik tényleg szívvel-lélekkel dolgoztak ezen az ügyön. A három napos programban szerepelt istentisztelet, a hejőcsabai református temetőben nyugvó családtagok sírjainak felkeresése, valamint Alsózsolca, Abaújkér és a felvidéki Bárcza, vagyis korábbi és jelenlegi családi birtokok meglátogatása is.

Az egyik családtag, Bárczay Katalin Amerikából érkezett a találkozóra. – Külföldre mentem férjhez, Washington mellett élünk, mint ahogy a család többi tagja is elszármazott Miskolcról, sőt, Magyarországról is. Élnek rokonaink Kanadában, Németországban, Olaszországban - még Guatemalában is. Mindannyiunk számára nagyon fontos volt a találkozó ügye, hiszen a gyökereink ide nyúlnak vissza - nyilatkozta portálunknak.

A műszaki karok reformprogramja, a Terplán Zénó professzorról elnevezett program félidejéhez érkezett. – Eddig hatvan fiatal oktató és kutató kapott anyagi támogatást szakmai előrehaladásához – mondta el szerdai értékelésén Deák Csaba kancellár. – Közülük többen tudományos fokozatot szereztek, vagy a támogatás segítségével teljesítették a fokozatszerzésükhöz szükséges kritériumokat, nemzetközileg is minősített tudományos cikket írtak, miközben aktívan részt vettek a hallgatók sikeres tanulmányi előrehaladásának támogatásában, és tökéletesítették nyelvtudásukat. Az egyetem vezetésének célja, hogy az intézmény oktatói-kutatói közössége stabil és biztosított legyen - hangsúlyozta.

A programban a műszaki karok BSc képzésben részt vevő elsőéves hallgatói a lemorzsolódás csökkentése érdekében személyre szabott konzultációkon vehettek részt olyan alaptárgyakból, mint matematika, fizika, mechanika és informatika.

– Amióta a program van, a lemorzsolódás mindössze két fő volt, ez körülbelül három százalékos arány – összesítette Torma András rektor, aki hangsúlyozta, a programban részt vevő oktatók hallgatói voltak az intézménynek. – A Miskolci Egyetem rendkívüli tehetségeket nevelt ki, célunk, hogy ők legyenek a jövő professzorai. Ismerjük a nemzetgazdaság elszívó erejét, és nem akarjuk, hogy ezek a tehetséges emberek más egyetemet vagy céget gazdagítsanak. Azt szeretnénk, ha ők itt maradnának.

A Miskolci Egyetem díjmentes beiskolázási és középiskolai tehetséggondozási eseményeit, rendezvényeit is támogatta a program. Az érettségire való felkészülést segítő egyetemi konzultációs órák matematikából, fizikából, a tudománynépszerűsítő rendezvények a fizika izgalmas területeiről, mind a Terplán Zénó Programnak köszönhetően valósultak meg az elmúlt évben. Ugyancsak ez a program támogatta a felkészülést a Miskolci Egyetem tavalyi tanévben elnyert újabb sikeres pályázataira is.

A szerdán kezdődött, kétnapos szakmai konferencián bemutatták a Terplán Zénó Programban részt vevő fiatal oktatók, kutatók eddig elért eredményeit. A 2016/17-es tanév kiemelkedően teljesítő fiatal oktatói közül négyen díjat is átvettek az egyetem rektorától és kancellárjától: a Műszaki Anyagtudományi Karon Mikó Tamás tudományos munkatárs, a Műszaki Földtudományi Karon Kolencsikné Tóth Andrea tanársegéd, a Gépészmérnöki és Informatikai Karon Burmeister Dániel egyetemi docens és Somogyiné Molnár Judit egyetemi docens.

November 1-jén, a hideg idő beálltával bővíti szolgáltatásait a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének Hajléktalangondozó Központja. – Felkészültünk a télre – mondta el Duberné Dunaveczki Éva intézményvezető. – A működő szolgáltatások (éjjeli menedékhely 80 fő, átmeneti szálló 100 fő, szociális otthon 60 fő, népkonyha 200 adag, nappali melegedő 100 fő) mellé megnyíló időszakos férőhelyeken ötvennyolc főt tudunk majd befogadni a téli hónapokban. Az időszakos férőhelyek karbantartásával végeztünk, a tisztasági festésen kívül felújítottuk a vizesblokkot, valamint korszerűsítettük a fűtést – hangsúlyozta az intézményvezető. – Továbbá az étkeztetések számát is növeljük, így hétköznaponként a népkonyhai ebéd mellé a krízis időszakban, november 1. és április 30. között az éjjeli menedékhelyet igénybevevők reggelihez is jutnak – mondta Duberné Dunaveczki Éva.

Az intézményvezető beszámolt arról is, hogy az utcai gondozószolgálat munkatársai a területük bejárásával kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a gondozásukban álló, külterületen tartózkodó hajléktalanokat meggyőzzék, hogy téli időszakban válasszák a biztonságot nyújtó intézményi elhelyezést. – A teajárat ugyan megszűnt, tehát télen nem számíthatnak a rászorulók erre a szolgáltatásra, viszont van helyette más: júniustól az intézményben biztosítunk száznyolcvan adag vacsorát minden hétköznap – mondta az intézményvezető.

A hideg idő beálltával a nappali melegedő és a lábadozó szolgáltatásait is igénybe vehetik a hajléktalanok. A lábadozóban a legyengült fizikai és mentális állapotú, valamint a korházból kikerülő utógondozást igénylőket helyezik el. A háromszori étkezés, a vitaminok és a gyógyszerek hozzájárulnak az egészségi állapotuk javulásához – mondta a szakember, aki kiemelte, a három hajléktalanokkal foglalkozó miskolci szervezet közül (Magyar Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat és Napfényt az Életnek Alapítvány) a Vöröskereszt által fenntartott intézményben van nők részére intézményi elhelyezés, valamint éjjeli menedékhely szolgáltatás.

– A Miskolci Törvényszék elsőfokú tanácsai előtt 2017. július 31. napján folyamatban lévő hetvenhárom büntetőügy közül ötben három vádlott házi őrizet, hat pedig  lakhelyelhagyási tilalom alatt állt – nyilatkozta Horváth Dóra, aki néhány ezzel kapcsolatos érdekességről is szólt.

Mint mondta, akkor a bírók akkor szoktak élni a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom lehetőségével, amikor az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok ezzel is biztosíthatók. Ugyanakkor a terhelt személyi és családi körülményei is indokolják ezt - például a vádlotton múlik mások élete. Előfordult olyan eset, hogy a vádlott egy tanyán élt egyedül, és számtalan állatot látott el.

– Ennél az esetnél úgy rendelkezett a bíróság, hogy a rendőrség a gyanúsítottat a mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A rendőrséggel való szoros kapcsolat lehetővé teszi ennek kivitelezését. Ilyenkor ugyanis a helyi rendőrök kimennek az ingatlanhoz és felmérik a technikai feltételeket az eszköz használatához. Szükséges ugyanis az áram és a GPS lefedettség. Előfordult, hogy az épület majdnem minden részében megvoltak a feltételek, kivéve a pincében - hangoztatta a szóvivő.

Ilyenkor a bíróság megtiltja a házi őrizetesnek, hogy lemenjen a pincébe. Amennyiben ezt mégis megteszi, a rendszer azonnal jelez a rendszer a rendőrségen. Maga a jeladó egy bokára szerelhető, 5-8 centiméter vastagságú, műanyag pánt, amelyen egy mobiltelefon formájú eszköz található.

– A Miskolci Törvényszék által elrendelt nyomkövető eszköz viselése esetében még nem fordult elő olyan, hogy ezt megrongálták volna – emelte ki Horváth Dóra. – A nyomkövető akkor is rajta van a terhelten, amikor a tárgyalására jön - hosszú nadrágban is lehet látni. Előfordult már, hogy a terhelt úgy gondolta, besétál a belvárosba fagyizni egyet. Abban a pillanatban, ahogy a rendszer jelezte, hogy eltért a bírósági útvonaltól, a rendőrök elindultak, hogy elfogják.

Az óvadékkal kapcsolatban Horváth Dóra úgy nyilatkozott, ez év augusztusáig mindössze egy esetben tették le. – Ez persze nem azt jelenti, hogy a bíróság csak egy esetben engedélyezte az előzetes letartóztatás megszüntetése mellett óvadék letételét. Előfordulhat, hogy a bíróság dönt róla, a terhelt azonban nem él ezzel a lehetőséggel – mondta el a sajtószóvivő.

Az óvadék ugyanis olyan magas pénzösszeg - ráadásul készpénzben - amit nem érdemes a gyanúsítottnak a bíróságnál hagyni, esetleg egy szökés esetén. Ezt a bírók mindig a bűncselekmény jellegéhez és az egyén pénztárcájához szabják.

Gyakorlatilag az óvadék és a nyomkövető is arra szolgál, hogy a vádlottnak ne kelljen büntetés-végrehajtási intézményben töltenie előzetes letartóztatásának idejét. 2015-től pedig úgynevezett reintegrációs őrizetre is lehetőség van, amikor is az elítélt a büntetés utolsó hónapjaiban otthonában tartózkodhat, az őrzése pedig nyomkövetővel történik.

A jelenlévő borsodi óvodai és iskolai szakembereket Miklós Béláné, Miskolc város aljegyzője köszöntötte. – Az egyik legfontosabb feladat, hogy a gyerekek minél szélesebb körű tudás birtokosai legyenek, hiszen évszázadok alatt bebizonyosodott, hogy közoktatással-neveléssel az egyén életkörülményei és a társadalom működése is jobbítható. Ma már rendkívül sokszínű a képzési paletta, ami lehetőséget biztosít bármelyik diák számára, hogy elérhesse álmait - hangsúlyozta.

A rendezvényen első kézből kaphatttak tájékoztatást a pedagógusok az aktuális szakmai kérdésekről. Első előadóként Lebanov József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője tartott előadást. Mint mondta, túl vannak a nagy, rendszerszintű átalakításokon, idén nem várhatók nagy változások. Megtörténtek a  köznevelési törvénymódosítások, az utolsó ilyen nyáron volt. A főosztályvezető nagy előrelépésnek nevezte az ingyenes tankönyv biztosítását a kilencedik évfolyamig. A folyamat a 2013-14-es tanévben kezdődött, elsőként az alsósok számára biztosították díjmentesen a tankönyveket. Mint elhangzott, hatszázhatvan pedagógus vett részt a tankönyvfejlesztésekben, amelyek még folyamatban vannak. - Ezentúl digitális tananyagokat és munkafüzeteket is fejlesztünk majd – hangsúlyozta Lebanov József. – Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig az óvodáskorúak kilencven százaléka járjon napi rendszerességgel intézménybe. Ezt mi már tavaly meghaladtuk több mint öt százalékkal - tette hozzá.

Szó esett még a köznevelési rendszer fejlesztési irányairól, az új tanév feladatairól, a pedagógusbér-emelés szeptemberben életbe lépő újabb üteméről, az iskolafejlesztésekről, az ingyenes gyermekétkeztetésről és tankönyvellátásról, az államilag támogatott nyelvvizsgáról, valamint sok más, az oktatást, a gyermekek, szülők és pedagógusok életét érintő előrelépésekről is. Lebanov József megemlítette a témaheteket, a különböző programokat, s arra biztatta a tanárokat, vegyenek részt a minősítési rendszerben.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatási Hivatal és a Klebelsberg Központ által szervezett konferencián előadást tartott még Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke, Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke és Ragályiné Hajdú Zsuzsanna, az Oktatási Hivatal Miskolci Pedagógiai Oktatási Központjának főosztályvezetője is.

A jeles alkalomra ünnepi műsorral készült a Fráter György Katolikus Gimnázium kórusa, valamint a Fazekas Utcai Általános Iskola és a Bársony János Általános Iskola néhány tanulója.

A Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság március 13-i ülésén elfogadta a Volán-társaságok járműbeszerzéseit lebonyolító Volán Buszpark Kft. hároméves tervét. Ennek alapján ezernyolcszáznegyvenkilenc új autóbuszt vásárolnak, amihez a nemzetgazdasági tárca biztosítja a fedezetet. 2017-ben már négyszázhuszonhárom jármű beszerzéséről született döntés, főként hazai gyártók típusválasztékaiból. Mint megtudtuk, ezek közül Borsodba mintegy ötven kerülhet.

– Elfogadott üzleti tervünk szerint idén százegy autóbusz forgalomba állítását tervezzük a régióban – nyilatkozta kérdésünkre Pelcz Gábor, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója. – Ezek közül ötven alacsony belépési magasságú, szóló, helyközi-elővárosi busz lesz, negyvennégy alacsonypadlós, csuklós helyközi és hét távolsági kialakítású jármű lesz. Az ez évben a régióba érkező új járművek csaknem 50 %-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében áll majd üzembe.

A pontos darabszámot majd az utazási igények felmérése után határozzák meg. – Hároméves eszközgazdálkodási tervünk nagyságrendileg hasonló darabszámú járműbeszerzést tervez a következő évekre is – tette hozzá a vezérigazgató. – 2020-ig a helyközi autóbusz-állomány átlagéletkorát tíz év alá szeretnénk csökkenteni.

Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében végzi helyközi, illetve hat településen a helyi, menetrend szerinti autóbuszos személyszállítást. A tevékenység teljes körű ellátását ezeregyszázhárom autóbusz teszi lehetővé, melyek átlagéletkora most tizenhárom és fél év. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében négyszáznyolcvanhat helyközi és huszonkét helyi autóbusz szállítja az utazóközönséget.

– A 2017. évben terveink szerint százharminchat autóbuszt vonunk ki a forgalomból – mondta el Pelcz Gábor. – A leselejtezett járművek életkora húsz év felett van. Az elmúlt évben száztizenhat darabos járműbeszerzés valósult meg, illetve idén év elején további húsz új elővárosi-helyközi szóló autóbusz állt üzembe társaságunknál, utóbbiak mind Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – nyilatkozta az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatója.

Hőségriasztással kezdődött az augusztus, a mentőket is jóval több helyre hívták ki, mint máskor, egy-egy  átlagos napon. – Az arányokat tekintve a megyében körülbelül nyolc-tíz százalékkal nőtt meg a riasztásszámunk, ami azonban így is kevesebb, mint az országos átlag - nyilatkozta Üveges Csaba. Véleménye szerint ez bizonyára annak köszönhető, hogy a lakosok már tájékozottabbak, mint az elmúlt években, betartják azokat a tanácsokat, amelyeket az egészségügyi dolgozók ajánlanak nekik. – Főként olyan esetekhez hívják ki a kollégákat, amikor a beteg nehéz légzéssel küzd, vagy szív eredetű mellkasi fájdalomról panaszkodik. A hőség miatt különös figyelmet kell szentelnünk a krónikus betegségben szenvedőknek. A nyári időszakban megnő a rovarcsípésre és a virágporra allergiások száma is. Ezeknél az eseteknél tapasztalható emelkedés – összegezte a szakember.

Kérdésünkre - mit tehetünk, ha esetleg éppen előttünk lesz rosszul valaki az utcán - elmondta, néha azonnali reakcióra van szükség.

– Először meg kell állapítanunk, eszméleténél van-e az illető. Beszéljünk hozzá, esetleg rázzuk meg a vállait, és ha nem reagál, akkor már azt próbáljuk megtudni, egyáltalán él-e még? Ezt az úgynevezett hármas érzékeléssel történő vizsgálattal tesszük – magyarázta Üveges Csaba. – Arcunkat minél közelebb helyezzük a beteg arcához úgy, hogy tekintetünkkel a mellkasa felé fordulunk. Ha lélegzik, akkor hallani fogjuk a szuszogását, esetleg a  bőrünkön észleljük az orrán kiáramló levegőt, vagy látjuk, ahogy emelkedik a mellkasa. Ha a három dolog közül bármelyiket észrevesszük, azonnal hívjuk a mentőket. A pontos helyszín után érdemes számukra megadni a telefonszámunkat is, hiszen a vonal megszakadása esetén így tudnak minket visszahívni. Mint elhangzott, fontos, hogy folyamatosan tartsuk a kapcsolatot a mentésirányítóval, s utasításai segítségével el tudjuk kezdeni az elsősegély nyújtását.

A légzés elmaradása esetén laikusként is lehet úgynevezett mellkaskompressziót alkalmaznunk, míg ki nem érnek a szakemberek vagy a beteg életjelet nem ad. Tenyereinket kulcsoljuk össze, alsó tenyerünket helyezzük a mellkas középvonalába, a szegycsont alsó harmadára. A mellkast kb. keresztmetszetének egyharmadáig (felnőtt férfi esetében kb. 4-5 cm) nyomjuk le, percenként minimum 100-as frekvenciával. Egyszerre 30 lenyomást végezzünk. Ha a beteg eszméleténél van, akkor a legfontosabb, hogy árnyékban fektessük le a hátára, és oldjuk meg ruházatát a mellkasán. Innia és ennie csak akkor szabad, ha szédülés nélkül fel tud ülni, hogy fekvő helyzetében félre ne nyeljen.

A szakemberek ezúttal is egyszerű vendégként érkeztek. Rendeltek egy-egy vilmoskörtét illetve kólát, majd közölték a pincérrel látogatásuk valódi okát.

Mint megtudtuk, a Miskolc Járási Hivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztályának munkatársai június közepe óta körülbelül a huszadik ellenőrzésüket végezték ebben a tárgyban. A szakminiszter száz ellenőrzést rendelt el augusztus végéig az idegenforgalmi attrakciók közelében, és a  nagyobb fesztiválokon Borsodban.

Kedden mi is részt vettünk egy ilyen ellenőrzésen - ezúttal a Széchenyi utcai Borsodi Sörözőt vették górcső alá. A vendéglátóhelyen két szakember azt vizsgálta, mit tartalmaz az árlap kínálata, milyen árakon lehet megvásárolni az italokat-ételeket. Nézték, milyen a kiszolgálás, valóban annyiba kerül-e az áru, mint amennyi az árlapon szerepel, illetve hogy valóban akkora mennyiséget kapnak-e a vendégek, amekkorát kértek. Ez utóbbi ellenőrzéséhez hitelesített mérőhengert alkalmaztak. Megállapították, hogy ezúttal bőven megvolt a szükséges mennyiség, sőt, annál még több is.

Nem mindegyik vállalkozás jár azonban el így, tudtuk meg Horváthné Szendrei Szilviától. – Minden második vállalkozásnál találunk jogsértést, egészen konkrétan mennyiségi kifogással éltek munkatársaink. Fokozzuk az ellenőrzéseket, a kis- és középvállalkozások szankciója az első esetben még csak egy figyelmeztetés, de a visszaesőknél tizenötezer forinttól akár félmillióig is terjedhet a büntetés – hangsúlyozta a Miskolci Járási Hivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály főosztályvezető-helyettese.

A Borsodi Söröző 1999 óta működik, a 2013-tól a vendéglátóhelyet üzemeltető cégnek Ficsór István a tulajdonos-üzletvezetője. Elmondta, még soha nem indult eljárás ellenük. – Folyamatosan figyeljük a jogszabályváltozásokat, minden szabályt betartunk, így a fogyasztóvédelem munkatársai itt mindig mindent rendben találnak, pedig évek óta járnak ide ellenőrizni - fogalmazott.

A száz borsodi ellenőrzésből mintegy ötven a Miskolci Járási Hivatalhoz tartozik. Nyár végéig tehát még körülbelül harminc alkalommal tartanak próbavásárlást.

Vékony Béla Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében született 1942-ben, a kisvárdai református gyülekezet presbitere volt.

Rajzolással házasságkötése után kezdett foglalkozni. Eleinte pedagógus feleségének a munkáját segítette szemléltető képekkel és nyelvi táblázatokkal, majd a kilencvenes évek közepétől haláláig újból ez lett a hobbija. Tehetsége hozzá már gyermekkorától megvolt, önszorgalomból pedig tovább képezte magát.

Kiállítása volt Kisvárdán, Ajakon, Záhonyban, Baktalórántházán, Nyíregyházán, Fényeslitkén és Dombrádon. Képei újságokban jelentek meg.

Művei többségében református templomokat ábrázolnak, de találhatunk köztük világi épületeket is főként a Kárpát-medence északkeleti térségéből. Rajzain fontos a fény és az árnyék, valamint a térhatás ábrázolása. Minden épületet nagy szakértelemmel, aprólékosan jelenít meg.

A 2015-ben elhunyt nagypapának emléket állított miskolci unokája, Barkai Botond, aki a Lévay József Református Gimnázium végzős tanulója.