Különleges emberek, értékek, hagyományok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből
A Megyeháza Dísztermében a könyvbemutatóval párhuzamosan kiállítást is szerveztek a kiadványban szereplő mesterek Magyar Kézműves Remek díjas alkotásaiból. A rendezvényen fellépett a Kiss Kata Zenekar és Szegedi Csaba, a Magyar Állami Operaház énekese.
Kégl Ildikó a kötet előszavában így fogalmaz: „Amikor másfél esztendeje megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy egy csokorba gyűjtsem azokat a megyénkbeli mesterembereket, akikre büszkék lehetünk, nem sejthettem, hogy mindezzel lavinát indítok el. Ezúttal is az a cél vezérelt, hogy talmi helyett a valódi értékekkel töltsem meg a szimbolikus tarisznyát, hírt adjak a közöttünk élő és alkotó kiválóságokról, szakmai sikereiket példaként állítsam mindannyiunk elé.
Időtálló értékekről szerettem volna írni. Híres-neves magyar produktumokról, kézműves tárgyakról, ruhadarabokról, élelmiszeripari termékekről, amelyek kimagasló minőségűek. És nem kevésbé az emberről, aki létrehozta azokat. Az emberről, aki megálmodta, majd – akadályokat nem ismerve – megvalósította tervét. (…) Generációról-generációra szálló, ősi tudást birtokol a mezőkövesdi bútorfestő népi iparművész, akinek műhelyében járva bepillantást nyerhettem, hogyan kell valódi habos piros matyó mintát varázsolni székre, asztalra, kelengyés ládára. (…) Magyarország egyetlen női 'szűcsinasára is Borsod-Abaúj-Zemplén dimbes-dombos tájain akadtam rá.
A nagyecséri juhász lánya, akit megmosolyogott a környezete, amikor apró gyermekként egyre csak azt hajtogatta, egyszer majd szép magyar subákat készít a bárányok bőréből. Vagy akár a diósgyőri mester, aki a világszerte ismert japán Hattori-dinasztia kézzel hajtogatott acéljait használja fel, hogy kézműves késeket készítsen belőle, gyűjtőknek, híres vadászoknak. És szólok a bükkszentkereszti férfiról, aki javasasszony nagyanyjától olyan ügyesen kitanulta a füvekkel gyógyítás tudományát, hogy napjainkra nemcsak teái, de személye is legendássá vált. Jelen kiadvány összeállításakor prioritást élveztek azon speciális tudást birtokló kézművesek, akik kihalóban lévő népi kismesterségeket űznek, sok esetben szakmájuk utolsó képviselőiként.
Nagyobb részük most ugyan még tevékeny, de abban a pillanatban, hogy befejezik munkásságukat, velük együtt eltűnik egy egész szakma, s annak évtizedeken, évszázadokon át felhalmozott tudása”.
„Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult”
Zórád Ernő saját elmondása szerint a művészeti nevelést a gyerekeknél kezdte (mesekönyvek, diafilmek), történelmi és irodalmi képregényeket rajzolt a serdülőknek. Akvarelljeivel, varázslatos Krúdy Kalendáriumával és kivételes Irodalmi Pantheon sorozatával maradandót alkotott az irodalmat, művészetet kedvelők számára, és együtt emlékezett az idősebbekkel egy letűnt világra a Tabán-képeken keresztül.
Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg. A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban.
A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta). Ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei. Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között. Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni.
Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten), itthon és külföldön egyaránt. Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.
Vallotta, hogy egy képregény-rajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lennie ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Zórád Ernő 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az I. kerületi önkormányzat a "Budavár Díszpolgára" címet adományozta neki.
Miskolcon aerobikozott szombaton a szépségkirálynő
Nagy Nikoletta 21 éves, Miskolcon született, de évek óta Budapesten él. A budapesti Corvinus Egyetem biomérnök hallgatója. 14 évig táncolt, 2 évig pedig tánctanár volt egy miskolci táncstúdióban.
Az egyik szenvedélye a sport, azon belül a cardiobox és aerobik. Másik szenvedélye a személyiségfejlesztő könyvek. Több szépségversenyen vett részt, ahol szép helyezéseket ért el. 2015-ben jelenkezett a Miss Universe Hungary szépségversenyre, ahol bekerült a döntősök közé.
A szakmai zsűri beválasztotta a legszebb 5 lány közé, a nézők szavazatai alapján pedig elnyerte a Miss Universe Hungary 2015 címet.
Halálos baleset Miskolcon, személyautó és terepjáró ütközött
A Miskolc felé haladó Nissan terepjáró információink szerint valósággal kiütötte az elé kanyarodó, Volkswagen típusú személyautót, majd egy villanyoszlopnak csapódott. Úgy tudjuk, a személyautó sofőrje a helyszínen meghalt, a miskolci hivatásos tűzoltók feszítő-vágó berendezéssel emelték ki a roncsok közül.
A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy könnyebb sérültje is volt a balesetnek, a terepjáró utasai közül.
Az autók darabjai szétszóródtak az úttesten, ezért a közútkezelő szakembereit is a helyszínre hívták.
A rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit, a József Attila úton, az Auchannál egy sávon már megindult a közlekedés.
Ez így már politikailag sem korrekt... avagy (v)álságban a MÁS-ság?
A migránsözön, és annak következményei teljesen nyilvánvalóvá tették, hogy napjainkban kétféle valóság van. Van az igazi, a gyakorlati, amit nap, mint nap szagolunk, megélünk, megtapasztalunk… S van (volt?) a szakállas nőket bálványozó, elhülyített Európa politikailag korrekt, virtuális „valósága”, a maga rögeszméivel, tolerancia-diktatúrájával. Ez a kétféle valóság eddig úgy-ahogy megvolt egymással párhuzamosan, most azonban, a migráns-roham következtében, lassan elkezdtek összeérni. S ahol összeérnek, ott balhé van. (Lásd pl. a kölni események, és a többi.)
Mi is kaptunk egy jókora adagot itt a végeken a jogvédők és támogatóik politikailag korrekt valóságából, s a két említett párhuzamos nálunk migránsok nélkül is régóta elkezdett már itt-ott összeérni. Tudniillik soha nem fogják tudni lenyomni a magyar társadalom torkán, hogy egyesekre nem vonatkoznak a törvények, gyakorlatilag bármit megtehetnek, mert hát tolerancia van. Ha mondjuk simára lepusztítanak egy ingatlant, fütyülnek a rezsifizetési kötelezettségre, s jó kedvükben esetleg itt-ott még a környéket is rettegésben tartják - evidens, hogy adott esetben, társadalmi összefogással jár nekik egy újabb lakás, ahol majd kezdhetik mindezt elölről.
Milyen üzenete lenne ennek egy tisztességes, fiatal család felé, amely talán hosszú évek óta takarékoskodik, meg gürcöl, hogy lakáshoz jusson valahogy? Vagy a nyugdíjas felé, aki inkább az ennivalón spórol, de mindig pontosan befizeti a rezsit? Bizony, aki nem tesz eleget a fizetési kötelezettségeinek, és nem tartja be a törvényeket, azt mindenhol hátrányosan meg szokták különböztetni. Egy jogállamban kötelezettségek is vannak, s ez alól nem ment fel sem a bőrszín, sem a nemi, vallási, és egyéb hovatartozás.
Egyébként azokat is csak sajnálni lehet, akikkel elhitetik, hogy rájuk nem vonatkoznak a törvények, nekik minden csak úgy „jár”. Kiölve belőlük ilyen módon a motivációt a valódi felzárkózásra, beilleszkedésre, s folyamatosan, tudatosan fenntartva a társadalmi feszültséget, konfliktus-helyzeteket. Ők is csak tologatott gyalogok azon a hatalmi sakktáblán, ahol mindig az a játszma tétje, hogy tudnak újabb és újabb fogást találni a magyar kormányon. Mert hát igazából ez motiválja a Miskolcot érő, egyre összehangoltabbnak tűnő támadásokat, és ezt bizonyította Colleen Bell amerikai nagykövet humoreszkbe hajló felbukkanása is, a Számozott utcákban.
Egyik munkatársa meg tudta állni nevetés nélkül, amikor lenyilatkozta, hogy az USA külügyminisztériuma kiemelt figyelemmel kíséri a Számozott utcák sorsát – jelen sorok írójának nem sikerült. Teljesen nyilvánvaló, hogy az orosz-ukrán válság, az Iszlám Állam és a közel keleti konfliktusok mellett, az amerikai külügyben a Számozott utcák ügye is prioritást élvez. (Azóta is azt várom, mikor fenyegeti meg John Kerry külügyminiszter légicsapásokkal Miskolcot, a kilakoltatások miatt.)
Mindenesetre úgy tűnik, az irányított migráns-özönnel hál’ Isten jó nagy öngólt lőttek a tolerancia önjelölt bajnokai, s lassan a békésen, nyitottan szendergő, politikailag korrekt módon agymosott Európa is kezd rájönni, hogy jóból (MÁS-ságból) is megárt a sok.
A sokk.
Tűz a diósgyőri kórházban
Dojcsák Dávid, a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre elmondta, egy szeméttároló gyulladt meg a kórház földszintjén. A tűzoltók több autóval vonultak a helyszínre, riasztották a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot is. A szóvivő tájékoztatása szerint a tüzet hamar eloltották, nem terjedt tovább. Átvizsgálták az épületet, személyi sérülést nem tapasztaltak, és egyéb égésnyomot sem. Az utómunkálatok nagyjából este fél tízig tartottak.
Mancsot is felvették Miskolc nemzeti értékei közé
A Miskolci Települési Értéktár Bizottság 2013. december 18-án alakult meg a helyi értékek gondozására, összegyűjtésére.
– Az értéktárba került helyi nemzeti értékek idővel olyan gyűjteményt, adatbázist képezhetnek, amely nyitott, folyamatosan bővíthető, naprakész adatokat tartalmaz. Mindenki által elérhető és használható tárháza lehet a „miskolciságnak” – nyilatkozta a kezdeményezésről Kiss Gábor alpolgármester. Ez alapján miskolci nemzeti érték is bekerülhet a Magyar Értéktárba és így akár hungarikummá válhat.
Az értéktár elemei számára plusz pályázati lehetőségek nyílhatnak, a sikeres részvétellel pedig erőteljesebb nyilvánosság, nagyobb népszerűség, fokozott ismertség érhető el. A miskolci nemzeti értékek marketing tevékenységben való felhasználása, népszerűsítése a „Miskolc márka” kialakításában is szerepet kaphat.
A Miskolci Települési Értéktár Bizottság a megalakulását követően 2014-ben háromszor ülésezett. Összesen 43 napirendet tárgyaltak meg, és 27 helyi értéket vettek fel a Miskolci Települési Értéktárba. Ezek közül tizenhat a B.-A.-Z. Megyei Értéktárba is bekerült, s mindegyiket javasolták a Magyar Értéktárba.
A Miskolci Települési Értéktárba 2014-ben felvett helyi értékek: Avasi kilátó; Deszkatemplom és temető; Diósgyőri futball hagyományok; Feledy Gyula grafikus munkássága; Lévay József munkássága és emlékei Miskolcon; Lillafüredi Palotaszálló és függőkert; Miskolci Állatkert és Kultúrpark – közismert nevén „Vadaspark”; Miskolci Szimfonikus Zenekar; Orthodox templom és múzeum; Palóczy László munkássága és emlékei Miskolcon; Selmeci Műemlékkönyvtár és a selmeci diákhagyományok.
A Miskolci Települési Értéktárba 2014-ben felvett azon helyi értékek, amelyek a B.-A.-Z. Megyei Értéktárba is bekerültek: Avasi református műemléktemplom; Barlangfürdő; Bársony-házi szakócák Miskolcon és Budapesten őrzött példányai, Diósgyőri ipari hagyományok és a Kohászati Múzeum; Diósgyőri vár; Garadnai pisztrángtenyésztés, Herman Ottó munkássága, Herman Ottó Múzeum; Lillafüredi Állami Erdei Vasút; Lillafüredi Szinva-vízesés, Mindszenti római katolikus templom; Minorita rendház és templom, valamint Kelemen Didák munkássága; miskolci kocsonya; Szeleta-barlang; Színháztörténeti és Színészmúzeum; Tapolcai bencés apátság, valamint a Miskolc nemzetség udvarházának és temetőkápolnáinak földalatti maradványai.
A 2015-ös évben újabb 11 helyi érték került be a Miskolci Települési Értéktárba, amely így már összesen 38 elemmel rendelkezik. Felvették Miskolc nemzeti értékei közé Mancs mentőkutyát és tevékenységét, valamint a Baráthegyi Majorságot.
Az épített környezet kategória a Miskolci Nemzeti Színházzal, a Miskolci Vigadó és Népkerttel, a Tiszai pályaudvarral, a Kós-házzal, a Miskolctapolcai sziklakápolnával, a Szentléleki kápolna romokkal és a Diósgyőri Papírgyárral bővült. A turizmus kategóriának két új eleme lett a tavalyi év során: a lillafüredi Anna-barlang, valamint a Szent István-barlang.
Rendhagyó újév köszöntő: Miskolctapolcán úszott át 2016-ba
Hagyománynak számít, hogy a miskolctapolcaiak időnként összegyűlnek, és kitakarítják az ország egyik természeti különlegességét, a Békás tavat. Egy évszázada már feljegyezték, hogy a Tapolcára vezető út bal oldalán „működik” egy 27–30 C-os termálforrás. Percenként 600–2000 liter víz tört a felszínre, amely tavat alakított ki, a felesleg elfolyt a Hejőbe.
A tavacskát Hattyú-tónak nevezték, az egyszerű fahídon megközelíthető szigetecskét pedig Szerelem-szigetként ismerték. A korabeli sajtó szerint az 1980-as évek második felében parkkövezést, fenékkotrást, kavicsozást végeztek. S ennek eredményeként a forrásvíz hol felszínre tört, hol eltűnt. Megjelent benne a fésűs békaszőlő és a hínár (amerikai átokhínár). A tó környékén védett a mocsári ciprus, az enyves éger és a mezei juhar. A Békás-tó elnevezés az esténként felhangzott békakórusnak szólt, a kis sziget padjain gyakran megpihentek a parkban sétálók. Csaknem 50 hőforrás tör fel itt a talajból, Magyarországon csak Hévízen található hasonló természeti jelenség.
2011-ben a tó környékén is feltörő termálvíz teljesen feláztatta a területet, amelyet a Miskolci Városgazda Kft. szakemberei speciális eljárással mentesítettek a nedvességtől.
A források közül a leghidegebb 26, míg a legmelegebb 31 fokos. A karsztvizet időnként takarítani kell, mivel elhínárosodik, elszemetesedik. Egy időben hínárevő halakat is telepítettek a tóba, de az ördöghínár nevezetű növény ciánt termel, emiatt a betelepített halak azt nem tudják elfogyasztani.
Tóth Pál, a Tapolcafürdőért Egyesület tagja a Békás-tó „gondnoka”, aki csaknem egy évtizede önkéntesként takarítja a tavat, az óév utolsó perceit is a tóban töltötte, majd „átúszott” 2016-ba. Ezzel ünnepelte a tó aznapi megtisztítását, majd január 1-jén délután az egyesület tagjaival köszöntötték az újévet hagyományos módon: Tóth Pál a tiszta forrásvízben megmártózva, a többiek pedig a parton énekelve, pezsgővel koccintva.
Felborult egy veszélyes anyagot szállító kamion a 26-os főúton - Képgaléria!
Dojcsák Dávid megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Miskolc felé haladó, ecetsavat szállító jármű tartálya nem sérült meg a balesetben, a sofőr önerőből el tudta hagyni a vezetőfülkét.
A műszaki mentéshez a miskolci és a kazincbarcikai hivatásos tűzoltókat, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot, valamint a regionális műszaki mentőbázis vegyi konténerét riasztották.
Az egységek a helyszín felderítése során nem tapasztaltak szivárgást, majd az előírt biztonsági intézkedések mellett, megkezdték az ecetsav átfejtését egy másik szállítójárműbe. A beavatkozás idejére az érintett útszakaszt teljes szélességében lezárták.
Karácsonykor akart öngyilkos lenni a nyéki férfi
Olvasóink tájékoztatása szerint, az egyedülálló, középkorú férfi karácsony első napján, egy helyi italmérésben korábban olyan kijelentéseket tett, hogy hazamegy, és magára gyújtja a házat. Délután öt óra körül valóban kigyulladt a lakása, de olvasóink azt nem tudták megerősíteni, hogy ő is benne tartózkodott-e.
Dojcsák Dávid, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője érdeklődésünkre megerősítette, hogy valóban kaptak riasztást Nyékládházáról ebben az időpontban. A miskolci tűzoltók vonultak a helyszínre, ahol teljes terjedelmében égett egy kb. 30 négyzetméteres faház. A tüzet két fecskendővel fékezték meg, nem terjedt tovább, Dojcsák Dávid tájékoztatása szerint személyi sérülés nem történt.
Más forrásból is úgy értesültünk, hogy a férfi nem sérült meg, állítólag pszichiátriai kezelésre utalták, onnan azonban megszökött.
