Krisztus népe, jöjjetek – ezzel a dallal invitálta a miskolciakat az ezen a vasárnapon szolgáló Lévay József Református Gimnázium Lámpás együttese, de nem is kellett hívni őket, hiszen már négy óra előtt körbeállták a város adventi koszorúját. Ezen a vasárnapon a második, a remény gyertyájának meggyújtására gyűltek össze – és rövid, közös elmélyülésre.

Ez utóbbiban a gyertyagyújtásra várakozók segítségére volt a Lámpás együttes, akik nemcsak kifejezetten karácsonyi énekeket és szövegeket osztottak meg az egybegyűltekkel, de olyanokat is, amelyek inkább hangulatukban, gondolatiságukban illeszkednek az ünnephez. Például egy dalt arról, hogy a fájdalmunkat, a bántó szavakat homokba kell írni, hogy elfújhassa a szél…

Sípos Tamás, a gimnázium vallástanára kérdést intézett a várakozókhoz: mit várnak? Mindenkinek vannak erre kész válaszai, mivel szeretné könnyebbé, jobbá tenni az életét. De vajon ugyanazt válaszolnák-e, ha úgy teszi fel a kérdést: mit várnak Jézustól? És arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy Krisztus nem a mi elgondolásunk szerint működik. Nem feltétlenül azt kapjuk tőle, amit mi gondolunk, hogy az jó lenne nekünk.

– Vigyük magunkkal ezt a kérdést: mit várunk? És engedjük be Jézust az életünkbe, hogy megcselekedje, amit velünk tervez. Mert azt tudjuk, hogy jót akar nekünk, bár lehet, nem úgy valósítja azt meg, mint ahogy mi elgondoltuk – mondta Sípos Tamás.

A város nevében Pfliegler Péter alpolgármester köszöntötte a miskolciakat. Felelevenítve az adventi koszorú történetét úgy fogalmazott, 2014 éve üljük meg a várakozás napjait, igaz, koszorúval csak rövid ideje. 1839-ben gyulladt meg az első adventi gyertya, akkor még a 23-ból egy, mert minden nap gyújtottak egyet. Ma négyet gyújtunk, a karácsonyt megelőző négy vasárnapon.

– Az első a hité, a második, amit most gyújtunk meg, a reményé, a negyedik a szereteté. A harmadik, amit a többi lilától rózsa színe is megkülönböztet, az örömé – az örömé, hogy közeledik karácsony ünnepe, a várakozás idejének feléhez értünk. Mert nem szeretünk várakozni. De az adventi várakozás mégis más, kegyelemmel teli időszak. Már a szó jelentésében is benne van, hogy amire várakozunk, az eljön – mondta az alpolgármester.

Ég a remény gyertyája is. Galéria! Fotó: Juhász Ákos

Ilyenkor az ajándékok után rohanók is meg-megállnak, végiggondolják az elmúlt időszakot eredményeivel, és eddig be nem teljesült reményeivel együtt.

– Hátradőlni semmiképpen nem szabad. Még akkor sem, ha vannak eredményeink, és fel tudunk mutatni fejlődést. 2015-re ez adjon nekünk még több erőt, hogy minden miskolci, aki becsülettel és miskolciként akar és tud élni, elmondhassa: most még jobb, mint az elmúlt évben volt – emelte ki Pfliegler Péter. 

– Azt kívánom, hogy jövőre is legalább ennyien gyűljünk itt össze. Tudjunk együtt örülni. És tudjunk igazán áldott, békés karácsonyt kívánni egymásnak, amint most kívánunk egymásnak, és kívánok minden miskolcinak - zárta szavait az alpolgármester, majd a gimnázium egy diákjával meggyújtotta az adventi koszorú második gyertyáját. 

Az ünnepi összejövetel azonban ezzel még nem ért véget – december 7. lévén különleges vendég látogatott el a gyertyagyújtásra, akinek érkezését a szemfüles gyerekek már előbb is suttogva jelezték. A Mikulás jött el ugyanis a Szent István térre, és ajándékkal kedveskedett a legkisebbeknek.

A jövő hét vasárnapján, december 14-én, ugyancsak délután 4 órakor kezdődik a gyertyagyújtás. Akkor a Fráter György Katolikus Gimnázium és a Szent Benedek Gimnázium és Szakképző Iskola szolgál, Kiss János alpolgármester gyújtja meg a harmadik gyertyát. Akkor érkezik majd meg a békeláng Betlehemből a Magyar Cserkészszövetség delegációja által.