Több mint egy hónappal megbízatásának kezdete után, december elején máris átrendeződtek az alpolgármesteri feladatkörei Kiss Jánosnak, aki novemberben első ciklusát kezdte ebben a tisztségben.

– Elődömnek, Zsiga Marcellnek elsősorban humán területeket érintő feladatait vettem át eredetileg, az új rendszerben viszont más feladatokat kaptam. Hozzám tartoznak a gazdasági, pénzügyi, vagyongazdálkodási, gazdaságfejlesztési ügyek és a közbiztonság. A gazdasági, pénzügyi és vagyongazdálkodási terület az előző ciklusban polgármesteri hatáskörben maradt, amit teljes mértékben indokolt a város akkori helyzete. Mostanra azonban sikerült olyan konszolidációt végrehajtani Miskolcon, hogy nyugodtan alpolgármesteri szintre kerülhettek ezek is – fogalmazott.

Kiss János szerint a legnagyobb kihívás a forrásteremtés. Kifejtette, Miskolc pénzügyi egyensúlya nemcsak egy-egy év költségvetésére igaz, hanem konszolidálódott maga a rendszer is. Most már minden, a költségvetésből pénzt költő szereplő csak annyival tervez, amennyi pénz a rendelkezésére áll, nem termelődik hiány.

– Ettől függetlenül meg kell teremteni azokat a forrásokat, amik fedezetet biztosíthatnak a plusz költésekre azokon a területeken, ahol érezzük, hogy „szorít a cipő”. Ilyen például a közbiztonság vagy a szociális biztonság kérdése. Az előbbi esetében mindenképpen növelni kell a 2015-ös költségvetési keretet a 2014-eshez képest. Az utóbbinál pedig konkrétan a Salkaházi-programra gondolok, aminek a szinten tartása a minimum, de terveinkben a bővítése szerepel – emelte ki.

És hogy mi biztosíthatja a legtöbb új, szabad és likvid pénzt a város számára? Természetesen a helyi adóbevételek, azok közül leginkább az iparűzési adó.

– Jól állunk ezen a téren. A bevételek növekedése tükrözi a város gazdasági folyamatait: a meglévő vállalkozások erősödését, az újak betelepülését. És komoly reményekkel nézhetünk a következő évre, hiszen olyan nagy beruházók, mint például a Takata, a jövő évben futtatják majd fel termelésüket. Ugyanígy a növekedés útján járunk az idegenforgalmi adó területén, nem beszélve a növekvő szállásdíj-bevételekről – és ebben még nincs benne néhány jelentős turisztikai fejlesztésünk hatása, például a felújított diósgyőri váré, vagy a nyitás előtt álló tapolcai strandé.

Kiss János megemlített néhány „klasszikus” területet, amik nagyon komoly tartalékot rejtenek magukban – ilyen a polgármesteri hivatal igazgatási költségeinek a csökkentése, az adóbeszedési hatékonyság növelése, a Miskolc Holding által irányított tagvállalatok eredményességének javítása. Mindegyiken vannak már komoly eredmények – de mindig lehet javítani azokon.

– Nagyon nagy lehetőségek rejlenek a közmunkában. Az abban megjelenő óriási erőforrásnak növelni kell a hatékonyságát, hiszen akinek a fűnyírás a feladata, az akkor van valóban a város hasznára, ha tényleg lenyírja a füvet. Látva a kormányzat terveit, ami leegyszerűsítve lényegében minden munkanélkülit beterel a közmunkaprogramba, fel kell készülnünk a létszám emelkedésére egy olyan rendszer kialakításával, ami mindenkinek értelmes munkalehetőséget nyújthat. Mert nem kell több fűnyíró – de szükség lehet például mezőgazdasági munkát végzőkre, gyógynövénytermelőkre, -csomagolókra.

Kiss János külön kitért a közbiztonsági kérdésekre – hangsúlyozva, hogy a fentiekben már említett bővített pénzügyi keretek önmagukban nem elegendőek. Mert ha nem járnak szakmai innovációval, akkor nagyon csekély az esély arra, hogy a plusz pénz arányában – sőt, hogy egyáltalán – növekedjen az eredményesség.

– Az önkormányzatnak az utcai bűnözés területén vannak feladatai, és nagyon nagy lépések történtek az elmúlt években. Az egyik legfontosabb eszközünk a térfigyelő kamerák rendszere. Ez eljutott darabszámában oda, hogy esetleg már érdemes átgondolni a kihelyezés struktúráját is. Ugyanakkor minőségi váltást is szeretnénk: az újabb beszerzések okoskamerák lennének, amik már képesek önálló észlelésre is. Ugyanúgy fontos, hogy a közbiztonság területén tevékenykedő humán erőforrásokat, akár az irányításunk alá tartoznak, akár nem, a lehető legnagyobb hatékonysággal használjuk. Gondolok itt arra, hogy a közterületi járőrpárokba egy erősebb és egy gyengébb jogosítványú szervezet képviselőjét – tehát például egy rendészt és egy polgárőrt bevonva – az erősebb jogosítványok érvényesülhetnek – mondta, kiemelve, hogy nem csodára készülnek, hanem kreatív és hasznos megoldásokra.

A két nagy, a közbiztonsági kérdésekkel jelentős közös halmazt mutató projekt: a „fészekrakók” kilakoltatásáé, valamint a nyomortelepek felszámolásáé. Az előbbi „papírmunkái” jelenleg is folynak, és az alpolgármester szerint 1-2 hónappal a kilakoltatási moratórium tavaszi feloldása után mind a 173 megvásárolt lakás az önkormányzat birtokába kerülhet. Ugyanakkor hozzátette: ha maradt még a városban „fészekrakós” lakás, azt megpróbálják ugyanígy megvásárolni, kiüríteni és munkavállalóknak bérbe adni, mert ebben az esetben is csak a 100 százalékos eredmény elfogadható.

– A másik nagy feladat a nyomortelepek felszámolása. Minden ellenkező hanggal ellentétben, folytatni fogjuk, méghozzá a város több pontján, olyan nyomortelepeken is, mint amelyek a Tetemváron vagy a Bábonyibércen alakultak ki. Meg fogjuk csinálni, bár pontosan tudjuk, hogy nagyon intenzív támadásoknak leszünk kitéve. Ezért is dolgozunk a legjobb szakértőkkel, akiket csak találni a városban és az országban – szögezte le végezetül Kiss János alpolgármester.