Folyamatos labdapattogás hangja fogadott minket, amikor hétfőn délután beléptünk a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Ház ajtaján. Az egyesület tagjai már javában rendezkedtek, gyakoroltak, melegítettek, hiszen egy igazi legendára, Klampár Tiborra vártak.

Szihalmi Tibor, a Holcim SE klubvezetője elmondta, egy sporttársuk találkozott még 2018-ban Tiborral Edelényben egy versenyen, ő hívta meg az egykori  asztaliteniszezőt egy kis közös sport-élményre. Az is felmerült, hogy a közös edzéseket akár rendszeresíteni is lehetne. Így kerülhetett sor a hétfői játékra, amely a tervek szerint évente három alkalommal megismétlődik majd a jövőben, a fiatal tehetségek felkutatásának érdekében.

– Halálra játszom itt magam, rég pingpongoztam már ennyit egyhuzamban – fogalmazott érdeklődésünkre mosolyogva Klampár Tibor. Mint mondta, a többieknek könnyű, húszpercenként váltják egymást, neki azonban kicsit nehezen megy már le egyben ez a négy óra. – Néha olyanokat ütnek, amit még én sem hiszek el – tette hozzá, majd nevetve kiegészítette: vannak, akik szerint ma már jobb a szövege, mint a játéka.

Mint megtudtuk, Klampár Tibornak nagyon sok, talán túl sok edzése is volt gyermekkorábam. – Szinte iskolába sem jártam, volt, hogy már intézetbe akartak adni, annyit lógtam. Reggeltől estig az edzőteremben voltam, napi 8-9 órát játszottam. Reggel 9-től volt, hogy este 10-re keveredtem haza – viszont az is igaz, hogy hiába játszik az ember bármennyit, ha nincs meg ehhez a sporthoz Isten adta tehetsége – nyilatkozta. – Engem a bátyám tanított meg játszani, ő mutatta meg a mozdulatokat, amiket meg kell tanuéni, hogy ne csak össze-vissza üssük a labdát – hangsúlyozta az élsportoló.

Tibor ugyanis egy igazi asztaliteniszező családba született: a két nővére NB I-es pingpongozó volt, így őt is bevitték a Vörös Meteorba. Innen azonban a ma már legendaként ismert asztaliteniszezőt 8 hónap múlva kirúgták. – Eltessékelt az edző mondván, hogy ügyelten vagyok. Így mentem át a Postásba, ahol négy hónap után már beírtak egy-egy meccsre – emlékezett vissza. Klampár Tibor a ’70-es években volt pályája csúcsán. Ő alkalmazta először az asztalitenisz-ütő borításának verseny előtti friss ragasztását – a „becsörgetést” – aminek köszönhetően az átlagosnál nagyobb falsot lehetett a pörgetéseknek adni. Mint mondta, ez véletlenül jött, épp a bátyjával edzett, s már nagyon kiabált vele a testvére, erre ő dühében letépte az ütő borítását és egy újat rakott a helyére. Aztán ezt sokáig így használta.

A miskolci származású Jónyer Istvánnal rendkívüli sikereket értek el. 1971-ben páros vb-t nyertek, volt két ezüstérmük, és csapatban is elhoztak egy ezüstöt. Aztán van az a bizonyos aranyérem, amikor négy nap alatt kétszer verték meg Kínát. Klampár Tibor Miskolcon nyert Európa TOP 12-t, nemzetközi és országos versenyt is – úgyhogy elmondása szerint imádja a várost.

Klampár Tibor (Budapest, 1953. április 30. –) asztaliteniszező, a sportág ma is aktívan sportoló legendás játékosa, az 1970-es években volt pályája csúcsán. 1961-ben nyolcévesen kezdte pályafutását. 11 évesen serdülő válogatott. 13 évesen serdülő Európa-bajnok. 15 évesen a leningrádi ifjúsági Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett, itthon pedig megnyerte a felnőtt magyar bajnokságot. 1971-ben 18 évesen Japánban, Nagojában Jónyer Istvánnal megnyerték a világbajnokságot férfi párosban. 1975-ben, pályája csúcsán nem engedték ki a  a kalkuttai világbajnokságra, mivel eltiltás alatt volt. 1979-ben Phenjanban a világbajnokságon csapatban aranyérmet szerzett. 1981-ben Xie Saike-t legyőzve Kuala Lumpurban elnyerte a Világ Kupát, és a miskolci Európa TOP-12 versenyen is az első helyen végzett. 1981-ben az Újvidéken (Novi Sad) rendezett világbajnokságon szerezte utolsó érmét, a csapattal ezüstérmes lett. 35 évesen, nagy meglepetésre a szöuli olimpián 1988-ban negyedik helyezést ért el. Egy évre rá a dortmundi világbajnokságon a negyeddöntőben Waldnertől hatalmas csatában kapott ki. Túl a negyvenen még tagja volt az Európa-bajnoki ötödik helyezett csapatnak, még 2012-ben is aktív játékosként az NB II. északkeleti csoportjában a Szerva ASE csapatát erősítette. Edzője az extra ligás Celldömölki VSE csapatának, a magyar asztalitenisz aranykorának élő legendája.

Világbajnokságok

• 1971. Nagoya (Japán) aranyérem férfi párosban Jónyer Istvánnal
• 1973. Sarajevo (Jugoszlávia) ezüstérem férfi párosban Jónyer Istvánnal
• 1977. Birmingham (Anglia) bronzérem csapatban
• 1979. Phenjan (Észak-Korea) ezüstérem férfi párosban Jónyer Istvánnal; aranyérem csapatban
• 1981. Újvidék (Novi Sad; Jugoszlávia) ezüstérem csapatban

Olimpia

• 1988. Szöul (Dél-Korea) 4. hely egyéniben

Európa-bajnokságok

• 1970. Moszkva (Szovjetunió) bronzérem férfi párosban Jónyer Istvánnal
• 1974. Újvidék (Novi Sad; Jugoszlávia) aranyérem párosban Jónyer Istvánnal; ezüstérem csapatban
• 1978. Duisburg (NSZK) ezüstérem vegyes párosban Szabó Gabriellával; aranyérem csapatban
• 1980. Bern (Svájc) bronzérem párosban Jónyer Istvánnal;
• 1982. Budapest aranyérem csapatban
• 1988. Párizs bronzérem csapatban

Európa TOP-12

• 1972. Zágráb (Jugoszlávia) 6. hely
• 1973. Böblingen (NSZK) 8. hely
• 1974. Trollhättan (Svédország) 4. hely
• 1981. Miskolc 1. hely
• 1986. Sodertalje (Svédország) 9. hely
• 1987. Basel (Svájc) 8. hely

Világ kupa

• 1980. Hong-Kong 7. hely
• 1981. Kuala Lumpur (Malajzia) 1. hely
• 1987. Macao (Kína) 12. hely

Furmint február a Vigadóban, Végh Csaba képgalériája!

A legelső sétáló kóstolóhoz képest, már tavaly is kétszer annyian kínálták legjobb furmintjaikat – ezt a számot idén sikerült túlszárnyalni: csaknem 50 borászat hozta el, több mint 100 féle borát péntek este Miskolcra, melyek mellé a város nyolc nívós étterme invitálta ínycsiklandozó falatokra a Népkerti Vigadó borkedvelő vendégeit.

A Vigadó megtelt a bor mámorító aromájával, hangulatával, az emeletről áradó falatkák illatával, és Tokaj-hegyalja legfinomabb Furmintjainak szerelmeseivel. Az épület elegáns falai visszaverték a borospoharak finom csengését - az egész estnek volt egy kedves morajlása, mely megadta kóstoló családias hangulatát.

A pincészetek egészen széles skálája sorakoztatta fel szőlőből készült nedűjét: a nagybirtokkal rendelkező borászatoktól kezdve egészen a kis családi pincészetekig.

Sándor Zsolt, a Miskolci Borklub Egyesület vezetője beszédében megköszönte a borászoknak, hogy ilyen szép számban képviseltetik magukat a miskolci sétáló kóstolón úgy is, hogy előző este a budapesti, 10. Furmint Februáron is megmutatták borkínálatukat. – Hova fogunk még tovább fejlődni? – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy 3 évvel ezelőtt gondolni sem mertek arra, hogy egyszer kinövik majd a Városháza Dísztermét.

 - Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz bort igyun – e szavakkal nyitotta meg a 3. Furmint Február Miskolcot Demeter Ervin, kormánymegbízott. Mint mondta, ma minden adott ahhoz, hogy kövessük e mondás „utasításait”. Kiemelte, a Furmint, Tokaj-hegyalja legfontosabb és legelterjedtebb fajtája. – A Furmint Február rendezvény 2019-re nemzetközivé nőtte ki magát – hangsúlyozta hozzátéve: csütörtökön Budapesten, január utolsó napjaiban pedig Londonban rendezték meg ezt a sétáló kóstolót. – Az itteni 50 pincészet közül, 20 Londonban is megmutatta vidékünk Furmint-kínálatát – húzta alá.

Csöbör Katalin, országgyűlési képviselő gratulációját fejezte ki a borászok felé, kiemelve: a tokaj-hegyaljai borok megújulásának a Furmint az egyik zászlóshajója. – Nagyapám idézetével zárnám gondolataimat: „Isszátok ezt a hideg sört, bezzeg a sör álmosít, a bor pedig ihletet ad!” – fogalmazott a képviselő.

A Furmint Február Pfliegler Péter, alpolgármester pohárköszöntőjével vette hivatalosan is kezdetét. – A Népkerti Vigadó gyönyörűen felújított épülete talán még inkább alkalmas arra, hogy a Furmintnak hódoljunk – hangoztatta. Az alpolgármester a Furmint eredetéről is szólt: „az biztos, hogy 1623-ban már Tokaj-hegyalján írott emléket találunk a Furmintról”. Mint mondta, ez az egyik legjobban aszúsodó magyar szőlőfajta, amit érdemes innunk, és kóstolgatunk. – Itt baráti beszélgetések jó borok mellett zajlanak, amitől nincs fontosabb – zárta szavait hozzátéve: ezért érdemes élni, és Miskolcot építeni.

Veres László a Népkert Vigadó nevében köszöntötte a Furmint Február Miskolc résztvevőit. – A bor mellé szeretném a figyelmükbe ajánlani a barátaimat, a Miskolci Gasztro Klasztert, akik kiváló ételekkel készültek a ma estére is – húzta alá.

Íme, néhány, a 2019-es Furmint Február kínálatából

– Itt voltunk tavaly is, illetve tegnap is ott voltunk a fővárosi rendezvényen – mondta Taskovics Balázs, az Oremus pincészet borásza. – Két Mandalással érkeztünk ide, ami az Oremus pincészet fő irányvonala. Részben acéltartályos, részben fahordós erjesztéssel készül, majd egy hathónapos fahordós érlelést kap földalatti hagyományos pincerendszerünkben – fogalmazott. Mint mondta, ma az egyik legfrissebb, 2017-es Furmintot hozták el, ami tavaly augusztusban lett betöltve. – Nagyon pici, maradék cukorral dolgozunk, a savtartalma viszont 7,8 körüli. Ezáltal egy nagyon élénk, üde bor. A második borunk, egy 2007-es Mandalás, azaz 10 évvel idősebb, magnum palackos– részletezte. Kifejtette: a kiinduló adatai kicsit másabbak, mint a fiatal Furmintoké; a kiinduló sava kicsit kisebb, 6-os, viszont a cukra ugyanannyi. Mivel kicsit alacsonyabb volt a sava, így kerekebb ez a bor.

Áts Károly, az Áts Pincészet borásza érdeklődésünkre elmondta, tavaly voltak először a Furmint Februáron. Mint megtudtuk, hoztak olyan bort is, ami Furmint alapú háza,sítás: egy Furmint-Sárga Muskotály, ami egy nagyon könnyű belépő bor Tokaj-hegyaljáról. – A birtok Furmintunkat is elhoztuk, ami több területről származik, Mádról. Valamint egy dűlőszelektált Szent Tamás Furminttal jöttünk, ami még édesapám birtokáról származik, és ez a száraz boraink közül a „zászlós”. Illetve egy cuvée-vel érkeztünk, aminek 70 %-a Furmint, 25 % Sárga Muskotály, és 5 % hárslevelű – részletezte.

– Fantasztikus lehetőség ez számunkra – ezt már Kovácsné Drabant Katalin, a Hetedhét Pince, tulajdonosa mondta. „A Furmintot kóstolni kell, a borok önmagunkért beszélnek” – emelte ki hozzátéve: ez egy különleges fajta, aminek helye van a palettán. – Meg kell ismernünk a Furmintot ahhoz, hogy szeretni tudjuk – húzta alá. Katalinék egy ’17-es Furminttal, egy Hárslevelű házasítással, illetve egy Aszúval érkeztek. – Mi három borvidék terméséből készítünk borokat, így széles a pincészetünk kínálata – mondta.

Gasztrokínálat

A borok mellé finom falatok is sorakoztak a Vigadó galériáján. A Miskolci Gasztro Klaszter idén is kitelepült, hogy egy-két Furmint között ínycsiklandozó falatokkal is kényeztethessék az ízlelőbimbóikat a borkedvelők.

A Tókert Étterem libamájjal érkezett, ami egy sós, pirított diós gyümölcskenyéren tálaltak. A máj alá pedig egy pici sárgabarack chutney-val ágyaztak meg, majd kis bio reteklevelet is kapott az egész díszítésként.

A Drót Bisztró sertés rillette-t hozott pankó morzsába forgatva, mangócurry-vel, egy kis ecetes zöldségekkel, gombával, hagymával, burgonyával, és pirított, fűszeres bagettel.

Sertésszűzkorong érkezett malátás kenyéren, fűszeres körte chutney-val a Via Piano és  Rossita éttermekből.

A Leves Gasztroműhely egy francia tojásos lepénytortácskával, a quiche-sel készült, amit feketeredei sonkával, gomolyával, balzsamkrémmel, és karamellizált körtével bolondítottak meg.

Focaccia-t kóstolhattunk a Pizza, Kávé, Világbéke asztalánál, ami szintén római tésztából készült, ezt pármai sonkával, konfitált paradicsommal, mandulával és ricotta sajttal, valamint pisztáciás mortadellával és articsókával kínáltak.

A Végállomás egy malacoldalast tálalt vékonyra szeletelve, konfitálva, naan kenyérrel, és sütötökös káposztasalátával, tökmagpestoval és szezámolajjal.

De volt itt édesség is: a Desszertem egy körtés-furmintos mousse desszerttet hozott.

A első elődöntőben az Acoustic Planet: Nyári zápor; DENIZ: Ide várnak vissza; a Konyha: Százszor visszajátszott, Petruska: Help Me Out of Here; a The Middletonz: Roses; a The Sign: Ő, az USNK: Posztolj; Vavra Bence: Szótlanság, valamint a yesyes: Incomplete című dalai versenyeznek majd.

– Készülünk ezerrel az elődöntőre – tudatta portálunkkal Czinke Máté, a zenekar énekese, és az Ő szerzője. – Elég erős mezőnybe kerültünk, itt van a The Middletonz és a yesyes is, úgyhogy kemény lesz – fogalmazott a miskolci zenész. Mint mondta, lesznek változtatások a produkciót illetően, az hogy pontosan mi, azt nem árulta el nekünk: „legyen meglepetés” – tette hozzá nevetve. Megtudtuk azt is, csütörtöktől már Budapesten lesznek a fiúk, hogy A Dal a stúdiójában is próbálhassanak még az elődöntő előtt.

A két elődöntőben színpadra lépő kilenc-kilenc előadó közül nyolcan mérettethetik meg magukat a február 23-i döntőben. – A válogatón 10-ből, öten jutottak tovább a zsűri döntése alapján, és plusz egy a közönség szavazatainak köszönhetően – magyarázta Máté, hozzátéve: most 9 dal fog versenyezni, amiből 3 fog továbbjutni a zsűri pontszámai alapján, és plusz egy a közönségnek által. – Nagyon számítunk a közönség támogatására most is, és nem győzzük elégszer megköszönni az előző pontszámot nekik – hansúlyozta.

A szombati adásban az is kiderül, hogy kinek ítéli a zsűri A Dal 2019 Felfedezettje különdíjat.

Mint a workshopon elhangzott, a kutatás-fejlesztés és innováció, a digitalizáció, az Ipar 4.0 technológiák meghatározó szerepet töltenek be napjaink fejlődési versenyében. Jelenleg hazánk az Európai Unió összesített innovációs eredménytábláján a "mérsékelt innovátor" mezőnyben szerepel, cél, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjünk. E cél elérése érdekében indította el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az Országos Innovációs Fórumot, melynek kiemelt szakmai partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese a rendezvényen kiemelte: a roadshow célja, hogy megismertesse a megújított KFI stratégiát az innovációs ökoszisztéma szereplőivel, ami elengedhetetlen a versenyképességhez. Ennek keretében az NKFI Hivatal olyan pályázati konstrukciókat dolgoz ki, ami ezt a tevékenységet maximálisan támogatja. Ezeket szeretnék megvitatni a vállalkozásokkal, amelyek bele is szólhatnak, mi lenne számukra a leghatékonyabb, milyen típusú szolgáltatásokra van szükségük, milyen nemzetközi pályázatok segíthetik a KFI tevékenységük megerősödését. 2021-től az új innovációs stratégia jelentős eleme lesz, a hozzáadott érték növelés. – Magyarországon a gazdasági növekedést úgy lehet fenntarthatóvá tenni, ha a hazai vállalkozások KFI tevékenysége jóval intenzívebbé válik. Ennek érdekében kell mind financiális, mind egyéb szolgáltatói, támogatói oldalról erősíteni a vállalkozások ezen tevékenységét. Ezáltal tudjuk elérni, hogy Magyarország tényleg egy európai szinten jelentős KFI szereplővé tudjon válni, ez az új stratégia célkitűzése – hangoztatta  Szabó István, kihangsúlyozva: az innováció egyenlő a versenyképességgel.

Barkóczi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, innovációért felelős elnökségi tagja kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a magyar kis- és középvállalatok ezen a területen is előrébb jussanak és felzárkózzanak európai társaikhoz. Mint mondta, jelenleg a profit egy százalékát tudják kutatás-fejlesztésre fordítani. Európában ez a szám három százalék fölött van, amit gyorsan el kellene érni, hogy a magyar gazdaság stabil hátterét adó kis- és középvállalkozások – amelyek a munkaerő 70 százalékát alkalmazzák –, megfelelő súllyal kerüljenek be a magyar gazdaságba.

Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára különösen fontos a kutatás és az innováció fejlesztése. – Azon dolgozunk, hogy a Miskolci Egyetemen meglévő szaktudást, minél inkább ki tudjuk használni – emelte ki, hozzátéve: regionális szinten is lát arra lehetőséget, hogy az egyetem vállalkozói kapcsolatrendszere erősödjön. Az ipar 4.0 már gyakorlatilag elindult, elérte a vállalkozói szektort, és rendkívül fontos lenne, hogy a kis és közepes vállalkozók is részt vegyenek az innovációban.

A széleskörű szakmai összefogással megvalósuló rendezvénysorozat keretében az ITM és az NKFI Hivatal szakértői mellett előadásokat tartanak a roadshow-n a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, a Bay Zoltán Kutatóintézetnek, 19 egyetemnek és 25 szakképzési centrumnak a képviselői is.

Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az esemény beharangozójának sajtótájékoztatóján kifejtette, idén tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a kamarai bált, és ez lesz a hatodik alkalom, hogy a Lions Klubbal közösen. Mint megtudtuk, az együttműködés legfőbb oka, hogy az estet szeretnék egybekötni a jótékonysággal. – A tombolabevétel teljes összegét a Lions Klub által meghatározott célra ajánljuk fel – emelte ki, hozzátéve: ennek a mértéke megközelítőleg fél millió forint. A meglepetés műsort idén a Szinvavölgyi Néptáncműhely tehetségei adják.

– Az elmúlt öt évben olyan szervezeteknek tudtunk segíteni – a jótékonysági bál tombolabevétele révén –, mint például a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, a Mellrákinfo Egyesület Borsodi Csoportja, a Miskolci Autista Alapítvány, idén pedig a Magyar Vöröskereszt „Enni adok – Enni kapok” programját igyekszünk támogatni – fogalmazott Falucskai Attila, az Első Miskolci Lions Klub soros elnöke.

A rendezvény díszvendége ezúttal Tokaj lesz. Rudolf Mihály, a város főépítésze szólt a fejlesztéseikről: tervben van egy sétány kiépítése, egy ötcsillagos szálloda Tokaj egykori kőbányája területén, és egy új híd létrehozása. Továbbá tervben van a belváros fejlesztése, egy új kikötő építése, valamint egy kabinos felvonó a Kopasz-hegyre. – A hegyet megkerüli majd egy bicikliút is – fogalmazott a főépítész, hozzátéve: a lakóhajó turizmus és a vízibusz járatok is nagy hangsúlyt fognak újra kapni.

A farsangi mulatságnak a Népkerti Vigadó ad otthont február 9-én, szombaton 19 órától.

Mint ismert, a miskolci fiúk egyedi hangzású, fiatalos szerzeményei közül ezúttal az Ő című dalt ismerhette meg a nagyérdemű, az eurovíziós válogató finisébe került,  idei legjobb harminc dal között. A versenyen a miskolci fiúk az első akadályt is sikerrel vették.

Számunkra nagyon fontos, hogy a zsűri bizalmat szavazott nekünk – nyilatkozta Máté, felidézve, hogy dicsérték a dal szövegét és a zenei részét is. „Inkább legyetek egy egér feje, mint egy elefánt feneke – így fogalmazott az egyik zsűritag, Both Miklós a produkció hallatán, s azt is kiemelte: nagyon jó, hogy ez nem egy tipikus mainstream nóta, hanem valami formabontó, különleges dal, amiben nincs is refrén.

„Hárompercnyi béke”

 – Ennyi ember előtt (a tévénézőket is beleértve) még soha nem léptünk fel, úgyhogy volt bennünk egy egészséges drukk, hogy jól tudjunk teljesíteni, át tudjuk adni azokat az érzéseket, amik bennünk vannak – emelte ki Máté. Ami minden bizonnyal – ahogy a zsűri és a közönség pontszámai mutatták – sikerült is. A produkció után  Freddie, az egyik műsorvezető így fogalmazott: „hárompernyi béke”.

Máté elmondta, azt hitték hogy a válogatón egy rideg, stúdiós légkör lesz, ám ennek éppen az ellenkezőjét tapasztalták. – Szeretetteljes, családias közeg vett minket körül, a versenytársak is mind támogatják egymást. Beszélgettünk az öltözőkben, szóval nagyon jól éreztük magunkat – emelte ki.

– Nagyon hálásak vagyunk azoknak, akik szavaztak ránk, ezúton is szeretném ezt megköszönni! A közönségtől 8 pontot kaptunk, ami kiemelkedően magas szám – folytatta –; eddig csak egyetlen egy csapat kapott ennél többet, az előző fordulót is beleszámítva.

Máté arról is szólt, hogy Nagy Feró (ő is tagja a zsűrinek) bement az öltözőjükbe a műsor után. – Azt mondta, eddig ő nem értette, miről szól a dal, de Mező Misi elmagyarázta neki, és nagyon örül, hogy egy ilyen szöveg is szerepel A Dal válogatóján. Külön kérte, hogy maradjon meg a fehér ruha – idézte fel Máté, hozzáfűzve: a fényeket tekintve, és a vizuál szinten viszont biztos, hogy lesznek majd változások.

Czinke Máté, Czinke Dani, Török Dani, Kollár Ábel és Szentpétery Mózes, vagyis a The Sign zenekar tehát ott van A Dal elődöntőjében - szurkoljunk nekik továbbra is! A harmadik válogatót február 2-án rendezik, onnan is hat dal jut a két elődöntőbe, amelyeket február 9-én és 16-án tartanak. A Dal 2019 február 23-i döntőjébe nyolc produkció jut.

Sex Action koncert 25 év után az Adyban, Mocsári László képgalériája!

– Amikor jöttünk Miskolc felé, azon gondolkoztunk mindannyian, hogy is néz ki az Ady. Nekem annyi volt róla az emlékem, hogy régen kerekebb volt a színpad, mint most. Arra emlékszem, hogy anno rezgett alattam minden – idézte fel Szendrey Zsolt, Szasza a 25 évvel ezelőtti fellépés részleteit. Itt Miskolcon abban a nadrágomban voltam utoljára, amit anyukám mindig kidobott a szemétbe, majd én onnan visszaloptam és újra elkezdtem hordani – tette hozzá.

Tulajdonképpen egy igazi kérdést sem kellett feltennem a srácoknak, fotós kollégám ugyanis megmutatta nekik azokat a képeket, amelyeket annak idején – 25 évvel ezelőtt – készített róluk, amikor utoljára itt jártak az Adyban. Ezek a képek megpendítették bennük a nosztalgia húrjait, dőlt belőlük a szó.

– A turnéról annyit, hogy a gázsink akkor 500 forint volt, amit öt felé osztottunk, így mindenkinek egy százas jutott. Ebből elmentünk Mikivel mindig a közértbe, és vásároltunk 70 forintért a legalsó sorból borokat, a maradék 30 forintot pedig elköltöttük kenyérre, mert gondoltuk, hogy azért enni is kellene - mondta el Szasza, az énekes. – A turnéra egy zsigulival mentünk, nem is értem, hogy sikerült: hogy tudott a Matyi hátul ülni úgy, hogy három gitár volt az ölében?

Az akkori étkezési szokásainkhoz hozzátartozott, hogy konzervet vásároltunk, amit úgy gondoltunk, majd nagyon jól megmelegítünk a zsiguli motorháztetőjén. Na, hát ez nem volt se meleg, se finom: egy borzalom volt. Az étkezésünkről annyit, hogy az akkori hangtechnikai személyzet egy idő után – amikor már harmadik hete voltunk úton turnézni – meghívott minket egy rántott husira, mert már nem bírták nézni, hogy csak bort iszunk.

Ezek a képek még jó, hogy nem szagosak, mert ha azok lennének, akkor az elég rosszul érintene most minket - tette hozzá nevetve Szasza. - Egyébként, ha már szag, akkor el kell mondanom, hogy a dirty rock tulajdonképpen egy nem létező műfaj, mi találtuk ki.

Kérdezni is akartam, mit takar ez? Mitől dirty ez a rock?

Ez egyszerűen mocskos rock. A szegecses metálzenekarokat mi annak idején mindig megmosolyogtuk, borzasztóan visítva metáloztak, számunkra ez nem volt pálya. Matyi azt mondta, hogy játszunk rockzenét, de olyat, ami még nincs.

Amit itt látsz a képen, ezt a kis küblit 1992-ben egy kőszegi bulin, még az akkori étteremben valahonnan elkunyeráltam. Ebbe adták annak idején a levest. A ’93-as turnén ingyen végigittam az egész országot, mert mindenki meghívott, amikor megtudták, hogy van nálam bögre. Egyméteres madzagon lógott, hogy ha kínálnak, oda tudtam tartani, de kölcsönadni már nem tudtam. Egyszer volt benne whisky, akkor nagyon megörültem, felugrottam és kiömlött belőle az összes – emlékezett Szasza. Mint mondta, volt egy Barbie babájuk is, egy felfújhatós guminő, Biciklis Szindi volt a neve. Na, őt Győrben szanaszét szaggatták a rajongók.

Azt tudni kell, hogy mi a Fekete Lyuk révén nőttünk föl, ami azt jelenti, hogy annak idején mindannyiunknak alternatív zenekarunk volt. Az összes metálos haragudott ránk, mindig azt mondták, hogy mi nem vagyunk igazi rockerek, „csak" alternatívok. Az alternatívok meg azt mondták, hogy rockerek vagyunk. A ’92-es turnénk volt a mérvadó, maga a Sex Action zenekar ’90-ben alakult. Márciusban volt egy nagy jubileumi koncert a Fekete Lyukban, megfűztem Nagy Gyulát, hogy mi is játszhassunk Matyival. Akkor hallottam, Miksáról, aki nagyon sokat tudott inni, megkerestem, hogy szálljon be. Aztán jött Zoli, aki híresen vadállat tudott lenni.

Sokakat érdekelt, valóban ekkora „állatok" vagytok-e, mint ami a színpadon lejön rólatok, vagy ez csak az image része?

Zoli a zenekar image-felelőse, mindig azt mondta: szegecs, metál nincs, dzsuva lehet és kosz. Alkalmi zenekarnak indultunk, 1990. március 16-án nyomtunk egy bulit,  ami annyira jól sikerült, hogy a Pál utcai fiúk közönsége tán még ma is ott áll a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban, tátott szájjal, és nem érti, honnan jött ez a négy vadállat, s mit művelnek a színpadon. Aztán előtérbe került a zene, ami Matyinak köszönhető, mi mindennel törődtünk, csak ezzel nem. Matyi volt az, aki összefogta és nem engedte ki a történetet ki a kezéből. Mindig azt mondta: „Gyerekek, rendben van, hogy vadállatok vagyunk, de legyen mögötte zene is. A dolog nem arról szól, hogy csak állatkodunk.”

Annyira felpörgött a dolog, hogy ’92-ben már a Sing Sing és a Beatrice előtt turnéztunk, akkor ősszel pedig saját turnénk volt, saját stílussal. Olyan helyeken játszottunk, ahol nem volt zuhanyzó az öltözőben, örültünk, ha a WC működött. Vasutas szállásokon aludtunk, Miskolcon például a leányszállóban a 10. emeleten. Ez azt eredményezte, hogy már az első évben kitiltottak minket Miskolcról. Amikor elindultunk haza, megkaptuk a számla mellé, hogy volt 15 tükör, 8 szék, 9 tv, 3 ajtó –  köszönik szépen, de többet nem kell jönni. Egy évvel később azért is visszamentünk a szállóra, amikor itt játszottunk az Adyban - akkor már Somlyai Miklós és Népi Zenekar néven. Amikor megjelentünk hosszú kabátban, western kalapban, már fogták a fejüket.

Milyen terveitek vannak?

Most már így 55 évesen csak muzsika van, az örömzenélés. Amikor van lehetőségünk, csinálunk egy jó bulit, amikor hívnak, elmegyünk, ez a mai buli is pont ilyen.

A Városháztér egyik kapualjának rejtekében Brünner István és Babik Ágnes újraálmodta gyerekkorunk kedvenc strandos menüjét. A tésztát, melyet hol porcukorral, hol mogyorókrémmel, hol csak szimplán tejszínhabbal fogyasztottunk és fogyasztunk a mai napig, amikor csak megtehetjük. Nos, a miskolci gofrizó feltéteinek kínálata jóval túlmutat, az általunk már oly’ jól ismert ízeken.

– Szerettünk volna valami olyat csinálni, amit még nem csinált senki – fogalmazott Brünner István hozzátéve: nem akartak a huszadik burgeres lenni, így jött a gofri, mint alapötlet. – Az édes gofrit már mindenki ismeri, a sósat azonban már annál kevesebben, szinte alig. A vendégek mindig megrökönyödnek, amikor mondjuk nekik, hogy kóstolják meg a sós gofrinkat – folytatta.

Sós palacsintát evett-e már? – teszi fel ilyenkor a kérdést a tulajdonos házaspár, mire mindenki rávágja, hogy persze; akkor meg miért csodálkozik a sós gofri hallatán? – kérdezik ilyenkor nevetve.

Milyen gofritészták vannak?

Gofrikultúránk alatt találkozhattunk már belga, brüsszeli vagy liége-i gofri tésztával. Ez milyen tészta? – tettem fel a kérdést a házaspárnak. „Miskolci” – hangzott a határozott válasz.

Sokan azt hiszik, hogy az édes tésztára csak egyszerűen ráhelyezik a sós feltéteket, de ez természetesen nem így van. A kérdésemre, hogy akkor mi a sós tészta különlegessége, csak egy mosolyt kaptam: nem árulta el a házaspár a Gofrim műhelytitkát.

Mikor már szerepelt a sós gofri is a kínálat között, akkor még tovább gondolkodtunk – folytatta kiemelve: azóta készítünk laktóz- és gluténérzékenyeknek is gofrit. Így aztán teljes lett a paletta, mely az országban párját ritkítja. Olyan hely ugyanis, ahol kétféle édes (kakaós és sima), egy sós és egy „mentes” tészta is fellelhető: egyedülálló.

Melyik a miskolciak kedvence?

Bár erre a kérdésre akkor is tudtam volna a választ, ha fel sem teszem. Melyik az a „kence”, amit mindenki púpos kanállal lapátolt a gofrijára gyerekként? Természetesen a nutella. Minden mennyiségben elfogyasztják ezt a miskolciak – mondta mosolyogva István.

A sok gofris sztoritól már szabályosan összefutott a nyál a számban, így minden vágyam az volt, hogy megkóstolhassam végre ezt a miskolci sós gofri tésztát. Egy feketeerdei sonkásat választottam, ami sajtkrémmel volt megkenve, és a tetején megannyi rukkola csücsült. Ha ez még nem lett volna elég szemet gyönyörködtető látvány, akkor ezt még Ágnes megfejelte egy balzsamecetes löttyintéssel. Kissé szkeptikus voltam a sós gofrit illetően, de amint beleharaptam ebbe a kompozícióba, minden kétségem elillant. Ha elvonatkoztatok attól az íztől, ami egyből beúszik az ízlelőbimbóim elé, ha meghallom a gofri szót, akkor ez volt az egyik legfinomabb gofri, amit valaha kóstolta. Én személy szerint nagy bolondja vagyok a balzsamecetnek, úgyhogy a vékony feketeerdei sonkával karöltve, engem le is vettek a lábamról. Akik még mindig kétkedve fogadnák a sós gofri hírét, azoknak azt üzenem: tulajdonképpen olyan, mintha pizzát enne az ember (legalábbis nekem ez volt az első gondolatom).

Ha már itt voltunk, adtam még egy kis kalóriabombát a testemnek, és megkóstoltam a rákóczi túrós gofris változatát is. Nagyon izgatta a fantáziámat, hogy léphet a pillecukor a tojáshab helyébe. A gofris rákóczi túrós ugyanis nem tojáshabbal a tetején jelenik meg a tányérunkon, hanem pillecukrokkal, amelyeknek a teteje meg van karamellizálva. A kissé megpuhult pillecukor, a túró, és a barack lekvár abszolút visszahozza a rákóczi túrós ízét a szánkban. Semmilyen hiányérzetem nem volt! Rákóczi túróst ígértek, hát azt is kaptam. A pillecukor számomra még kedvesebbé tette a gofri megjelenését: szívem szerint teleszórtam volna az egészet vele.

A Gofrimban nemcsak magunknak állíthatjuk össze az álomgofrit, de van egy úgynevezett Best of tábla is, ahol a leglegleg gofrikat lelhetjük fel. Innen a legnépszerűbb a brownie és a somlói.

Minden hónapban van egy hónap gofrija, amit szintén a helyiek ízlésvilága határoz meg. A hely Facebook-oldalán szavazhatják meg a gofriszerető miskolciak, hogy melyik legyen az adott hónap sztárja. Januárban az aranygaluska gofris változata nyert. Vajon februárban melyik lesz A gofri(m)?

– A műlesiklóverseny második futamában történt a baleset: levegőbe kerültem, és egyenes térddel értem talajt, aminek következtében elszakadt a keresztszalagom – részletezte a baleset körülményeit a sportoló. Mint mondta, ilyen fájdalmai még sosem voltak, így már akkor, ott, abban a pillanatban tudta, hogy valami nagy baj történt. Kékesinek korábban még nem volt ilyen súlyos sérülése: – 2015-ben volt bokarándulásom világbajnokságon, de hát az közel sem volt ekkora nagy trauma – idézte fel.

Az esés után Grazba került kórházba. Ott azt mondták neki az orvosok, hogy akár egyből meg is lehetne műteni. – De konzultáltam több orvossal is, és ők azt mondták, hogy jobb 6 hetet pihentetni, és utána operálni, úgyhogy engem a 10. héten fognak megoperálni, Budapesten – döntötte el a síző.

Mint mondta, a síelőknél ez a leggyakoribb sérülés, mert leginkább a térdízületet és a gerincet terhelik. – Különösen a csavarodásokban szokott szakadni a keresztszalag, bár nálam most nem ez történt, hanem túlnyújtva volt a térdem és úgy értem talajt – magyarázta, hozzátéve: a műtétet követően egy hathónapos rehabilitáció következik.

Megtudtuk tovább azt is, hogy Kékesi Mártonnak elég sok verseny volt 2019-re betervezve: februárban lett volna a világbajnokság, Svédországban, előtte pedig január 27-én és 29-én is lett volna egy-egy világkupa. – De van egy „B” tervem, szeretném visszahozni a kiesett időszakot – emelte ki, majd hozzátette: ez azért a szponzoraitól is függ, mert ebben az esetben Dél-Amerikában, Argentínában, vagy Chilében kezdené el a szezont.

A Múzsa díj Alapítvány kuratóriuma 2018-ban a Dumaszínház tagja, a Showder Klub állandó fellépője, a Karinthy-gyűrűvel elismert művész, Aranyosi Péter mellett tette le voksát. A Miskolcot imádó és estjein a városról is sokat mesélő humorista elérzékenyülve fogadta a hírt.

A gálán Pfliegler Péter, Miskolc város alpolgármestere úgy fogalmazott, egy település akkor tud sikeresen fejlődni, ha a város vezetésének elkötelezettsége párosul az adott településen élő polgárok és vállalkozások támogatásával és lelkesedésével. Ennek sikeres példája a 2015-ben Pro Urbe díjjal kitüntetett Miskolci Múzsa Díj Alapítvány. „Hangulat, jövőkép és imázs” – olyan területek, amelyek elengedhetetlenek az itt lakók jó életminőségéhez és az ide látogatók kellemes időtöltéséhez. Ugyanakkor olyan feladatok is vannak, amelyekhez a Karinthy-gyűrűvel elismert Aranyosi Péter eddigi munkássága során jelentősen hozzájárult - hangoztatta az alpolgármester.

Mint ismert, a Múzsa Díjat minden évben olyan személynek, vagy intézménynek ítélik oda, aki, vagy amely jó hírét viszi a városnak, előadói, alkotói munkája nyomán. – Ebben a munkában pedig a humor legalább olyan hatékony eszköznek bizonyul, mint egy jól felépített imázskampány. Fontos, hogy környezetünkben olyan emberekkel vegyük magunkat körül, akik jó példával járnak előttünk, akikre fel tudunk nézni, akik értékeiken, céljaikon, aktív részvételükön keresztül előremozdítják, jobbá teszik a világot akár a családban, akár kisebb-nagyobb közösségekben, így egy városban is - emelte ki Pfliegler Péter.

– Kiváló érzés ilyen társaságban lenni, és öröm tudni, hogy egyre több ilyen személyiség munkálkodik városunkban. Városunk gazdasága, a kultúra, a turizmus egyaránt gyorsan és tetten érhető módon fejlődik. Ahhoz, hogy ezen az úton tovább haladhassunk, próbáljunk meg minél többen múzsák lenni. - Aranyosi Péter azt mondja: „köszönöm neked, Miskolc”, mi azt válaszolhatjuk neki: „köszönjük neked, Péter” - zárta szavai Pfliegler Péter.

Mint ismert, a miskolci Múzsa-díjat a Miskolci Szinvanet Zrt. azzal a céllal alapította, hogy a miskolci kulturális, művészeti élet maradandó értékeit megőrizze az utókor számára – erről Torma András szólt, aki a Miskolci Egyetem rektoraként jelenleg a Múzsa Díj Alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét tölti be. Kifejtette: az alapító okirat azt is kimondja, hogy azok számára kell ezt a díjat odaítélni, akik Miskolc város jó hírnevét országosan és külföldön is jelentősen növelik alkotásaikkal, munkáságukkal.

A rektor úgy fogalmazott, az alapítvány és a kuratórium munkáját nem eléggé ismeri a közvélemény, ezért úgy döntöttek, hogy ezen változtatni kell. – Idomulnunk kell a megváltozott világhoz, körülményekhez – hangoztatta. Év közben is jelen kell lenni a város művészeti, kulturális életében, például Múzsa-díj pódiumot fognak szervezni és működtetni. – A folyamatos jelenlétet erősítenünk kell egy Múzsa-díj Facebook-profil megalkotásával és működtetésével is, valamint a gálaműsor megújításával – fűzte hozzá.

Beregi László képgalériája

Torma András arról is szólt, hogy Aranyosi Péter munkásságát mindig Miskolc város, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kulturális életének ápolása, tisztelete és szeretete, mély lokálpatrióta elkötelezettség jellemezte. – Pályája során soha nem mulasztja el hangoztatni miskolciságát – húzta alá. Zárásként Aranyosi Péter önéletrajzából idézett: „Lehet bárhol jó a fellépésem, de Miskolc mindig is más lesz a számomra: én itt akarok nyerni, nekem ez a hazai pálya”.

 A 2018-as Múzsa-díjat Torma András és Pfliegler Péter adták át Aranyosi Péternek, aki a tőle megszokott humorral köszönte meg Miskolc elismerését.