Mint a workshopon elhangzott, a kutatás-fejlesztés és innováció, a digitalizáció, az Ipar 4.0 technológiák meghatározó szerepet töltenek be napjaink fejlődési versenyében. Jelenleg hazánk az Európai Unió összesített innovációs eredménytábláján a "mérsékelt innovátor" mezőnyben szerepel, cél, hogy 2030-ra a jelentős innovátorok közé emelkedjünk. E cél elérése érdekében indította el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) az Országos Innovációs Fórumot, melynek kiemelt szakmai partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK).

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovációs és általános elnökhelyettese a rendezvényen kiemelte: a roadshow célja, hogy megismertesse a megújított KFI stratégiát az innovációs ökoszisztéma szereplőivel, ami elengedhetetlen a versenyképességhez. Ennek keretében az NKFI Hivatal olyan pályázati konstrukciókat dolgoz ki, ami ezt a tevékenységet maximálisan támogatja. Ezeket szeretnék megvitatni a vállalkozásokkal, amelyek bele is szólhatnak, mi lenne számukra a leghatékonyabb, milyen típusú szolgáltatásokra van szükségük, milyen nemzetközi pályázatok segíthetik a KFI tevékenységük megerősödését. 2021-től az új innovációs stratégia jelentős eleme lesz, a hozzáadott érték növelés. – Magyarországon a gazdasági növekedést úgy lehet fenntarthatóvá tenni, ha a hazai vállalkozások KFI tevékenysége jóval intenzívebbé válik. Ennek érdekében kell mind financiális, mind egyéb szolgáltatói, támogatói oldalról erősíteni a vállalkozások ezen tevékenységét. Ezáltal tudjuk elérni, hogy Magyarország tényleg egy európai szinten jelentős KFI szereplővé tudjon válni, ez az új stratégia célkitűzése – hangoztatta  Szabó István, kihangsúlyozva: az innováció egyenlő a versenyképességgel.

Barkóczi István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, innovációért felelős elnökségi tagja kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a magyar kis- és középvállalatok ezen a területen is előrébb jussanak és felzárkózzanak európai társaikhoz. Mint mondta, jelenleg a profit egy százalékát tudják kutatás-fejlesztésre fordítani. Európában ez a szám három százalék fölött van, amit gyorsan el kellene érni, hogy a magyar gazdaság stabil hátterét adó kis- és középvállalkozások – amelyek a munkaerő 70 százalékát alkalmazzák –, megfelelő súllyal kerüljenek be a magyar gazdaságba.

Török Dezső, a megyei közgyűlés elnöke arról szólt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye számára különösen fontos a kutatás és az innováció fejlesztése. – Azon dolgozunk, hogy a Miskolci Egyetemen meglévő szaktudást, minél inkább ki tudjuk használni – emelte ki, hozzátéve: regionális szinten is lát arra lehetőséget, hogy az egyetem vállalkozói kapcsolatrendszere erősödjön. Az ipar 4.0 már gyakorlatilag elindult, elérte a vállalkozói szektort, és rendkívül fontos lenne, hogy a kis és közepes vállalkozók is részt vegyenek az innovációban.

A széleskörű szakmai összefogással megvalósuló rendezvénysorozat keretében az ITM és az NKFI Hivatal szakértői mellett előadásokat tartanak a roadshow-n a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, a Bay Zoltán Kutatóintézetnek, 19 egyetemnek és 25 szakképzési centrumnak a képviselői is.