Ullmann Mónika, a Miskolci Nemzeti Színház színésznője nem szokott újévi fogadalmat tenni.

– Mi más ritmusban élünk, nekünk az évad szeptemberben kezdődik és május végén fejeződik be. Tehát az újév éppen a munkák közepén van.

A népszerű színművésznő persze elnéző azokkal, akik mégis tesznek fogadalmat.

– Bár viccesnek tartom, hogy alkoholmámorban fogadkoznak az emberek és a környezetemben lévők között nem is szokás az újévi fogadalomtétel, mégis úgy gondolom, hogy játékosan lehet ilyenkor kívánni valamit.

Ullmann Mónika tapasztalata szerint ilyenkor (is) főként a dohányzásról akarnak leszokni az emberek.

– Ahhoz azonban szerintem, hogy elhagyjunk egy rossz szokást, ideális körülményeket kell teremteni. Elég időnek kell lenni rá, hogy elmélyülhessünk önmagunkban. Erre pedig, azt gondolom, nekünk, színházi dolgozóknak a május alkalmasabb, mint a január.

A filmekből is ismert művésznő nem hiszi, hogy betartaná a fogadalmat. Amin akar, úgyis változtat.

– Nem vagyok egy önelemző típus, mások szoktak szólni, hogyha esetleg zavarja őket valami, de aki ismer, elfogadta már, hogy hangulatember vagyok. Sokan azt gondolják, hogy alapvetően vidám típus vagyok, de ez is tévedés. Szeretek társaságban ücsörögni, de nem feltétlenül megszólalni. Ilyenkor lefoglalnak a gondolataim, ez pedig azt az érzetet kelti másokban, hogy rossz a hangulatom, pedig nem. Egy óra múlva meg már szívesen fecsegek.

A valóságban elege van az év végi kényszeres összegzésekből.

– A tapasztalatom az, hogy ezek nem igazán segítenek abban, hogy javuljanak körülöttünk a dolgok. Inkább csak azt látjuk, mennyi mindent nem fogadtunk meg tavaly.

A színésznő ezen próbál változtatni, de valójában ezt is csak azért, mert ilyenkor mondani kell valamit. Az év végi összegzésekből is inkább az derül ki, hogy a fogadalmak nem teljesülnek, hiszen megfogadni valamit nagyon kevés.