„Adjanak alám egy tevét, elém egy sivatagot” – Interjú Lőrincz L. Lászlóval
minap.hu: A Mandzsúriában játszódó Omosi mama sípját éppen elkezdte olvasni édesapám, amikor tizenévesen először belelapoztam a kalandregényébe. Sokat beszélgettünk aztán a történeteiről, és akkor megígértem neki, hogy ha lesz alkalmam, rákérdezek: szóval tényleg egyedül jelentkezett az ELTE-n mongol szakra?
Lőrincz L. László (L. L. L.): Elárulom: eredetileg arab szakra akartam menni, de az akkor, az érettségim után teljesen betelt az egyetemen. Emlékszem, a terembe sem fértem be, ahol az órákat tartották. Az egyik kollégista társam, a később komoly külpolitikai újságírói pályát befutó Chrudinák Alajos barátom ajánlotta figyelmembe, hogy a mongol szakon nincs senki, biztosan örülnének nekem. Aztán majd váltok arabra, mondta, úgyis sokan le fognak morzsolódni. Ott aztán tényleg az ég világon senki nem volt, csak egy professzor és a tanársegéd várt rám a teremben. Idővel megszerettem a mongol kultúrát, a nagy puszták kultúráját. A harmadik évtől pedig a tibetivel is foglalkoztunk már, a nagy hegyek kultúrájával. Később a Magyar Tudományos Akadémia Orientalisztikai Munkaközösségének tagja, a Keletkutató Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE előadója lettem. Arabul azonban azóta sem tanultam meg…
minap.hu: Honnan ez a Kelet iránti mérhetetlen vonzalom?
L. L. L.: Az első könyvélményeim Karl Mayhoz kötődnek. Talán kevesen tudják róla, de ő nemcsak indiánregényeket írt, vannak a Közel-Keleten játszódó történetei is. Én is olyan akartam lenni, mint amilyen ő az utazásai során: fiatalon elképzeltem, hogy nekem is tevekaravánom van, kezemben stukker, ostor, járom az arab világot, és leírom, mikor kit kaptam el, melyik emírrel harcoltam, hogy fél kézzel elintézek egy oroszlánt… (nevet) Akkor még persze fogalmam sem volt róla, mit jelent kutatónak, tudósnak lenni – én utazni szerettem volna! Azt akartam, hogy adjanak alám egy tevét, meg elém egy sivatagot, és már indulok is! (újra nevet)
minap.hu: És így formálódott ki a bátor, humoros, penge Leslie L. Lawrence alakja… Mennyi benne Lőrincz L. László?
L. L. L.: Az író nem tud „szabadulni” önmagától, valami óhatatlanul beszivárog az egyéniségéből. Persze előfordul, hogy csalódást okoz az ember: emlékszem az első író-olvasó találkozómra – a könyveim alapján mást várhattak, valamilyen tengerészgyalogost, mert amikor megérkeztem, vártak vagy százan, megláttak, és némi csalódott moraj fogadott (jóízűen nevet). Olyan főhőst akartam, aki nemcsak járja a Keletet, hanem kitűnő ismerője, tudós kutatója is. Fontos volt, hogy jól nézzen ki, legyen jól nevelt és udvarias, aki a hölgyekre felsegíti a kabátot. Szintén alap volt, hogy ne káromkodjon; nem szerettem volna, ha egy anyuka felháborodottan keres meg, hogy a fia az én könyveimből tanult meg káromkodni. És persze a humor! Ezekben a kalandregényekben durva dolgok, gyilkosságok is történnek, ezt fel kell oldani, enyhíteni kell. Vidám, könnyed, laza főhős – bevallom, a humorérzék az én személyiségemből fakadt. Nagyon bánatos könyvet nem is tudnék írni.
minap.hu: Regényeiben rendkívül különleges helyekre viszi magával olvasóit. Többször elmondta, hogy csak olyan helyekről ír, ahol maga is járt már – ennyire fontos a saját tapasztalatok begyűjtése?
L. L. L.: Mindenféleképpen! A történet elevenebb, az író pedig így hiteles. Olvasóim szokták is nekem mondani, hogy amikor olvassák a történeteimet, úgy érzik, ők is ott vannak. Ez azért van így véleményem szerint, mert én voltam ott, ahol a történet játszódik. Nem tudnám leírni a pálmák susogását, az őserdők zajait, ha nem így lenne. Legalábbis én nem tudnám másként csinálni. Egy kultúrát meg lehet ismerni könyvekből, meg úgy, hogy több időt eltöltünk ott. Mindig azt mondom, hogy ha egy falusi sámánnal akarsz találkozni, ahhoz el kell menni abba a faluba. Ilyen egyszerű a dolog.
minap.hu: Ha már helyszín – történetei közül több Tibetben játszódik. Az európai ember még ma is különlegesnek, misztikusnak találja ezt a világot. Mi lehet ennek az oka?
L. L. L.: Meglátásom szerint a nagy távolság és a nem kellő ismeretek miatt látjuk olyannyira misztikusnak Tibetet. Vannak persze olyan dolgok, amiket európai gondolkodással nehéz megértenünk, de állítom: olyan természetfeletti képességek, amiket a keleti embereknek tulajdonítanak gyakran, nincsenek meg. Nem tudnak repülni, lebegni, ugyanakkor sok mindent tudnak is, ami távol esik tőlünk. A kultúrájuk sok része ismeretlen számunkra. A szerzetesek között vannak például olyanok, akik gyakorolják a thumót. Ennek révén nem fagynak meg a tél hidegében. A buddhizmus jelentős részét képezi a meditáció; a szerzetesek elvonulnak hideg barlangokba télen, és ott meditálnak egy szál ágyékkötőben, mozdulatlanul. Mégsem fagynak meg. Sőt: olyan hőt tudnak kialakítani magukban, hogy megolvad körülöttük a hó. Le tudják lassítani a vérkeringésüket, a szívverésüket, egyfajta téli álomba merülnek, mint a medvék. Ez is olyan csoda, amit az európaiak először látva azt gondolták, hogy ezeket az embereket nem fogja a fagy. Dehogynem, csak egy bizonyos technikával meg tudják oldani. Vannak persze szóbeszédek másokról, de a fizikát nem lehet megváltoztatni.
minap.hu: Mi magunk legalább 3-4 kedvencet tudnánk választani a műveiből, de melyek voltak a legsikeresebb könyvei?
L. L. L.: Tudomásom szerint az Omosi mama sípja jelent meg a legnagyobb példányszámban, ma már talán hihetetlen, de 160 ezer kelt el belőle. A Sindzse szeme szintén nagyon népszerű volt, ezzel kezdődött a Leslie L. Lawrence világ, valószínűleg ezért is volt annyira sikeres. A másik kedvelt könyv A gonosz és a Fekete hercegnő. Sok kiadást megélt a regény, amerikaiak filmet is akartak belőle forgatni, de ez aztán valamiért elhalt, valószínűleg anyagi okokból. A rendszerváltás elfújta ezt is.
minap.hu: Nem keresték meg filmötletekkel?
L. L. L.: Nem vállalnám. A filmkészítéshez baromi jó idegek kellenek és rengeteg szabadidő. A könyv individuális műfaj, leülök, megküzdök az anyaggal, kész. Volt több próbálkozás egyébként, Bujtor Istvánnal is akartunk filmet készíteni, de aztán sok időmet és energiámat igénybe vette, legalább hatszor írtam át a forgatókönyvet. Aztán Bujtor maga csinálta a Csöpi-történeteket, amik tényleg nagyon jók. A közös filmünk egyébként egy magyar rendőrről szólt volna, aki keleten nyomoz.
minap.hu: Átlagban évi két könyve jelenik meg, de volt, amikor négy kalandregényt adott ki. Ez a krimi, a kalandregény műfajának is a sikere?
L. L. L.: Erre mindig is volt igény, csak legfeljebb voltak olyan idők, amikor a magyar kultúrpolitika nem hogy nem támogatta, de egyenesen tiltotta is. Ahogy bűnügyi rovatok sem lehettek az újságokban. Az volt ugyanis az alapelv, hogy a szocializmusban nincs bűnözés, kizárt, hogy a szocialista embertípus bűnöket kövessen el. És hát ha nincs bűnözés, akkor bűnügyi regény sincs természetesen. Kalandregények születtek, de ezek inkább kémügyeket írtak le: például imperialista ügynököt dobnak le Magyarországon, akit aztán lelepleznek. Vagy magyar ügynök nagy sikereket ér el külföldön, megvédi a békét. Ilyenek voltak. Kalandregényre tehát nagy volt az igény, a Sindzse szeme gyakorlatilag egy szűz talajra eső mag volt, ráadásul még langyos eső is esett rá, és pillanatok alatt szárba szökkent. Azóta is szeretik az izgalmas, mozgalmas, humoros történeteket az olvasók. Ebben benne van egy ősi emberi kíváncsiság szerintem.
minap.hu: Jövőre lesz 80 éves. Készül valamivel, milyen tervei vannak még?
L. L. L.: Folytatom! Folytatom, amit eddig, nem terveztem semmi különöset, mindig csak: jöjjön a következő könyv. Váltani nem fogok, az biztos. Az olvasók sajnos fogynak, ez szomorú tendencia – ahogy mondani szokták: a helyzet rossz, de nem reménytelen.
„Az írás-olvasás közös szellemi kaland!” Megnyílt Miskolcon az ünnepi könyvhét (További program, képgalériák)
Az ünnepi könyvhétre kilátogatók már a kora délutáni órákban találkozhattak dedikáló szerzőkkel. Itt volt Györgyei Géza, Lőrincz L. László, Fecske Csaba, Csorba Piroska és Porkoláb Tibor, de az irodalmi teraszon vendégeskedett Jenei László, Kühne Katalin, Vass Tibor, Vitkolczi Ildikó és Zemlényi Attila is.
Az irodalmi hősök egész délután köztünk jártak, a Montázs Színjátszó Műhely pedig játékra hívta az irodalmat és az olvasókat. A kreatív sátrakban megismerkedhettünk a könyvkészítés alapjaival, a Corvinában pedig Mátyás királyként és Beatrix királynéként fotóztathattuk le magunkat. A színpadon a Szinvavölgyi Néptáncműhely, majd a Twist Olivér Kórus lépett fel - ezt követően nyitották meg hivatalosan is az ünnepi könyvhetet.
Kiss János alpolgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: a szívesen olvasó emberek mindig szeretettel gondolnak a másik olvasóra. Gabriel García Márquezt idézve hozzátette, „azt hiszem, mindnyájunk élete jobb lenne, ha mindig ott lenne egy könyv mindegyikünk hátizsákjában.” – Ahogy Márquez örült a könyvnek, úgy örülünk mi is egymásnak, olvasó az olvasónak – hangoztatta Kiss János.
Az alpolgármester kiemelte, ha könyvről van szó, akkor mi itt, Miskolcon mindig az élen járunk: itt fogalmazódott meg 1927-ben a Könyvhét ötlete is. – De élen járunk azért is, mert itt, Miskolcon mindig egy nappal korábban kezdődik meg a Könyvhét. Egy nappal több jut az ünnepre, az irodalomra, a regényekre és a versekre – fűzte hozzá.
Kiss János kiemelte, Miskolc kulturális elkötelezettségét a jelenben is bizonyítani kell. Minden erővel lobbizni kell a könyvek mellett, különösen a növekedés korszakában, ami Miskolcon nem csak gazdasági, hanem a kulturális növekedést is jelent.
– Olyan, nemzetközileg is számon tartott fesztiváloknak adunk otthont, mint a pár nap múlva kezdődő Bartók Plusz Operafesztivál, vagy a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál. Országszerte ismert a Miskolci Farsang és az Avasi Borangolás. A Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Csodamalom Bábszínház egyaránt vezető szerepet tölt be a kultúra közvetítésében – sorolta az alpolgármester, hozzátéve: ha a kulturális növekedés ütemét fenn akarjuk tartani, a könyvekre is támaszkodnunk kell.
- A tudás erőt ad nekünk, hogy olyanná formáljuk az életünket, amilyenné szeretnénk - fogalmazott Kiss János, aki a 1929-es nagy gazdasági világválságot említve elmondta, az országos ünnep akkor is arra ösztönözte az embereket, hogy áldozzanak a kultúrára. Amely aztán százszorosan visszafizette a segítséget.
– A ma emberének tanulnia kell az akkori történetből. Ha a válság esetén is könyv volt a legjobb befektetés, vajon lehet-e jobb invesztíció a konjunktúra idején, mint a kultúra maga, s benne a könyvek? Miskolcnak ma nincs más dolga, mint helyes választ adni erre a kérdésre, és akkor nemcsak a múltban, de a jelenben is az élen fogunk járni – hangoztatta az alpolgármester.
A miskolci könyvhét vendége idén Kiss Anna Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze. Nyitóbeszédében úgy fogalmazott: a könyvek meghitt társaink; estére éber álmok, velük élve az ember boldogabb, mert olvasni: a valóság fölött járni néhány centivel olykor nagyon kell, nagyon jó. A költő az alkotásról és alkotói tehetségről is szólt, majd a könyv történetét idézte fel. Civilizációk és kultúrák teremtéstörténetei, szakrális világok, gyógyító, varázsló művei elevenedtek meg a Kossuth-díjas költő köszöntőjében.
– A szellemi örökséget megismerni végül is jogunk. Ez által nemesedni magunk s a mások örömére pedig kötelességünk – húzta alá Kiss Anna, hozzátéve, hogy a történetek nélkül „csak növelné légszomjunkat a vedd meg-dobd el világ”. – Mindannyiunk költészete, személye külön világ, és minden olvasó személye is az; szeretünk és elutasítunk dolgokat. E könyvek mégis együtt adnak ki mai, nagybetűs szentkönyv-félét, újféle krónikát, ami folyton, évről évre íródik – fogalmazott a Nemzet Művésze.
– Dicsérjük hát a mostaniakat, a magyar akcentusú géniuszt; nyelvünket s az olvasókat. Mert ez az olvasók ünnepe is. Írhat a fiókjának a betűk embere, de sohasem magának. Mert az írás-olvasás eredendően közös szellemi kaland. Gyűjtögetett könyveink szinte kiszorítanak minket otthonunkból. Köhögünk régi lapjaiktól, mondják, a fájlok világa jön. A Könyvhetet azonban a személyesség ünnepli újra és újra. Köszönet jár érte – zárta köszöntőjét Kiss Anna.
A könyvhét további programjai:
Június 7., csütörtök
Színpad
10.00 Okoska botocska – a Kalamajka Bábszínház előadása
11.00 Színek egy oldalon – válogatás a Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 11. évfolyamos drámatagozatosainak produkcióiból
11.30–12.30 Barátok Tánc-Társasága – ungvári táncosok vendégszereplése
14.00 A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium diákjainak népdal- és néptáncbemutatója
14.30 Gyertek ide gyorsan! – részletek a Szent Ferenc-musicalből a Magis Kórus (Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium) előadásában
15.00 Így szép az élet Diósgyőrben! – a Diósgyőri Aranysarkantyús Lovagrend bemutatója
16.00 Mintha Zenekar
16.45 Könyvheti totó napi sorsolása
17.00 Akvarell együttes koncertje – Szécsi Viktória (ének), Vihula Mihajlo (gitár), Zán András (cselló), Mikolai Petra (dob)
Irodalmi terasz
Házigazda: Szekrényes Miklós
14.00 órától vendégeink, dedikálók:
14.00 Csohány Domitilla író és Baricz Árpád kiadóvezető (Miki és a lillafüredi kisvasút)
15.00 Száraz Miklós György (Osztozkodók)
15.00 Erdős Virág – a Fókusz Könyváruház vendége
15.30 Kiss Ottó
17.00 Az Észak-Keleti Átjáró Egyesület helyismereti kiadványainak szerzői
Ez is lesz a téren:
16.00 Belvárosjárás az Észak-Keleti Átjáró Egyesülettel
– Kreatív sátrak (kézműveskedés kicsiknek és nagyoknak, könyvkészítés, a Miskolci Értékek Kódexének festése)
– Lépj be egy Corvinába, és fotózd le magad Mátyásként, Beatrixként – vagy inkább udvari bolondként?
– Könyvheti totó – könyvnyereményért
– Egy jó válasz – játék dedikált bögréért!
Június 8., péntek
Színpad
10.00 A Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak bemutatója
11.30–12.30 Az Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulóinak bemutatója
14.00 Brighteyed Folks
14.30 Nemcsak gyűjtjük, hanem olvassuk is a könyvet! Kerekasztal-beszélgetés könyvről könyvért játékkal. Résztvevők: Dr. Kiss János alpolgármester, B. Tóth Erika szerkesztő-riporter, Buday Barnabás evangélikus esperes, Gecse Attila református lelkipásztor, Sike Gábor, az Európa Rádió főszerkesztője, Zólyomi Péter politológus. A beszélgetést Kégl Ildikó újságíró, író vezeti.
15.45 Az Egressy–Erkel Alapfokú Művészeti Iskola együttesei
16.45 Könyvheti totó napi sorsolása
17.00 Dallamos közérzetem – Dinnyés József daltulajdonos lemezbemutató koncertje
– a Bartók Plusz Operafesztivál támogatásával
Irodalmi terasz
Házigazda: Trux Béla
14.00 órától vendégeink:
Mason Murray
A Történelmiregény-írók Társaságának tagjai:
Bányai D. Ilona
Bónizs Róbert
Ferenczik Adrienn
Izolde Johannsen
Dedikál:
14.30 Mihalec Gábor (Házasság 2.0)
15.00 Gyarmati Béla (Anna napjai)
15.00 Gréta May (Ölelj és ölj) – a Géniusz Könyváruház vendége
15.30 Sári Edina (MANÓpauza)
15.30 Nagy Bendegúz (Bendegúz, a kerekesszékes világjáró) – a Bíbor Kiadó vendége
15.30 Bielek Elemér (Hello, itt Eli... HA9RE) – a Bíbor Kiadó vendége
15.30 Mörk Leonóra (A porcelánlány)
16.00 Kégl Ildikó (Életszag) – a Géniusz Könyváruház vendége
17.30 Magos Judit (Demény bölcsességei) – a Libri Könyváruház vendége
Ez is lesz a téren:
10.00–17.00 Egyszer lesz Miskolcon kutyavásár! Kutyák és könyvek, kutyás játékok a téren
10.00–14.00 Vendégek a MÁSA (Miskolci Állatsegítő Alapítvány) kedvencei és tanácsadói
14.00–16.00 A Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány kiképzett segítőkutyái
14.00–16.00 A vakok és gyengénlátók egyesületének érzékenyítő játékai
– Kreatív sátrak (kézműveskedés kicsiknek és nagyoknak, könyvkészítés, a Miskolci Értékek Kódexének festése)
– Lépj be egy Corvinába, és fotózd le magad Mátyásként, Beatrixként – vagy inkább udvari bolondként?
– Könyvheti totó – könyvnyereményért
– Egy jó válasz – játék dedikált bögréért!
Június 9., szombat
Színpad
10.00 Meseláda – Csodamalom Bábszínház
11.00 Nyomozás az erdőben – Kisötlet Gyermekszínpad
11.45 Könyvheti totó napi sorsolása
Ez is lesz a téren:
– Királylányok és vitézek – arcfestés a Manó Manufaktúrával
– A Miskolci Állatkert és Vadaspark állatsimogatója
– NAK-NekTár – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara játékos kóstolósátra
– Kézműveskedés kicsiknek és nagyoknak, könyvkészítés
Könyvheti programok Miskolcon a könyvtárakban és más helyszíneken
Június 4., hétfő
10.00 Hahó, könyvtár(s)ak!
A megyei olvasásnépszerűsítő vetélkedő döntője
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
14.00 Bielek Elemér, a Csendes-óceán vándora
A Polinéz szigetvilág egy miskolci rádióamatőr és gyöngyszakértő szemével. Vetítettképes előadás a Hello, itt Eli... HA9RE című könyvből. A könyvtár és a Martin-kertvárosi Nyugdíjas Klub közös rendezvénye.
Tompa Mihály Könyvtár (Gyöngyösi I. u. 1.)
16.30 A Szent Korona amerikai kalandja és hazatérése – Glant Tibor történész könyvének bemutatója
Idén 40 éve, hogy hazatértek Amerikából a magyar koronázási jelvények. Ez alkalomból jelent meg a kutató e témában második, nem csak kutatóknak szóló kötete.
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
Június 4–12.
Új üzenet
Könyvszobrok minikiállítása. A hangsúly már a látványon van, de a könyv akkor is gondolatokat, érzéseket hordoz, ha olvasni már nem lehet.
Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Mindszent tér 2.)
Június 5., kedd
14.30 Falevelek – Igaz mesék gyógyulásokról, csodákról, barátságról, megújulásról
Ez a könyv öngyógyító terápia a történetek íróinak, akik gyógyuló vagy gyógyult daganatos betegek – és motiváció annak, aki gyógyulni akar. A kötetet bemutatja a szerkesztő, Fodorné Vincze Anna klinikai szakpszichológus és vendégei.
József Attila Könyvtár (Szentpéteri kapu 95.)
18.00 Fecske 70
Fecske Csaba József Attila-díjas költő köszöntése 70. születésnapja alkalmából, az Irodalmi Fonó előadói és a Mintha zenekar közreműködésével. Az ünnepeltet köszönti Serfőző Simon Kossuth-díjas költő, író; Oláh András költő, író; Papp Ferenc városi kulturális főreferens. A Gömörország Egyesület, a Múzsák Kertje Alapítvány és a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár szervezésében.
Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár kertje – Doleschall Gábor Emlékherbárium (Mindszent tér 2.)
Június 6., szerda
17.00 Suhogások
Vendégünk Kiss Anna Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nemzet Művésze. Kiss Anna verseit felolvassa Kerekes Valéria színművész, a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
Június 7., csütörtök
10.00–18.00 Kispöfögők a „nagy” vasútnál
Egész nap vasútmodell-kiállítás, virtuális kiállítás a közösségi oldalra feltöltött vonatos képekből.
13.30 Gyermekfoglalkozás mozdonykészítéssel
16.30 Miki és a lillafüredi kisvasút című könyvét bemutatja Csohány Domitilla író és Baricz Árpád kiadóvezető
Tompa Mihály Könyvtár (Gyöngyösi I. u. 1.)
14.00 Szerintem senki se maradjon otthon csütörtök délután!
Már csak azért sem, mert gyermekolvasóival találkozik Kiss Ottó József Attila-díjas író, költő, többek között a Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután című mulatságos kis könyv szerzője
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár – Mesebirodalom (Görgey A. u. 11.)
16.30 Erdély csodái – a múltat megidézni, a jelent megélni
Író-olvasó találkozó Száraz Miklós György József Attila-díjas íróval, többek között az Osztozkodók, az Álomvadász, a Lovak a ködben, Az Ezüst Macska – és az Erdély csodái szerzőjével. Akiről Kabdebó Lóránt professzor velősen ezt írta: a legjelentősebb magyar írók közé tartozik.
Petőfi Sándor Könyvtár (Nagy Lajos király útja 16.)
16.30 Gyarmati Béla: Anna napjai című könyvének bemutatója
A regény címszereplője egy kisvárosi polgárcsalád leánya. Az ő és bárókisasszony barátnőjének életéről – bakfiskoruktól 1948-ig – ad számot a szerző.
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
17.00 Popély Gyula Felvidék-könyvei
A szlovákiai magyar történetíró Felvidék-könyvei (1914–1920, 1918–1928, 1929–1939) a Trianon előtti és utáni időszak hiteles történetét mutatják be. A szerzővel Balassa Zoltán kassai helytörténész, újságíró beszélget.
Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Mindszent tér 2.)
17.30 Betekintés az Akadémia termeibe
Az Erzsébet téren (Könyvtéren) található MAB-székházat gazdag múltja, szép belső terei és az ott látható műalkotások is érdekessé teszik. Most vezetett séta keretében láthatók ezek.
Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza (Erzsébet tér 3.)
18.00 Könyvaukció
Az Újdiósgyőri Antikvárium és Régiségbolt szervezésében
Miskolci Akadémiai Bizottság Székháza (Erzsébet tér 3.)
Június 8., péntek
16.00 Sári Edina „pauzakönyvei” a negyvenesek válságáról
A nőregény, a MeNŐpauza sikere után most megjelent a MANÓpauza című pasiregény. A téma természetesen az, hogy a 40-esek hogyan sétálnak bele a koruk által felkínált csapdákba, és hogyan kecmereghetnek ki belőle.
Kaffka Margit Könyvtár (Park u. 8.)
16.30 Házasság 2.0
Rendszerfrissítés a házasságban, hogy 2.0 verzió legyen – ne pedig 2. házasság. Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta kötetének bemutatója. A szerzővel Ceglédi Tünde mentálhigiénés szakember beszélget.
Szabó Lőrinc Idegennyelvi Könyvtár (Mindszent tér 2.)
18.00 Borsodi Gyula: Ellopott életünk
A szerző, a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stúdiójának riportere volt, könyve a szovjet málenkij roboton töltött 3 év története. A könyvbemutató vendége: Némethi Lajos, a könyv szerkesztője és a szerző lánya Tokár Györgyné Borsodi Ilona. Közreműködik: dr. Czap Ágota, Hangóné Birtalan Melinda, Jacsó Pál, Kardos Katalin, dr. Romhányiné Papp Mária – ének, dr. Romhányi Róbert – zene. Az Éltető Lélek Irodalmi Kör Egyesület programja.
Művészetek Háza Kávézója (Rákóczi u. 5.)
Június 11., hétfő
16.30 A Lévay József emlékódái és emlékbeszédei című kötet (sajtó alá rendezte: Porkoláb Tibor) és a Lévay-adattár bemutatója
A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram 2015–2018 zárórendezvénye
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
Június 12., kedd
17.00 Mesélj rólam!
Csorba Piroska új könyvét bemutatja a szerző, Borkuti Eszter kiadó, Bodonyi Panna illusztrátor, verset mond Borkuti Nóra és Pap Lukács Márton.
II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (Görgey A. u. 11.)
Számodra mit jelent a magyarság, nemzettudat, összetartozás? Miskolci fiatalokat kérdeztünk
Victor Soma (15), Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon: Szerintem magyarnak azt jelenti, hogy nemcsak az anyaországban érzem jól magam, hanem a többi magyar ember között is; hogy külhonban is meg tudom élni a magyarságomat. És nemcsak szóban fontos támogatni a magyar hagyományokat, a népművészetet, hanem tenni is kell érte valamit. Én magam 4-5 évig furulyáztam, sokáig néptáncoltam, és manapság is, ha úgy van, akkor beszállok táncolni, táncházakban lépek fel. Hagyományainkat azért kell ápolnunk, mert ez a magyarság gyökere; a tánc, különösen is a magyar néptánc például egy nagyon szép kifejező eszköze az érzelmeknek – úgy gondolom, ez is méltó arra, hogy támogassuk.
Bihali László (16), Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon: Miskolcon születtem, de 10 éve Szlovákiában élek. Úgy érzem, a magyarság összeköt minket; olyan erős identitást ad, amire nagyon lehet építkezni, és szükség is van arra, hogy ezen a „talajon” építkezzünk. Ugyanezt vallom a vallásomról is – e nélkül nem lennénk erősek. Az is fontos, hogy ne hagyjuk magunkat becsapni, hogy mások olyan dolgokat akarjanak elhitetni velünk, amik nem valósak. Szlovákiában is sok olyan dolgot akarnak tanítani az iskolákban, amik nem feltétlenül igazak, főleg a történelemoktatásban. Ez gyengít minket. Ezért fontosak az ilyen alkalmak is, mint a Nemzeti Összetartozás Napja, hogy megerősítsük identitásunkat, megerősítsük összetartozásunkat.
Feczkó Villő (14), Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium: A kultúrájuk, és a nyelvük határozza meg a magyarokat. Nekünk a családban úgy jelent ez meg, hogy apukám is táncolt már, anyukámat is ő tanította meg, én meg kicsi korom óta benne vagyok: énekelek, népi hegedültem, és legalább 8 éve néptáncolok – szóval nekünk nagyon is megjelennek a magyar hagyományok az életünkben. Sokat hallgatunk otthon népzenéket, és sokat járunk Erdélybe is, körülbelül minden évben. Főként Gyimesbe szoktunk menni: nagyon érdekes, hogy ott is még megtartják a magyar nyelvet. Ez jó érzéssel tölt el, mert simán megtehetnék, hogy románul beszélnek, de ők már csak azért is a magyart használják. Szerintem fontosak az ilyen megemlékezések, hogy kimutassuk: összetartozunk, hiszen ha a határokon túl sem őriznék meg az emberek a magyarságukat, akkor ennek az ünnepnek nem lenne semmi értelme.
Ladányi Anna (14), Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium: Én 4 éve néptáncolok és népdalénekelek. Nagyon szeretem a magyar népzenét, a népi kultúrát, szeretek olyan helyekre járni, mint például a Borsodi Fonó. Otthon, mikor édesanyám főz, mindig népdalokat hallgatunk, nagyon szeretjük például a Csík zenekart. Számomra nagyon fontos, hogy a felmenőim dalait ismerjem és hallgassam. Ugyanakkor nekem a magyar nyelv maga is egy nagy kincs, mivel szeretek novellákat és verseket írni. Nagyon hálás vagyok azért, hogy a magyar az anyanyelvem, mert annyira kifejező és annyira szép dolgokat lehet vele írni, hogy én rendkívül hálás vagyok azért, hogy magyarnak születtem.
Tóth Ilona (14), Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium: Nekem nagyon fontos a magyarságom, és nagyon tisztelem az összes külhoni magyart. Apukám is Kárpátaljáról származik, így valamennyire bele is látok ebbe. Tudom, hogy vannak, akik nagyon nehéz helyzetben vannak a határon túl, és éppen ezért nagyon tisztelem őket. Én még nem néptáncolok, de pont jövőre szeretném elkezdeni, mert nagyon vonz a magyar kultúra. Szerintem fontosak az ilyen ünnepek, hogy felhívják mindenkinek a figyelmét – és ne csak azokét, akik amúgy is tudnak erről –, hanem azoknak, akik az utcán elsétálnak mellette, és észre sem veszik, hogy ma milyen fontos nap van. Évekkel ezelőtt a mai nap egy hatalmas katasztrófa volt.
„Él és létezik nemzetközösségünk” – városi megemlékezés a Népkerti Országzászlónál
A magyar országgyűlés 2010-ben június 4-ét, a trianoni békediktátum aláírásának napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A törvény megerősítette Magyarország elkötelezettségét a nemzetrészek határon átnyúló kapcsolatainak fenntartásában, ápolásában.
Kriza Ákos: „Rajtunk a sor, hogy megírjuk a történelem újabb fejezetét”
Az ünnepélyes zászlófelvonást, majd a zászló félárbócra engedését követően, Kriza Ákos polgármester beszédében úgy fogalmazott: magasztos ünnep a mai, de elsősorban az emlékezés napja, amely Magyarország újkori történetének egyik sötét pillanatát idézi. – Soha el nem feledhető nap 1920. június 4., amikor az akkori magyar kormány képviselői aláírták a békeszerződést, a diktátumot – mutatott rá a polgármester.
A magyar népességet öt államba szórták szét – ez Trianon, ez a történelem, ami nem múlik el - fogalmazott Kriza Ákos. – Megpróbálhatjuk megkerülni, de mindig visszaköszön, bármely égtáj felé indulunk is el. Gondoljunk Trianonra mindig azzal a hittel, hogy él és létezik nemzetközösségünk, amely most az összetartozását ünnepli. A magyar nemzet képes volt átlépni a nemzethalál vízióján, és azóta is emelt fővel é Európában. Gazdagítja a világ szellemi kincseit, és büszke mindazokra, akik honfitársként magyarnak vallják magukat határainkon innen és túl, a Föld bármelyik pontján.
Kriza Ákos hozzátette, a Nemzeti Összetartozás Napját mindazokkal együtt ünnepeljük, akik megőrizték közös anyanyelvünket, közös történelmünket, közös hagyományainkat. – Illik meghajtani fejünket mindazok előtt, akik lehetővé tették ezt számunkra: nagyszüleink, déd- és ükszüleink előtt, akik nélkül ma nem létezne a magyarok országa - hangsúlyozta.
A polgármester arról is, szólt hogy ha nincs meg az összetartozás érzése, akkor nincs esély az összefogásra; ha pedig nincs összefogás, akkor a megoldások keresésében sincs elmozdulás, a közös célok felé.
– Rajtunk a sor, hogy megírjuk a történelem újabb fejezetét, összeadva tudásunkat a város, az ország és minden magyar érdekében – húzta alá Kriza Ákos. – A mai nap a közösség újjáépítésének a szimbóluma is. A közösségé, amely ha összefog, megoldásokat talál a nehézségek legyőzésére. Tartsuk ezt szem előtt a Nemzeti Összetartozás Napján túl is – zárta szavait Miskolc polgármestere.
„Reménykedve tekintünk előre”
A mezővári (Kárpátalja) Vári Fábián László, József Attila-díjas költő ünnepi beszédében egyebek mellett arról szólt, hogy fiatalon, a francia nyelvvel való smerkedése idején „mint durva kavicsot", úgy forgatta a szájában Trianon nevét.
– Ha nem voltam kénytelen gondolni rá, akkor is vele keltem, vele tértem nyugovóra, hisz’ családunk történetén is csúnya forradást hagytak azok az átkozott idők – hangoztatta Vári Fábián László. "Hogy is szabadulhattam volna e kísértettől, mely parazita társbérlőként költözött a szervezetembe, s attól kezdve, nagyjából 50 éve kölcsönösen emésztjük egymást?”- tette fel a kérdést.
A József Attila-díjas költő szerint sokszor hiábavalónak, egyenlőtlennek bizonyult a küzdelem Trianonnal, annak emlékével. – Arról azonban, hogy egyszer alaposan a szemébe nézzek, és úgy taszítsam el magamtól Trianont, soha nem mondtam le – húzta alá.
A Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán úgy fogalmazott: reménykedve tekintünk előre, s ettől kezdve a Kárpát-medencében talán másképp mérjük az időt. – Az a közel 100 esztendő, amely felmérhetetlen gazdasági, demográfiai és morális veszteséget, ön- és közösségemésztő bizonytalanságot gerjesztve, elvonult felettünk, a tágabb értelemben vett nemzetközösséget is megviselte, alapos próbára tette – emelte ki Vári Fábián László.
– Igazán rászólhatnának a mai utódokra, hagyják végre békén a magyart! Aki saját támaszát döntögeti, ne számítson biztonságra, s vaksága miatt ne vetemedjen újabb bűntettre ellenünk – figyelmeztetett. – Száz esztendő ide vagy oda, ennek a bűnnek nincs felező ideje, ez mindig a megtestesült bűn marad. Abban a palotában szó sem esett valódi megegyezésről, ott egy irányított, atombomba hatású, nemzetgyilkos diktátum született – hangoztatta a kárpátaljai költő.
A beszédeket követően a történelmi egyházak képviselői közös imát mondtak el a határon túli magyarokért.
A megemlékezés koszorúzással zárult: az emlékezés virágait helyezték el a Népkerti Országzászlónál Miskolc önkormányzata, a megyei kormányhivatal és a megyei közgyűlés vezetői, pártok képviselői, a civil szervezetek és egyesületek tagjai.
Hálót is adnak, nemcsak halat – Ellátottak elhelyezkedését segíti a gondozó központ
A pályázatban megvalósuló intézményi fejlesztések részleteiről és az utcán élő hajléktalanok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját segítő programok jelentőségéről hétfőn tartottak sajtótájékoztatót az MVK Hajléktalanokat Gondozó Központjában.
Grubert Roland, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének igazgatója ismertette, három nagy uniós pályázat keretében nagyszabású infrastrukturális beruházásokat hajtanak végre a Baross Gábor utcában. Ez érinti a 35 fős férfi krízishelyet is, a november 1. és április 31. közötti időszakban nyitva tartó szolgáltatás korszerűsítésére egy pályázat keretein belül 92 millió forintot nyertek el. Ebből az összegből kicserélik a villanyvezetékeket, a padlózatot és a bútorzatot, valamint felújítják és akadálymentesítik a mellékhelyiségeket, valamint a lépcsőházat. Utóbbiban egy liftet is beszerelnek.
A pályázatból finanszírozott, fejlesztést szolgáló projektek mellett – tette hozzá a megyei igazgató – felújítják a hajléktalanokat gondozó központ 25 éve működő népkonyháját is. – 1994 óta nem nyílt lehetőségünk ilyen nagy volumenű korszerűsítésre – hangoztatta Grubert Roland.
A cél persze mindig az, hogy a hajléktalanok önálló életet kezdhessenek – erre szolgál az az 53 millió forintos program, ami által tíz fedél nélküli állhat a saját lábára. Duberné Dunaveczki Éva, a Magyar Vöröskereszt Hajléktalanokat Gondozó Központjának vezetője elmondta, az Elsőként lakhatás című projekt 10 főnek 24 hónapon keresztül biztosít lakhatási támogatást, utazási igazolványt, étkezési utalványt, és emellett 5 főnek tudnak jogosítvány beszerzésében segédkezni, illetve finanszírozni OKJ-s képzésen való részvételt, pék és eladói szakmában.
Az intézményvezető hozzátette: ellátottjaik új végzettségeikkel nagyobb esélyt kapnak az elhelyezkedésre a munkaerőpiacon, amiben a Magyar Vöröskereszt szociális munkásai is segítségükre lesznek.
Kollégáit szintén képezheti a szervezet, egy másik pályázat révén: 104 millió forintból stresszkezelést, önismeretet is tanulhatnak a szociális munkások.
A körzet önkormányzati képviselője annak a véleményének adott hangot a sajtótájékoztatón, hogy a központ munkatársai „a legmagasabb színvonalon” végzik munkájukat. Katona Ferenc hozzátette: nyolcadik éve követi a központ életét, tevékenységét, amit kiválónak tart – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy sorra nyerik a pályázatokat.
Hasonló fejlesztésekre további öt pályázatot nyújtott be a Vöröskereszt, amely napi szinten 300 hajléktalannak nyújt éjszakai férőhelyet. A gondozóközpont jövőre lesz 25 éves.
„Biztos munkahelyek várják önöket” – Szakmájuk kiváló tanulóit ünnepelték
Az elismerő oklevelek ünnepélyes átadásán elhangzott, a magyar gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a munkaerőpiacra belépő pályakezdő szakemberek kitűnő gyakorlati felkészültséggel rendelkezzenek. A kamara ismeri és méltányolja a szakképző intézmények és a fenntartók azon erőfeszítését, amit a magas színvonalú szakmai képzés, illetve a tanulók személyiségformálása érdekében tesznek.
– Nagyot kell álmodni az előre lépéshez, de ez nem elég: tenni is kell ezért – húzta alá köszöntőjében a BOKIK alelnöke a diákokhoz szólva. Kovács Attila hozzátette rögtön: az elismerésben részesülő tanulók így is cselekedtek, páratlan teljesítményt nyújtottak. – A feladatotok azonban itt nem ért véget; egy új fejezet kezdődik az életetekben: a vállalkozások, cégek tárt kapukkal várnak titeket. Ne feledjétek azonban: a sikerhez folyamatosan tanulni kell, mindig tartsátok fenn a szakmai kíváncsiságotokat – intette óva a diákokat Kovács Attila.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) a hagyományokhoz hűen idén is megrendezte a szakmában kiváló eredményt elért végzős tanulók köszöntését. Bihall Tamás elnök hangoztatta: Miskolc és a megye gazdasága töretlenül fejlődik az utóbbi években, és óriási igény van a megfelelően képzett szakemberekre; szerepük felértékelődött.
– A jövedelmi viszonyok is jelentősen emelkednek, az itt kapható bérek gyakran versenyképesek akár a nyugat-európaiakkal is – emelte ki.
Az elnök végül azzal zárta, hogy szeretnék, ha a jövő egyre fényesebb lenne a szakmát tanuló fiatalok számára, egyre inkább úgy éreznék, hogy kiemelkedő lehetőségekkel rendelkeznek szakmájukban. Ezért folytatják a pályaorientációt és a szakképzés fejlesztését, de erősítik a vállalatok bevonását is a képzési folyamatokba.
A rendezvényen köszöntőt mondott Miskolc polgármestere is. Kriza Ákos ismertette, 10 évvel ezelőtt még 12 százalék fölötti munkanélküliséggel küzdött a megyeszékhely, de a közösség szívós munkájának köszönhetően ez a mutató mára 5 százalék alá csökkent.
– Biztos munkahelyek várják önöket, sőt: a munkaadók egymásra licitálnak majd az önök alkalmazásáért, szaktudásukért – hangsúlyozta a városvezető. – Miskolcon arra törekszünk, hogy a magas hozzáadott értékű szakmákat támogassuk. Ez ad a városnak és a régiónak biztos jövőképet.
Az ünnepi alkalmon a Destination Drum Group, a Symphonia Alapfokú Művészeti Iskolának a Mentor Baptista Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskolában működő, nagy sikerű dob együttese adott műsort.
Az elismerő okleveleket átvevő fiatalok névsorát ITT tekintheti meg.
Könyvhét Miskolcon – Az irodalmi hősök köztünk élnek
Mások mellett Ludas Matyival és libájával is találkozhatnak az olvasók az idei Ünnepi Könyvhéten. Június 6-tól ismét benépesül az Erzsébet tér köztünk élő irodalmi hősökkel, írókkal, költőkkel és könyvbarátokkal. Számos könyvújdonságot is lehet majd vásárolni, kinyit az Irodalmi terasz, lesznek dedikálások, beszélgetések, és ismeretterjesztő előadások is.
Miskolcon a programot a város közösen rendezi a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral. Pataki Anett, a Polgármesteri Hivatal Humánszolgáltatási Osztályának vezetője a szerdai sajtótájékoztató alkalmával úgy fogalmazott: közös cél a könyv, az olvasás és a kultúra népszerűsítése.
– A programoknak a fő vezérfonala is ezért a könyv, a könyvtár és Miskolc város irodalmi és kulturális értékei mentén bontakozik ki. A könyvtár értékközvetítő szerepét igyekszünk megbecsülni – hangoztatta, hozzátéve: a város javítja a működés feltételeit, hogy a közösségi programoknak, előadásoknak, gyermekrendezvényeknek, rendhagyó irodalomóráknak vonzó helyszínei legyenek és maradjanak.
Az osztályvezető elmondta, a könyvtárak fejlesztése kisugárzik a szűkebb-tágabb környezetükre. A könyvhétnek is megvan a maga kisugárzása, szerepe a város kulturális életében. A rendezvény segítésével a cél nemcsak az, hogy a gyermekek kedvet kapjanak az olvasáshoz, hanem még inkább az, hogy olvasók tájékozott felnőtté váljanak. Olyanokká, akik saját és közösségi életükben egyaránt érzékenyek a minőségre, a minőségi kultúrára.
Az ünnepi könyvhéten, az Erzsébet téren helyi írókkal, könyvekkel és különleges előadásokkal találkozhatnak az érdeklődők, és a szervezők számos meglepetéssel is készülnek a június 6-ai megnyitóra. Ezekről Prokai Margit, a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit.
Kiss Anna Kossuth-díjas költővel nyit a miskolci program
Prokai Margit emlékeztetett: Miskolc életében különleges helyet foglal el az ünnepi könyvhét – hiszen Miskolcnak is fontos helye van a könyvhét történetében. 1927-ben, Miskolcon, a kamara, a közgyűjtemények, a könyvtár, majd a Miskolci Akadémiai Bizottság Erzsébet téri székházában tette azt a javaslatot Supka Géza író, művelődéstörténész, hogy szabadtéri könyvünnepet szervezzenek Magyarország minden kisebb és nagyobb településén. Napjainkban Miskolc az első város, ahol kezdetét veszi a könyvünnep – egy nappal hamarabb, mint máshol.
Június 6-án, szerdán délután 4 órakor Kiss Anna Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze nyitja meg az ünnepi könyvhét miskolci programsorozatát. Köszöntőt Kiss János, Miskolc alpolgármestere mond.
Miskolcon hagyományosan az Erzsébet tér válik könyvtérré. Itt a könyvek mellett színpadi produkciók, játékok, különböző élmények várják az érdeklődőket. Rögtön a nyitónapon, Az irodalmi hősök köztünk élnek! mottó jegyében, jelmezesek segítségével valóban találkozhatunk regények és mesék szereplőivel, akik többféle módon is játékra hívják majd a közönséget.
Találkozás a szerzőkkel
A tér egyik sarkában idén is kinyit az Irodalmi terasz, ahol kényelmesen dedikálhatnak, beszélgethetnek egymással a szerzők – és az olvasók, akár hosszabb ideig is. Nagyon fontosnak tartjuk a helyi alkotók meghívását – hangoztatta Prokai Margit –, ugyanakkor olyan írókat is várnak a térre, akiket, a remények szerint, ugyancsak nagyon sok miskolci lát örömmel. A harmincnál is több szerző közül csak néhány név (időrendben): Fecske Csaba, Csorba Piroska, Vitkolczi Ildikó, Lőrinc L. László, Száraz Miklós György, Kiss Ottó, Mörk Leonóra, a Történelmiregény-írók társaságának tagjai…
A szépírók mellett itt lesznek a miskolci világjárók: Nagy Bendegúz és Bielek Elemér, hangsúlyt kap a testi és lelki egészség, például Sári Edina „pauzakönyvei” és Mihalec Gábor Házasság 2.0 című könyvének bemutatója révén, vagy a történelem a Szent Korona amerikai kalandját (Glant Tibor) és a Felvidék Trianon utáni történetét (Popély Gyula) feldolgozó könyvek által.
A tartalmas időtöltésben fontos szerepe van a színpadnak
A folyamatos műsorban a város fiatal, iskolás tehetségei éppúgy fellépnek, mint ismert művészek – itt lesz például a Fazekas és az Avastetői általános iskola éppúgy, mint a Fényi Gyula és a Zrínyi Ilona Gimnázium, az Egressy–Erkel Zeneiskola együttesei, a Csodamalom és a Kalamajka Bábszínház, a Twist Olivér Kórus, a Szinvavölgyi Néptáncműhely, a Mintha Zenekar, az Akvarell Szécsi Vikivel és Vihula Mihajlóval.
A szerdai nyitó- és a péntek esti nagykoncerten a Kaláka együttest, illetve Dinnyés Józsefet hallhatjuk – mindketten a Bartók Plusz Operafesztivál támogatásával jönnek Miskolcra. Egyiküket sem kell bemutatni – de hozzáfűzni annyit érdemes: a Kaláka a programsorozatot megnyitó költő, Kiss Anna számos versét megzenésítette, és természetesen el is játssza. Dinnyés József pedig új, Dallamos közérzetem című lemezét mutatja be Miskolcon.
A Mátyás-emlékév alkalmából kinyitnak egy „óriás Corvinát”, aminek segítségével lefotóztathatjuk magunkat Mátyásként, Beatrixként, esetleg udvari bolondként… Lesz ügyeskedés, könyvkészítés a kézműves sátorban. Csütörtökön belvárosnéző sétára indulhatnak az érdeklődők az Észak-Keleti Átjáró Egyesület vezetésével. És a péntek az a nap, amikor Egyszer lesz Miskolcon kutyavásár! Ezáltal összekapcsolják azt a hagyományt, hogy segítő szervezeteket hívnak meg a térre – és a Mátyás-évet. Délelőtt a MÁSA, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány kedvencei és tanácsadói, délután a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány kiképzett segítőkutyái, valamint a vakok és gyengénlátók megyei egyesületének tagjai lesznek vendégeink, és eljön Magos Judit, a Demény-könyvek szerzője is.
A részletes programot ITT találja, arról pedig ITT tudhat meg többet, hogy melyik szerzővel hol és mikor találkozhatunk.
„Megkerülhetetlenné vált a Megyei Jogú Városok Szövetsége”
A Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) Jegyzői Kollégiuma május 29-30-án Miskolcon tartotta soron következő ülését. A nagyvárosok címzetes főjegyzői és jegyzői az érintett szaktárcák államtitkáraival, illetve a szakmai intézmények vezetőivel folytattak tanácskozást a két nap során. Szerdán, az ülést követően sajtótájékoztatón összegezték az elhangzottakat a polgármesteri hivatal közgyűlési termében.
A szövetség az önkormányzatokon keresztül közel 2 millió ember ügyeit adminisztrálja, szinte napi kapcsolatban áll velük – mutatott rá Miskolc polgármestere. Kriza Ákos hozzátette: a szövetség nemcsak „teszteli” a jogszabályokat, hanem javaslatokat is tesz a törvényhozás felé.
– Ez a kettős feladat gyakorlatilag megkerülhetetlenné tette a szövetséget, az egyes önkormányzatok együttműködését. Az állampolgárokkal fennálló kapcsolat mélyebbé vált, sokkal inkább meg tudunk felelni a közösség igényeinek – tette hozzá a városvezető.
A két nap során tárgyaltak egyebek mellett az elektronikus ügyintézés bevezetéséről, és a smart megoldások használatáról az önkormányzatok működésében.
Szekeres Antal, Debrecen címzetes főjegyzője, az MJVSZ Jegyzői Kollégiumának elnöke leszögezte, a szövetség a leghatékonyabban működő érdekképviseleti szerv ma hazánkban az önkormányzati rendszerben. Ennek a hatékony működésnek a szakmai megalapozását nyújtja a jegyzői kollégium, ami nemcsak kezdeményezően lép fel a jogalkotásban, de a véleményezésben is szerepet vállal.
Kiemelte, a legnagyobb polgármesteri hivatalok „mintaként, igazodási pontként szolgálnak” az egyes régiókhoz tartozó kisebb hivatalok számára. Ezért fontos, hogy egységes joggyakorlatot alakítsanak ki, amit érdemes átvennie más településeknek is. Ez az ügyfelek érdekeit is szolgálja, hangsúlyozta Szekeres Antal.
Az önkormányzatok működését érintő jogszabályok módosítására irányuló javaslatok kapcsán az elnök elmondta, 2015-ben közel 250 ilyen javaslatot gyűjtöttek össze, ez a munka idén is folytatódik, hiszen idén új kormányzati, jövőre új önkormányzati ciklus indul. A tapasztalatokat összegyűjtik, a remények szerint októberre elkészül több száz javaslat, ezeket le fogják tenni a minisztériumok asztalára.
Az elektronikus ügyintézés véleményük szerint nemzetgazdasági szempontból is fontos ügy, hiszen havi átlagban 10 milliós (!) dokumentumforgalom van az állami és önkormányzati hivataloknál. Közel 5 milliárd forint megtakarítást jelent – mutatott rá Szekeres Antal –, ha ezt elektronikus úton végzik. Ehhez azonban a lakosságnak is kellően felkészültnek kell lennie, tette hozzá, de örömteli, hogy eddig például 3,1 millióan igényeltek e-személyit – ez szükséges ahhoz, hogy elektronikusan kezeljék az ügyeiket.
A szövetség miskolci ülésén tárgyalták az országgyűlési képviselők 2018-as választásának tapasztalatait is, az elhangzottakról Miskolc jegyzője adott összefoglalást. Alakszai Zoltán hangsúlyozta, „minden kétséget kizáróan megállapítható: tisztességes, sok 10 ezer ember, választási szerv együttműködésén alapuló, eredményes választás volt”.
Ismét Miskolcon találkoztak a Lionsok
Volt és jelenlegi igazgatók, kormányzók, alkotmányozók, valamint küldöttek és társszervezetek képviselői vettek részt a szombati konvención. A megjelenteket először Koleszár Péter kormányzó köszöntötte. Megtudhattuk tőle, hogy Miskolc harmadik alkalommal ad otthont a Lions-közösség legfontosabb eseményének, a konvenciónak. Ennek a „közgyűlésnek” kettős célja van: egyrészt megválasztják a következő évi tisztségviselőket, másrészt egyfajta ünnep is, az elmúlt 1 év lezárása. Ilyenkor visszaemlékeznek azokra a pillanatokra, amelyeket az elmúlt évben a jószolgálat, a rászorulók érdekében tettek.
A Lions Club éppen 100 évvel ezelőtt alakult az Egyesült Államokban, amikor az első világháborúból hazatértek a katonák, akik között sokan elveszítették a látásukat a harci gázok miatt. A civilek az ő segítésükre hozták létre a szervezetet. A klubok ma már nem pusztán a látássérültekkel foglalkoznak, hanem a diabétesz és a környezetrombolás elleni küzdelmet, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmet is zászlajukra tűzték.
Az egész világon jelen lévő, mintegy 46 ezer csoportot magába foglaló Lions Clubs tagjai főként az általuk segített közösség igényeit veszik figyelembe és azokért az emberekért dolgoznak saját szabadidejük és gyakran pénztárcájuk terhére, ha a helyzet megkívánja.
Koleszár Pétertől megtudhattuk azt is, hogy Miskolcon két Lions klub, és három Rotary klub működik. S hogy miért a Tudomány és Technika Házában tartják meg a konvenciót?: az Első Miskolci Lions Club innen indulva kezdte meg működését, közel 40 évvel ezelőtt.
Kiss János alpolgármester köszöntőjében Miskolc múltjával, jelenével és jövőképével ismertette meg a konvenció résztvevőit. Elmondta, a régóta várt fordulat az utóbbi pár évben bekövetkezett; ennek egyik legékesebb példája, hogy 1990 óta, az eltelt bő 27 évben tavaly történt meg először, hogy nem volt elvándorlási vesztesége a városnak. Megjegyezte: ma már rengetegen osztják Móricz Zsigmond szavait: ennek a városnak igenis van jövője!
– Ez a legnagyobb fordulat, amit egy város magáról meg tud mutatni. Van ennek persze alapja és háttere, hiszen Miskolcon jelentős a gazdasági bővülés, átlagosan 7 százalékos a növekedési ütem, ami jóval meghaladja az országos 4 százalékot. A turisztikában is előre léptünk, az elmúlt 7 év alatt megduplázódott a vendégéjszakák száma, Magyarország turisztikai térképén ismét ott vagyunk a TOP 10-ben – részletezte az alpolgármester, aki a kulturális programokról, sikerekről is hosszasan szólt.
– Ezek fontos dolgok, de egy város, egy közösség igazán akkor teljesedik ki, ha teret ad azoknak, akik segíteni szeretnének. Fontos, hogy az életnek legyenek olyan támasztékai, amiket a Lions tud nyújtani. Van küldetésük, érzik a késztetést, azokon segítenek, akik arra rászorulnak. Szegényebbek lennénk az ilyen jószolgálati szervezetek nélkül, és a jószolgálati munka nélkül – zárta köszöntőjét Kiss János alpolgármester.
„Megnyugtató, hogy gyakran látjuk erre a rendészeket” – A Ruzsini utcában ellenőriztek
A Törkölyösi temető és környezete rendezett, itt állunk meg az autóval. Míg várakozunk, szóba elegyedünk a helyiekkel. A közelben, a Gyár utcában üzemeltet egy vendéglátó egységet Bodnár Réka. Arról kérdezzük, milyen a közbiztonság a környéken.
– Megmondom őszintén, vannak lakók, akikkel nagyon problémás az együttélés. Amíg lehetséges, próbáljuk ezt helyben, egymás között rendezni, de sajnos, nem mindig van erre lehetőség. Ezért is megnyugtató, hogy a problémás esetekben van kihez fordulni, bármikor hívhatjuk a rendészetet, a körzet korábbi önkormányzati képviselőjét, illetve konkrétan a körzeti rendészünket. Számunkra nagyon jó látni azt is, hogy a rendészek nap mint nap járnak erre, többször betérnek hozzánk, érdeklődnek, mit láttunk, hallottunk, tapasztaltunk – tette hozzá a lakó.
A bejáráson néhány környékbeli lakó is részt vett, információkkal segítettek a rendészeknek. Ahogy haladtunk befelé a Ruzsini utcába és a Muszkás telepre, úgy romlott az utcakép. Több helyen láttunk útszélre dobált szemétkupacokat, de, mint megtudtuk, nem csupán ez jelent komoly problémákat az egykori halna alatti területen.
– A választókörzet neuralgikus pontján járunk most – mondta el a helyszínen Hubay György, a városi rendészeti bizottság volt elnöke, aki alaposan ismeri a terület minden gondját, részletét, hiszen korábban évekig önkormányzati képviselő volt itt. Jelenleg már országgyűlési képviselőként dolgozik a rendért és biztonságért. – Jól ismerem az itteni problémákat, értesültem róla, hogy a múlt héten több bejelentés érkezett a környékről – nyilatkozta a politikus. A lakók többnyire arra panaszkodtak, hogy vannak, akik nem tartják be az alapvető társadalmi, együttélés normákat, hangoskodnak, szemetelnek.
Több helyi lakó életvitelére is panaszok érkeztek, ezeket figyelmeztették a bejáráson, ahol szükséges volt, jegyzőkönyvet vettek fel. - Rendszeresen ellenőrizzük ezeket a területeket. Ezúttal megkértem az önkormányzat jogi és ügyrendi bizottságának tagját, Nagy Ákost, hogy kísérjen el a hatósági bejárásra, és segítsen orvosolni a problémákat, a törvénytisztelő lakosság érdekében. A rendészek rendszeresen ellenőrzik a területet, és ha szükséges, intézkednek. Továbbra is mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy biztosítsuk a békét és a nyugalmat a környéken élők számára – hangsúlyozta Hubay György.
