– Röviden összefoglalva szeretném leszögezni: nincs mit szégyenkeznünk, amit vállaltunk, azt elvégeztük, önökkel közösen, erre büszkék lehetünk. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még mit tennünk – fogalmazott a kormányszóvivő.

Juhász Ákos képgalériája!

Április 8-a valódi tétjéről szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott, „bárhonnan nézzük, a tét az, hogy meg tudjuk-e akadályozni, hogy bevándorló ország legyünk, és hogy meg tudjuk-e őrizni az eredményeket, amiket közösen értünk el?”. Kifejtette, hazánk óriási nyomásnak van kitéve a migrációs válság csúcspontja óta.

– A világban megszűnik a racionalitás, megszűnnek azok az elvek, amelyek alapján az ember azt várhatná, hogy tisztességesen bánnak vele – mondta a kormányszóvivő, utalva arra a jelenségre, hogy több nyugat-európai ország vezetőit, újságíróit, véleményvezéreit nem érdekelte, mi történik valójában a déli határainkon; csak arról beszéltek, hogy szerintük mi kellene, hogy történjen. – Mást sem hallunk 2015 óta, hogy Magyarország nem veszi ki a részét a közös erőfeszítésekből, hogy hazánk nem szolidáris, hogy ki kell minket zárni az Európai Unióból.

Meglátása szerint nagy ellentét feszül a között, hogy a külföld mit mond a kialakult helyzetről, és mit látunk mi a saját szemünkkel; azt mondják, hogy nincs migrációs válság, hogy valójában kvóták sincsenek. „Mindent tagadtak, ami az önök szeme előtt zajlott”, hangoztatta a kormányszóvivő.

– Csak idén több mint 10 ezer embert telepítenének be Magyarországra is, a háttérben már gőzerővel folyik ennek az előkészítése. Megpróbálják majd lenyomni a kelet-európai államok torkán, hogy el kell fogadni a kötelező betelepítési kvótát, ha legalább annyi pénzt szeretnének kapni a költségvetésből, mint korábban – ismertette Kovács Zoltán, hozzátéve: a nagy szervezeteknél azt „tesztelik”, hogy hazánk ki tud-e tartani a döntései, eredményei mellett.

– Mi azonban pontosan tudjuk, hogy olyan folyamatokkal állunk szemben, amelyek ha most rosszul döntünk, visszafordíthatatlanná válnak – húzta alá, felemlegetve Németország vagy Olaszország példáját, ahol több százezer migránssal nem tudnak mit kezdeni, pedig el kellene őket küldeni, mert a lefolytatott vizsgálatok alapján nem jogosultak semmiféle jogi védelemre. Ők azonban valószínűleg „soha, sehová nem fognak menni”.

A kormányszóvivő hosszasan beszélt arról, hogy a következő években több tízmillióan indulhatnak meg Afrikából Európa felé, és ha nem építjük ki a védekezési mechanizmusainkat, akkor semmi nem lesz, ami megállítaná őket. Az európai nagyvárosok pedig már most elvesztették identitásukat, London lakóinak jelentős része már nem is brit, hanem arab származású muszlim.

– Az önfeladás kultúrája uralkodott el Nyugat-Európában, a következmények a nagyvárosokban a leginkább szembetűnőek: nagy tömbben élnek egészen más kultúrából érkezők. Ezt nem lehet visszafordítani, az önfeladás kultúrája: öngyilkosság – hangoztatta Kovács Zoltán, hozzátéve: Magyarország ezzel szemben több százmilliárd forint költött a határok védelmére, de felkaroltuk a keresztény közösségek ügyét a háborús övezetekben. A migrációs kérdés kezelésében, de Európa jövőjének meghatározásában sem vagyunk azonban egyedül, a visegrádi országok kiálltak hazánk mellett.

A kormányszóvivő előadása második részében részletesen taglalta, milyen eredményeket ért el a kormány az elmúlt években: a nemzeti önérdekérvényesítés politikáját folytatva visszafizettük az IMF-hitelt, csökkent az államadósság, a multinacionális cégekre különadót rótt ki a kormány, és a bankrendszer többsége újra magyar tulajdonban van. A gazdasági eredmények imponálóak: a gazdasági növekedés 4 százalékos, 2010 óta 738 ezer új munkahelyet teremtettek, 88 százalékkal magasabb a minimálbér, 7000-rel több rendőr őrzi a rendet. Új családtámogatási rendszert vezettek be, a nyugdíjak értékállóak, és a rezsicsökkentés is sokakat megsegített, ahogy az ingyen tankönyvek és az ingyen étkezés is az oktatási intézményekben.

Ezeket az eredményeket a kormányszóvivő meglátása szerint a Soros-hálózat veszélyezteti, ami nyílt társadalmat hirdet, meggyengítené, megszüntetné a nemzetállamokat, és multikulturális társadalmat szeretne létrehozni. Ezt a milliárdos spekuláns többször leírta, mutatott rá Kovács Zoltán. Soros Györgynek ebben a munkájában olyan szövetségesei vannak, mint különböző nemzetközi szervezetek, aktivista csoportok és médiumok – olyan szervezetek, amiket soha, senki nem választott meg. Egy dolgot akarnak: hogy az érvényesüljön, amit ők képviselnek.

– A mi felelősségünk abban áll, hogy felhívjuk a figyelmet: ha most rossz döntést hozunk, azt fogjuk látni 5-10 év múlva, amit most Nyugat-Európában. Az eredményeket veszélyeztetjük – zárta előadását a kormányszóvivő.

Hubay György, a megye 2-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselőjelöltje rövid bemutatkozásában elmondta, sportkarrierje után 1996-ban lépett politikai pályára a MIÉP színeiben. „Amikor 1994-ben visszajöttek a kommunisták, nem akartam elhinni”, fogalmazott a politikus azzal kapcsolatban, miért vállalt politikai szerepet. 98-ban a miskolci önkormányzat tagja lett, az ifjúsági és sportbizottság elnökének választották meg. Jött azonban a Káli-időszak, amiben nem vállalt szerepet, csak már 2012-ben, amikor felkérték, hogy dolgozzon a polgármesteri kabinetben. 2014-ben nagy fölénnyel megnyerte a körzetét az önkormányzati választásokon. Azóta rengeteget dolgozott a „fészekrakós” probléma megoldásán, a nyomortelepek felszámolásán. Kinevezték a rendészeti bizottság elnökének, majd a Salkaházi program vezetőjének.

– Mindig csapatban gondolkodtam, csapattagnak tekintem magam. Most is igyekszem megfelelni a rám ruházott feladatoknak. Hiszek abban, hogy ha összefogunk, és becsületesen elvégezzük a dolgunkat, akkor győzhetünk – húzta alá Hubay György.