A Herman Ottó Múzeum régészei a Diósgyőri vár fejlesztéséhez kapcsolódó látogatóközpont nyomvonalát vizsgálják jelenleg. Az egykori Huszárvárból érdekes leletek kerülnek elő, már mi is bemutattunk néhányat korábban. Most azonban egy kovácsműhelyre bukkantak a szakemberek...

– Egy újkori épület falait tártuk fel, de az igazán izgalmas és érdekes leletek ez alatt lapultak! – meséli izgatottan az ásatás vezetője. Miskolczi Melinda hozzáteszi, bár a fő tevékenység itt nem a pénzhamisítás lehetett, de hogy azt is végeztek, arra több jel is utal.

A Herman Ottó Múzeum régésze sorolja is ezeket: réz és bronz öntéséhez használt tégelyek, olvadékok, vastárgy töredékek is előkerültek a Huszárvár területéről. A régészek több kemence helyét is megtalálták, ezek azonban nem voltak jól megépítve, vélhetően ideiglenesen használták őket. Van közöttük olyan is, amit kifejezetten a már ősidők óta államilag büntetett tiltott pénzveréshez használhattak.

Ugyancsak elméletüket támasztja alá, hogy egy olyan gazdasági épületben, mint amilyen a Huszárvár volt, ilyen sok – közel félszáz – hamis pénzérmét találtak. A ma forgalomban lévő 5 forintosnál is apróbb „lapocskáknak” egyik oldalán sem mutatkozik semmilyen kép. Az igaziaknak mindkét oldalán látszik a veret; ilyeneket korábban már Lovász Emese régész is talált egy szintén Mátyás-kori épületben.

– Ezeket a kerek lapokat kikalapált bronz- vagy rézlapból vágták ki, és később hamis verőtűvel verték volna rá a mintát, majd a beezüstözés után „forgalomba” is hozták volna – avat be minket a középkori pénzhamisítás fortélyaiba a szakember, mutatva is az apró „pénzeket”.

– A régi időkben a legkisebb címleteket hamisították – szögezi le gyorsan Miskolczi Melinda. – Ezek a pénzérmék voltak a legapróbbak, és ha figyelmetlen volt, aki kapta, vagy túl sok aprót kellett számolnia, észre sem vette a csalást.

Megtudjuk azt is, hogy a 16. század második felére keltezhetők a hamis érmék. Mohács után, a meglehetősen zűrzavaros időkben rengetegen próbálták kihasználni a helyzetet, köztük az itt zálogbirtokos Balassa Zsigmond is. (Egyébként a környéken még Szuhogyon, a 20. század elején tártak fel pénzhamisító műhelyet, de ott valamivel nagyobb ipart űztek: onnan több mint 1300 ilyen kerek fémlapocska került elő.)

Az ásatási területre továbbra is betekinthetnek a látogatók – előzetes regisztrációt követően –, a szakavatott vezető körülbelül fél óra alatt végigkíséri őket a területen, és megnézhetik az itt előkerült tárgyakat is – ismerteti Almási Beatrix, a Diósgyőri vár kommunikációs menedzsere.

– Többek között azt az aranyozott ezüst gyűrűt is, amely a 14-15. századra keltezhető, eredeti tulajdonosát vélhetően a királyi kíséret tagjai között kell keresnünk. A szép kivitelű tárgyra gótikus minuszkulákkal egy szöveget is véstek, melyből egyelőre a deus szó és egy egyenlő szárú kereszt alakja vehető ki biztosan – mondja.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a régészek munkájával is és azzal, milyen útja van egy tárgynak az előkerüléstől a kiállításig. A programot a szervezők tízéves kor felett ajánlják. Jelentkezni az info@diosgyorivar.hu e-mailcímen lehet, hétköznapokon 9-15 között tudják fogadni a látogatókat.