Grosschmid Géza felvidéki kisebbségi politikus, a Kassai Ügyvédi Kamara elnöke, jogi szakíró, Márai Sándor író és Radványi Géza filmrendező édesapja. Munkásságának vezérfonala a magyar nyelvhez való hűség volt. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke ünnepi beszédében aláhúzta, a magyar királyi közjegyző Trianon után nemcsak vállalta a sorsközösséget a jogfosztott létre kényszerített felvidéki magyarsággal, hanem egyik vezetőjévé is vált.

– Polgár, tudós, jogász, igazi magyar hazafi volt egy személyben. Úgy érezte, hogy egy polgárnak nemcsak családjával, városával, hanem nemzetével szemben is kötelezettségei vannak – szögezte le Török Dezső, hozzátéve, oly’ sok felvidéki menekülthöz hasonlóan őt is befogadta Miskolc városa és Borsod vármegye.

Grosschmid Géza életének utolsó éveiben települt át Miskolcra, előtte évtizedekig Kassán élt. Emléktábláját most annak a Városház téri épületnek a falán helyezték el, illetve leplezték le, ahol életének utolsó éveit töltötte, és ahol dolgozott.

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszédében úgy fogalmazott, Grosshmid Gézában magunkat, az átlagembert láthatjuk meg. Méltatta városvédő, kisebbséget óvó tetteit, testvére „ragyogó magánjogi elméjét”, valamint fiai a magyar irodalomban és filmművészetben betöltött kiemelkedő szerepét.

Végh Csaba képgalériája!

– Grosschmid Gáza egy polgár volt a szó legtisztább, legeredetibb értelmében. Kötelességének érezte, hogy tegyen környezetéért, tegyen a városért, ami befogadta – hangsúlyozta. – 1932-ben települt Miskolcra, előtte pedig Prágában képviselte a magyarságot. Élete egyértelmű üzenet a mai kor emberének: az „átlagembernek” is megvan a lehetősége, hogy tegyen a közösségéért, legyen az szakmai közeg, egy város, vagy egy kisebbség, aminek ki kell állni a jogaiért – emelte ki a kamarai elnök.

Az ünnepség végén a táblaavatás résztvevői virágokat, koszorúkat helyeztek el az emléktáblánál. Az avatási ünnepségen jelen volt Grosschmid dédunokája is. Az esemény fővédnökségét Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulja vállalta el.

Új életre kelt a polgár könyve

Az emléktábla-avatást követően, délután már a Géniusz Könyváruházba várták az érdeklődőket, itt mutatták be a Grosschmid Géza emlékezete című könyvet. A kötet főszereplőjének Kisebbségi sors című könyvéből válogatott írásokat Rokolya Gábor, ő szerkesztette az új kiadványt.

A bevezető tanulmányt jegyző Szarka László méltatásában arról szólt, hogy az emléktábla felavatása is jelzi: az a kassai férfi, aki életének utolsó 3 évére itt, Miskolcon talált menedéket a zavaros csehszlovákiai kisebbségi viszonyok elől, az otthonra talált szellemi értelemben is.