A sajtótájékoztatón elhangzott: az utóbbi hónapokban történt intézkedések – minden ellenkező állítással szemben – azt bizonyítják, hogy Miskolc vezetése elkötelezett ígéreteinek betartása, azaz a nyomortelepek felszámolása és a közbiztonság megerősítése ügyében.

„Azt láthatjuk, hogy Miskolcon jogi eszközökkel is lehet eredményt elérni!” – emelte ki a város polgármestere. Kriza Ákos ismertette, a nyomortelep-felszámolás és a hatósági ellenőrzések elindítása oda vezetett, hogy megerősödött a miskolciak hite a jogállamban. Azt látjuk minden egyes közbiztonsági fórumon – folytatta a polgármester –, hogy a miskolciak üdvözlik mind a nyomortelep-felszámolást, mind a hatósági ellenőrzéseket; látják azok bűnmegelőző hatását, illetve kiemelkedő szerepüket a bűncselekmények felderítésében.

A miskolci nyomortelepek felszámolása csütörtökön folytatódott. A polgármester sajtótájékoztatójával egy időben a Hatodik utcában bontottak el egy négylakásos épületet. A lakókat már korábban kiköltöztették – két fő rendelkezett itt jogcímmel, velük meg tudtak egyezni, ők a város másik részére költöztek. A másik két lakó azonban jogcím nélkül tartózkodott a Hatodik utca 1-3. lakásban, a kiköltöztetésükről a hatóság intézkedett.

Miskolcon tehát mind a hatósági ellenőrzés, mind a nyomortelep-felszámolás folytatódik – az ombudsmani jelentés ellenére is. Kriza Ákos rámutatott: a jelentés felzárkózást erősítő javaslataival teljesen egyet tudnak érteni. A polgármester emlékeztetett: maga kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a Máltai Szeretetszolgálattal, és kérte a segítségüket abban: mérjék fel és elemezzék a nyomortelepeken élő családok helyzetét. Aztán tájékoztassák a városvezetést arról, hogy kinek kell segítséget nyújtani, hogy a jogcím nélküli lakók esetében se kerüljenek utcára gyerekek.

A jelentés azon részével azonban, amely a hatósági ellenőrzések azonnali beszüntetését kéri, nem hogy nem ért egyet a városvezetés, de nem is fogja azt betartani, mert azt látják, hogy eredményeket érnek el vele. 

Ugyanakkor 34 ezer miskolci aláírása is erre kötelezi őket, sőt – mutatott rá Kriza Ákos – már a nyomortelepeken élő személyek sokasága is azt szeretné, hogy biztonságos környezetben élhessen.

„Mi a joggal élünk, és nem visszaélünk, de használni is fogjuk a jogot, hogy Miskolcon a rendet és biztonságot fenntartsuk!” – hangsúlyozta Miskolc polgármestere.

Kassa-Miskolc együttműködési megállapodása képgaléria, fotó: Juhász Ákos

Tornyosnémeti felé indulva Miskolcról bő egy óra alatt elérhetjük Kassát autóval. A gyönyörű tájakon keresztül vezető út néhány éven belül jóval rövidebb idő alatt is megtehető majd, amint megépül a két várost összekötő autópálya. Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban Miskolcon jelentette be, hogy 2018-19-re – mintegy 150 milliárd forintból – elkészülhet a magyarországi szakasz; a szlovák rész már korábban megépült.

A két város kapcsolata természetesen nem újkeletű: mint a hétfői találkozón Kassa polgármestere is rámutatott, városuknak nemcsak földrajzi szempontból, hanem a történelmi hagyományokat tekintve is Miskolc az egyik legszorosabb partnere. 1997-ben testvérvárosi rangra emelték az együttműködést, és évek óta szoros a kapcsolat a kultúra és az idegenforgalom területén is. Richard Raši is kiemelte ugyanakkor, eljött az idő, hogy a gazdaságfejlesztésben is együttgondolkodjon a két város vezetése.

Kelet-Szlovákia és Északkelet-Magyarország jelentősen fejlődött az utóbbi években, most meg kell találnunk a közös utat az újabb előrelépésre – hangsúlyozta Miskolc polgármestere is. Kriza Ákos úgy fogalmazott: a 2014-20. közötti európai uniós pénzügyi ciklusban lehetőség van arra, hogy más területeken is kibontakozzon egy város, egy régió.

„A most aláírt megállapodás gyakorlatilag az élet minden egyes területét érinti, de kiemelt helyen szerepel benne a gazdaságfejlesztés” – ismertette a városvezető. Hozzátette, Kassa és Miskolc egyaránt olyan ipari centrumok, amik egymást jól kiegészítő ágazatokkal rendelkeznek, és a befektetők térségbe vonzását tudják segíteni. Döntően a gépipar, a nehézipar, az informatika és az elektronika erősödhet a két város közös fejlesztései eredményeként.

Mindkét fél reményét fejezte ki, hogy az uniós forrásokból további közös projekteket tudnak majd megvalósítani, minél több forrást hívhatnak majd le. Az Európai Unió mindenesetre több projektet is kiír, amely a partnervárosok együttműködésén alapul. Sokat lendíthet a Kassa-Miskolc tengely megítélésén, hogy a két ország kapcsolatában ez a térség fejlődik a legnagyobb dinamikával, és további fejlesztési lehetőségekkel rendelkezik.

Három nemzetközi verseny, három döntő, plusz a profi Eb-n elődöntőbe jutás – március óta ez a mérlege a Süttő Roland–Tombácz Anikó párosnak. Mint ismert, februárban ők lettek hazánk 2015. profi latin bajnokai. Rögtön belevágtak a profi nemzetközi versenyek sűrűjébe is: márciusban az olaszországi Pieve di Centóban, aztán áprilisban a franciaországi Megève-ben, legutóbb pedig májusban Párizsban jutottak be a nemzetközi döntőbe.

Közben részt vettek a csehországi Európa-bajnokságon is, ahol az elődöntőig, azaz a legjobb 24 páros közé jutottak.

– Nagyon örültünk ennek az eredménynek is, hiszen rendkívül sűrű volt a mezőny eleje, az első 20 páros nagyon erős volt. Pozitív volt számunkra, hogy mi egyenes ágon jutottunk el a legjobb 24 közé, s lettünk végül tizenhetedikek – értékelt Tombácz Anikó.

Süttő Roland hozzátette: azért is olyan sűrű a versenynaptár számukra, mert igyekeznek minden nagyobb megmérettetésen részt venni. Ennek oka egyrészt az, hogy szeretnék minél több versenyen megmutatni magukat, ugyanakkor fontos szempont az is, hogy a nemzetközi versenyeken elért eredményeikkel gyarapíthatják világranglistás pontjaik számát is. Nos, a miskolci páros olyan szorgalmasan gyűjtögetett, hogy a folyamatosan bővülő profi mezőnyben, ami jelenleg mintegy 150 párost foglal magába, már a 32. helyen jegyzik őket.

Még feljebb kapaszkodhatnak a világranglistán, hiszen júliusban profi világkupán szerepelnek – ez egy kontinensviadal lesz –, majd augusztusban jön a talán leginkább várt verseny, a German Open. Ez egy olyan Szuper Grand Prix lesz, ami nagyobb szorzóval is bír, így még inkább fontos, milyen eredményt sikerül itt elérni. Süttő Roland azonban kiemelte: számukra minden verseny fontos, kiemelten készülnek minden egyes alkalommal.

A miskolci páros hangsúlyozta azt is, hogy a koreográfiájuk folyamatosan érik, fejlődik a táncuk, a figurák, a számolás egyre gyorsabb. Azt tervezik, hogy a szokásos edzések mellett négy nemzetközi edzőtáborban is részt vesznek a nyáron, a felkészülés „kiegészítéseként” (ehhez továbbra is szponzorokat keresnek).

Azt eddig is lehetett tudni, hogy technikailag a legjobbak között tartják őket számon, a kiegészítő tréningeknek – jóga, balett, erőnléti edzés – a kondíciójuk is a topon van, így bizakodva tekintenek az előttük álló versenyek felé.

A tanulmányutat a Magyar Turizmus Zrt. kijevi képviselete szervezte, a miskolci látogatást és az itteni forgatást együttműködésben a helyi Tourinform irodával.

A látogatók között szerepelt operatőr, fotós és újságíró is. Utóbbiak közé tartozott Melehova Marina, aki az Ukrajnában igen népszerű és nagy példányszámban megjelenő magazin, a Natali egyik szerkesztője. Érdeklődésünkre viccesen megjegyezte, amikor a tanulmányútra készült, még a programban megtekinteni kívánt városok neveit sem tudta kiejteni. Most azonban már rengeteg tapasztalattal és élménnyel rendelkezik Nyíregyházáról és Hajdúszoboszlóról. Hozzátette, már nagyon várja, hogy Miskolc értékeit felfedezhesse, de – fűzte hozzá végül – biztos abban, hogy Miskolcról szép élményekkel távozik majd, hiszen sok szépséget talált már az itt eltöltött rövid idő alatt.

Miközben a gyönyörű Miskolctapolcai Strandfürdő wellness-részlegét jártuk végig, Kabish Szvetlána, a Magyar Turizmus Zrt. kijevi irodavezetője is elismerően szólt a strandfürdőről. Különösen érdekesnek találta a különleges kialakítású szaunatornyokat. Hozzátette, a sajtó képviselői szintén elismerően szóltak a strandról. Ez azért is fontos Miskolc számára, mert – mint az irodavezető rámutatott – egyre több az utazását önállóan intéző ukrán turista, akik a helyi sajtóból szereznek információkat a magyarországi turisztikai lehetőségekről.

A régióban és Miskolcon megnőtt az ukrán turisták száma. Kabish Szvetlána elmondta, ezt a forgalmat szeretnék tovább erősíteni. Kiemelte, a régió könnyen elérhető közúton, ugyanakkor nagyon szép és nagyon változatos természeti látnivalókat és épített attrakciókat kínál Miskolc és környéke.

Miután bő egy óra alatt körbejárták a Miskolctapolcai Strandfürdőt, indultak tovább az ukrán sajtósok, hogy a város más értékeit is felfedezzék. A pénteki programjukban szerepel még a miskolci belváros bemutatása, a főbb látnivalók felkeresése, de a kisvasúton utaznak majd a vendégek és a lillafüredi pisztrángtelepet is meglátogatják.

Az országzászlónál tartott megemlékezésre a résztvevők a mindszenti templomból vonultak át, ahol istentiszteleten vettek részt.

A magyar zászlót cserkészek helyezték fel az oszlopra, majd előbb felvonták, aztán félárbocra is eresztették. Június 4-én ugyanis arra emlékezünk, hogy 1920-ban ezen a napon szentesítették a nagyhatalmak a trianoni békediktátumot. A zászlófelvonás közben a Palota Rézfúvós Quintett előadásában felcsendült a Himnusz, majd énekkel folytatódott az emlékműsor: Erkel Patrícia a "Magyarország az én hazám"… című székelyföldi népdalt adta elő.

Mint ismert, a magyar országgyűlés 2010. évi 45. törvénye a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről június 4-ét, az I. világháborút magyar részről lezáró trianoni békediktátum aláírásának a napját, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. A törvény megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatának fenntartásában, ápolásában. Az országgyűlés kötelességének tekinti a nemzeti összetartozás erősítését. A törvény kimondja, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes atya emlékező beszédében elmondta, hogy ezer évig népünket az tette naggyá, hogy befogadtunk, integráltunk, ki tudtuk nyújtani egymás felé a kezünket.

"Úgy gondolom, újból vissza kell jönnie ennek a nyitott szívnek. Trianon sebére és fájdalmára nem lehet ugyanis más a válasz, csak a szeretet és a jóság, az irgalom, az újrakezdés lehetősége – hangsúlyozta Böjte Csaba. – Én hiszem, hogy valamilyen módon a hajdan velünk együtt élt népek felé el kell kezdeni a párbeszédet. Csak együtt építhetjük itt, a Kárpát-medencében Isten országát. Én ezért szeretnék imádkozni.

A közös imában a ferences rendi szerzetes Isten áldását kérte a Kárpát-medencére, „a mi közös hazánkra”.

"Add, hogy higgyünk abban, hogy előttünk van az a tündérkert, Isten országa, amit szeretnénk felépíteni gyermekeinknek. Ahol a szeretet és a béke, az egymásra figyelés, a közös munka meghozza a maga gyümölcsét, és otthonná teszi azt a földet" – fogalmazott Böjte Csaba.

A nemzeti összetartozás napja tiszteletére rendezett megemlékezésen koszorút helyezett el az országzászlónál Miskolc önkormányzata nevében Kriza Ákos polgármester és Pfliegler Péter alpolgármester, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal nevében Lukács Irén főigazgató, a Miskolci Egyetem képviseletében Horváth Zita általános rektorhelyettes. A megemlékezés virágait helyezték még el politikai pártok, szervezetek, civilszervezetek, nemzetiségi önkormányzatok, valamint iskolák képviselői.

Nemzeti összetartozás napja, képgaléria - fotó: Mocsári László

  Az előadást a csíkszeredai Role Együttes koncertje, valamint miskolci diákok, köztük a Fráter György Katolikus Gimnázium kórusának műsora vezette fel, majd Óvári Zsuzsanna köszöntötte a Művészetek Háza nagytermét csaknem teljesen megtöltő diákokat, tanáraikat, a vendégeket. A miskolci Polgármesteri Hivatal Humán Főosztályának vezetője emlékeztetett: június 4-e szomorú dátum a magyarok életében. 1920-ban ezen a napon írták alá azt a békediktátumot, amely az ország kétharmad részét szakította el. Több mint 3 millió magyar került így az államhatárokon kívülre.

2010-ben a magyar kormány nemzeti emléknappá nyilvánította június 4-ét, s a nemzeti összetartozás napján azóta is együtt emlékezünk.

Születhetünk bárhol a világon, az országhatár bármely oldalán, ha magyar az anyanyelvünk, ha magyarul álmodunk, akkor felelősséggel tartozunk egymásért! Együtt vagyunk egy nemzet – hangsúlyozta a főosztályvezető, aki megköszönte az iskoláknak azt az önzetlen segítséget, amivel hozzájárultak a Kárpátalján élő magyarok számára szóló gyűjtéshez.

Böjte Csaba előadásában annak a véleményének adott hangot, hogy 1920-ban a gyűlölet, a harag, a bizalmatlanság tépte szét hazánkat.

„Nem hiszem, hogy ezt a fájdalmas heget gyűlölettel, haraggal, indulattal meg lehetne gyógyítani. A sebet sokkal inkább szeretettel, jósággal, békével lehet orvosolni” – szögezte le a ferences rendi szerzetes.

Böjte Csaba a magyar királyság történetének nagyjait kiemelve hangsúlyozta, az összetartó, integráló erő tette naggyá az országot. Hozzátette, hosszú évszázadokon át úgy érezték a magyarok, hogy együtt, közösen könnyebben megy – Trianonban azonban nemcsak a hegyeinket, földjeinket, városainkat veszítettük el, de valahol ez a hit, ez a bizalom is összeomlott.

Sokan úgy érezték Trianonban, hogy jobb külön-külön, mint együtt. Azért imádkozok, hogy merjünk bízni egymásban, merjük egymás kezét újra megfogni. Nem hiszem, hogy a Kárpát-medencében egyedül bárki tudna tündérkertet építeni; Isten országát csak együtt tudjuk felépíteni, közösen, bizalommal, szeretettel – hangsúlyozta a ferences rendi szerzetes, hozzátéve, a Kárpát-medence többi népét nem elítélni kell, hanem bizalommal, szeretettel, figyelemmel feléjük fordulni, párbeszédet kezdeményezni velük.

Előadása végén Böjte Csaba közös imára biztatta a fiatalokat, azért, „hogy ami volt, az újból úgy legyen, a Kárpát-medence egy legyen, és szeretetben, békében élhessenek az emberek”.

Hisszük, hogy a Kárpát-medencében is el fog jönni az Isten országa, a szeretet, a béke, az egység, a bizalom országa. Ennyi fiatallal azért imádkozok most, hogy mi lehessünk ennek az országnak az építői. Tégy bennünket a béke szolgájává, hogy békességet vigyünk oda, ahol békétlenség van, hogy szeretetet oda, ahol gyűlölet van – fogalmazott imájában a ferences rendi szerzetes.

A polgármesteri hivatal dísztermében oktatási intézmények vezetői, munkatársai, valamint a város vezetői és önkormányzati képviselők előtt elmondott beszédében a városvezető kiemelte: a most induló projekt segít abban, hogy Miskolc tartani tudja a lépést a versenytársaival, sőt győztes lehessen. A város eddig is élen járt a gazdaságfejlesztésben: az elmúlt években – a kormánnyal együttgondolkodva – kialakították a gazdaság alapinfrastruktúráját, megerősítették a nagy cégek – köztük a Bosch – működését, új nagybefektető – mint például a Takata – érkezett a városba, és stabilizálták a helyi kis- és középvállalkozásokat.

„Mindezek eredményeként komoly bizalmi tőkét sikerült kialakítani Miskolc vonatkozásában” – emelte ki a város polgármestere.

A most induló projekt kapcsán Kriza Ákos fontosnak nevezte, hogy elindult az egyeztetés a gazdasági élet szereplői, az egyetem és az oktatási intézmények, valamint a város között. A pezsgő kapcsolatrendszer eredményeit pedig már a város adóbevételeiben is tetten érhetjük, jelentősen javult a város gazdasági helyzete.

A jövőbeni fejlesztések közül a mintegy ezerhektáros ipari területet emelte ki Miskolc polgármestere, ami az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötött együttműködési megállapodásban is hangsúlyozott szerepet kapott, csakúgy, mint például a duális képzés erősítése.

– A projekt, illetve az erre majd ráépülő, a kormány által is támogatott európai uniós programok megteremtik az alapját a helyi ipar fejlődésének és a munkahelyteremtésnek. Ezáltal emelkedhetnek a fizetések és az életszínvonal. Biztos vagyok abban, hogy néhány év múlva Miskolcra mint az innovatív ipar városára tekintenek majd – hangsúlyozta beszéde végén Kriza Ákos.

Madarász Tamástól megtudtuk, hogy a projektben érintett főbb területek a járműipar és a kapcsolódó gépipar, az információs technológia, valamint a környezetipar és az energetika. A pénzt többek között kutatási anyagok vásárlására és jövedelem-kiegészítésre használhatják majd a nyertes cégek. A projektmenedzser ismertette azt is, hogy körülbelül 50 fejlesztési elképzelés érkezett a projekthez márciusban. Ebből 32-t fogadott be a projektmenedzsment az említett három területen, és június végén „szűrik meg” először a projekteket – ezek ugyanis versenyeznek egymással. Összesen 12 vezérprojektet választanak ki, azokat, amiket a legérdemesebbnek tartanak a továbbvitelre.

– A projekt szépen jelképezi azt az összefogást, amire szükség van a gazdasági felemelkedés érdekében – ezt a Miskolci Egyetem kancellárja mondta.

Deák Csaba beszédében kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmény célja nemcsak az, hogy legfőbb tudásbázisa legyen a régiónak, hanem az is, hogy meghatározó szerepet vállaljon a város, a régió gazdasági fejlődésében, társadalmi felemelkedésében és fenntartható növekedésében.

– Ez a projekt is arra szolgál, hogy feltárjuk azokat a területeket, ahol az egyetem még inkább szolgálni tudja a fejlesztéseket, azokat az elképzeléseket, amiket a vállalkozások a Miskolci Egyetemmel akarnak megvalósítani – mondta a kancellár.

Kiss Gábor alpolgármester arról beszélt, hogy a most induló projekt a város vonatkozásában szélesebb körben értelmezendő, és a következő időszak fokozatváltását kell megalapoznia. Felelevenítette a közlekedés- és a gazdaságfejlesztésben, a fenntartható fejlődésben már elért eredményeket, és szólt a Modern Városok Program elemeiről is.

– Szeretném én is aláhúzni: a projekt egy hosszú távú fejlesztés első lépése, stratégiaalkotás, aminek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a következő időszakban megjelenő több milliárdos fejlesztési forrás hasznosításában a lehető legeredményesebbek legyünk – emelte ki Kiss Gábor.

A „Miskolc EgyetemVáros 2015 – A Miskolci Egyetem és Miskolc város összehangolt tudástranszfer és innovációs szolgáltatás fejlesztése és fenntartható partnerség kiépítése stratégiai gazdasági szereplők bevonásával” című TÁMOP-projekt költségvetése 550 millió forint, száz százalékos támogatási intenzitás mellett. A májusban indult projekt október végén zárul.

A polgármesteri tárgyalóban hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Kriza Ákos hangsúlyozta: az olyan örömteli események, mint a Miskolctapolcai Strandfürdő átadása, vagy a miskolci vízilabdacsapat sikere mellett sem feledkeznek meg a polgárok szubjektív biztonságérzetének javításáról.

„Mindig is vallottuk, hogy ezen a téren sok tennivalónk van és az elmúlt 4 évben rengeteget dolgoztunk a helyzet javítása érdekében” – mutatott rá a városvezető. Felsorolta, mára 160 körülire emelkedett a közterület-felügyelők száma a városban, ugyanakkor jelentős összeget – éves szinten mintegy 60 millió forintot – különítettek el a rendőrjárőrök számának növelésére is. Egyre több kamera pásztázza ugyanakkor a miskolci közterületeket, ezen a téren – emlékeztetett a polgármester az Orbán Viktor miniszterelnökkel kötött együttműködési megállapodásra – további jelentős bővítést terveznek 2-3 éven belül.

Kriza Ákos beszélt az ősszel már „élesben” bevethető új városrendészekről, a digitális GPS-szel ellátott rádiórendszerről, amivel a közterület-felügyelőket látták el, valamint egy jövőbeni fejlesztésről is, ami egy telefonra letölthető alkalmazás lesz. Ezzel a rendőrséget és a közterület-felügyeleti rendszert lehet majd riasztani.

A közbiztonság javítását célzó intézkedések eredményeként jelentős javulást mutatnak a rendőrségi statisztikai adatok – mutatott rá Miskolc polgármestere. Csak egy-két példát kiragadva ismertette, míg 2007-ben 175 rablás volt Miskolcon, addig 2014-ben már csak 75, és 30 százalékkal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma.

– Arra törekszünk, hogy ezt a javulást a miskolciak is érezzük, különösen a bűncselekményeknek leginkább kiszolgáltatott réteg, a fiatalok és az idősebb korosztály tagjai – hangsúlyozta Kriza Ákos.

Éppen ezért a Fidesz-KDNP és a városvezetés a szubjektív biztonságérzet erősítése érdekében, illetve a bűnmegelőzés szempontjait követve személyi riasztót oszt ki minden 60 év fölötti nyugdíjasnak, akik a Salkaházi Programban részt vesznek, illetve akik igénylik, ajtóékriasztót is kapnak. Az előzetes felmérések szerint ez azt jelenti, hogy mintegy 34 ezer személyi riasztó és 11 200 ék erősíti majd a miskolci szépkorúak biztonságérzetét, garantálja lakásuk biztonságát, és az idősek nyugodt álmait. Az országosan is egyedülálló akcióra közel 23 millió forint áll rendelkezésre.

Hubay György (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő ismertette, az igényeket nagyrészt már felmérték, de egy fórumsorozat keretében is ismertetik az akció részleteit. A nyár folyamán 11 alkalommal várják az érdeklődőket ezeken az alkalmakon, amiken a rendőrség, a polgárőrség és a közterület-felügyelet munkatársai is részt vesznek majd. Megtudtuk azt is, hogy a körzetek önkormányzati képviselőinél lehet jelezni, ha valaki személyi riasztót vagy ajtóéket szeretne, s legkésőbb nyár végére, ősz elejére már meg is kaphatja ezeket a személyi és vagyonbiztonságot erősítő eszközöket.

  „Kicsi fehér templomotokba / Most minden erők tömörülnek. / Kicsi fehér templom-padokba / A holtak is mellétek ülnek. / A nagyapáink, nagyanyáink, / Szemükbe biztatás vagy vád: / Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” – idézte az 1890-ben, Kolozsvárott született Reményik Sándor Templom és iskola című versében megfogalmazott gondolatait az Országgyűlés alelnöke.

Lezsák Sándor köszönetet mondott az emlékkonferencia szervezőinek a lehetőségért, hogy az ilyen alkalmakkor újra és újra át tudjuk gondolni „a folyamatos és megállíthatatlan, rendíthetetlen történelmi igazságtételt”, jelen esetben Reményik Sándor élete és munkássága kapcsán.

„Úgy gondolom, ez a mai konferencia sem csupán egy irodalmi összejövetel, hanem a nemzeti sorskérdéseink mélyrétegét is feltáró, cselekvésre ösztönző erőforrás is” – fogalmazott az esemény fővédnöke, utalva a Trianon utáni megcsonkított magyar irodalomra, valamint a szocializmus évtizedeire, amikor egyes költőket „elhallgattak”, perifériára szorítottak.

A konferencia előadói között körbepillantva aztán Lezsák Sándor is megállapította: többen vannak köztük olyanok, akik valóban sokat tettek annak érdekében, hogy akár Wass Albert, akár Nyírő József, Herczeg Ferenc vagy Tormay Cécile élete, munkássága is megjelenjen a magyar köztudatban.

A konferencia házigazdájaként Roósz András köszöntötte a résztvevőket. Az MTA Miskolci Területi Bizottságának elnöke örömét fejezte ki, hogy újra művészetről, irodalomról esik szó a MAB Székházban. Mint mondta, ő még egy olyan korban tanult a magyar írókról, költőkről, amikor Reményik Sándort nem tanították.

Az emlékkonferenciát az Észak-magyarországi Irodalmi Kör elnöke nyitotta meg. Mózes Huba elmondta, az önazonosság és az összetartozás-tudat nem titkolt szándékával hirdették meg a megemlékezést a kolozsvári költő születésének 125. évfordulója alkalmával.

– Arra a költőre emlékezünk, aki a maga korában elődei emberségéből merített erőt, hogy szembe tudjon nézni, túl tudjon lépni mindazon szörnyűségek fölött, amelyeket az ő kora, a XX. század első fele kínált – fogalmazott. – Ezt az emberséget igyekezett költészetében mindannyiunk számára továbbörökíteni. Nem véletlen tehát, hogy kortársai az ún. erdélyi költőtriász legjelesebbjének őt tartották. És bizonyára az sem véletlen, hogy a határontúliak közül az elsők egyike Reményik Sándor volt, akit Corvin-lánccal tüntettek ki.

Az MTA Miskolci Területi Bizottsága, a Miskolci Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete, az Észak-magyarországi Irodalmi Kör és a Dsida Akadémia közös szervezésében megrendezett emlékkonferencián előadást hallhattak az érdeklődők egyebek mellett Reményik Sándor költői búcsújáról, versciklusairól, vagy éppen a költő inspirációiról Dsida Jenő költészetében.

Az emlékkonferencia alkalmával adta át 2015. évi díszokleveleit a Dsida Akadémia és az Észak-magyarországi Irodalmi Kör.