Történelmi tettet hajtott végre a Miskolci Jegesmedvék csapata: idén a Macik lettek a magyar bajnokok, és megnyerték a Magyar Kupát, valamint a MOL Ligát. Ezzel a nem mindennapi sorozattal kiemelkedő miskolci sikert ért el a klub. „A fergeteges győzelmi sorozatért” az Év sportolója kategóriában ki is tüntették a Miskolci Jegesmedvék csapatát Miskolc város napján.

Kriza Ákos polgármester érdeklődésünkre elmondta, teljesen egyetért azokkal, akik a Jegesmedvék fehérvári bravúr-kupagyőzelmét az emlékezetes 2008-as magyar csodához hasonlították. Ahhoz az eredményhez, aminek következtében először jutott fel a világbajnokságok történetében magyar csapat az „A” csoportba. Mindezt egyébként már az áprilisi közgyűlésen is elmondta.

– Ma legfeljebb azzal egészíthetem ki a fentieket, hogy a miskolciakkal jócskán megerősített válogatott újra ott van a legeslegjobbak között. És itt a lényeg: a Jegesmedvéknek a kupagyőzelem mellé megszerzett liga és magyar bajnoki címe ezek után – ha lehet – még értékesebb, hiszen a három első helyezést a Macik ebben a soha nem látott erősségű magyar jégkorong-mezőnyben érték el – emelte ki a városvezető.

„Ilyen produkció után azt tartom jogosnak, ha a Jegesmedvék számára biztosított, az önkormányzathoz köthető források többszöröződni fognak! Polgármesterként mindent meg fogok tenni azért, hogy ez az őszi idény kezdetére már így is legyen!” Szerintem ez méltányosabb javaslat, mint az egyszeri húszmillió forintos" jutalom".
 – hangsúlyozta Kriza Ákos.

Egri István, a Miskolci Jegesmedvék klubelnöke nagyon örülne, ha a közgyűlés támogatná a klubot. Szeretnének sikeresen szerepelni a jövőben is, s bár minden feltétel adott a csapatnál, „minden forintra szükség van”.

„Nagyon örülnénk neki, ha plusz forráshoz juthatnánk” – emelte ki Egri István.

Felmerült a kérdés, ha a Macik így szerepeltek a magyar bajnokságban, és a plusz támogatást is megszavazza a városi közgyűlés, akár az EBEL-t is kitűzhetné maga elé elérendő célként a csapat. A klubelnök azonban gyorsan leszögezte: álmodozhat az ember, és próbálhat lépcsőfokról lépcsőfokra előre lépni, de az osztrák jégkorongligában való szereplés nem pusztán pénz kérdése. Rengeteg más szempontból is kiemelkedő mutatókkal kell rendelkeznie egy klubnak, ha abban a ligában akar szerepelni.

Így is komoly feladatok előtt áll majd a Jegesmedvék csapata, hiszen magasra tették a lécet idén: a megszerzett címeket megvédeni talán még nehezebb feladat lesz, mint megszerezni.

„Őrzői vagyunk mi ezeréves lángnak” – énekelte Bognár Lili Janka Tárczy Andor Ungnak és Tiszának… című megzenésített versét, ezzel mintegy megadva a jótékonysági est hangulatát és apropóját. Mint Kardos Katalin, a szervező Éltető Lélek Irodalmi Kör alapítótagja is kiemelte, azért gyűlt össze szombat este ennyi ember a Művészetek Háza színháztermében, hogy „ezt az ezeréves lángot ne hagyjuk kihunyni, és továbbadjuk utódainknak az őseink által választott hazánkban”. Kardos Katalin külön köszönetet mondott Kriza Ákos polgármesternek, az est védnökének, hogy – az alapítványuk kérésére – térítésmentesen bocsátotta a termet a program megrendezésére.

Kiss János külön is köszöntötte a jótékonysági est kárpátaljai vendégeit, köztük mások mellett a díszvendéget, Vári Fábián László József Attila-díjas kárpátaljai költőt, Molnár Zsolt verbőci református lelkészt és gyülekezetének tagjait, valamint Szalipszki Endrét, Magyarország beregszászi főkonzulját. Az alpolgármester köszöntőbeszédében rámutatott: azért vagyunk mi, magyarok egységes nemzet, hogy az ilyen szomorú és nehéz időszakban, mint amilyen a mostani, ilyenkor is meg tudjuk magunkat rázni, és tudjunk segíteni, ha a szükség úgy kívánja.

– Ez a nemzet egyre inkább magára talál, egyre egységesebbé és erősebbé válik, hála azoknak a megváltozott viszonyoknak, amit a kormány 2010-től meg tud jeleníteni a nemzeti gondolkodás terén – hangsúlyozta az alpolgármester.

Kárpátalja sorsa – ha lehet – a legrosszabb a szétszakított nemzetrészek közül, hívta fel a figyelmet Kiss János, hozzátéve, az ott élő magyarok viselték és viselik a legsúlyosabb keresztet.

– A mostani, háborús és elszegényedett helyzetben, amiben a kárpátaljaiak ma élnek, éppen itt volt az ideje, hogy a mozgalom, ami egész Magyarországot áthatja, Miskolcra is megérkezzen, és mi is meg tudjuk mutatni azt, hogy él bennünk a nemzetért való felelősség érzése – emelte ki Miskolc alpolgármestere. – Ezen az estén Kárpátaljára fogunk gondolni. Köszönöm, hogy ilyen sokan eljöttek. Kívánom önöknek, hogy azt a nagyszerű felelősségérzést a magyar nemzet iránt, ami idehozta önöket, őrizzék meg örökre a lelkükben.

A jótékonysági esten fellépett mások mellett Dinnyés József zeneszerző, Eperjesi Erika, a Miskolci Nemzeti Színház operaénekese, a szervező és ötletadó Éltető Lélek Irodalmi Kör, a Fonogram-díjas Holdviola, a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kórusa, Pál Dénes, a „Sztárban sztár” című show-műsor győztese, Seres Ildikó ének Jászai Mari-díjas színésznő, a Szinvavölgyi Néptáncműhely, valamint Vihula Mihajlo gitárművész.

A miskolciak az ezer forintos belépő és ezer, kétezer valamint ötezer forintos pártoló jegyek megvásárlásával támogathatták a kárpátaljai magyarokat. Az adományokat Verbőc, Beregszász és Mezővári magyar lakói kapják – ez utóbbi településre Vári Fábián László személyes közreműködésével jut majd el a segítség.

Az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzete folyamatosan romlik, ezért a magyar kormány arra kérte a megyei jogú városokat, hogy vállaljanak felelősséget a kisebb kárpátaljai közösségekért és segítsék őket. A miskolci közgyűlés áprilisban döntött arról, hogy húszmillió forintot küld négy-öt magyarlakta településnek.

Cseh László, az egyesület elnöke emlékeztetett: tavaly is csatlakoztak az Országos Polgárőr Szövetség akcióihoz, így Miskolcon elindult a szomszédok egymásért mozgalom, a "Tiszteletet az éveknek – megbecsülést az időseknek" című program, de a miskolci polgárőrök is szerepet vállaltak a külterületek biztonságáért programban, valamint az egy iskola – egy polgárőr mozgalomban.

Mindezek mellett – emelte ki Cseh László – a miskolci önkormányzat bűnmegelőzési stratégiájában megfogalmazott feladatokat és célokat is teljes mellszélességgel támogatták.

A polgárőr egyesület elnöke részletesen ismertette: tavaly több mint 11 ezer óra szolgálatot teljesítettek a miskolci polgárőrök, ebből az önálló szolgálat aránya a legnagyobb, közel 6 ezer órát tesz ki. Megközelítette az 1 ezer órát a rendőrséggel közös szolgálatuk, de mindezek mellett vigyázták a rendet az iskolák és temetők környezetében, illetve a külterüteken: Lyukóvölgyben, Bodótetőn és a történelmi Avason.

– Mottónk szerint idén ahogy eddig kicsivel többet és jobban szeretnénk szolgálni a miskolci közbiztonság érdekében. A 2014-es feladatokat 2015-ben is felvállaljuk – hangsúlyozta Cseh László.

Az elnök felhívta a figyelmet, hogy a legújabb programjuk középpontjában a betörések elleni védelem áll. Miskolc időskorú lakóinak ajtóék- és személyi riasztókat osztanak, ezzel is segítve őket abban, hogy elkerüljék az áldozattá válást. Ezt a programot egész évben folytatják.

Idén egyébként már két – egy perecesi és egy martinkertvárosi – tagozattal bővült a miskolci polgárőr hálózat. Hogy ezeket a városrészeket is megfelelően képviseljék, a pénteki közgyűlés alkalmával megválasztották képviselőiket a vezetőségbe.

Cseh László kiemelte: az önkormányzati képviselők a város minden körzetében nagy támogatást adnak a polgárőr mozgalomnak.

Dr. Kovács László (Fidesz-KDNP) emlékeztetett: tavaly, 2014 tavaszán kezdték meg a virágakciót, ugyanígy, Anyák napja környékén. Mint az önkormányzati képviselő ismertette, ahogy az ilyen akcióknál lenni szokott, először szórólapokon hívták fel a figyelmet a virágosztásra, majd telefonon kellett regisztrálniuk a diósgyőrieknek.

"Aki a rendelkezésre álló körülbelül 2 hét alatt regisztrált, annak családonként 2 tő muskátlit adunk ingyenesen. Idén 330-an jelentkeztek hozzánk, ennyi család kapja meg most a muskátlikat" – mondta dr. Kovács László, hozzátéve, a képviselői alapja terhére mintegy 330 ezer forintot különített el az ingyenes virágosztásra.

Női kosárlabda válogatott edzés, Képgaléria! fotó: Mocsári László

Szabó Istvántól, a válogatott technikai vezetőjétől megtudtuk: szombatig napi két edzés szerepel a miskolci felkészülési programban, jövő héten aztán Sopronba teszi át a székhelyét a válogatott. Május közepén az első nemzetközi edzőmérkőzést is lejátssza Olaszországban az újra Stefan Svitek irányításával készülő csapat, aztán egy négyes tornán vesznek részt Montenegróban, majd Törökországban zárják a felkészülési mérkőzések sorát – utóbbi időpontja már júniusra esik.

Sűrű tehát a program, bő egy hónap maradt a kontinensviadalig. A keretet 24-ről 17-re szűkítette nemrégiben a szövetségi kapitány, melyben három Aluinvent-DVTK játékos is helyet kapott: Czank Tímea, Rasheed Rita és Bálint Réka is tagja a válogatottnak. Június elejére várhatóan kiderül, ki az a 12 játékos, akire az Eb-n számít Stefan Svitek.

A magyar bajnokság már hetekkel ezelőtt véget ért, így Bálint Rékának is volt ideje pihenni. A DVTK bajnoki ezüstérmes játékosa elmondta, egy rövid pihenő után néhány napja már elkezdett mozogni. „Hiányzott is az edzés, de egyébként is muszáj visszarázódni”, fűzte hozzá.

Nehezíthetné a felkészülést, hogy van olyan külföldön játszó kerettag, akinél még tart a bajnokság, Bálint Réka kiemelte:„mindannyian profik vagyunk, mindenki tudja, hogy neki mi szükséges ahhoz, hogy visszarázódjon, vagy éppen ki tudja pihenni magát.”

– Hazai rendezésű Eb előtt állunk, szeretnénk minél jobban szerepelni! Nincs könnyű dolgunk, egy ilyen viadalon nincsenek könnyű ellenfelek, de úgy gondolom, ez a csapat képes lehet arra, hogy továbbjusson a csoportból – hangsúlyozta a diósgyőriek játékosa.

A kontinensviadal június 11-én kezdődik Sopronban, Szombathelyen, Nagyváradon és Temesváron. A középdöntőbe jutáshoz a magyaroknak az ötös csoportból az első háromban kell végezniük. Az ellenfelek a litvánok, a szlovákok, a svédek és a címvédő spanyolok lesznek a D-csoportban, amelynek meccseit Sopronban rendezik. A középdöntőket Győrben és Debrecenben tartják, a helyosztóknak pedig a budapesti SYMA-csarnok ad otthont.

A szövetségi kapitány is a csoportból való továbbjutást tűzte ki elsődleges célként, ő azonban – árulta el nekünk – Budapesten is szeretne mérkőzést játszani. Stefan Svitek hozzátette, a legnagyobb hangsúlyt a védekezés összerakására helyezik, de azon dolgoznak majd, hogy a játékosaik támadásban is minél hamarabb megértsék és megtanulják, mit vár el a szakmai vezetés tőlük.

A magyar női felnőtt kosárlabda-válogatott programja (kosarsport.hu):

Május 4-9., edzőtábor, Miskolc

Május 11-14., edzőtábor, Sopron

Május 15-16., felkészülési mérkőzések, Olaszország-Magyarország, Róma

Május 19-23., edzőtábor, Sopron

Május 25-28., edzőtábor, Sopron

Május 29-31., nemzetközi torna (Magyarország, Horvátország, Bosznia, Montenegró), Podgorica

Június 2-4., edzőtábor, Budapest

Június 5-6., felkészülési mérkőzések, Törökország-Magyarország, Isztambul

Június 11-28., „EuroBasket Women 2015” Női Európa-bajnokság, Sopron, Győr, Budapest.

Az iskolák jelentős részében rendelkezésre állnak a számítástechnikai eszközök – digitális táblák, laptopok, szoftverek –, ezekre lehetne építeni egy másfajta pedagógiai kultúrát – szögezte le érdeklődésünkre a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója. Ugrai János hozzátette, hiába azonban az eszközök, ha hiányzik a módszertani felkészültség az iskolákban.

– Úgy gondolom tehát, pedagógiai kultúraváltásra lenne szükség, különösen a hátrányokkal küzdő térségekben – emelte ki a főigazgató, hozzátéve, pontosan tudják, hogy a felzárkóztatás többrétű; szociális, oktatási és gazdasági jellegű feladatokat is von maga után. Eredményeket is leginkább csak egy-egy nagyobb projekttől lehet elvárni. Mindezek mellett a Bölcsészettudományi Karon, a Tanárképző Intézetben és más intézetekben is tartósan és folyamatosan foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és igyekeznek az akciók és a projektek közötti időt is tartalmas és színvonalas munkával kitölteni – hangsúlyozta Ugrai János.

– Egyre erőteljesebben igyekszünk alkalmazni azokat az iskolafejlesztési kísérleteket, amelyek az új szemléletmódokat tartósabban érvényesítik. Ennek csak egy része a digitális tartalmak, az internet iskolai elterjesztése, meghonosítása – ismertette a főigazgató, hozzátéve, az intézetük a módszertani magabiztosságot, a sokszínű felkészültséget igyekszik erősíteni ebben a most induló projektben is.

Amint Szabó-Tóth Kinga projektmenedzsertől, a Miskolci Egyetem Szociológiai Intézetének vezetőjétől megtudtuk, a „Digitális úton-útfélen. Komplex iskolai innováció és digitális szemléletformálás hátrányos helyzetűek körében” című projekt március 1-jén indult, és november 30-ával zárul. Mintegy 40, többségében általános iskola vesz benne részt.

A projekt két komponensből áll: az elsőben 11 iskola teljes tanári karát átképezik a hejőkeresztúri modellre, a Tanárképző Intézet közreműködésével. A másik komponensben 29 iskola vesz részt. A kiválasztott tanárok egy 30 órás továbbképzésben vesznek részt, melynek során alternatív pedagógiai módszereket sajátítanak el. A projekt keretében a Miskolci Egyetem oktatói digitális tananyagokat is fejlesztenek, részben a pedagógusok, részben pedig a diákok számára.

A projekt természetesen rájuk, a fiatalokra is nagy figyelmet fordít. Számukra szakköröket, digitális kompetencia-fejlesztést, informatikai képzést, pályaorientációt és nyári táborokat is kínálnak. Mint megtudtuk, a projekt fontos eleme a diákok műszaki és informatikai képzési területek felé való orientálása.

A projekt neve – „Digitális úton-útfélen” – egyébként arra utal Szabó-Tóth Kinga elmondása szerint, hogy a „digitális sztrádán” sokan már gyorsan tudnak közlekedni, de vannak digitális írástudatlanok is. A digitális szakadék a szociológiában is jól ismert fogalom; az internetet nem mindenki képes megfelelően használni, feldolgozni, okosan használni.

– A projekt éppen arról szól, hogy ezt a hátrányt csökkentsük, és mind a diákokat, mind a tanárokat is segítsük abban, hogy kompetensebbé váljanak ilyen téren – hangsúlyozta a projektmenedzser.

A több mint 490 millió forint támogatásból megvalósuló projekt nyitókonferenciáján mások mellett előadást tartott Miskolc alpolgármestere is. Kiss Gábor a Miskolc Televízió érdeklődésére emlékeztetett, Miskolcon a Digitális Közösség Program egy nagyobb ívű elképzelésként indult, aminek egyik fontos eleme volt, hogy 17 ezer ember kapott laptopot Miskolcon és az agglomerációban. A magánszemélyek mellett – meghívásos pályázat keretében – oktatási intézmények is kaptak számítógépet, de mellettük az egészségügyi alapellátásban dolgozók és szociális dolgozók is.

A mostani program egyik kiemelt célcsoportja a diákok köre, akiknél már azt kell megtanítani, hogy használják a digitális világot, milyen kockázatokat kerüljenek el, és hogy az informatikával hogyan lehet eredményesebbé tenni az oktatást az iskolákban.

A program keretében olyan modellértékű kezdeményezések adaptálása is történik, mint a hejőkeresztúri modell. A cél – hangsúlyozta az alpolgármester –, hogy ezt a jó gyakorlatot minél több iskola átvegye, ebben az egyetem sokat segíthet.

– A fiatalokat odáig kell eljuttatni, hogy az első használható, legalább szakmai bizonyítványukat meg tudják szerezni – hangsúlyozta Kiss Gábor.

– Ez az együttműködési megállapodás új dimenzióba helyezi a Miskolci Egyetem és a Takata kapcsolatrendszerét – emelte ki köszöntő beszédében a felsőoktatási intézmény rektora. Torma András felidézte, 2014-ben az egyetem vezetése úgy döntött, hogy a fejlesztések középpontjába a járműipart, az informatikát, valamint a környezetbarát anyagokat és technológiákat helyezi – ez irányú törekvéseik pedig egybeestek a magyar kormány és Miskolc gazdaságfejlesztési elképzeléseivel, fűzte hozzá.

– Nem véletlen tehát, hogy 2014-ben Miskolcon épült fel a Takata legmodernebb gyára, és ezzel mintegy ezer főnek biztosít itt munkahelyet – hangsúlyozta a rektor.

A Miskolci Egyetem szakemberképzési tapasztalatait, világszínvonalú kutatásfejlesztési potenciálját és laboratóriumokat biztosít a cégek számára, és több ezer mérnökhallgatót, akik szívesen állnak a Takata rendelkezésére is. A világcég pedig termelési-technológiai tapasztalatait, szakismeretét és munkakultúráját nyújtja cserébe.

– Az előnyök tehát mindkét fél számára adottak, vagyis az együttműködésünk sikerre van ítélve – hangsúlyozta Torma András.

A Takata Safety Systems Hungary Kft. részéről az ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket. Kersten Bachmann elmondta, a megállapodás aláírása egy újabb fontos lépés a cég eddigi miskolci tevékenységében. Emlékeztetett, 2013 novemberében a parlamentben jelentették be a cég miskolci letelepedését. A gyár – a terveknek megfelelően – 2014 októberében már meg is kezdte működését. Az azóta eltelt időben több mint 400-an csatlakoztak a Takata csapatához, a tervek szerint a foglalkoztatottak száma néhány héten belül 450 főre nő, 2-3 éven belül pedig mintegy ezerre.

Kersten Bachmann örömét fejezte ki, hogy valós és gyümölcsöző együttműködést tudtak kialakítani a Miskolci Egyetemmel.

– Hiszem, hogy a jövő a hallgatókon múlik, ezért szeretnénk mi is megmutatni elkötelezettségünket az ő professzionális képzésük, karrierjük, jövőjük, szaktudásuk iránt – emelte ki az ügyvezető igazgató. – Elkötelezettek vagyunk a Miskolci Egyetemmel való együttműködésben, és ezt szeretnénk még tovább erősíteni.

Miskolc városa kiemelt figyelemmel kíséri azt, hogyan fonja még szorosabbra együttműködését a Miskolci Egyetem a gazdasági élettel. Pfliegler Péter köszöntőjében rámutatott: a Takata zöldmezős beruházása a Mercedes kecskeméti letelepedése óta a legnagyobb. Kiemelten fontos – folytatta az alpolgármester –, hogy a világcég ezer munkahelyet teremt, a munkatársaik pedig itt tudnak biztos megélhetést és tervezhető jövőt biztosítani maguk és családjuk számára.

– Fontos, hogy az évek óta itt lévő cégek hosszú távra terveznek nálunk. A Takata is hosszú távra tervez Miskolcon, ez azt jelenti, hogy reményeink szerint az ezer fő a következő években még nőhet is – mondta Pfliegler Péter.

– „A Miskolci Egyetem gazdasági környezete szerencsés irányban változik, köszönhetően a város és az egyetem közös erőfeszítésének, hogy nemzetközi nagyvállalatok települjenek Miskolcra és környékére” – ezt már az egyetem kancellárja emelte ki. Deák Csaba hozzátette, az Orbán Viktor miniszterelnök által nemrégiben bejelentett új, miskolci ipari terület létrehozása szintén egy olyan lehetőséget biztosít, amelyet kihasználva a megkezdett munkát folytatni lehet.

– A cégek, akik ide jönnek, véleményünk szerint jól döntenek, mert az itt megtalálható kutatásfejlesztési potenciál kellő mértékben tudja növelni a cégek versenyképességét – hangsúlyozta.

A kancellár emlékeztetett: a Gépészmérnöki és Informatikai Karral már született együttműködési megállapodás, most ezt bővítik ki: a Műszaki Földtudományi, Műszaki Anyagtudományi, valamint a Gazdaságtudományi Kar is aktív szereplője lesz az együttműködésnek.

Néhány konkrét fejezetet is említett a kancellár a ma aláírt megállapodásból. Vendégelőadásokat már tartottak – nagy sikerrel – az egyetemen a Takata munkatársai. 25 főre emelkedett azon hallgatók száma, akik az említett karokról szakmai gyakorlaton vehetnek részt a gyárban, a cég ugyanakkor segít a minél inkább szakmaközeli és gyakorlatorientált diplomamunka megírásában is. Közös rendezvényeket is terveznek, még idén megrendeznék a Takata-napokat. A cég elkötelezett, hogy a beiskolázásban is aktívan részt vegyen, valamint a duális képzésben is együttműködnek.

– Úgy gondolom, hogy mintaértékű az együttműködés a cég és az egyetem között. Nagyon büszke lennék arra, ha ezt más cégek számára felmutatva, meg tudnánk tízszerezni, százszorozni az egyetem vállalati együttműködéseit – hangsúlyozta a kancellár.

A köszöntő beszédeket követően aláírásával látta el az együttműködési megállapodást az egyetem részéről Torma András és Deák Csaba, a Takata részéről Kersten Bachmann és Mizsei Emese HR-vezető, Miskolc részéről pedig Pfliegler Péter.

Képgaléria! Fotó: Mocsári László

A tavasz a megújulás, a természet újjáéledésének és nem utolsó sorban a tavaszi nagytakarítás időszaka. Nap, mint nap több száz ember takarítja a várost, gyűjti a szemetet, tisztítja a vízelvezető árkokat, varázsolja széppé, tisztává környezetünket. A tiszta és egészséges környezet kialakítása és fenntartása azonban közös ügyünk, ezért felhívó jelleggel idén is megszervezték a „Tavaszi szél – takarít a város” akciót Miskolcon.

A közös takarítás és városszépítés egyébként még 2011-ben indult. Kezdésként az Avas és a Miskolci Egyetem közötti domboldalon szedték össze a szemetet, majd 2012-ben a Kisavason, 2013-ban pedig Hejőcsabán tettek így a polgármesteri hivatal, valamint a Miskolc Holding és tagvállalatainak munkatársai. Tavaly pedig az Erzsébet téren és az avasi templom környékén található padokat, hulladéktárolókat is újrafestették, de a szemét eltakarítása mellett több helyen virágot is ültettek az akcióban résztvevők.

Idén – ismét jó példával elől járva – a Hősök terén szorgoskodott közel 100 munkatárs. A pompás tavaszi időben minden feltétel adott volt ahhoz, hogy jó hangulatban, közösen hívják fel a figyelmet a környezetünk tisztán tartására és védelmére. Az idei akcióban is részt vett Kiss Gábor alpolgármester, aki mindenkinek megköszönte, hogy eljött és kiveszi a részét a takarításból.

A Hősök terén is lehetett választani, ki milyen feladatban tud a legtöbbet hozzátenni a munkához: pótolták a földet a faládákban, megmetszették a téren található cserjéket, összeszedték a bokrok alján található szemetet, tavaszi hulladékot, kitakarították az illemhelyek környékét és lefestették a lemezajtókat, illetve a szakemberek kipótolták a szökőkút körül található díszburkolatot is.