A program részeként, 1,7 milliárdból újabb térfigyelő kamerák érkeznek a városba, így csaknem 1100 intelligens kamera szolgálja majd a közbiztonságot. Gyopáros Alpár kormánybiztos szerdai, miskolci sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Modern Miskolc épül”.

Gyopáros Alpár kiemelte: Miskolc nagyon jól áll a projektek megvalósításával, egy szép, átgondolt, kerek fejlesztési terv az, amit a város vezetése megálmodott és Magyarország kormányának támogatásával igyekszik megvalósítani. – Országos szinten is jól állunk a Modern Városok Program előrehaladásában. Most már egészen biztosan látjuk, hogy a jövő évben a kifizetésre kerülő források meghaladják majd az 1000 milliárd forintot – fogalmazott a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Mint mondta, országos szinten 260 projekt szerepel a Modern Városok Programban, ezt követően pedig hamarosan indul a Modern Falvak Program, nagyrészt hazai forrásból. Ennek célja a kistelepülések élhetőbbé tétele, az elvándorlás megállítása.

Nagy Ákos, a miskolci nyomortelep-felszámolási programot irányító polgármesteri megbízott kiemelt feladatként kezeli a közbiztonság további javítását. Lapunknak elmondta, tájékozódni jött el a rendezvényre, a Modern Városok Program keretében érkező támogatásnak ugyanis közbiztonsági vonatkozása is van. – Miskolcon eddig is 300 kamera szolgálta az egyre javuló közbiztonságot, a  közbiztonsági program részeként, amit 2010-től folytat a város. Most, mintegy 1,7 milliárd forintos támogatásból, újabb 800 térfigyelő kamera érkezik. Így tovább építhetjük a rendszert, közel 1100 kamerás térfigyelő hálózatot alakíthatunk ki, amely minden bizonnyal további, jelentős javulást eredményez majd Miskolc közbiztonságában – hangsúlyozta a polgármesteri megbízott.

Hubay György országgyűlési képviselő, a város rendészeti bizottságának volt elnöke méltatta a Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztések jelentőségét, külön kiemelve a közbiztonságot. Mint mondta, a közterületi kamerarendszer bővítésének az első fázisa már elkezdődött, a rendőrség, az önkormányzati rendészet szakértői, valamint az érintett  lakók segítségével, meghallgatásával kijelölték, meghatározták azokat a pontokat, ahol az új kamerákat üzembe helyezik majd.

Kiss János alpolgármester a rendezvényen elmondta, Miskolc az egyik legnagyobb nyertese a Modern Városok Programnak, melynek keretében folytatódhat a Diósgyőri vár fejlesztése és a Miskolctapolcai fürdő második üteme is megépülhet. – Talán ez volt az első olyan vidékfejlesztési programja Magyarországnak, amikor nem Budapestről diktálták le egy-egy településnek, mit kellene fejlesztenie, hanem meghallgatták a települések vezetőit, képviselőit is, mit tartanak fontosnak, mit szeretnének megvalósítani – húzta alá Kiss János. Mint az alpolgármester fogalmazott: Miskolc jövője nagyon jól egymásra talál azzal a jövővel, amit a Modern Városok Program jelent.

A Modern Városok Program miskolci fejlesztései közül kiemelkedő jelentőséggel bír az ipari park korszerűsítése: a 23,4 milliárd forintból Miskolcon megvalósuló 1000 hektáros ipari park az egyik legnagyobb egybefüggő ipari terület lesz Magyarországon – ezt már Csöbör Katalin országgyűlési képviselő hangsúlyozta. Hozzátette, az ipari park mellett az Y-híd megvalósítása is rendkívül indokolt fejlesztés, Miskolc belterületi útjait tehermentesítő, az eljutást segítő beruházás. Az "Y-híd" megvalósítására megszületett a kormányhatározat, 11,62 milliárd forintos támogatással.

Juhász Ákos képgalériája

Naponta 1800 véradóra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon biztonságos legyen a vérellátás a műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez. – Nyáron különösen fontos, hogy minél több véradást szervezzünk – mondta el  portálunk érdeklődésére Laták Kamilla, megyei véradásszervező koordinátor. – Az iskolák szünetelnek, a munkahelyeken is szabadságolások vannak, és a kánikulától sem nő meg a véradási kedv – részletezte. Ezért is próbálnak minél több olyan helyre eljutni, ahol lehetőségük van tömegekkel találkozni.

A héten (kedden, szerdán, csütörtökön) Tiszaújvárosban, a Triatlon nagyhéthez kapcsolódóan háromnapos véradássorozatot szervezett a Vöröskereszt Megyei Szervezete és az Országos Vérellátó Szolgálat - itt találkoztunk velük mi is. Az okmányirodánál található véradókamionhoz várják a váradókat 9.30 és 19 óra között. Rengeteg támogató csatlakozott a programhoz, így a véradók nem csupán hősiességükről tehetnek tanúbizonyságot, de értékes nyereményeket is kisorsolnak majd köztük. A fődíj egy hétvége lesz, a Shiraz Hotelben.

Miskolcon július 6-án, pénteken a Praktikerben 11 órától 13.30-ig, illetve a Középkori Forgataghoz csatlakozva, az Ipartörténeti Emlékházban várják az érdeklődőket. A Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon is várják az érdeklődőket 12.30-tól 16.30-ig.

Koncertjegyek, borkóstolók, wellnes pihenés

Június 18-a és szeptember 2-a között kampány zajlik, a nyári véradás népszerűsítése érdekében. Mindenki, aki vért ad, személyre szabott köszönőkártyát kap, amely egyben nyereményszelvény is. Akik feltöltik a kártyán szereplő kódot a Vöröskereszt oldalára, értékes heti és havi nyereményekre pályázhatnak. A kampány végén pedig egy fődíj is gazdára talál.

Laták Kamillától megtudtuk, a véradásokat mindig megelőzi egy kivizsgálás, ahol az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársa elbírálja, nincs-e az egyénre nézve kockázata a véradásnak. Ez egy ingyenes szűrővizsgálat, állapotfelmérés is egyben. Maga a véradás 30 percet vesz igénybe a jelentkezéstől a befejezésig: ennek a nagyobb része az adminisztráció, maga a véradás körülbelül 7-8 perc. Egy-egy véradás alkalmával 4,5 dl vért vesznek le a donoroktól. – A férfiak ötször, míg a nők négyszer adhatnak egy évben vért. Két véradás között legalább 56 napnak EL kell telnie – tette hozzá.

Csupán 10 perc az életedből, 4,5 dl vér, ami másik három ember életet jelentheti

Sümeg János, nyaralni érkezett Tiszaújvárosba a héten. Mint mondta, 6-8 éve járnak ide nyaralni Nádudvarról, és évről-évre ad itt is vért, mert mindig ekkor települ ki a Vöröskereszt.

Amikor lehetséges, részt vesz véradáson, a lakóhelyén is rendszeres véradó. – Rettenetesen féltem a tűtől, ám volt egy térdműtétem, ekkor láttam, hogy egy ilyen kis segítség mekkora tettnek számít, milyen fontos szerepe van az egészségügyben. A véradás után úgy érzem magam, mint egy frissítő zuhanyt követően, szinte új életre kel a testem - mesélte.

Tóth Ádám most adott másodszor vért. – Anyukám is és apukám is véradó volt, így, amikor megtudtam, hogy 0 rh+ a vércsoportom, tudatosult bennem: mindenkinek tudok segíteni – emlékezett vissza Ádám. Kiemelte, az első véradás után nagyon jó érzés volt, hogy segíthetett másoknak, és az SMS is nagyon feldobta a napját, amelyből megtudta, hogy elszállították a vérét.

Bárkiből lehet véradó, aki:

• egészségesnek érzi magát,
• az adatfelvételhez lakcímkártya, a személyi igazolványod és a TAJ-szám (ez lehet a TAJ kártya, a TAJ számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is.) feltétlenül szükséges,
• rendelkezik a regisztrációhoz szükséges igazolványokkal, adatokkal (személyi vagy más fényképes igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám (első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ kártya szükséges!), külföldi állampolgár esetén magyarországi lakcímet igazoló papír
• elmúlt 18 éves, de még nincs 65 éves,
• testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot,
• a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek.

Egyetlen véradással három betegen segíthet: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás ráadásul a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.

Hahó!Hajó! akcióprogram I., Juhász Ákos képgalériája!

A Miskolci Tankerületi Központ 2018 januárjában az Európai Szociális Alap forrásaiból 500 millió forint támogatásban részesült, melyet a súlyosan, és halmozottan fogyatékos gyermekeket ellátó intézmények szakmai fejlesztésének támogatására, és családjaik kompetenciájának erősítésére, valamint a társadalmi elfogadás elősegítésére fordított.

László István, a Miskolci Tankerületi Központ igazgatója úgy fogalmazott, ezek a családok rendkívül le vannak terhelve mind fizikailag, mind lelkileg, mind pedig anyagilag. – Szeretnénk ráirányítani a figyelmet erre a társadalmi rétegre is, felhívni a többségi társadalom együttérzését, segítőkészségét – emelte ki. A kéthetes tábor – melynek záró programja volt a pénteki „Hahó! Hajó!” – uniós pályázati forrásból került megrendezésre. Olyan lehetőséget kaptak a fiatalok, amelyre eddig még nem volt lehetőségük: olyan programokon vehettek részt, mely más kisiskolásoknak természetes. 

A program egy összefogás eredményeként valósulhatott meg: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata lehetőséget biztosított, hogy a súlyosan, és halmozottan fogyatékos gyermekek főszereplőkké váljanak a város egyik legmozgalmasabb közösség terén, a Szinva teraszon.

Kiss János, Miskolc alpolgármestere elmondta, 1994-ben Spanyolországban tartották azt a UNESCO világkonferenciát, ahol megszületett egy nemzetközi dokumentum, ami a sérült, értelmi és testi fogyatékosséggal élő fiatalok oktatását hangsúlyozta. – Ehhez a gondolathoz csatlakoztunk mi is – emelte ki az alpolgármester –, azt szeretnénk, ha ez a 300 hajó elvinné a program üzenetét. 

Kálna Beáta kisfiánál a születése körül felmerült nehézségek következtében lépett fel egy halmozottan sérült állapot: látássérült, mozgássérült, és beszédsérült a gyermek. Nem jár iskolába, otthon taníttatják: tanító nénik járnak ki hozzá heti 10 órában. – Nagyon sokat járunk fejlesztésekre is; gyógytornára, gyógyúszásra. A Pető Intézetbe vittük sokáig, de oda csak 7 éves korig lehet járni. Így most más lehetőségeket keresünk - igyekszünk a lehető legtöbb fejlesztőt megkeresni, mind értelmi- , mind mozgásfejlesztési szempontból - hangoztatta Beáta.

Hahó!Hajó! akcióprogram II., Juhász Ákos képgalériája!

Miskolcon jelenleg 50 súlyosan, és halmozottan fogyatékos gyermek nevelését, fejlesztését biztosítják az intézmények gyógypedagógusai.

Mint a projekt pénteki nyitórendezvényén elhangzott, Miskolc az elmúlt években Közép-Európa egyik legkorszerűbb és legjobban szervezett hulladékgazdálkodási rendszerét alakította ki. Ez abban is kiemelkedő, hogy számos szolgáltatás – szelektív gyűjtés, a lomtalanítás, vagy a zöldhulladék elszállítás – ingyenes a lakosság számára. A mostani fejlesztéssel ez a példaértékű szolgáltatásrendszer kiterjed Miskolc tágabb környezetére: a beruházással 62 településen válik elérhetővé a korszerű hulladékgazdálkodás.

Kiss János alpolgármester úgy fogalmazott: öt évvel ezelőtt kezdődött a miskolci hulladékszállítási forradalom, új gépjárművek beszerzésével, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságának hangsúlyozásával. Mára ott tart ez a folyamat, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel szinte minden háztartás törekszik az egészséges lakókörnyezet fenntartására. – Ebből, a mintegy 2,4 milliárd forint értékű fejlesztésből 25 új hulladékgyűjtő jármű beszerzésére, és további hulladékgyűjtő edények vásárlására kerül sor – húzta alá az alpolgármester.

Kiss János arra is rámutatott, a lakossági vegyeshulladék-gyűjtéshez kapcsolódik egy projekt is, amelynek során olyan tüzelőanyagot állítanak elő, mely nem szennyezi a környezetet. Ennek a technológiának a korszerűsítése is a beruházás részét képezi. – Így három lábon folytatódik tovább a fejlesztés. A lényeg az, hogy a miskolciakkal együtt egy egészséges, tiszta, jó levegővel és jó környezetkultúrával rendelkező város mellett tegyük le a voksunkat – zárta szavait az alpolgármester.

Majoros Róbert, a MiReHu Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: a beruházás kapcsán már nem csupán Miskolcról beszélünk, hanem 62 másik településről is, ami közel 260 ezer ember hulladékgazdálkodási színvonalának emelkedését jelenti. – A miskolci szolgáltatás a minta: ezt terjesztjük ki a 62 településre a projekt keretében. Mindenhol lehetőség lesz zárt rendszerű házhoz menő lomtalanításra, zöldhulladék-gyűjtésre, valamint a vegyeshulladék-gyűjtés fejlesztésére is – tette hozzá.

Bővül a meglévő gyűjtési és szállítási eszközpark, a lakosság új gyűjtőedényeket kap. Új eszközökkel biztosítják a begyűjtés és a hulladékkezelés hatékonyságának növelését is. Az intézmények, gazdálkodó szervezetek, valamint a Társulás településén lévő háztartások számára térítésmentesen kiosztanak 27.250 darab hulladékgyűjtő edényt. Így egyszerűbb, kényelmesebb formában valósulhat meg a szelektív gyűjtés. Az edények osztásáról az érintetteket a Társulás értesíti. A projekt várhatóan 2018. december 1-jén zárul.

Juhász Ákos képgalériája

Június van. Fülledt, meleg, nyári estének kellene lennie, ma azonban egész nap szürkeség szállta meg a várost. Szüntelen szakadt az eső. Mintha az idő is búcsúztatna valamit, vagy valakit... talán épp' az egyetem valétáló évfolyamát. A Miskolci Egyetem polgárai szerda este búcsút vettek a várostól, búcsút vettek az Alma Materüktől, búcsút, életük egyik legszebb szakaszától.

Egy járókelő csupán annyit láthat a rituáléból, hogy a főutca megtelik egyenruhába és egyenviseletbe bújt fiatalokkal, akik fáklyákkal a kézben, bursch dalokat nótázva vonulnak végig a Széchenyi utcán, a Városházától a Petőfi térig. Csak egy újabb buli, amit az egyetemisták szerveztek – a diákság számára azonban ez egy szakasz végét jelenti. Életük egyik legszebb része zárul le ezzel a nappal: mikor végigvonulnak a város főutcáján, szinte kisétálnak a múltból egy reményteljes jövő felé.

"Együtt dobban a szívünk"

– Nemcsak az ország, de az egész világ megirigyelheti tőlünk, hogy mi egy közösség vagyunk, és együtt dobban a szívünk – kezdte búcsúbeszédét Torma András, a Miskolci Egyetem rektora. Kiemelte: legyenek büszkék arra, hogy a Miskolci Egyetem hallgatói voltak! – Ha tehetik, maradjanak itt: hisz’ Miskolc egy csodálatos város, amelyről az elmúlt néhány évben a saját szemükkel is megbizonyosodhattak – kérte frissen végzett hallgatóit az egyetem rektora, majd kihangsúlyozta: Miskolc mindent meg tud adni, amire egy fiatalnak szüksége lehet.

"Építsük tovább közösen ezt a várost!"

– A szalamander a selmeci hagyományok között is az egyik legszebb, talán leglátványosabb, és a szíveket leginkább megérintő – ezt már Pfliegler Péter, Miskolc város alpolgármestere mondta ünnepi beszédében. Rámutatott, a végzősök ma este végigsétálnak annak a városnak az utcáin, amely otthont adott számukra és polgárává fogadta őket. – Ez a város azt kéri most végzős hallgatóitól: maradjanak itt, vagy jöjjenek vissza, hiszen számos olyan cég van Miskolcon, amely kitűnő munkalehetőséget tud biztosítani önöknek. Maradjanak miskolci polgárok, és építsük közösen tovább ezt a várost! – húzta alá az alpolgármester, azt kívánva a fiataloknak: találják meg számításaikat.

A valétáló évfolyam nevében Ódor-Szabó Bánk (alias A hónap dolgozója), a Műszaki Földtudományi Kar Valéta Elnöke búcsúzott az Alma Matertől. – Életünk egyik legszebb szakasza zárult most le, melynek minden pillanatára büszkén gondolunk vissza. Mindent megkaptunk, amire szükségünk lehet a boldog, nagybetűs életben: barátságot, toleranciát, összetartozást, feltétel nélküli segítséget, szakmaismeretet, kitartást, és szakmaszeretetet – foglalta össze a Miskolci Egyetemen töltött néhány évet. 

Végh Csaba képgalériája

A nedves, nyári estén a főutca macskakövei visszaverték a vonuló diákság lépteit, mintegy jelezve: a város legfrissebb végzősei ma búcsút vesznek diákéveiktől. Sokan csatlakoztak a vonuló diáksereghez: minden oldalutcából, minden kapualjból előbukkant egy-egy újabb járókelő, egy-egy régi barát. 

A fáklyák, melyeket kezükben tartva a diákok végigjárták a város főutcáját, azt a támogatást és ugródeszkát jelképezték, melyet a hallgatók a Miskolci Egyetemtől kaptak. A jel, hogy valami világít a sötétben (mint a fáklya a miskolci éjben), hogy tartanak valahová, hogy vannak céljaik, melyeket a városnak, és az egyetemnek köszönhetnek. 

A szalamander is, mint oly’ sok hagyomány, a selmecbányai Berg Scola utódintézményeinek kiváltsága. A balek tudnivalói című könyv – melyet minden miskolci egyetemistának illik kívülről tudni – a következőképpen ír a szalamanderről:

„A hagyományos ballagási felvonuláson a menetet az ún. "Szalamander" vezeti fel, mely bányászlámpákat vivő kohlenbrennerekből áll. Ők az utca széltében kacskaringózva haladnak, miközben lámpáikat enyhén lóbálják. Utánuk következnek az iskola zászlói egy-egy fáklyás kíséretében, majd a Valétaelnökök (teljes díszben) összekarolva. Őket a rektor és a dékánok követik, s kissé lemaradva következnek a Valetánsok egy-egy sorban öten, hatan összekulcsolt kézzel. A menetet kétoldalt a balekok fáklyás egysoros oszlopa kíséri. Az úton végig ballagási nótákat énekelnek a diákok.”

Fröccsfesztivál szombaton a Kisavason, Végh Csaba képgalériája!

Az időjárás kissé keménykezű volt a Fröccsfesztivállal: nem volt az a rekkenő hőség, sem az a tikkasztó nyári meleg, olykor-olykor elkapott minket a zápor is, de a szeszélyek ellenére, a Kisavas Első sor megtelt élettel, és fesztiválpohárral a kézben bóklászó emberekkel. Nyugodt szívvel kijelenthetjük: ha van kitűnő bor- és gasztrokínálat, amihez társul még egy kis zenei élmény is, akkor a miskolciak örömmel merészkednek ki az utcára és élvezik az Avas nyújtotta lehetőségeket.

– Az Avas, Miskolc város kincse, mely egyben egy kitűnő rendezvényhelyszín is – méltatta a város hegyét Kiss Attila, a Cellárium Hungaricum Közhasznú Egyesület elnöke, a rendezvény főszervezője. – Az elmúlt két napban azt láttuk, hogy az egész utca – a Kisavas, Első sor – benépesült, szombaton már délutántól jöttek az emberek, ugyan még esernyővel a kézben, de víz egyébként is kell a fröccsbe, úgyhogy minket ez nem zavart – mondta nevetve.

Miért épp a fröccs köré épült a fesztivál?

–Egy baráti fröccsözés alkalmával született az ötlet – emlékszik vissza a főszervező. „Ha belegondolunk, a bor és a szódavíz találkozása egy igazi ünnep, mely a vidámságot, a beszélgetést, a jó hangulatot jelenti” – magyarázta a fesztivál miértjét. Mint mondta, az elmúlt években hólabdaként nőtt a fesztivál, és láttuk, hogy Miskolcnak erre szüksége van: érdekes módon korosztálytól függetlenül. – Hiszen itt lehet enni-inni, beszélgetni; egy igazi fóruma lehet ez a baráti társaságoknak – hangoztatta.

Évről-évre nő a kínálat

Idén már 28 pincészet mutatkozott be, 3 színpadról szólt az élőzene és 8 gasztroponton lehetett ínycsiklandozó ételeket kóstolni: a Kisavas Első sor pedig tulajdonképpen ezzel a létszámmal megtelt. – Elsődleges célunk, hogy a Bükki borvidék hírét népszerűsítsük: gyönyörű borok érkeznek a Bükki borvidékről, és helyiként úgy érezzük, küldetésünk ennek a vidéknek a támogatása – hangsúlyozta Kiss Attila, majd hozzátette: a Bükki borvidék mellett természetesen a másik küldetésünk a régió borvidékeinek (Eger, Tokaj) bemutatása – de persze idén is vannak Villányból és Balatoni borvidékről vendégborászok, de alapvetően a régió boraira helyeztük a hangsúlyt.

Kisfröccs, hosszúlépés, vagy esetleg viceházmester – a miskolciakat kérdeztük borkultúrájukról

– Én speciel a hosszúlépést szeretem, amikor egy kicsivel több a szódavíz, mint a bor (1 dl bor + 2 dl szódavíz). Ez egy üde, friss szomjoltó, az alkoholtartalma körülbelül olyan, mint egy söré, szerintem nincs ennél jobb – mondta Nagy Zsolt. Mint mondta, fröccsözni alapvetően nyári hőségben szoktak az emberek, de én úgy gondolom a folyadékbevitel szempontjából a fröccs elengedhetetlen.

– Az a tapasztalat, hogy minél hűvösebb van, annál tisztábban isszák az emberek a bort, és annál inkább a vörös felé tolódik el a borfogyasztás. Tehát a nyári hőségben a könnyű fehérborok, a roséborok mennek leginkább, amikor pedig hűvösödik az idő, akkor elindul az ember egy vörös vagy pedig egy édes bor irányába – osztotta meg velünk tapasztalatait.

Zalán Attiláné és barátnője, Pásztor Andrea éppen 2-2 dl bort vásároltak, amikor összetalálkoztunk a Kisavas Első soron. – Fröccsöt leginkább akkor fogyasztunk, ha nagy hőség van: ilyenkor száraz bort iszunk fröccsnek, hosszúlépésnek – mondta. – Most inkább tisztán iszom, így természetesen egyszerre kevesebbet fogyasztok belőle, de az idő miatt most ezt kívántam. Én alapvetően az édes bort kedvelem – folytatta, majd hozzátette: azt szeretem ebben a fesztiválban, hogy itt az ember mindig összefut egy-két régen látott ismerőssel.

Pásztor Andrea a vörösbort kedveli inkább: számomra sokkal gyümölcsösebb az íze, mint a fehérbornak. – Bár nem vagyok valami nagy borszakértő, de számomra teljesen más íze van, mint a fehérbornak – részletezte.

Akadtak olyanok is a tömegben, akiket a gasztronómia csalogatott ki szombat este a Kisavasra. – Alapvetően a gasztronómiai kínálat miatt jöttünk, de az imént kóstoltunk meg egy mentás bort. Ma este inkább a különleges borok iszogatjuk, hiszen máskor ilyenre nincs lehetőségünk – fogalmazott Csoma Orsolya, aki egy komplett baráti társasággal érkezett a fesztiválra. Hozzátette: a száraz borokat kedvelem inkább, amit általában fröccsnek fogyasztom, a kedvencem a viceházmester (2 dl bor + 3 dl szódavíz).

– Szinte mindegyik Fröccsfesztiválon itt voltunk, talán 1-2 alkalom maradt ki. Nagyon szeretjük a finom borokat és ezt a hangulatot – mondta Figeczkiné Kobzi Barbara, majd hozzátette: úgy gondolom, egyre jobb minőségű borokkal találkozunk itt, és maga a fesztivál is egyre színvonalasabb.

– Tetszik, hogy bővebb a választék akár a gasztronómiát, akár a borokat illetően, és a borkedvelő szolid közönség. Rend van, nyugalom van, és mégis kulturáltan lehet szórakozni – hangsúlyozta. Mint fogalmazott, a könnyedebb, száraz, illatos, nyári borokat kedvelem, és a hosszabb fröccsöket, mint például a sport fröccs (1 dl bor + 4 dl szódavíz).

Már félidőnél több mint 50-en jelentkeztek véradásra – tudtuk meg a helyszínen Grubert Rolandtól, a Magyar Vöröskereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezetének igazgatójától.

Mint mondta, rendkívüli jelentősége van annak, hogy így nyár elején felhívják a figyelmet a véradásra, hiszen naponta 1800 véradóra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarországon biztonságos legyen a vérellátás műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez. – Ez most egy olyan alkalom, ami segíthet abban, hogy a nyári időszakban is sokan jelentkezzenek – hangoztatta.

Grubert Roland rámutatott, Miskolcon most először szerveztek ilyen nagyszabású véradást, mely egyben egy rekordkísérlet is. – Más nagyvárosokban vannak ehhez hasonló véradások, itt Miskolcon azért nincsenek, mert nagyon sok kiszállásos véradást szervezünk különböző cégeknél, intézményeknél, iskolákban, lakóterületeken – részletezte.

Kiemelte: itt inkább megpróbáljuk közelebb vinni a véradást azokhoz, akik szeretnének segíteni. Most viszont úgy gondolták, több ember van a belvárosban, mint máskor, hiszen a Foci terasz minden délután szép számmal gyűjti össze a város drukkereit. „Kihasználtuk így ezt az alkalmat mi is és kitelepültünk a Helynekembe” – mondta.

Nem sokon múlt a terv, ám így is rekord született

95 ember döntött úgy, hőssé válik. 95 ember áldozott néhány percet a péntek délutánjából, hogy megmenthessen három életet. 95 ember adott vért a Szinva teraszon a Magyar Vöröskereszt Megyei Szervezete által rendezett rekordkísérleten. Egy hajszálon múlt, hogy meglegyen a célul kitűzött 100 véradó, ám így is kijelenthetjük: rekord született! Miskolcon ugyanis még sosem vettek részt 95-en egyszerre véradáson. 

Bárkiből lehet véradó, aki:

• egészségesnek érzi magát,
• az adatfelvételhez lakcímkártya, a személyi igazolványod és a TAJ-szám (ez lehet a TAJ kártya, a TAJ számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is.) feltétlenül szükséges,
• rendelkezik a regisztrációhoz szükséges igazolványokkal, adatokkal (személyi vagy más fényképes igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám (első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ kártya szükséges!), külföldi állampolgár esetén magyarországi lakcímet igazoló papír
• elmúlt 18 éves, de még nincs 65 éves,
• testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot,
• a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek.

Egyetlen véradással három betegen segíthet: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás ráadásul a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.

Pontosan 91 évvel ezelőtt született Dargay Attila rajzfilmrendező és képregényrajzoló, Balázs Béla-, Ifjúsági és Gyermekekért Díjas érdemes és kiváló művész. 

Egész estés rajzfilmjei:

• Lúdas Matyi (1976) rendezőként
• Vuk (1981) rendezőként
• Szaffi (1984) rendezőként
• Az erdő kapitánya (1988) rendezőként
• Vili, a veréb (1989) dramaturgként
• Sárkány és papucs (1989) dialóg rendezőként
• A hetedik testvér (1995) forgatókönyvíróként és figuratervezőként
• Vacak, az erdő hőse (1997) figuratervezőként

Dargay Attila, attól kezdve, hogy 1948-ban a Képzőművészeti Főiskolán a tanulmányait befejezte, élete végéig mást sem tett, mint rajzolt, festett, tervezett, és rendezett. Pályáját díszletfestőként kezdte 1951-ben a Nemzeti Színházban, ahol később, 1951–1954 között a rajzfilmgyártásban gyakornokoskodott. 1957-ig már tervezőként dolgozott, 1957-től pedig rendező.

A könyvillusztrátorként többek között Móricz Zsigmond A török és a tehenek című verses meséjének lapozgatása közben találkozhatunk munkáival, vagy, a három nyúlról szóló Zelk Zoltán mesében, és Csukás István Sün Balázsának története során. 

Képregényei többségükben a Pajtás magazinban jelentek meg, legismertebb figurája Kajla kutya. Éveken keresztül dolgozott a Dörmögő Dömötörnek is. Humorát nemcsak a szakmai elismerések, alkotásainak népszerűsége, hanem nézettségi mutatói is visszaigazolják. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, nevettetni. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották. Mezőnyéken született, mai nevén Nyékládháza, ahol a helyi óvodát róla nevezték el. 2009. október 20-án, 83. életévében hunyt el.

Többek között I. díjat kapott Cannes-ban és a magyar rövidfilmfesztiválon, Ezüstserleget Salernoban, játékfilmszemlén közönség- és rendezői díjat.