A hívásfogadók munkáját is közelről láthatták azok az érdeklődők, akik részt vettek a miskolci nyílt napon. A programot az Országos Rendőr-főkapitányság Ügyeleti Főosztálya szervezte. Mint ismert, hazánkban két hívásfogadó központ működik, a nagyobb miskolci mellett Szombathelyen. Bóna Gyula alezredestől megtudtuk, mintegy félezer ember dolgozik azon, hogy úgynevezett előszűrést végezzenek, illetve továbbítsák a hívásokat a megfelelő készenléti szervekhez. A Miskolci Hívásfogadó Központ osztályvezetője érdeklődésükre elmondta azt is, hogy csak hozzájuk minden nap nagyjából 10 ezer hívás érkezik be – hétvégén általában több a hívás, mint hétköznap.

– Az előszűrés során a munkatársainknak kell eldöntenie, hogy melyik készenléti szervhez továbbítják a hívást. Amennyiben azonnali segítségre van szükség, akkor ún. SOS-kapcsolást kezdeményezünk, így a bejelentő közvetlenül tud beszélni az adott műveletirányítóval, operátorral. Ha nincs szükség azonnali segítségre, akkor felvesszük adatlapra a bejelentést – mondta el.

Van olyan eset – például baleseteknél –, amikor konferenciahívást kezdeményeznek, ilyenkor mindegyik készenléti szerv vonalban van, és a protokoll szerint megkezdik a kikérdezést és az intézkedést. Így minden, mentésben résztvevő pontos és gyors tájékoztatást kap, illetve a segítségkérő is tudja, mit kell tennie kiérkezésükig.

A központ munkájába is betekintést nyerhettek azok, akik ellátogattak a nyílt napra, de a rendőrök, a tűzoltók és a mentők munkáját is testközelből figyelhették meg. Életmentés mellett arról is szó volt, hogyan kell úgy felhívni a központot, hogy a segítség gyorsan megérkezhessen.

A miskolci központ munkatársai tehát szűrik a hívásokat és aszerint vonnak be szakembereket, hogy az adott helyzet mit igényel. Ez a mentők munkájában is nagy segítség. Leskó Diána, az Észak-Magyarországi Regionális Mentőszervezet kommunikációs munkatársa elmondta, a 112-es központ alapadatokat (a bejelentő neve, lakcím, telefonszám) rögzít, és utána kapcsolják hozzájuk őket. – Ezt követően mi már szakmaibb szempontok szerint kérdezzük ki a bejelentőt az egészségügyi problémáról – ismertette.

Végh Csaba képgalériája

A hívások nagy része azonban nem segélykérés. 100-ból 70-szer nem valódi a probléma, unatkozó gyerekek és felnőttek veszik el az időt a valódi életmentéstől. Erre is felkészültek a központ munkatársai. Takács Dávid, a Miskolci Hívásfogadó Központ munkatársa elmondta: általában megkérdezik a hívótól, hogy hány éves. Van, aki azt mondja például, hogy harminchárom, de hallani a hangján, hogy jóval fiatalabb. – Akkor megkérdezzük, mikor született. Na, ilyenkor jön egy erős fejszámolás, ami nyilván már gyanút kelt – tette hozzá.

A vaklárma vagy a fals hívás drága mulatság: akár 150 ezer forintos szabálysértési bírságot is kaphat, aki ilyen módon akadályozza a segélyhívó központok munkáját.