– Egy komplex kockázatelemzést végeztünk – mondta Olasz András. – A mezőgazdasági és élelmiszeripari nagykereskedelmet találtuk kiemelten kockázatosnak. Figyelembe vettük, hogy az elemzés általános információkon alapul, azonban az elemzések tapasztalatait is áttekintettük, és az elmúlt időszakban több olyan nagyobb feltárásunk is volt, amikor ezen a területen nagy összegű adóhiányt állapítottunk meg. Ez a tevékenység kiemelten az áfára vonatkozik, de természetesen más adónemeket is ellenőrzünk.

A megyei igazgató elmondta azt is, hogy nem jellemző Borsodra, hogy itt lenne a legtöbb kockázatos cég bejegyezve. Az azonban jellemző, hogy jelen van a nemzetközi kereskedelem, az EU-n belüli, egyes tagországok közötti kereskedelem. De nemcsak őket ellenőrzik, hanem a belföldön értékesítő vállalkozásokat is.

– Visszatérő elem az, hogy vagy külföldről szerzik be az árut és Magyarországon csalással, lényegében áfa nélkül próbálják meg értékesíteni, vagy fordítva: úgy tesznek, mintha külföldre szállítanák az árut, de belföldön értékesítik. Minden ilyen, viszonylagosan fejlettebb adócsalási szisztémának az a lényege – magyarázta –, hogy több szereplőn futtatják át az árut, és mindig van legalább egy olyan szereplő, aki nem tesz eleget az adózási kötelezettségének.

Beszélt az úgynevezett puffer-cégekről, amelyeken csak keresztülfut az áru, és mindig kell, hogy legyen egy olyan jól működő, vagy annak tűnő vállalkozás, ami ténylegesen ezt az adóelőnyt tudja realizálni, például visszaigényli az áfát, amit például egy más vállalkozás nem fizetett meg. Olasz András arról tájékoztatott, hogy minden esetben hasonló szereplői körben épül fel egy ilyen csalási láncolat. Ez egy olyan kockázati körülmény, amit a NAV nyomatékosan figyelembe vesz.

– A csalási szisztémának az a lényege – mondta –, hogy mindig többszereplős, és az, aki az adóelőnyt realizálja, szerződés szempontjából távol van attól a szereplőtől, aki egyébként az adókötelezettségét megsérti. De itt teljesen egyértelmű, hogy közös szándékkal, közös szervezés alatt követik el a csalási folyamatot, illetve a hasznot húzó cégnek mindig tudnia kell arról, hogy egy adó-kijátszásra irányuló magatartásban vesz részt.

Idén vezették be az EKÁER-rendszert. Az igazgató elmondta, hogy ez egy nagyon erős eszköz, mert segít kiszűrni az adócsalókat, és felszámolni a hálózatokat. Kitért arra is, hogy ha egy ágazatban bizonyos szereplők csalnak, ezzel tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak. Rendkívül fontosnak tartja, hogy ezeket a háttérbe szorítsák, ők a megfelelő szankciókkal szembesüljenek, és előnyben részesüljenek azok a gazdasági szereplők, akik tisztességesen kívánnak eljárni. A magyar mezőgazdaság szempontjából kulcsfontosságú, hogy a magyar szereplők versenybe szállhassanak.

– Egyébként uniós szintű a probléma – mondta –, nem magyar sajátosság. Az eltitkolt adó mértéke országonként változik, nem Magyarország van a legrosszabb helyzetben, Románia például lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben van. Egy adórendszernek igazságosnak kell lennie – véli Olasz András. – Azokat az állampolgárokat kell védeni, akik tisztességesen befizetik az adót. Az állami társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz azonban bevételekre van szükség. Az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem, a nyugdíj és a kórházak működése olyan minőségűek tudnak lenni, amilyen mértékű az adóbevétel.

Azt is megtudtuk az igazgatótól, hogy ha az áru eredete nem teljesen igazolt, akkor ez komoly élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel. Ilyenkor szoros az együttműködés a NÉBIH-hel és az ÁNTSZ-szel. A NAV rendkívül széles körben rendelkezik információkkal a cégekről. Továbbá fogadják az állampolgárok bejelentéseit. Olasz András beszámolt arról is, hogy a megye összes vállalkozását próbálták felmérni, amik mezőgazdasági vagy élelmiszeripari nagykereskedelemmel foglalkoznak. Ahol valamilyen kockázati körülményt láttak, ellenőriztek.

– Az EKÁER-rendszer azzal tud segíteni, amit az adóhatóság korábban a legkevésbé látott – mondta. – Azzal, hogy egy adott szállítmány, egy adott áru merre mozgott. Ezt korábban csak utólagosan tudtuk meg. Ennek a hatálya alá most még csak a közösségi kereskedelem tartozik, de nem kizárt, hogy ezt fejlesztjük.

Kockázatos termék a cukor, a gabona, az étolaj és a hús. Ezekkel éltek vissza leginkább az elmúlt időszakban. Ha bizonyos termékféleség tekintetében a fordított áfa mint adózási forma kerül bevezetésre, akkor más termékféleségre állnak át a csalók. Tehát a csalás nem konkrét termékekhez kapcsolódik, hanem az adott termék jellegéhez.

Az EKÁER-rel kapcsolatban a bejelentési kötelezettség az, ami teljesen új kötelezettséget jelent a vállalkozásoknak.

– Egy új rendszer bevezetésénél mérlegelni kell – mondta el a téma szakértője –, hogy mekkora súlyú a probléma, ami miatt egyáltalán bevezetésre kerül az új rendszer, és mérlegelni kell azt is, hogy ez mekkora terhet jelenthet a vállalkozásoknak. A legnagyobb probléma azonban valóban az áfával elkövetett adócsalás. Erre a teherre differenciált szabályozást kell alkalmazni, hogy ne egyformán sújtson kockázatos és kevésbé kockázatos adózói csoportokat. A januári és a februári tapasztalatokat alapul véve voltak már jogalkotási lépések. Ezek máris enyhítették a bürokratikus kötelezettségeket.

Elmondta még, hogy a megyei igazgatóság általi ellenőrzések még csak most kezdődtek. Egy gyors ellenőrzésfajtával kezdenek, majd lesz egy hosszabb típusú vizsgálat, ami a bevallás utólagos ellenőrzésére irányul. Céljuk a prevenció.

– A tisztességes vállalkozásokat támogatni akarjuk – jelentette ki Olasz András. – Ha egy vállalkozás először követ el jogsértést, nem minden esetben alkalmazunk szankciót. Ha viszont egy vállalkozás ki akarja játszani az adót, akkor a törvény teljes szigorával sújtunk le. Ezek a szankciók lehetnek adójogi kategóriák, de akár büntetőjogi kategóriába tartozók is. Nemcsak megállapítani akarjuk az adóhiányt, hanem be is szedni. Az adómorál pedig így javulni fog. Legalábbis ezt várjuk az intézkedések kapcsán – árulta el az igazgató.