Az államtitkár a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat július elsejei megalakulásának fontosságát is kiemelte beszédében. Elmondta, hogy az új szervezet a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal összeolvadásával jött létre. A szolgálat a bányászati szakigazgatás és a geológiai-geofizikai szolgálatok tradícióira támaszkodó, a 21. század igényeinek megfelelő tudással és képességekkel rendelkező szervezet lesz, amely biztosítja szakterületén a kiegyensúlyozottságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Tevékenységének fontos része az egységes joggyakorlat és információbázis létrehozása és elérhetővé tétele, valamint a földtan, a geofizika, a bányászat és a klímapolitika területén a tudományos kutatómunka és az oktatás összefogása.
Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője elmondta, bár a mélyművelésű bányák az egész országban bezártak, 2020-ra működni fog a Mátrában két új lignitbázisú erőmű, és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium újra vitára bocsátotta az energetikai ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési tervet, és a hozzá kapcsolódó stratégiai környezeti értékelést. A terv intézkedéseket fogalmaz meg az ásványvagyon-nyilvántartásról, a kutatásfejlesztésről, mintaprojektekről, a szakmakultúra fenntartásáról, az oktatásról, az intézményi rendszer fenntartásáról és a geotermikus energiahasznosítás bővítéséről. Az elképzelések gyakorlati megvalósítása segítheti az új, sikeres bányászati időszak elindítását - emelte ki a BDSZ elnöke.
Ezt követően Aradszki András elismeréseket adott át a bányász szakma legkiválóbbjainak, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter 29 Kiváló Bányász kitüntetéssel és 10 miniszteri oklevéllel köszönte meg áldozatos tevékenységüket.