Tarlós István főpolgármester arról beszélt: az emlékfal avatásakor „közösen emlékezünk, és reménykedünk abban”, hogy az a világ, amelyben a gettó felépülhetett, soha nem jön vissza. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon „azoknak az ordas eszméknek”, amelyek a hetven évvel ezelőtti tragédiához vezettek, nincs igazi bázisuk. Nincs budapesti vezető, aki egyetértene ezekkel az eszmékkel – tette hozzá.
Tarlós István úgy fogalmazott: bízhatunk abban, hogy itt egy népként, egy közösségként, békében és szeretetben élhetjük azt az életet, amelyet a gondviselés kiszabott számunkra.
A főpolgármester külön köszöntötte az ünnepség résztvevői között azokat, akiket egykor a gettóba zártak, és reményét fejezte ki, hogy feloldódott már bennük a félelem, és otthon érzik magukat „közöttünk”.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija kiemelte: a fal a valamikori gettófal vonalában épült, emlékeztetve a hetven évvel ezelőtti borzalmakra, de egyben olyan helyen, ahol ma több száz magyar zsidó kisgyerek tanulja Arany János Toldiját és a Biblia talmudi magyarázatait.
A zsidó közösség számára az emlékezés legmegfelelőbb módja az újjáépítés – mondta. Akkor tudunk emlékezni, ha a borzalmakból levonva a következtetéseket egy jobb jövőt építünk – tette hozzá. Az EMIH vezető rabbija kitért arra is, hogy az emlékfal azért más, mint a többi holokauszt-emlékmű, mert nemcsak emlékmű, hanem oktatási eszköz is.
Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), Erzsébetváros polgármestere rámutatott, hogy miközben emlékezni erkölcsi kötelességünk, fontos, hogy az emlékezést tettek is kövessék. Tettek, amelyek hozzájárulnak egy olyan közösség építéséhez, amelyben mindenki fontos – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy pár éve egy leromlott, használaton kívüli épület állt a Dohány utcának ezen a részén, ma azonban egy virágzó oktatási intézmény működik ott, amelybe olyan szülők íratnak be diákokat, akiknek fontos, hogy kultúrájukat, identitásukat szem előtt tartva neveljék gyermekeiket.
A polgármester hozzátette, Erzsébetváros mára olyan közösséggé vált, amelyben az együttműködést valódi tartalommal töltik meg, az együttgondolkodást pedig tényleges eredmények követik.
Oláh Lajos, Erzsébetváros egyéni országgyűlési képviselője, a Demokratikus koalíció politikusa arról beszélt, hogy az emlékfal átadása a gyerekekről szól; a múltról beszélünk, de a jövőnek szeretnénk üzenni. Hangsúlyozta, hogy hetven éve nem a gonosz, hanem a közönyös emberek sokasága miatt történt meg az, ami nem történhetett volna meg. A múlt arra tanít – tette hozzá –, hogy szólni kell, ha mást bántanak, és meg kell védeni azokat, akiket igazságtalanul bántanak.
Az átadó ünnepségen Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete gyújtotta meg azt a gyertyát, amellyel a több mint háromszáz résztvevő az egykori gettó áldozataira emlékezett.
A rendezvényen mások mellett jelen volt Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke, Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke, Oberlander Báruch ortodox haszid zsidó vallási vezető, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti külképviseletének ideiglenes ügyvivője, Lieselore Cyrus, a Németország magyarországi nagykövete és François Lavertue, Kanada budapesti konzulja.
A Sugár Péter által tervezett emlékfalon interaktív térkép tünteti fel a környék legfontosabb helyeit, ismerteti a városrész történetének főbb eseményeit is, és egy zsoltár is olvasható rajta.