Vanger Vilmos elemi iskolai tanító és egy öt tagból álló bizottság 1909 novemberében kérelemmel fordult a helyi vasgyár igazgatójához egy labdarúgó-egyesület létrehozásának céljából. A példát a Miskolci Sportegyesület, a Diósgyőri Ifjúsági Kör és a Diósgyőr-Vasgyári Labdarúgó Ifjúság szolgáltatta, mely alapján Vangerék egy „szabályszerűen működő sportegyesület megalapítását határozzák el”. Az egyesület alapító gyűlésére 1910. február 6-án került sor a Vasgyár munkástermében. A gyűlés határozata alapján a klub Diósgyőr-Vasgyári Testgyakorlók Köre (DVTK) néven alakult meg. A vezető tisztségek a következő személyek között oszlottak meg: Vanger Vilmos az elnöki, Ihring Antal és Waisz Árpád az alelnöki, Erdélyi Andor a titkári, Hamza István a pénztárosi, Sárossy Lajos az intézői, Sebestyén Antal az ellenőri, Molnár Gyula az edzői, Rozlozsnik József a kellékesi feladatokat látta el.
A csapat első kapusa Révai Károly volt, a kulcsjátékosok pedig Posteiner Árpád, Ferenczi Sándor, Zeltner Hanzli, Wrbata Ferenc és a három Bova fiú voltak. A DVTK alapszabályának belügyminisztériumi jóváhagyására 1910-ben került sor, 1912-ben pedig a csapat már bajnoki mérkőzésen is részt vett. 1916-ban és 1918-ban a klub megnyerte az észak-magyarországi kerületi bajnokság bajnoki címét. A DVTK 1920-ban már elmondhatta magáról, hogy megmérkőzött a korszak összes első osztályú csapatával. A diósgyőriek a magyar bajnokság első osztályában először az 1940–41-es idényben szerepeltek DiMÁVAG néven, és újoncként a 6. helyet sikerült elérniük.
A DVTK nevében, a miskolci Vasgyári temetőben hétfőn kora délután Tamás Gábor, a DVTK cégvezetője egy csokor virág és egy egyperces néma főhajtás kíséretében emlékezett az 1963-ban elhunyt Vanger Vilmosra, így fejezve ki a klub háláját az elmúlt 107 év sikereiért.