Dobos Balázs hangsúlyozta: az állásfoglalás azután született, hogy egy magánszemély kezdeményezte a székelység nemzetiségkénti elismerését.

A kérdésben a végső szót az Országgyűlés mondja ki, vagyis dönt arról, hogy a nemzetiségi törvényt megváltoztatva elismeri-e a székelységet nemzetiségként – tette hozzá a kutató.

Magyarázatképpen hozzáfűzte: ezer magyar állampolgár aláírása szükséges annak kezdeményezéséhez, hogy hivatalosan elismerjen egy népcsoportot nemzetiségként a törvényhozás, de előtte kérni kell az akadémia állásfoglalását.

A jogszabály szerint az elismerés feltétele, hogy az érintett népcsoport legalább egy évszázada honos Magyarországon, illetve a lakosság többi részétől megkülönbözteti nyelve és kultúrája.

Az intézet viszont úgy foglalt állást, hogy a székelység a magyarságból kiszakított nemzetrész, amely erős regionális tudattal is rendelkezik a nemzettudat mellett. Ha pedig egy közösség a magyar nemzet része, akkor nem lehet kisebbség – mondta Dobos Balázs.